A Magyar Női Úszóválogatott: Történelmi Sikerek és Olimpiai Esélyek
Ha a héten kellene olimpiai csapatot hirdetnie Sós Csaba szövetségi kapitánynak, 18 név szerepelne fikszen a listáján. Bár a héten a 100 nap a párizsi rajtig felhajtás örve alatt különböző számok röpködtek - láttunk olyan listát, amely 33 résztvevővel számol úszásban -, azért ha végigmegyünk az eddig szintet teljesített versenyzők névsorán, azt látjuk, hogy jelen állás szerint medencében tíz férfi és hét női úszónk állhatna rajtkőre.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ez a jelen helyzetet tükrözi, hiszen szintet június 23-áig lehet úszni, azaz legkésőbb a belgrádi Európa-bajnokság zárónapjáig. Addig is rendeznek egy sor olyan viadalt - például a Mare Nostrum-körversenyt -, amely szerepel a World Aquatics által jóváhagyott olimpiai kvalifikációs megméretések listáján; ezen eseményeken bármelyik olimpiai távon elérhető a kvalifikációs időeredmény. Jelenleg csupán három olyan úszó van, akik papíron is fiksz párizsi résztvevők: a három nyíltvízi versenyző, akik között természetesen női sportolók is szerepelnek.
A Női Szakág Felemelkedése és Legendás Alakjai
A magyar versenyúszás születése pillanatában sikerre kódoltatott: a sportág első olimpiai bajnoka Hajós Alfréd lett, aki az 1896-os athéni játékokon 100 méteren bizonyult a legjobbnak, és nem sokkal később 1200 méteren is diadalmaskodott. A sportág ezután hullámzó módon teljesített, ám a világháborút követően a női szakág tört az élre, páratlan sikereket aratva.
A helsinki olimpián azóta sem látott diadalmenetet produkáltak a hölgyek, elsősorban Sárosi Imre tanítványai: az akkor programban lévő öt számból négyet nyertek a magyarok. 100 gyorson Szőke Kató, 400-on Gyenge Valéria, 200 mellen (akkor még nem volt külön szám a pillangó) Székely Éva lett bajnok, a 4×100-as gyorsváltó pedig világrekorddal lett aranyérmes. Ez a dominancia megalapozta a magyar női úszás későbbi sikereit.
A magyar uszodák számtalan nagyszerű klasszist neveltek ki az évek során, bár az 1980-as Wladár Sándor olimpiai aranyat hozott, a női szakág újra erőre kapott. A kétezres évek közepén beérő új generáció tagjai közül a legmagasabbra a Rióban három bajnoki címet szerző Hosszú Katinka jutott, aki világbajnoki címek (9) tekintetében lett minden idők legjobbja a magyarok között, illetve a világversenyeken szerzett érmek számát (97) is egy örökkévalóság lesz bárkinek utánoznia.
A Jelenlegi Női Úszók Eredményei és Kitekintés
A nemzetközi porondon is folyamatosan bizonyítanak a magyar női úszók. A Világkupa-sorozat harmadik állomásán, Golfo Aranciban, kísérteties, de mind a férfi, mind a női 10km-en 8. és 18. hely érkezett. A magyar nyíltvízi csapat hajrája is elsőrangúan sikerült a világbajnokságon, továbbá a zárónapi váltóban is, ahol a nők is kulcsszerepet játszottak.
Fábián Bettina és Betlehem Dávid révén megszülettek a magyar csapat első érmei Szingapúrban - a világbajnokságon most debütáló 3km-es, egyenes kieséses sprintben szereztek bronz, illetve ezüstérmet, ezzel is bizonyítva a magyar úszók erejét a nyíltvízi szakágban.
Magyar Női Olimpiai Úszó Bajnokok (válogatott részletek alapján)
| Versenyző neve | Olimpia | Érem | Szám |
|---|---|---|---|
| Szőke Kató | Helsinki 1952 | Arany | 100 m gyors |
| Gyenge Valéria | Helsinki 1952 | Arany | 400 m gyors |
| Székely Éva | Helsinki 1952 | Arany | 200 m mell |
| 4x100 m gyorsváltó | Helsinki 1952 | Arany | 4x100 m gyors |
| Hosszú Katinka | Rio 2016 | Arany | 100 m hát, 200 m vegyes, 400 m vegyes |
Péntek délelőtt véglegessé vált a szingapúri világbajnokságra utazó magyar medencés és nyíltvízi úszócsapat névsora, ahogyan tizenöt magyar úszó is részt vett a párizsi Eb-főpróbán. Ezek az események mind a felkészülést szolgálják a közelgő nagy nemzetközi megmérettetésekre, ahol a magyar női úszók ismét bizonyíthatják tehetségüket és felkészültségüket, remélve a további sikereket.
tags: #magyar #valogatott #uszo #lany
