Pongo Pongo szigete, magyar futball és a Pongó testvérek sportkarrierje

A magyar közönség számára Bud Spencer neve összefonódik a kalanddal, a humorral és egy rejtélyes szigettel: Pongo Pongóval. Ám cikkünk nemcsak a filmvászonra kalauzolja el olvasóit, hanem bemutatja Magyarország és a sport, különösen a futball és a kosárlabda érdekes kapcsolatait is, kitérve a Pongó testvérek hazai és nemzetközi karrierjére, valamint a helyi közösségek, mint Almáskamarás sportéletére is.

Pongo Pongo szigete: A filmvászon rejtélye és a valóság

Bud Spencer és Terence Hill egyik legjobb közös filmje, az 1981-ben Olaszországban bemutatott, itthon 1984 március 22-én mozikba kerülő Kincs, ami nincs című alkotás egyik központi eleme a titokzatos Pongo Pongo szigete. Akik annak idején látták a filmet, arra voltak leginkább kíváncsiak, hogy merre található Pongo Pongo, ahol Charlie és Alan találkozott Mamával, Anuluval, Kamasukával és a törzs többi tagjával.

A legtöbben azt hitték, hogy valahol a Csendes-óceán déli térségében rejtőzhet, hiszen erre utalást is tettek a film végén. Az évtizedes rejtély a mai napig nem hagyja nyugodni a rajongókat, ami nem csoda, hiszen akárhányszor nézzük meg a filmet, a legvégén mindig szembejön velünk az a felirat, amivel az alkotók kifejezték hálájukat a sziget lakosságának és a hatósági szerveknek az együttműködésért. „A film alkotói hálás köszönetet mondanak a sziget lakosságának és hatósági szerveinek a szíves és lelkes együttműködésért, amivel hozzájárultak a film létrejöttéhez.”

Bud Spencer maga is megerősítette: "Meg fog lepődni. Nem jártunk semmiféle, a civilizált világtól távol eső paradicsomban." Ez a sorok belevésődtek a nézők agyába, de a szomorú igazság az, hogy ez csak egy olcsó reklámfogás volt, amivel a filmet népszerűsítették, és elültették a nézőkben a gondolatot, hogy Bud Spencer és Terence Hill valami titokzatos, eldugott szigeten forgatott a stábbal, amiről nem tudni, hogy hol van pontosan.

Ez a reklámfogás, amit hazugságnak vagy átverésnek is nevezhetünk, ami köré a film marketingjét építették, a mai napig, 42 évvel a bemutató után is működik. Az elmúlt években többször is cikkeztek róla, hogy valójában hol forgatott a stáb. Mint a legtöbb filmjüket, ezt is Miami közelében vették fel, mindössze néhány kilométerre Miami Beach-től, a Key Biscayne szigeten, amit a Rickenbacker Causeway nevű hídon keresztül lehet elérni. Ehhez kapcsolódó érdekesség: nem volt sohasem furcsa, hogy Alan egy olyan tavacskában horgászik a szigeten (gyönyörű szépen rendezett gyepen ücsörögve), ami kicsit sem hasonlít egy lakatlan, vadregényes sziget belső tavára? A Rickenbacker Causeway hidat 1947-ben építették, és már akkor is népszerű helyszín volt a strandolni és pihenni vágyók körében, de lehet itt teniszezni, golfozni, kajakozni, és horgászni is. Ha esetleg Miamiban nyaralnánk valamikor, akkor érdemes átautózni Key Biscayne-re, mert akkor elmondhatjuk magunkról, hogy a "Pongo Pongo sziget" partján strandoltunk.

Bud Spencer és Terence Hill filmjeivel kapcsolatban egyébként nagyon sok érdekességet lehet találni az interneten. Egy olasz rajongói oldalon például arra derült fény, hogy a filmhez írtak egy stáblistás jelenetet, ami tisztázta volna a történet nagy kérdését, de végül ezt senki sem láthatta. Maga az ötlet viszont érdekes, ugyanis azt pontosan tudni, hogy milyen jelenet is lett volna ez, és biztos sokan szívesen megnéznék még ma is.

