A Magyar Foci Információk Sokszínű Világa: A Filmektől a Közösségi Élményekig
A magyar labdarúgás története és kulturális lenyomata számtalan formában megjelent az elmúlt évtizedek során, legyen szó mozgóképről vagy éppen közösségi eseményekről. Bár a világ elhaladt mellettünk, a magyar labdarúgás és a magyar filmgyártás helyzete között találhatunk némi párhuzamot, ha akarunk. Tény, hogy a filmvászonról is lekerült a foci, mint népszerű téma, és ilyen témájú filmek a "hőskorból" származnak vagy erről az időszakról szólnak.
Néhány későbbi sikertől eltekintve a magyar labdarúgásnak ez az időszaka az 1970-es évek közepén lezárult, a foci is eltűnt a filmvászonról. Szeretjük vagy sem, nagy része ezeknek a filmeknek a szocialista időket idézi, még a legkésőbb készült is több, mint fél évszázadra kalauzol vissza minket a (sport) történelemben. Tény, hogy a sport, a szórakozás és a propaganda kétségtelenül kéz a kézben járt, ezért elég ezekre a filmekre kortörténeti relikviaként tekinteni, nem pedig filmtörténeti csúcsteljesítményekre.
A Magyar Labdarúgás Filmbeli Megjelenése
Nézzük tehát, melyik magyar filmekben játszik főszerepet a manapság inkább pejoratív jelzőként használt "magyar foci".
1. Kezdődik a meccs (1954)
Keleti Márton filmje a klasszikus propaganda film - amiket a rendező futószalagon szállított ebben az időben - ahol az ideológiai mondanivaló háttérbe szorítja a cselekményt. Teleki Jóska (Szusza Ferenc) az állami üzem ünnepelt labdarúgója, de mivel munkáját elhanyagolja, szocialista brigádjuk lemarad a munkaversenyben. Emiatt konfliktusba kerül az élmunkás, de nem sportbarát Rácz Pistával (Soós Imre). Pista később megismerkedik Jóska húgával (Teleki Marika szerepében Ferrari Violetta) és a kedvéért sportolni kezd. Hamarosan beleszeret a sportba és Marikába is. Ő lesz az üzem sportfelelőse és felhívja a figyelmet nem csak az élsport, hanem a tömegsport fontosságára. Példamutatása alapján a gyár egyre több munkása kezd aktívan sportolni. A film mellékszerepeiben is olyan színészlegendákat láthatunk, mint Görbe János, Latabár Kálmán vagy Gózon Gyula.
A film érdekessége, hogy a Teleki Jóskát alakító Szusza Ferenc (1923 - 2006) magyar válogatott labdarúgó, edző, az Újpesti Dózsa játékosa, a Szusza Ferenc Stadion névadója volt. Minden idők egyik leggólerősebb magyar válogatott csatára 24 válogatott mérkőzésen szerepelt 1942 és 1956 között és 18 gólt lőtt. 1978-1979 között Spanyolországban, a tavaly Bajnokok Ligája döntős Atlético Madrid-nál edzősködött.
2. A csodacsatár (1956)
Az 1956-os A csodacsatár sem tekinthető kiemelkedő filmalkotásnak, csupán egy szórakoztató vígjáték a labdarúgással kapcsolatban. A sport és a politikai áthallásait állítja a középpontba, rávilágítva a foci propaganda szerepére. Érdekes azonban majdnem 60 év távlatából megnézni ezt a filmet, nem kevés tanulsággal szolgál sok szempontból: a politikai hazugság, akarnokság és korrupció, hogy fonja körbe az egyik legszebb csapatsportot.
A történet egyszerű és könnyen befogadható: Futbólia nevű kitalált állam vezetői elhatározzák, hogy az ország gyengélkedő válogatottjához elrabolják a világhírű magyar csodacsatárt. A feladattal Duca tengernagyot (Ungváry László) bízzák meg, aki követi a Svájcban játszó magyar csapatot. A válogatott körül őgyeleg a két nyugaton élő magyar szélhámos, munkakerülő lecsúszott művész Bruno (Feleki Kamill) és Jóska (Pongrácz Imre). Jóskát véletlenül lefényképezik a csapattal és Duca tengernagy tévedésből őt raboltatja el. Amellett, hogy a főszerepekben és mellékszerepekben is kiváló szereposztásnak örülhetünk: Kiss Manyi (Aurélia), Mányai Lajos (Venturo kapitány) Schubert Éva (Művésznő), Sinkovits Imre (Riporter) és Gózon Gyula (Miniszterelnök), mellett a legnagyobb magyar labdarúgó legenda Puskás "Öcsi" Ferenc (1927 - 2006) alakítja a csodacsatárt. Ha másért nem, az ő feltűnése miatt érdemes megnézni a filmet, a rövid interjúja mellett egy korabeli meccsből is láthatunk részleteket.
