Magyarország és Németország futballtörténelme: A berni csodától a Nemzetek Ligájáig

Elég érdekesen alakult a magyar és a német válogatott futballtörténelme, már csak azért is, hiszen a világháború után kettészakadt Németország. Mégis tény, hogy ha a 2. világháború előtti Németország jogutódjának és a jelenlegi elődjének a Német Szövetségi Köztársaságot, illetve futball tekintetében annak labdarúgó válogatottját tekintjük, úgy az utolsó tétmeccsünket 1954-ben játszottuk ellenük, mégpedig 1954. Az újra egyesült Németországgal szintén barátságos meccseket játszottunk csak. Szinte hihetetlen, de igaz: a magyar labdarúgó-válogatott az 1954-es elvesztett világbajnoki döntő óta nem játszott tétmérkőzést a német csapattal. Egészen pontosan az NSZK, majd az egyesített Németország válogatottjával.

Azt minden futball iránt érdeklődő magyar tudja, hogy az Aranycsapat 1954. július 4-én 2-0-s vezetésről 3-2-re kikapott a berni világbajnoki döntőben. De azt már kevesebben tudják, hogy a mai napig ez volt a két ország közötti utolsó tétre menő mérkőzés ebben a sportágban. Mert innentől kezdve - 67 éven keresztül - csak barátságos meccseket játszottunk velük.

A "Berni Csoda": Az 1954-es világbajnoki döntő

Az 1954-es labdarúgó-világbajnokság döntőjére Bernben került sor 1954. július 4-én. A NSZK és Magyarország közötti mérkőzés 3-2-es nyugatnémet győzelemmel zárult, és a német futballtörténelembe „berni csoda” néven vonult be. Ez volt a magyar labdarúgó-válogatott 311. mérkőzése. A magyar válogatott a mérkőzést megelőzően utoljára 1950. április 30-án szenvedett vereséget, egy 2-1-es vereséggel Csehszlovákia ellen. A döntőre Bernben, a Wankdorfstadionban került sor és az ellenfél a csoportkörben korábban már legyőzött NSZK gárdája volt.

Előzmények és csapatösszeállítások

A csapat szakvezetője, Sebes Gusztáv a döntő előtt némileg felforgatta a csatársort. Bár ennek oka máig nem tisztázódott, szerepet játszhatott benne, hogy az előző két mérkőzést kihagyó Puskás ismét játékra jelentkezett. Puskás beállítása is vitatéma a mai napig a szakemberek és a szurkolók körében, mivel többen is azon a véleményen vannak, hogy a legendás balösszekötő a mérkőzés előtt még nem volt teljesen egészséges. A magyar csapat összeállítása a következő volt: Grosics-Buzánszky, Lóránt, Lantos-Bozsik, Zakariás-Czibor, Kocsis, Hidegkuti, Puskás, Tóth M. Az eredetileg balszélső Czibor átkerült a csapatból kiszorult Budai II helyére a jobbszélre, az ő helyén kezdett Tóth. A német szövetségi kapitány, Sepp Herberger hat helyen változtatta meg csapatát a 8-3-as meccshez képest.

A mérkőzés drámai pillanatai

Bár a mérkőzés előtt esett az eső, a döntő mégis jól kezdődött a magyarok számára. Az esőtől felázott, mély talajon Puskás és Czibor korai góljával 8 perc alatt elhúztak 2-0-ra. Nyolc perc után már 0:2 volt az állás, Puskás és Czibor kihasznált két súlyos védelmi hibát. Tényleg csodára volt szükség. A német virtussal és ötletességgel sikerült. A világ ekkor még nem hallott a csavaros stoplikról, ez német specialitás és titkos fegyver volt ezen a tornán. A berni sárban kifizetődött, csak a magyar játékosok csúszkáltak. Max Morlock és Herlmuth Rahn gólja után (10. és 18. perc) 2:2-t mutatott az eredményjelző, amikor a félidőben Sepp Herberger az öltözőbe vezényelte a játékosokat. Ezt mondta: „Itt az idő, hogy megnyugodjunk, most világbajnokok lehetünk, és ezért indultok harcba. És hadd mondjak valamit. Harcoljatok! Egy mindenkiért, mindenki egyért! Ez volt és ma is ez a jelszavunk. És most menjetek ki a pályára, tudjátok, mi forog kockán.”