Bud Spencer és Magyarország: A színész legendás kapcsolata a magyarokkal

Bud Spencernek, akinek önéletrajzának második része, a 80 év alatt a föld körül című könyve Magyarországon is megjelent 2014. október 11-én, különleges kapcsolata volt a magyarokkal. A színész elárulta: "Dühös? Ugyan. Belenéztem a tükörbe, láttam, hogy egész jól nézek ki, élek is, szóval röhögtem egyet az egészen," utalva arra, amikor halálhírét keltették az interneten.

A színészóriás elégedetten tekintett vissza életművére: "Azt hiszem, mindent megcsináltam, ami szerettem volna. Talán csak balett táncos és zsoké nem voltam." Volt úszóbajnok, vízilabdázó, színész, énekes, zeneszerző, író, sőt a jogot is elvégezte. A repülés volt az igazi szerelme, és kalandos utakban volt része: "Egyszer például Kolumbiából mentem egy kisgéppel az Egyesült Államokba, és amikor leszálltam, egy kommandós osztag várt rám."

Magyarországon ma is csúcsnézettséget produkál egy Bud Spencer-Terence Hill-film, és hogy mennyire időtállóak ezek az alkotások, azt jelzi, hogy a kilencéves fiam is a rajongójuk. A színész maga is tudott a magyarországi kultuszról: "Ó, igen. Gyakran megállítanak az utcán, érdeklődnek felőlem. De az tény, hogy nincs akkora kultusz körülöttem, mint önöknél, Magyarországon, ahol tudom, hogy fanklubokat alapítottak, és rendszeresen szerveznek hasonmás-, meg sör-virsli versenyeket."

Még kedvenc sportágában, a vízilabdában sem bosszantotta, hogy a magyarok a legjobbak: "Szó sincs róla. El kell ismerni, hogy a pólóban Magyarország mindig Olaszország előtt járt. Lehet, hogy időnként megvertük a válogatottjukat, de attól még mindenki tudja, hogy a magyaroknál nincs jobb."

És arról, hogy Joe Bugner, akivel több filmben is dolgozott együtt, magyar volt, Bud Spencer így nyilatkozott: "Bugnerre? Hogy a csudába ne emlékeznék?! Mokány srác volt, ha jól tudom, bokszolóként is sikeres karriert futott be. Ezt öntől hallom először, vagy ha Bugner mondta is, már elfelejtettem. De jó tudni, hogy magyar egy régi jó haverom, kollégám. Hiszen imádom a magyarokat."

A magyar labdarúgás nemzetközi kitekintésben

A harminckettő, huszonnégy, pláne a tizenhat csapatos futball-világbajnokságokon szocializálódott szurkoló nagyot néz és a szemeit forgatja, amikor meghallja, hogy Jordánia, Üzbegisztán, a Zöld-foki Köztársaság, Haiti vagy épp Curacao 2026-ban vb-szereplő lesz. Pedig a meglepetéscsapatok többsége egyáltalán nem viccválogatott, még ha egy európai együttes valószínűleg jóval erősebb is nála.

Függetlenül attól, hogy a nagy tornák és versenysorozatok megállíthatatlannak tűnő bővítéséről lehet és érdemes is vitatkozni, azért Curacao kijutása nem csodaszámba menő, nem véletlen és nem is feltétlenül érdemes rajta viccelődni, már csak azért sem, mert ha összeadjuk a kerettagok topligás és topligaközeli (holland, belga, portugál, török stb.) mérkőzéseinek számát, a magyar válogatott nem tart beláthatatlanul sokkal előrébb. Ez a jelenség rávilágít a futball globalizációjára és arra, hogy a kisebb nemzetek is képesek felvenni a versenyt a nemzetközi porondon.

A Pongó fivérek: Kosárlabda karrierek és a kezdetek a focipályán

A Pongó fivérek mindhárman élvonalbeli kosárlabdázók lettek. A legfiatalabb, a most 27 éves Marcell válogatott és magyar bajnok is. Kalandos úton jutott el idáig. Gyerekkorukban először fociztak, aztán következett a kosárlabda. "A bajai futballpálya mellett laktunk, ahová általában hátul szöktünk be és a salakos pályán rúgtuk a bőrt" - emlékezett vissza Marcell. Aztán mivel az idősebbik bátyja osztályfőnöke kosárlabdaedző is volt, elcsábította Martint, majd ment Máté is, végül - ahogy Marcell beleért a korba - csatlakozott hozzájuk. Marcell felnézett fivéreire, ezért is kezdett kosarazni.

