Makhult Gabi, a sokoldalú grafikusművész és illusztrátor
Makhult Gabi grafikusművész, illusztrátor. Budapesten született 1981-ben. A Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola elvégzése után bőrművességet tanult, majd 2000-ben felvették a Képzőművészeti Egyetemre. 2005-ben diplomázott képgrafika szakon. Jelenleg Portugáliában él és alkot. Diplomája szerint grafikusművész, de pályafutása során számos területen kipróbálta magát, foglalkozott bábszínházzal, könyvnyomtatással, rajzolással-festéssel, gyerekekkel, mesékkel.
A kezdetek és a művészi út
- Visszahúzódó gyerek voltam - kezdi Gabi a beszélgetést. - Kicsi koromtól rajzoltam, nekem ez jelentette a kifejezés legtermészetesebb módját. Ma is hiszem, hogy amit az ember kitartóan és szenvedéllyel gyakorol, abban idővel szükségszerűen elmélyül és ügyessé válik. Nem tudom, tehetségesnek számítottam-e, de az eltökéltségem korán megmutatkozott. Nagyapám festőként tevékenykedett, ő is egyengette az utamat, amikor családilag úgy döntöttünk, hogy ezen az ösvényen haladok tovább. Sok bátorítást kaptam, és ez meghatározó erőt adott.
Több helyen tanult, többek között a Képző- és Iparművészeti Szakgimnáziumban, később pedig a Magyar Képzőművészeti Egyetem képgrafika szakán. Egy alkalommal édesapám neki ajándékozott egy könyvet Borsos Miklós szobrász tusrajzairól, amelyeket a művész halála után találtak meg az ágymatraca alá rejtve. Ez a kötet nyitotta fel igazán a szemét a nagybetűs Művészetre. Olyan, mélyen belülről fakadó alkotói attitűdöt mutatott meg, ahol a rajztudás már csupán háttér, szabadon értelmezett eszköz valami magasabb rendű, személyesebb kifejezés szolgálatában.
Gabira az egyetemi évek alatt elsősorban a szabad alkotás tere és a közösség formáló ereje hatott. A Karátson Gábor által tartott kínaifilozófia-órák különösen mély nyomot hagytak benne, a keleti gondolkodás szemlélete új perspektívát nyitott az alkotás belső természetéről. A Magyar Képzőművészeti Egyetem tihanyi művésztelepén élte át először azt a fajta alkotói élményt, amelyet korábban a Borsos Miklós tusrajzairól szóló könyv ébresztett benne. Azt az állapotot, amikor már nem az akarat vezeti az ecsetet, hanem a mozdulat szinte magától születik meg. Egy pajtában festett alkonyatkor, teljesen átélve a külső és a belső táj csendjét. Kicsivel később ebben a hangulatban lépett be a konyhába a többiekhez, azok pedig a televízióra mutattak: „Ezt nem hiszed el…” 2001. szeptember 11-e volt. A személyes alkotói élmény és a világot megrázó történelmi esemény szürrealitása mélyen bevésődött emlékezetébe, és végérvényesen elindította azon az úton, amelyen azóta is jár.
Külföldi tapasztalatok és az otthonhoz való kötődés
- Nyugat-Európába Erasmus-ösztöndíjjal kerültem, először 2004-ben töltöttem hosszabb időt Hollandiában - mondja a külföldi tanulmányairól. - A klasszikus diákéletben azonban nem igazán vettem részt, nehéz volt beilleszkedni a nemzetközi közegbe. Ugyanakkor ez a távolság teret adott annak, hogy kizárólag a művészetre koncentráljak. Bejártam Párizs, Amszterdam, Brüsszel és Antwerpen nagy múzeumait, közben folyamatosan vázlatoltam. Soha nem gondoltam volna, hogy egyszer Magyarországon kívül fogok élni. Portugáliába sem az alkotás miatt költöztem, a személyes utam vezetett ide.
V. Alfáktól Omegáig – Családi Piknik gödöllői állomása a Művészetek Házában
- Érdekes volt megtapasztalni, hogy a távolság mennyire felerősíti az ember gyökereit, világosabbá válik, mi köt egy helyhez, egy kultúrához. Azóta is Magyarországra dolgozom, ott vagyok igazán „érthető”, az az én közegem. Portugáliában gyakran kicsit csodabogárnak érzem magam. Vidéken élünk, ahol a művészet nem magától értetődő hivatás, így bizonyos értelemben elszigetelt vagyok. Ez az elszigeteltség azonban szabadságot is ad, lehetőséget arra, hogy irányzatoktól és divatoktól távol, belső logikám szerint fejlődjek. Bár ma már Portugáliában él és alkot, gyökerei mélyen Magyarországhoz kötődnek, és művészetében továbbra is a közép-európai grafikai hagyomány, a mesék és a kortárs vizuális kultúra találkozik.
