Markos Imre: A Magyar Labdarúgás Legendája és Embermentő Hőse
Markos Imre neve nemcsak a magyar labdarúgás történetében, hanem az emberiesség és a bátorság példájaként is fennmaradt. Élete során kiváló sportolóként és edzőként egyaránt megmutatta tehetségét, de igazán rendkívüli tettei a második világháború idején tanúsított hősiessége miatt váltak ismertté.
Pályafutásának Kezdetei és Játékstílusa
Markos Imre 1908. június 9-én született. Játékosként invenciózusan játszó, villámgyors balszélső volt. Alacsony termetű, de rendkívül lendületesen, bátran játszó labdarúgóként tartották számon. Remekül cselezett és sebes elfutásaival, pontos beadásaival vagy veszélyes lövéseivel támadta az ellenfél kapuját.
A debreceni futball egyik sztárja volt, tagja az akkori legendás debreceni ötösfogatnak, a Markos, Vincze, Teleki, Eőry, Hevesi támadósornak. Ennek a nagy nevű csatársornak a lelke, a mozgatója volt. Népszerűségét nevelte humora és állandó jókedve is.
A Válogatottban: Az 1934-es Világbajnokság
A magyar labdarúgó-válogatott története során nem mindig volt jelen a legnagyobb nemzetközi tornákon. Az idei lesz a huszadik futball-vb - sajnos megint nélkülünk. Nem az első eset, hogy a távollétünkben rendezik meg a labdarúgás legnevesebb és legrangosabb tornáját, sőt az az igazság, hogy voltaképpen ez a megszokott, elvégre az eddigi tizenkilenc világbajnokságból mindössze kilencen vett részt a magyar labdarúgó-válogatott.
Az első, 1930-ban, Uruguayban, meghívásos alapon megrendezett világbajnokságon Magyarországot nem a válogatottja, hanem egyedüli magyarként Fischer Mór képviselte. Négy esztendővel később Olaszország adott otthont a következő világbajnokságnak, amelyről hiányzott a címvédő Uruguay. A második torna már nagyobb érdeklődést keltett, olyannyira, hogy a jelentkezők között selejtezni kellett.
Magyarországot Bulgáriával párosították össze. A magyar labdarúgás történetének első világbajnoki selejtezőjét Szófiában játszották, 1934. március 25-én, és válogatottunk Sáros, P. Szabó, Toldi és Markos góljaival 4:1-re győzött, úgy, hogy a bolgárok szerezték meg a vezetést. Ugyanez az eredmény ismétlődött meg az április 29-i budapesti, az MTK-pályán megrendezett visszavágón is.
Ilyen előzmények után nemzeti tizenegyünk kiutazhatott az olaszországi világbajnokságra, amit azonban nem övezett osztatlan lelkesedés a hazai labdarúgóberkekben. Az érdektelenséget jelzi, hogy néhány nappal a vb nyitánya előtt még bajnoki fordulót játszottak, a válogatott különösebb felkészülés és összetartás nélkül utazott el. Ráadásul az egyik legjobbunk, Sárosi György sérülés miatt csak később, már Olaszországban csatlakozott a kerethez.
A magyar futball történetének első világbajnoki mérkőzésére 1934-ben került sor. Nádas Ödön szövetségi kapitány ezt a csapatot küldte pályára Egyiptom válogatottja ellen: Szabó A. - Futó, Sternberg - Palotás, Szűcs, Lázár - Markos, Vincze, Teleki, Toldi, P. Sáros. Markos Imre tehát a magyar válogatott történelmi, első világbajnoki mérkőzésén a kezdőcsapat tagja volt.
Mérkőzés előtti csapatkép Egyiptom ellen, (hátul, balról): Takács és Feldmann edzõk, Toldi, Markos, Lázár, Teleki, Palotás, Szűcs, Szabó, Futó, Fábián Pál, a profi alszövetség kapitánya. Elöl: Sternberg, P. Sáros.
Négy nappal később, Bolognában, az örök riválissal, Ausztriával találkoztunk. Ezúttal könnyebben megúsztuk, az osztrákok „csak” 2:1-re vertek meg bennünket, úgy, hogy első góljukat a magyar származású Johann Horvath szerezte. A továbbra is sérüléssel bajlódó Sárosi György az 56. percben elhagyta a pályát, és helyére már nem állhatott be senki.
A magyar nemzeti tizenegy tehát kilenc emberrel fejezte be a mérkőzést és vele együtt a világbajnoki szereplést. Markos Imre 1929 és 1935 között 20 alkalommal szerepelt a válogatottban és 5 gólt szerzett.
| Időszak | Válogatott szereplések száma | Gólok száma |
|---|---|---|
| 1929 és 1935 között | 20 | 5 |
Magyarország-Szovjetunió | 0-6 | 1986. 06. 02 | MLSZ TV Archív
Edzői Pályafutása és Embermentő Tevékenysége
Játékos karrierje után edzőként is tevékenykedett. A Debrecen sztárja volt, majd az erdélyi Aknaszlatina edzője lett. Itt, a zsidótörvények idején kiállt játékosai mellett. Hiába adták parancsba, hogy zsidó játékos nem szerepelhet a csapatban, különböző trükkökkel a játékosai mindig játszhattak.
A második világháború borzalmai idején tanúsított hősiessége különösen figyelemre méltó. 1944-ben zsidó feleségét és kisfiát mentette meg futballista összeköttetései révén. Előbb Zentáról Budapestre menekítette őket, majd Debrecenbe és vissza Zentára.
A Háború Utáni Élet és Az Emigráció
Bár egy ideig védték az összeköttetései és a labdarúgó válogatott múltja, a végén egy feljelentés után a frontra került. Túlélte, ahogy a család is, akiket a gyors felszabadítás mentett meg a haláltól. Bár ezután magyarként kitoloncolták őket Zentáról, az életük megmaradt.
A család később Svédországba menekült, és ott halt meg Markos Imre.
tags: #markos #imre #valogatott #labdarugo
