A Magyar Labdarúgó-válogatott Története, Sikerei és Jelene
A magyar labdarúgó-válogatott Magyarország nemzeti csapata, amelyet a Magyar Labdarúgó-szövetség irányít. Becenevei, mint az „Aranycsapat” (1950-1954) és a „Mágikus Magyarok” (1950-1954), örökre beíródtak a sporttörténelembe, de sokan egyszerűen csak „Nemzeti Tizenegyként” emlegetik. A válogatott legnagyobb sikereit 1938 és 1968 között aratta: az 1938-as és 1954-es világbajnokságon ezüstérmesként, az 1964-es Eb-n bronzérmesként zárt. Emellett aranyérmet szerzett az 1952-es, az 1964-es és az 1968-as olimpián. Jelenlegi szövetségi kapitánya Marco Rossi, csapatkapitánya pedig Szoboszlai Dominik.
A Labdarúgás Kezdetei Magyarországon
A magyar labdarúgó-válogatott története gazdag múltra tekint vissza. Az első „footballt” Esterházy Miksa hozta be 1875-ben, mint a Monarchia attaséja. 1901. január 19-én alakult meg a Magyar Labdarúgók Szövetsége (MLSZ). Az alapító egyesületeket két osztályba sorolták be, és elindult az első magyar bajnokság. Az első bajnoki labdarúgó-mérkőzést a BTC és a BSC csapatai játszották.
A válogatott első nemzetközi mérkőzése 1901. április 11-én volt egy angol klubcsapat, a Richmond AFC ellen, amely 4-0-s vereséggel zárult. Az első hivatalos válogatott mérkőzés 1902. október 12-én zajlott Bécsben, Ausztria ellen, Ausztria 5-0 Magyarország eredménnyel. Ezzel a magyar válogatott lett a 10. válogatott a nemzetközi labdarúgóvilágban, az első hivatalos válogatott gól szerzője pedig dr. Borbás Gáspár volt. 1907-ben a FIFA elismerte a szövetség önállóságát és felvette Magyarországot tagjai sorába.
Kiemelkedő Győzelmek és Vereségek a Történelemben
A magyar válogatott történetét számos emlékezetes mérkőzés fémjelzi, mind a győzelmek, mind a vereségek tekintetében.
- Legnagyobb győzelmek:
- 1912. július 14., Moszkva, Oroszország: Oroszország 0-12 Magyarország
- 1927. június 12., Budapest: Magyarország 13-1 Franciaország
- 1950. szeptember 24., Budapest: Magyarország 12-0 Albánia
- Legnagyobb vereségek:
- 1908. június 10., Budapest: Magyarország 0-7 Anglia
- 1912. június 30., Stockholm, Svédország: Nagy-Britannia 7-0 Magyarország
- 1941. április 6., Köln, Németország: Németország 7-0 Magyarország
Az első világháború keresztbe vágta a virágzó magyar labdarúgás történetét. Magyarországon Hadi bajnokság jött létre. A fronton is rendszeresek voltak a foci meccsek, a hadifogolytáborokban jöttek létre csapatok, egyesületek.
Az „Aranycsapat” Korszaka és a Legendás Veretlenségi Széria
A válogatott legnagyobb sikereit az „Aranycsapat” néven ismert korszakban, az 1950-es években aratta. Az 1938-as labdarúgó-világbajnokságon a válogatott ezüstérmet szerzett, majd az 1952. évi olimpiai labdarúgó tornán aranyérmet szerzett a magyar csapat. Egy évvel később Európa kupát nyert a csapat az olaszok elleni döntőt követően.
A magyar válogatott tartja a leghosszabb idejű veretlenségi sorozatot a világon: 1950. június 4-e és 1954. július 4. között 31 vagy 32 mérkőzésen keresztül (az NDK elleni mérkőzés nem számít hivatalosnak). Sebes Gusztáv kapitánysága alatt a válogatott 72,06%-os teljesítménnyel zárt (49 győzelem, 12 döntetlen, 7 vereség), melyben volt egy 30 mérkőzésen át tartó veretlenségi sorozat. A magyar labdarúgó-válogatott az 1950-es években Skócia 1888-as 22 mérkőzésen át tartó veretlenségi szériáját törte meg kilenccel több, 31 vagy 32 (az NDK elleni mérkőzés nem számít hivatalosnak) mérkőzéssel. Ezzel Magyarország a harmadik leghosszabb veretlenségi sorozatot tudhatja magáénak.
Az Évszázad Mérkőzése
1953. november 25-én játszották Londonban „az évszázad mérkőzése”-ként is emlegetett Anglia-Magyarország derbit. A találkozót nagy várakozás kísérte, hiszen az angol csapat hazai pályán ekkor már 90 éve veretlen volt (kivéve a brit szigetek csapatait). A Wembley-stadion 105 000 nézője már az első percben magyar gólt láthatott, hiszen Hidegkuti Nándor betalált Merrick kapujába. Puskás Ferenc azóta is legendás gólja a 25. percben esett meg, mégpedig egy parádés támadás befejezéseképpen. A vége 6:3 lett és az Aranycsapat sporttörténelmet írt. Magyarország volt az első nem egyesült királyságbeli válogatott, amelynek sikerült legyőznie Angliát a Wembley-ben.
