Argentin labdarúgó-bajnokság: Rendszer, szenvedély és a Superclásico
Tömött lelátók, 100%-os páratartalom, pénztárszalag a gyepen, technikás, lendületes, néha durva foci… Igen, Argentínában járunk, hogy közelebbről megismerkedjünk a bajnokság Európában megszokottól merőben eltérő lebonyolítási rendszerével. Bolygónk déli féltekén nem csak a Nap jár másként, folyik le a víz a lefolyóban és következnek az évszakok, hanem a futball szervezése is számunkra kissé szokatlan.
A Sajátos Lebonyolítási Rendszer
Az 1990-1991-es szezonra bevezetett újítás szerint az egyik év második felében kezdődő bajnokságban a 20 csapat mindegyike játszik a másikkal, de az Aperturának (Nyitány) nevezett szezonban csak egyszer, a sorsolás szeszélye dönt arról, hogy éppen kinek az otthonában, visszavágóra a következő év első felében kerül sor (értelemszerűen a korábbi vendég otthonában), ám az már a Clausura (Zárás) része. Gondolhatnánk, hogy az egyik az alapszakasz, a másik pedig a rájátszás, erről azonban szó sincs. Az adott szezonban ugyanaz a 20 csapat mérkőzik meg mindkét alkalommal. Olyan mintha nálunk az őszi szezon lenne az Apertura, amelynek végén bajnokot avatnak, majd a tavaszi szezon (mint Clausura) végén újfent megtörténne mindez.
A kettős bajnokavatás egyfajta hiánypótló szerepet is betölt, tekintve hogy Argentínában ismeretlen a hazai kupa és ligakupa, azaz a bajnokságon kívül mást nem lehet nyerni.
Még érdekesebb azonban - és szerintem talán igazságosabb is - a kiesés rendszere. A bajnokság (azaz a Clausura) legvégén kiszámolják a csapatok 3 éves (!) átlagpontszámát és az e szerint 2 legutolsó helyezett búcsúzik el az élvonaltól (helyükre a másodosztály első két helyezettje jut fel), míg a 18. és a 17. oda-visszavágós osztályozót játszik a Primera B Nacional 3. és 4. helyezettjével. Az újonnan feljutott csapatoknak értelemszerűen nem lehet 3 éves átlagpontszámuk, náluk így az adott egy idény teljesítményét (illetve 2 átlagát) veszik figyelembe.
Nemzetközi Szereplés: Copa Libertadores és Sudamericana
A dél-amerikai Libertadores kupa (a Copa Libertadores a dél-amerikai felszabadító háborúknak emléket állítva kapta nevét), ami a mi Bajnokok Ligája sorozatunknak felel meg, eleinte csak a nemzeti bajnokokat fogadta, de a BL-t messze megelőzve már 1966-tól részt vehettek a bajnoki ezüstérmesek. Ma már a két legerősebb topliga (argentín, brazil) 5-5 csapatot, a többi hármat küldhet harcba a rangos trófeáért. A versengésben 1998 óta részt vesznek Mexikó legjobb csapatai is, holott a közép-amerikaiak másik regionális labdarúgó szövetség égisze alá tartoznak.
Brazília hogyan tette IRRELEVÁNSNA a Copa Libertadorest
A talán a nálunk ismert Európa Ligával párba állítható Copa Sudamericana megintcsak egy érdekes képződmény. Ezen eleinte a CONMEBOL, a dél-amerikai labdarúgó szövetség meghívására vettek részt csapatok, kezdetben a bajnoki szereplésüktől függetlenül Argentínából a Boca Juniors és a River Plate, majd őket kiegészítve az Apertura és a Clausura egyesített pontszáma alapján a 4 legjobb csapat is. Egy idő után a két nagy múltú csapat elvesztette előjogait és ma már az említett kombinált pontszámítási rendszer alapján a 6 legjobb csapat indulhat ezen nemzetközi kupában. A fentiekből az is kiviláglik, hogy a Copa Libertadores és a Copa Sudamericana meglehetősen nagy átfedést mutat.
A Superclásico: Rivalizálás a Végsőkig
A superclasicónak nevezett slágermeccs a 93. percig gól nélküli döntetlenre állt, ekkor Miguel Borja egy vitatott 11-esből vezetéshez juttatta a hazaiakat. Ezt követően elszabadultak az indulatok, a játékosok egymásnak estek, majd miután helyre állt a rend, Dario Herrera játékvezető három River- és három Boca-futballistát kiállított, és piros lapot kapott Jorge Almiron, a vendégek vezetőedzője is.
A két fővárosi klub ősi ellenfélnek számít, és a szövetség részben a két tábor közti összecsapások miatt tiltotta be - kevés kivétellel - a vendégszurkolók jelenlétét a meccseken. A Libertadores Kupa 2018-as döntőjét például biztonsági okokból Madridba (!) vitték, miután a Boca buszát a stadion felé menet megtámadták a River Plate huligánjai.
A Primera Nacional: Argentína Másodosztálya
A Primera Nacional Argentína profi labdarúgó-bajnoksága. A bajnoki címért minden évben 36 csapat versenyez. A csapatokat 6 táblázatba sorolják, amelyben a legjobban és legrosszabbul teljesítő csapatok sorsa egy feljutási és kiesési rendszerrel dől el. 2 csapat esik vissza a(z) Primera B Metropolitana csapatai közé. A(z) Primera Nacional bajnokságban 1.77 gólt lőttek átlagosan.
| Jellemző | Adat |
|---|---|
| Csapatok száma | 36 |
| Csoportok száma | 6 |
| Feljutás a legfelső osztályba | 2 csapat |
| Kiesés a Primera B Metropolitana-ba | 2 csapat |
| Átlag gól/mérkőzés | 1.77 |
| Szezon kezdete | Február |
| Szezon vége | December |
| Első bajnok | Deportivo Armenio |
| Jelenlegi bajnok | Deportivo Madryn |
A(z) Primera Nacional általában február hónapban kezdődik, és december hónapban ér véget. Deportivo Armenio nyerte az első Primera Nacional bajnokságot. A(z) Primera Nacional jelenlegi bajnoka a(z) Deportivo Madryn.
tags: #argentin #bajnoksag #2 #durva