Művészi sokszínűség és projektek
Gabi 2005 óta aktív alkotó. Munkáiban a mesevilág, a finom irónia és a költői képiség különös elegyet alkot. Főként sokszorosítógrafikai technikákkal dolgozik - linóleummetszet, monotípia, papírmetszet -, de akrilfestményei, tusképei is vannak, valamint kísérletezik papírszobrokkal, pop up technikával, faragással.
Pályája során megannyi alkotás fűződik a nevéhez, illusztrációi többek között Lackfi János kötetében is feltűnnek, ahol játékos, mégis érzékeny vizuális világa tökéletesen kíséri a szövegek hangulatát. Az elmúlt években több mint 15 általa illusztrált gyerekkönyve jelent meg Magyarországon és külföldön.
Gabi a bábszínházban is otthonosan mozog, bábokat és díszleteket készített például a Nagyváradi Bábszínház Kormos mesék című produkciójához, valamint árnyszínházi előadásokhoz. Rengeteg projektben működött közre - bábszínházak, cirkuszok, színházak, fesztiválok, workshopok, játszóterek viselik keze nyomát. 2013-ban báb- és díszletet készített a Nagyváradi Bábszínház Kormos mesék című előadásához.
A kreatív, összetett feladatokat nagyon szereti, ilyen például a bábszínház, ahol képtelennek tűnő dolgokat kell egyszerűen és működőképesen megoldani: esernyőből boszorkány lesz, lepedőből palota, fából vaskarika. Szeret jó csapatban dolgozni, inspirálódni, új benyomásokat gyűjteni. Ilyenek az alkotótáborok is, ahol egy térben dolgozik több, hasonló érdeklődésű ember, mindenki a saját projektjén, mégis közös energiában. Egy különleges helyszínen együtt létrehozni valamit egészen más, felszabadító élmény. Ilyenkor az embernek el kell engednie elképzeléseinek egy részét, de egy művészeti folyamatban ez amúgy is alapvetés. Akkor válik igazán izgalmassá a munka, amikor a végeredmény teljesen más lesz, mint amire a legmerészebb álmaimban gondoltam.
Többször dolgozott így, főként bábszínházi mutatványos vagy játszótérépítő projekteken. Napokra, hetekre leköltöztek falvakba, vidéki házakba, tanyákra. A legérdekesebb helyszín egy vasútállomásból átalakított műterem volt, ahol két héten át alkottak. Főztünk, dolgoztunk, közben jöttek-mentek a vonatok, és a vacsoraasztaltól integettünk az érkezőknek. Egy győri fesztiválra preparált szekrényeket készítettek: a közönség apró nyílásokon bekukucskálva, fiókokat kihúzva meghökkentő, miniatűr jeleneteket fedezhetett fel bennük.
Kiállítások és díjak
Művei szerepeltek csoportos és egyéni kiállításokon Magyarországon és Portugáliában egyaránt. Egyéni kiállításai közül emlékezetes a Ráközelítés az óceánra című, tusrajzait bemutató tárlat, ami a budapesti Nyitott Műhelyben volt látható.
Gabi számos rangos elismerésben részesült, de számára legmeghatározóbb díj a klasszikus értékeket képviselő irodalmi illusztrációért kapott Gyulai Líviusz Életműdíj volt 2023-ban. Külön örömöt jelentett, hogy a díjat a művész örökösei ítélték oda, hiszen Gabi ma is nagy csodálója Gyulai Líviusz munkásságának.
Fontosabb kiállítások és elismerések:
- 2005-től önálló alkotás, csoportos és egyéni kiállítások, művésztelepek, könyvillusztrálás, dekorálás, villányi pincészet-arculat, bábszínház.
- MAOE tagság, Gyermekkönyvszerzők- és Illusztrátorok Egyesülete tagság.
- Részvétel és közreműködés művészeti táborokban, fesztiválokon, bábszínházakban.
- 2006-Erkel F.
- 2006-Almássy Téri Szabadidő Kp.
- 2011-Erkel F. Műv.Kp.
- 2012-Marczibányi téri Műv.Kp.
- 2013-PIM Bp, Aranyvackor illusztrációs pályázat, 3. helyezés.
- 2014 - Sárdisznó, és A három kismalac c. könyvek illusztrálása.
- 2023 - Gyulai Líviusz Életműdíj.
tags: #makhult #gabi #jatekossa #formal