Hét hónappal később Budapesten ismét legyőzték az angolokat, ezúttal 7-1 arányban. A budapesti visszavágót kevesebbet emlegetik, pedig azon az angolok legrosszabb rémálmai váltak valóra: a magyarok 7:1-re legázolták őket, ahogy az akkori pesti vicc mondta: "Az angolok egy hétre jöttek és 7:1-re mentek".
Anglia vs Magyarország 3-6 Össszefoglaló (színes+eredeti kommentárral) HD
Világbajnoki Ezüst és a Csapat Szétszakadása
Az 1954-es labdarúgó-világbajnokságon a magyar csapat másodszor jutott döntőbe, ahol ezüstérmesként zárt. Magyarország tudhatja magáénak az egy világverseny alatt felmutatott legminőségibb támadójátékot. Az 1954-es labdarúgó-világbajnokságon 27 gólt szereztek (5,4 gól/mérkőzés) + 17-es gólaránnyal, ami messze a legjobb teljesítmény a modern játékok történetében. Magyarország érte el a legmagasabb Élő-pontszámot (2166 pont) Uruguay 4-2-es legyőzésével az 1954-es vb elődöntőjében, 1954. június 30-án.
A világbajnoki döntő találkozón elszenvedett 3-2-es vereség után az Aranycsapat addig létezett, amíg az 1956-os forradalom ki nem tört. A válogatott gerincét adó Honvéd játékosai ekkor Európa Kupa-mérkőzésen vendégszerepeltek Spanyolországban. A bizonytalan helyzet miatt vártak a hazatéréssel, illetve beiktattak egy dél-amerikai túrát. Mire véget ért a túra, a szovjet csapatok leverték a forradalmat, játékosaink pedig rettegtek a megtorlástól. A Honvéd két részre szakadt: azokra a játékosokra, akik hazatértek (Bozsik József, Grosics Gyula), és azokra, akik külföldön maradtak (Puskás Ferenc, Kocsis Sándor, Czibor Zoltán).
További Sikerek és Hosszú Szünet
A római olimpián Baróti Lajos vezette ki a csapatot, ahol a dobogó harmadik fokát érte el a csapat a jugoszlávok és a dánok mögött. Az 1964-es labdarúgó-Európa-bajnokságon bronzérmet szereztünk. Az 1964. évi nyári olimpiai játékokon ismét olimpiai aranyérmet szerzett a magyar csapat, 1968-ban pedig meg tudta védeni bajnoki címét. Ezzel egyedüli csapatként háromszor nyert aranyat olimpián. Az olimpiai játékokon kezdetben csak amatőr játékosok vehettek részt, de a magyar labdarúgók rendelkeztek úgynevezett látszatállásokkal, így ez a korlátozás nem érintette őket. Később további korlátozást is bevezettek, nem nevezhettek az előző világbajnokságon vagy annak selejtezőin pályára lépett játékosokat sem. Az 1972-es Európa-bajnokságon 4., az 1972-es olimpián 2. helyet ért el a válogatott.
A 20. században sikert sikerre halmozó csapat 1986 után 30 éven át nem tudta kvalifikáltatni magát nemzetközi sporteseményre. Ez az átok 2016-ban tört meg, amikor a csapat kijutott a 2016-os Eb-re. Ott az első helyen jutott tovább a csoportjából, de a nyolcaddöntőben Belgiumtól 4-0-s vereséget szenvedett.
A Jelene Éra és Friss Eredmények
A kínosan hosszú csend 2016-ban szakadt meg, amikor kijutottunk a 2016-os Európa-bajnokságra, ahol a nyolcaddöntőig sikerült eljutni. A nemzeti együttes az elmúlt időszak legjobb FIFA-világranglista helyezését 2016. március 7-én érte el, amikor a 18. helyen állt.
2020-ban a koronavírus-járvány miatt az Európa-bajnoki pótselejtezők csak az év második felében kerültek megrendezésre, míg a kontinenstornát a következő évre halasztották. A 2020-2021-es Nemzetek Ligája B ligájában a magyar válogatott az oroszokkal, szerbekkel és a törökökkel került egy csoportba. Az Európa-bajnokságon az ellenfelek sorrendben az Eb-címvédő Portugália, az aktuális világbajnok Franciaország és Németország voltak. A portugálok ellen a 84. perc után kapott három góllal 3-0-s vereséget szenvedett a válogatott. A franciák ellen az első félidő végén szerzett góllal a 66. percig előnyben játszott a csapat, a végeredmény 1-1 lett. A németek ellen győzni kellett a továbbjutáshoz. A 11. percben szerzett gól után a 66. percig tartott az előny, majd a németek egyenlítését követően rögtön újabb góllal visszavette a vezetést a magyar válogatott. A németek csak a 84. percben tudtak egyenlíteni, ami számukra a kiesés elkerülését és a továbbjutást jelentette.