A Puskás-gól érvénytelenítése és a vitatott döntések

A kiegyensúlyozott meccset Helmuth Rahn távoli lövése döntötte el, őt ma is minden gyerek ismeri. A 19. percben mégis 2-2 állt az eredményjelzőn, Rahn és Morlock kiegyenlítették a mérkőzést. Ez maradt az állás a szünet után is, egészen a 84. percig, amikor Rahn csípett el egy átadást, majd a labdát a csúszós talajon a kissé késve elvetődő Grosics mellett a kapu jobb oldalába rúgta, így lett 3-2. Néhány perccel később ugyan Puskás lőtt egy gólt, ám azt Ling játékvezető les miatt nem adta meg (ez a döntése is viták tárgya mindmáig). Németország második góljánál Grosics a levegőben próbálta tisztázni Fritz Walter szögletét, de a hatoson belül összeütközött Schäferrel. Ennek következtében a labda Rahnhoz került, aki értékesítette. Magyarország harmadik gólját les miatt érvénytelenítette a játékvezető. A nézők beszámolói eltérnek abban a kérdésben, hogy Puskás leshelyzetben volt-e. A hivatalos televíziós felvételek nem egyértelműek, mivel nem mutatják Puskás helyzetét a labda átadásának pillanatában.

Doppingvádak és a sárgaság

Közvetlenül a mérkőzés után olyan pletykák láttak napvilágot, hogy a német csapat teljesítményfokozó szereket használt. A csapat több tagja sárgaságban megbetegedett, feltehetően egy szennyezett tűtől. Döbbenetes történetet osztott meg lapunkkal Mohácsi József, aki Puskás Ferencet kérdezte a döntő okairól. „Mert eggyel többet rúgtak a svábok” - vágta rá a legendás Puskás Ferenc. Mohácsi Józsefnek később a II. világháborúban is szolgáló katonák, akik az SS-alezredes, Otto Skorzeny alakulatához tartoztak, elmondták, tudomásuk volt arról, hogy a német válogatott tagjainak a mérkőzés félidejében Pervitint adtak be! A Páncélos Csoki becenevű Pervitin metamfetamint tartalmaz, ami kábítószer. Mivel a nemzetközi futballszövetség (FIFA) csak az 1966-os vb-n vezette be a kötelező doppingellenőrzést, így a berni döntő idején a németek jogi következmények nélkül használhattak akár egy ilyen erős drogot is. Puskás így emlékezett: „A második félidőben úgy mentek fáradhatatlanul előre, mint a tigristankjaik.” Érdekesség, hogy 1944-ben, amikor a németek megszállták Magyarországot, a budapesti Chinoin gyógyszergyárat is bevonták a háborús termelésbe, ezzel együtt a Pervitin gyártásába is.

A mérkőzés utóélete és jelentősége

A vereség után - a kommunista hatalomátvétel óta először - spontán tüntetés kezdődött Budapesten, a dühös szurkolók kirakatokat törtek be. A futball történet ötödik világbajnokságának döntője után szinte letargia lett úrrá Magyarországon. „Csak” ezüstöt nyert az Aranycsapat. A világ azóta is a legjobb „nem világbajnok” válogatottként emlékezik az 1954-es magyarra (esetleg az 1974-es holland Oranjét emlegeti mellette). Soha nem lesz a futballtörténelemnek még egy csapata, amely 27 gólig jut egy világbajnoki tornán, amely a döntőig vezető úton minimum négy gólt szerez minden mérkőzésén, amelyik úgy győzi le az előző torna legjobb két csapatát, hogy közben nélkülözni kénytelen a legjobb játékosát. „Mi, magyarok ott Bernben egy életre megtanultuk: ha vesztünk, nem az a baj, hogy kisebbek leszünk a világ szemében, hanem a magunkéban leszünk kisebbek.”

A győzelem visszaadta a németeknek a második világháború miatt elvesztett önbecsülésüket. A Német Labdarúgó-szövetség szerint: „A Berni Csoda több volt tizenegy fiatal játékos diadalánál tizenegy másik ellen, akiket sokkal jobbnak tartottak. Adrenalinlöket volt a nemzetnek, és gazdaságilag is nagy jelentőséggel bírt. Önbizalom árad szét szerte az országban, amely - bár saját hibájából - oly sokáig szenvedett a második világháború következményeitől.” A hetven évvel ezelőtti világbajnok csapatból már senki sincs életben. Ezért is fontos, hogy újra és újra elmeséljük a történetüket. Mert ezzel a győzelemmel a futball meghódította Németországot, és visszahelyezte a térképre. Ahogy Ottmar Walter mondta: „Most a világ újra tudja, hogy merre van Németország.”

Hosszú barátságos időszak: 1954 és a közelmúlt között

Az 1954-es világbajnoki döntő után hosszú évtizedekig kizárólag barátságos mérkőzéseken találkozott a magyar és a német válogatott. Ezek között persze akadt néhány igazán ikonikus összecsapás.

Ikonikus barátságos összecsapások

• Ilyen volt az 1959-es budapesti 4-3-as magyar győzelemmel végződött meccs, amelyen a 18 éves Albert Flórián bődületes nagy gólt lőtt.
• Szintén emlékezetes az 1985. január 29-én Hamburgban lejátszott összecsapás, amelyet Péter Zoltán góljával nyertünk meg 1-0-ra a mínusz 20 fokos hidegben.
• 2004. június 6-án pedig Torghelle Sándor két góljával vertük meg Kaiserslauternben a németeket.