Puskás hungary
3. Két félidő a pokolban (1961)
Nem tudok még egy magyar filmről, amelynek története egy sztárokkal megtűzdelt hollywood-i remake-kel folytatódott volna, nos az 1961-es Fábri Zoltán filmet, 1981-ben a többszörös Oscar-díjas John Huston Menekülés a győzelembe címmel újraforgatta (Max von Sydow-val, Michael Caine-nel, Sylvester Stallone-val és Pelé-vel a főszerepben). Ebben a listában, minden hibája mellett talán a legjobb és legmélyebb mondanivalójú alkotás, amely a II. Világháború végének vészterhes időszakába kalauzol minket.
A kritikusokat is megosztotta a film, egyrészt „nagyerejű, hatásos, ám végeredményben eszmeileg erősen vitatható” alkotásnak tartották, másrészt túlzott modorosságát hányták a szemére. A megtörtént eseményeken alapuló filmben (amelyről korábban szovjet film is készült) egy Ukrajnai munkaszolgálatos tábor életébe tekinthetünk be, ahol fegyelemsértésért tölti büntetését Ónódi II, az egykor híres futballista. Azt a feladatot kapja, hogy a tábor meggyötört lakóiból csapatot kovácsoljon, akik a Führer születésnapján a német katonai csapat ellen játszanak. A filmet Fábri Zoltán Bacsó Péterrel közösen írta, a mai szemmel is bravúros és tanítanivaló operatőri munkát Szécsényi Ferenc végezte. A tragikomikus film próbálja kerülni a sematikus ábrázolásokat, sem a rabokat, sem a fogva tartóikat nem két dimenzióban mutatja, emberséges katona éppúgy akad, mint gyáva rab. Összességében a film, néhány gyenge pillanata ellenére jól sikerült, figyelembe véve a politikailag erősen befolyásolt kort (az 1950-es évek végét, az 1960-as évek elejét). A főbb szerepekben Sinkovits Imrét, Garas Dezsőt, Márkus Lászlót, Molnár Tibort, Horváth Istvánt és Szendrő Józsefet láthatjuk.
4. Régi idők focija (1973)
Ha az igényes nevettetést és szórakoztatást tekintjük, akkor ebben a listában a Sándor Pál rendezte film kerülne az élre. Minarik Ede (Garas Dezső) mosodás megszállottan, minden nehézségen át dolgozik rajta, hogy összeállítsa és felsőbb osztályba juttassa csapatát a Csabagyöngye SC-t. Pénze nincs, csak mindent lebíró akarata, az erőfeszítésére rámegy az egzisztenciája és a házassága is. "Akkor mi az értelme?" tehetnénk fel magunknak a kérdést. Az 1920-as évek Magyarországon játszódó, a burleszk és a némafilm elemeit a modern film eszközeivel ötvöző alkotás egy általános érvényű tanmese, a kisembert, mint tragikus hőst állítja a középpontba. A minden várakozás ellenére a siker természetesen elmarad; a bukást azonban nem élhetjük meg kudarcként, mert sohasem a cél, hanem az odavezető út a fontos. Elveszthetjük a hitünket, csüggedhetünk, de sose felejtsük: "Kell egy csapat!", habár a film legkevésbé sem a "fociról" és nem is "a régi időkről" szól. A kamera mögött ismét a világhírű Ragályi Elemér állt, a film forgatókönyvét Mándy Iván novellájából Bíró Zsuzsa és Tóth Zsuzsa írta.
5. Szamba (1996)
A múlt feldolgozásának egyik legjobb módja a szatíra, amin nevetünk, attól már nem félünk. Ezt a módszert használja Tímár Péter is, amikor filmjének főszereplőjét visszadobja az 1950-es évekbe. Pontosabban 1953. november 25-re, Boksai "Tutti" Rezső (Eperjes Károly) a focibolond kukásember születésének napjára, amely történetesen a "történelmi" angol-magyar labdarúgó mérkőzés napja. Tutti Odüsszeiája a különböző korabeli társadalmi közegekben tanulságos, azonban nem minden túlzástól mentes. Az eredményt már előre tudó kisembert hol prófétának, hol provokátornak tartják, a félelmekkel átitatott Rákosi-korszakban. A filmben mindenki megkapja a magáét, az ideológiával átszőtt köznép körei, az opportunista értelmiség és hatalom is. A film legnagyobb erénye az, hogy nem idealizálja a múltat, ebben valamennyien részt vettünk vagy részt kaptunk. A szerepet kiválóan hozó Eperjes Károly mellett, a mellékszerepekben kiváló színészeket láthatunk (a teljesség igénye nélkül): Szalay Kriszta, Kállai Ferenc, Cseh Tamás, Kern András, Reviczky Gábor, Fesztbaum Béla, Gálffi László, Bánfalvy Ágnes, Kari Györgyi és Máté Gábor.