2021-ben a 2022-es vb-selejtezőkön a válogatottnak többek között Angliával, Lengyelországgal és Albániával kellett játszania, végül e három csapat mögött a csoport negyedik helyén zártak. 2022-ben a válogatott a Nemzetek Ligájában már az A ligában szerepelt, az olaszokkal, németekkel és az angolokkal egy csoportban. A csoportban 10 pontot szerezve a második helyen végeztek, Angliát kétszer legyőzték, a németek ellen pedig 4 pontot szereztek. Az eredménynek köszönhetően a 2024-es Eb-selejtező sorsolásán az 1. kalapba került a válogatott.
Statisztikák és Rekordok
A magyar válogatott története során számos kiemelkedő játékost és lenyűgöző rekordot tudhat magáénak.
- Legtöbb válogatottság: Dzsudzsák Balázs (109)
- Legtöbb válogatott gól: Puskás Ferenc (84)
- Legfiatalabb válogatott játékos: Horváth József
- Stadion: Puskás Aréna
- Jelenlegi FIFA-rang: 40. (2025. dec. 22.)
- Legmagasabb FIFA-rang: 18. (2016. április-május)
- Legalacsonyabb FIFA-rang: 87. (1996. július)
- Legmagasabb Élő-rang: 1. (1953-57, 1958, 1964, 1965)
- Legalacsonyabb Élő-rang: 80. (2003. november)
Az IIFHS statisztikái szerint Puskás Ferencet a 20. század leggólerősebb válogatott játékosa közé sorolták, és a 20. század leggólerősebb válogatott játékosa közül hárman is magyarok voltak, ketten az Aranycsapat tagjai.
A Válogatott Meze és Címere
A magyar nemzeti csapat hivatalos szerelése a piros mez, fehér nadrág és zöld sportszár. Ez a színkombináció a magyar nemzeti zászlóból fakad. Hazai összecsapásokkor a válogatott ilyen dresszben lép pályára. A 20-30-as években előfordult a fekete nadrág is. Az idegenbeli mez évek óta tiszta fehér, illetve néha piros nadrággal kombinálva. A kapus mez általában tiszta fekete (Grosics Gyula óta, hisz ő védett elsőként tiszta feketében), ha az ellenfél dressze megköveteli, sárga vagy szürke mezben véd a magyar kapus. A válogatottnak évtizedek óta a német Adidas gyártja és szállítja mezeit. 1901-1949-ig a klasszikus galléros nyakú zsinóros mezeket hordták, ezután divatossá vált a V nyakú mez is.
A mezen megjelenő címer több mint egy évszázad alatt jó párszor megváltozott. Elhelyezkedése a baloldalt szív fölött (1901-1949 és 1990-napjainkig) vagy középen helyezkedett el (1949-1989). Az első jelkép a Kossuth címer volt, illetve egy korona nélküli címer, amin megmaradt az Árpád sáv és a kettős kereszt. Ez az alapítástól a 30-as évekig kísérte a csapatot. A 30-as évektől 1949-ig a mai is használatos Szent Koronás címert használták, illetve a negyvenes évek második felében az alapításkor használt szövetségi címer is feltűnt a válogatott mezén. 1949-1956 között a "Rákosi-címer" került a mez mellhasrészének közepére, majd ezt váltotta 1956 után a "Kádár-címer".
FIFA Világranglista Helyezések (1993-2019)
Az alábbi táblázat Magyarország FIFA világranglista helyezéseit mutatja be az év végén, 1993 és 2019 között.
| Év | Decemberi helyezés |
|---|---|
| 1993 | 50. |
| 1994 | 61. |
| 1995 | 62. |
| 1996 | 75. |
| 1997 | 77. |
| 1998 | 46. |
| 1999 | 45. |
| 2000 | 47. |
| 2001 | 66. |
| 2002 | 56. |
| 2003 | 72. |
| 2004 | 64. |
| 2005 | 74. |
| 2006 | 62. |
| 2007 | 50. |
| 2008 | 47. |
| 2009 | 54. |
| 2010 | 42. |
| 2011 | 37. |
| 2012 | 32. |
| 2013 | 44. |
| 2014 | 45. |
| 2015 | 20. |
| 2016 | 26. |
| 2017 | 53. |
| 2018 | 51. |
| 2019 | 50. |
A magyar válogatott története tehát gazdag sikerekben és kihívásokban. A jelenlegi csapat igyekszik méltó lenni az elődök hagyatékához, és a jövőben is számos izgalmas pillanattal ajándékozhatja meg a szurkolókat a Puskás Arénában és szerte a világon.
tags: #magyar #valogatott #football