A barátságos mérkőzések listája (1957-2016)

Az alábbi táblázatban részletesen megtekinthetők az 1954 után lejátszott barátságos mérkőzések a Német Szövetségi Köztársaság, majd az egyesített Németország ellen.

Összesen 14 barátságos meccs, 3 magyar győzelem, 4 döntetlen, 7 német siker.

A tétmeccsek visszatérése: A Nemzetek Ligája összecsapás

A 67 éven keresztül tartó barátságos meccsek időszaka után a két válogatott ismét tétmérkőzéseken találkozott, megújítva ezzel rivalizálásukat. Egy ilyen alkalom volt a 2024. szeptember 7-én lejátszott Nemzetek Ligája mérkőzés.

A 2024-es találkozó Düsseldorfban

Gulácsi Péter kapus gólt kapott a labdarúgó Nemzetek Ligája A divíziójának 3. csoportjában játszott Németország - Magyarország mérkőzésen Düsseldorfban. A házigazdák hangulatos felvezetést adtak a találkozónak, a hangolódás során a német B-közép látványos élő képet formázott, amely a vendéglátó szövetség címerében is szereplő sast jelenítette meg. A himnuszok előtt Jamal Musiala átvette a nyári Európa-bajnokság legeredményesebb játékosának járó díjat, amelyet megosztottan nyert el, mivel rajta kívül többen is háromszor voltak eredményesek a németországi kontinenstornán. A jelentős létszámfölényben lévő hazai drukkerek általánosságban túlharsogták a magyar szurkolókat, de időközönként ennek ellenére tökéletesen hallható volt a "Ria-Ria Hungária" bíztatás is.

A mérkőzés alakulása és kulcspillanatai

Az első helyzet a vendégek előtt adódott, Szoboszlai futott le jobb oldalon az alapvonalig, középre passzolt labdájáról viszont Varga lemaradt. Kisvártatva aztán már a magyarok kapuja előtt alakultak ki veszélyes szituációk, de sikerült felszabadítani, igaz, egy szöglet után Szoboszlainak a gólvonalról kellett kifejelnie a labdát. Marco Rossi tanítványai agresszív letámadással kezdték a meccset, és elsősorban a jobb oldalon igyekeztek akciókat vezetni. A németek gyakran magukra húzták az ellenfelet, de óriási sebességgel váltottak védekezésből támadásba, és ezekből a szituációkból többször is veszélyesek voltak, Füllkrug ziccerénél Gulácsinak kellett nagyot védenie. Valamivel később már a Leipzigben légióskodó kapus sem tudott segíteni, a magyar védők ugyanis lemaradtak ellenfeleikről, akik szépen végigjátszott akció végén előnybe kerültek. A magyarok nem adták fel, Sallai pedig néhány perc múlva hat méterről egyenlíthetett volna, de rosszul találta el a labdát, amely a lelátóra szállt. A házigazdákat érezhetően megnyugtatta a vezető gól, kisvártatva Havertz a keresztlécre fejelt egy beadást, közvetlenül a szünet előtt pedig Musiala kiváló keresztpasszát rúgta ziccerben kapu mellé az Arsenal támadója.

A második félidő német lehetőségekkel indult, majd egy szép akció végén a Nego helyére csereként beállt Bolla egyenlíthetett volna, közeli lövésébe azonban az utolsó pillanatban beleért a védő. Rögtön ezután Musiala nagy futás végén - némi szerencsével - megduplázta a németek előnyét, alig tíz perccel később pedig gólpasszt adott az egész meccsen nagy kedvvel és jól futballozó Wirtznek. A német fölény ekkorra már-már nyomasztó volt, és a valódi kérdés csupán az maradt, megússza-e három kapott góllal a találkozót a magyar csapat. Ez végül nem jött össze, a házigazdák ugyanis egyre nagyobb kedvvel játszottak a láthatóan majdnem teljesen összeomló magyarok ellen, s még két alkalommal voltak eredményesek. A magyarok Rossi irányításával eddig még nem kaptak öt gólt egy mérkőzésen. A magyar csapat jövő kedden Bosznia-Hercegovina együttesét fogadja az NL második fordulós mérkőzésén a Puskás Arénában.

tags: #magyarorszag #nemetorszag #foci

Népszerű bejegyzések:

• Leicester City Bajnokok Ligája kalandja
• Részletek az Új Hidegkuti Nándor Stadionról
• Részletes elemzés: Magyarország–Ausztrália
• olvassa el a Váci Reménység asztaliteniszezőinek bajnoki eredményeit
• Szurkolói és játékos Chelsea mez különbségek