A manchesteri terrortámadások: jelképek, stratégiák és az ellenállás ereje
Manchesterről a britek, főleg a helyiek úgy gondolták, a város lehet a Nagy-Britanniában terrortámadásokra készülők egyik fő célpontja. „London után az első” - fogalmaztak már korábban. A terror ugyanis mára kiszámíthatatlan lett. Mint Kevin Hurley, a londoni rendőrség terrorelhárító részlegének egykori vezetője nemrég megjegyezte, míg valamikor, a 90-es években tudni lehetett, hogy az Ír Köztársasági Hadsereg, az IRA, elsősorban nagyobb városokban, Londonban, Manchesterben hajtja végre, a radikális iszlám szervezetek pedig főként reptereket és általában a tömegközlekedést vette célba, a helyzet mostanra megváltozott.
A Manchester Aréna elleni merénylet (2017)
Ariana Grande koncertje pedig egyszerű és főként megfelelő célpont volt az öngyilkos merénylőnek. Nem mintha nem lett volna már támadás ilyen buli ellen, a párizsi Bataclanban, szintén koncerten lezajlott mészárlás óta mindenki fejében jelen volt a félsz, hogy ami ott megtörtént, ismét bekövetkezik. A hétfő éjszakai merénylet újabb mélypont. Az, aki ezt elkövette, pontosan tudhatta, hogy tinibálványról van szó, tehát nagyon sok gyerek lesz a koncerten. A beszámolók szerint köztük sokan olyan, akik életük első ilyen rendezvényén vettek részt, ráadásul Európa legkülönbözőbb országaiból.
Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpont vezetője a hvg.hu-nak arról beszélt, hogy a manchesteri támadásnak három olyan jellemzője van, ami miatt párhuzamba állítható korábbi hasonló akciókkal:
- robbantásos merénylet volt, ami nyilvánvalóan megkülönbözteti például a késelős, esetleg lopott teherautókkal elkövetett akcióktól;
- koncerten történt, miként annak idején a már említett mészárlás a párizsi Bataclanban;
- végül: gyerekek, fiatalok ellen irányult, ami a 2011-ben 77 ember halálát okozó Anders Breiviket idézi, aki tudatosan a baloldali fiatalok táborába ment gyilkolni.
„Ez egy stratégiai erejű akció volt” - fogalmazott Tálas Péter, aki szerint a tettes (vagy tettesek, esetleg az akció kitalálói) feltétlenül elérték céljukat: sok embert öltek meg (ez volt a legpusztítóbb merénylet 2005. június 7-i londoni támadássorozat óta), ráadásul nagy médiafigyelmet kaptak. Márpedig - tette hozzá - ellentétben például a Westminsternél elkövetett merénylettel, a stratégiai erejű támadások jelentősége az, hogy ezek határozzák meg a társadalmak terrorpercepcióját. Még a britekét is, akiknek pedig nem ismeretlen a terrorizmus mindennapos jelenléte, ráadásul viszonylag fel is készültek ilyen helyzetekre.
A támadás időzítésének lehetséges magyarázatai között - túl azon, hogy éppen most volt az Ariana Grande-koncert - felvetődött az is, hogy kereken két hónapja volt a londoni Westminster hídon, majd a parlamentnél elkövetett merénylet, illetve kereken négy év telt el azóta, hogy két brit állampolgár muszlim fanatikus brutális kegyetlenséggel meggyilkolta az utcán Lee Rigbyt, a laktanyájába visszatérő angol katonát. És végül ott van az is, hogy közeledik június 8., az előre hozott brit választás időpontja, így a támadó esetleg ezeket is befolyásolni próbálhatta.
Hibázott az MI5 a manchesteri terrortámadás előtt
Az Iszlám Állam "magányos farkasai"
A támadásban eddig 22-en meghaltak, és többtucatnyian megsérültek. A 22 éves merénylő, Salman Abedi május 22-én robbantotta fel magát a Manchester Arena rendezvényközpontban, Ariana Grande koncertjének végén. A merényletben 22-en meghaltak, 117-en szenvedtek sérüléseket. A merényletért egyes híradások szerint az Iszlám Állam vállalta a felelősséget, amely évek óta buzdítja Nyugat-Európában élő szimpatizánsait - elsősorban ott élő fiatal fanatikusokat -, hogy az iránymutatásaik alapján, ám tőlük függetlenül hajtsanak végre támadásokat úgynevezett puha célpontok ellen.
A "magányos farkasok" stratégiájának alkalmazása az ISIS gyengülésével egyre fontosabb szerepet tölt be. A támadás többségét ugyanis „magányos farkasok” követik el, gyakorta olyanok, akik felesküdtek például az Iszlám Államnak, ahonnan kapnak egy „alapkiképzést”, adott esetben egy pokolgép elkészítésére, majd maguk választanak helyszínt az akciójukhoz. Ez pedig innen kezdve lehet bármi, ahol ők azt kivitelezhetőnek tartják, illetve ahol több áldozatot szedhetnek. A farkasok jellemzően egyszerű fegyverekkel hajtanak végre akciókat (legyen az egy fejsze, egy barkácsbomba vagy egy teherautó, amivel a tömegbe hajtanak), ezek használatáról a terrorszervezet propaganda-kiadványaiban részletes útmutatásokat is adnak.