Magyar Foci Filmek Összefoglalása
Az alábbi táblázatban összefoglaljuk a magyar labdarúgásról szóló vagy abban kulcsszerepet játszó filmeket:
| Film címe | Év | Rendező(k)/Író(k) | Főbb szereplők (focival kapcs.) | Fő téma (focival kapcs.) |
|---|---|---|---|---|
| Kezdődik a meccs | 1954 | Keleti Márton | Szusza Ferenc | Propaganda, tömegsport jelentősége |
| A csodacsatár | 1956 | Puskás "Öcsi" Ferenc | A foci propaganda szerepe, politikai áthallások | |
| Két félidő a pokolban | 1961 | Fábri Zoltán, Bacsó Péter | Sinkovits Imre, Garas Dezső | Futballmérkőzés egy munkaszolgálatos táborban |
| Régi idők focija | 1973 | Sándor Pál, Mándy Iván (novella) | Garas Dezső (Minarik Ede) | A kisember küzdelme, "Kell egy csapat!" filozófiája |
| Szamba | 1996 | Tímár Péter | Eperjes Károly (Boksai "Tutti" Rezső) | Az 1953-as angol-magyar meccs és a Rákosi-korszak |
Közösségi Foci Élmények: Fodor Mária és az Ilona Stüberl
A magyar labdarúgás iránti rajongás nem csak a filmvásznon, hanem a mindennapi közösségi életben is tetten érhető. Bécs szívében, egy csendes kis mellékutcában található az Ilona Stüberl, melynek étterem tulajdonos-vezetője, Fodor Mária egészen páratlan módon teljesít. Az étterem nem csupán a hazai ízeket keresők kívánságát teljesíti, hanem közvetíti kultúránkat az idegen ajkú vendégek felé. A labdarúgás szeretete itt is otthonra talált.
Nem feledjük a 2016-os futball Európa Bajnokságot sem! Akkor már korábban elhatároztuk, hogy televízión, udvari kivetítő-vásznon, a velünk szembeni épület falán vetítjük a magyar válogatott mérkőzéseit, és amikor a bevásárlást végző Attila pincérünk felhívott Mosonmagyaróvárról, hogy van ott foci EB-s sapka, sál, síp és egyebek, azt mondtam, mindenből hozzon bőven. Beöltöztünk és hatalmas buli volt, remek hangulatban, főleg a magyar válogatott felejthetetlen győzelmei idején!
A Marcali Szakképző Iskola és a Sportok, Marton Nevekkel
A labdarúgás a sportnevelés fontos részeként már a kezdetektől jelen volt a Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolában is. Rá egy évre megkezdődött a sportpálya építése is Déghy László testnevelő tanár vezetésével. Az iskola sport életéért Déghy Laci volt a felelős, amit önzetlenül, odaadással végzett. Kézilabda, foci, atlétika, minden sportágban szervezett csapatot vagy éppen egyéni versenyzőt. Sok szombatja és vasárnapja ment el a mérkőzésekre, versenyekre való utazással. Versenyzői nagyon szép eredményeket értek el a Vasas-kupákon és a Diákolimpián. Segítettük a város labdarúgó csapatát is, az ifiben heten is szerepeltek. A délutánok hangosak voltak a különböző sportágak edzéseitől, a házibajnokságoktól, amit az osztályfőnökök is nyilvántartottak, és ott szurkoltak csapatuknak a pálya szélén.
Az iskola kiemelten fontos szerepet játszott a helyi közösség életében, és számos diákot nevelt ki, akik később a város üzemeiben, gyáraiban, önálló vállalkozásaiban és intézményeiben helyezkedtek el. Voltak, akik visszatértek oktatóként szeretett iskolájukba. Érdekesség, hogy most is ott dolgozik Marton Tamás és Márton Gyuszi, az intézmény egykori diákjai, akik a marcali közösség aktív tagjaiként viszik tovább az iskola szellemiségét, amely a sportot is kiemelten kezelte.