Marcell karrierje Pécsen kezdődött 15 évesen, majd 18 évesen nehéz döntést hozott, külföldre ment. Az akkori menedzsere, Vinkó László segítségével került Ulmba, Németországba, ahol sikerült meggyőznie a németeket. Nem bánta meg, hogy belekóstolt a külföldi létbe, és szüksége is volt az önállósodásra. Bár a fizikai és sebességi különbségek eleinte nehézséget jelentettek, gyorsan beilleszkedett. Játszott az Európa-kupában, például a Bayern München vagy a Himki Moszkva ellen is húsz percnél több játékidőt kapott.

Hat év után döntött úgy, hogy hazatér Magyarországra, és az Albához igazolt. Fehérváron kiválóan érezte magát, majd a Falcohoz került, ahol a Bajnokok Ligája-indulás és a jó feltételek biztosítása győzte meg. Első szombathelyi évében be kellett illeszkednie, kevesebb szerepet kapott, de a második idényében már fontos szerepet tölt be. Céljai között szerepel a bajnoki cím megvédése a Falcóval, a BL-ben való előrejutás, és egy kupagyőzelem, amiben még nem volt része. A válogatottban is szeretne segíteni.

Marcell Pongó karrierútja

A következő táblázat Marcell Pongó kosárlabda karrierjének fontosabb állomásait mutatja be:

A kosárlabda NB I. B Zöld csoportjának rájátszásában a Foody-BasketBaja és a Budafok párharcában is szerepelt egy Pongó nevű játékos a bajai csapatban, 2 ponttal hozzájárulva a mérkőzéshez. Ez a név is jelzi, hogy a Pongó név több helyen is felbukkan a magyar kosárlabda életében.

Helyi közösségek és a sport: Almáskamarás példája

Az Alföld Slow Egyesület „A hónap települése” programjának hetedik állomása Almáskamarás. A cikksorozat 2. részében Pintér Edit, a Károlyi Bernát Nyelvoktató Német Nemzetiségi Általános Iskola intézményvezetője válaszolt kérdéseinkre. Pintér Edit 26 éve él Almáskamaráson, és a diploma megszerzése óta az első és egyetlen munkahelye a helyi általános iskola. "Igazi pedagógussá itt váltam, az iskola hagyománytisztelő, gyermekközpontú szemlélete itt vált személyiségem részévé," mondta.

Pintér Edit fontosnak tartja az elkötelezettséget hivatástudata iránt, és aktívan részt vállal a község társadalmi és közösségi életének szervezésében. "Egy családias környezetben, nyugodt, csendes, rendezett településen élhet az ember Almáskamaráson," - mondta, amikor arról kérdezték, miért ajánlaná a települést. Büszke arra, hogy 2012 óta - a dél-békési térségben egyedüliként - német nemzetiségi nyelvoktató önálló iskola működik újra nyolc osztállyal Almáskamaráson.

Az iskola, amelynek névadója az Almáskamaráson született Károlyi Bernát sváb származású misszionárius, ferences szerzetes, aki épp boldoggá avatás előtt áll, a település kulturális központja és a falu mozgatórugója. Közösségi rendezvényeik, megemlékezéseik az összetartozás tudatát, élményét erősítik. Ilyenek a színvonalas iskolai ünnepélyek, jótékonysági est, farsangi bálok, vetélkedők, karácsonyi ünnepség, német nemzetiségi bemutatók, gyermeknap, anyák napja, Márton nap, és többek között egy 24 órás foci kupa is.

tags: #magyarorszag #pongo #pong #szigete #foci

Népszerű bejegyzések:

• Készülődés Portugália ellen
• M4 Sport foci hírek és műsorok
• Magyar foci az olimpiákon
• Vietnám új sportközpontja: a Hung Vuong Stadion
• Edzői a magyar női kajak válogatottnak