A Foreign Policy című tekintélyes szaklap tavaly készített egy összeállítást a magányos farkasok stratégiájának előnyeiről - mármint az ISIS szempontjából:
- Olcsó és aránylag egyszerűen kivitelezhető. A terrorszervezet részéről az ilyen jellegű, koordinálatlan támadások nem igényelnek különösebb tervezést, de még csak az elkövetőkkel való személyes kapcsolattartást sem.
- A magányos farkasok akcióit éppen ezért rendkívül nehéz megakadályozni. Mivel a támadók nem állnak közvetlen kapcsolatban a terrorszervezettel, alacsony annak a kockázata is, hogy a támadók kompromittálják az ISIS nyugat-európai hálózatát.
- Ezek az akciók kiválóan alkalmasak a célország destabilizálására és a közvélemény demoralizálására.
A manchesteri merénylet előtt körülbelül egy hónappal, április 18-án Salman és Hasim Abedi Líbiába repültek. Salman Abedi fivére, Hasim Abedi - akit az elkövető más családtagjaival együtt letartóztattak és kihallgattak a líbiai hatóságok - beismerte, hogy ő szerezte be a támadás kivitelezéséhez szükséges eszközöket, de nem tudta, hogy testvére hol fogja elkövetni a merényletet. A terrorellenes erők szóvivője elmondta, hogy Salman Abedi a merénylet napján felhívta testvérét, hogy beszélhessen a családjával, az anyjuk azonban nem volt hajlandó vele beszélni, mert haragudott rá, amiért hazudott. Hasim, aki tudott a készülő merényletből, kérlelte őt, hogy mégis beszéljen a fiával.
Közösségi reakció és szolidaritás
Ezt erősítik meg a hvg.hu manchesteri olvasói, akik kedden a városban, illetve Nagy-Britanniában uralkodó felháborodottságról, sokkról meséltek. Viktória azokra a képekre emlékezett, amelyeken sok fiatal véresen menekül ki a koncerthelyiségből, többekről még a ruha is leszakadt. „Mindenki megrendült, de azonnal beindultak a szolidaritási akciók” - erősítette meg Anna. A koncertről távozó tömegben a robbanás után pánik tört ki. Azt mesélte, hogy önkéntesek még az éjszaka folyamán megszervezték az azonnali orvosi ellátást, míg mások otthonaikat ajánlották fel azoknak, akik nem tudtak hazajutni.
Krisztina szerint egyébként a kint élő magyarok már korábban is számoltak azzal, hogy bármikor bekövetkezhet egy ilyen merénylet: London után Manchestert és Birminghamet tartották valószínű helyszínnek, sőt, az ő angol szomszédja egyenesen arra tippelt, hogy a Trafford bevásárlóközpont vagy az Arndale pláza (amelyet nemrég épp kiürítettek) lesz a következő célpont. Krisztina amúgy reménykedve arról beszélt: azért nem valószínű, hogy magyarok is lehettek a koncerten, mert ők - mivel minden nap keményen dolgoznak - hétköznap nem sűrűn járnak ki a városba szórakozni.
A Trafford-csarnoki szimulált támadás és a vita
Súylos kritika érte a manchesteri rendőrséget hétfői terrorellenes gyakorlata miatt. Elnézést kért a manchesteri rendőrség, amiért a Trafford-csarnoknál szimulált terrortámadás "elkövetője" Allah akbar-kiáltással kezdte meg robbantását. A Trafford központnál előkészített szimulált támadás “dzsihadista merénylője” ugyanis Allah akbar! A szimulált támadás során robbanás rázta meg a boltokkal és több száz önkéntessel teli csarnokot. A jelenlevők védőszemüveggel és fülvédőkkel készültek a “merényletre”. A politikus ugyanakkor szintén idegesítőnek nevezte a vallási kifejezés beépítését a gyakorlatba.
A manchesteri zsinagóga elleni támadás
Október 7-e óta a zsidó világ újra és újra szembenéz a gonoszsággal. Múlt héten, jom kipur napján Manchesterben terrortámadás ért egy zsinagógát. Ketten meghaltak és többen megsebesültek, amikor egy robbanóövvel felszerelkezett, iráni származású férfi a zsinagóga előtt gyülekezőkre támadt. Terrorcselekménynek nyilvánította a rendőrség a manchesteri zsinagógánál csütörtökön, jom kippur napján elkövetett késeléses és gázolásos támadást, amelyben ketten meghaltak, többen súlyosan megsérültek - írja az MTI helyszíni tudósítója a Scotland Yard tájékoztatása alapján.
Laurence Taylor, a Scotland Yard terrorizmusellenes ügyosztályának parancsnokhelyettese csütörtök délutáni sajtótájékoztatóján azt mondta: a vizsgálat eddigi adatai alapján a rendőrség terrorista incidensnek tekinti a támadást. Beszámolója szerint a nagy-britanniai rendőri erőket országszerte mozgósítják, és a rendőrség megerősített járőrözésbe kezdett a zsinagógák és egyéb zsidó közösségi intézmények környékén.
A csütörtöki bűncselekménnyel kapcsolatban két embert őrizetbe vettek. A támadás a Heaton Park Hebrew Congregation nevű zsinagógánál történt. A feltételezett elkövető több embert autójával ütött el, másokat pedig megkéselt. A támadót a kivonuló fegyveres rendőri egységek a helyszínen agyonlőtték. A kiérkező fegyveres egységek az első bejelentéstől számítva hét percen belül agyonlőtték a támadót. Megerősítette, hogy a támadásban ketten életüket vesztették, három embert pedig különböző súlyosságú sérülésekkel kezelnek kórházban.
Stephen Watson, a manchesteri rendőrség főparancsnoka is sajtótájékoztatót tartott, amelyen elmondta: a nyomozók valószínűsítik, hogy sikerült azonosítaniuk az elkövetőt, de nem kívánt további részletekbe bocsátkozni, amíg a támadó kilétét nem tisztázzák teljes bizonyossággal. Elmondta azt is, hogy az elkövető robbanóeszköznek látszó tárgyakat viselt a támadás idején. Ezt egy olyan fotó is alátámasztja, amely a közösségi médiafelületeken jelent meg a feltételezett támadóról, és amelyen az látszik, hogy a tettes nadrágszíján fémes tárgyak lógnak. Az eddigi vizsgálatról kiadott tájékoztatások viszont egyelőre nem erősítették meg, hogy valóban robbanószerekről van-e szó. Felkerült ugyanakkor a közösségi médiafelületekre egy videófelvétel is, amelyen a helyszínre vonuló fegyveres rendőrök egyike arra utasítja a járókelőket, hogy hagyják el a környéket, mert a támadónál pokolgép van.
A támadás a zsidó vallás legfontosabb ünnepe, a jom kippur napján történt, amikor hívők sokasága látogatja a zsinagógákat. Ennek megfelelően a manchesteri rendőrség parancsnoka szerint nagyon sokan voltak a támadás idején a zsinagógában, és csak a biztonsági személyzet, a hívők és a gyorsan kivonuló rendőri egységek bátor fellépése akadályozta meg, hogy a támadó behatoljon az épületbe. A hívőket a biztonsági akció idejére a zsinagógában tartották, utána pedig kiürítették az épületet.
Keir Starmer brit miniszterelnök a támadás hírére megszakította koppenhágai látogatását, hazautazott, és összehívta a kormány különleges helyzetekben ülésező tanácskozó testületét (COBR). Az értekezleten részt vesz Shabana Mahmood belügyminiszter, Andy Burnham manchesteri polgármester és a Scotland Yard parancsnoksága. A COBR-ülés előtt Starmer is elmondta, hogy a kormány rendőri egységek kivezénylésével országszerte megerősítette a nagy-britanniai zsinagógák őrizetét. Szerinte a támadást „különösen elborzasztóvá teszi” az a tény, hogy jom kippur napján történt. A brit uralkodó is azt emelte ki csütörtök délutáni személyes üzenetében, hogy a támadás „a zsidó közösség számára igen jelentős időpontban” történt. III.
A zsidó közösség válasza a terrorra: hit és ellenállás
Amikor gyűlölet támad, és újabb terrortámadás sokkolja a világot, akkor a zsidó válasz nem a félelem, hanem a hit. De miközben a világ megtörni próbál minket, a zsidó lélek mást választ: életet, imát és örömöt. A manchesteri terrortámadás után nem zárkóztak be a zsidók, hanem épp ellenkezőleg, megtöltötték a zsinagógákat. Mert a zsidó válasz a terrorra nem a menekülés, hanem a visszatérés: a Tórához, az imához, az Örökkévalóhoz.
Azt gondolnánk, egy ilyen támadás elriasztotta az angliai zsidókat a zsinagógába menéstől, de a rabbik épp ellenkező hatásról számoltak be. Bentzi Sudak, Hamstead Garden lubavicsi küldötte is megosztott egy ilyen történetet. „A szemében láttam a zsidó generációk erejét, akik ezzel válaszoltak: ha a zsinagógát megtámadták, akkor zsinagógába megyek” - mondta Sudak rabbi. És valóban, a zsidóság ereje éppen abban áll, hogy a legnagyobb veszélyben sem veszítjük el a hitünket. Sőt!
Borítókép: a manchesteri terrortámadás után készült a közösség egyik túlélő tagjáról.
tags: #manchester #terrortamadas #jelkep
