Marx és Engels Válogatott Művei: A Gyűjteményes Kiadás Tartalomjegyzéke és Jelentősége
A szocializmus nagy irodalmának magyarra fordított termékei közt kevés a Marxtól és Engelstől való; ez is nem a legjava életük munkájának s nagyobbára gyönge és hiányos fordításban forog közkézen, ha ugyan egyáltalán kapható még. Viszont a szocialista irodalomnak magyar nyelvű olvasóközönsége meglepően fölszaporodott az utóbbi években. Ezek Marx és Engels művei jelen gyűjteményes kiadásának a külső indítékai.
A válogatás kihívásai és korlátai
Merész és kényes vállalkozás, nagy emberek műveivel szemben a cenzort játszani, belőlük válogatva egyet elfogadni, másikat visszavetni. Különösen nehéz, ha a gyűjtemény - mint ez - alig egytizedét öleli föl irodalmi termelésüknek. Maga a Kapital, Marx főműve, az értéktöbbletelméletek történetére vonatkozó most megjelent kötettel együtt, kétszer akkora, mint a három kötet, melyet mi a magyar olvasóközönségnek nyújtunk; s egész sorát munkáiknak zárta ki eleve az ezen gyűjtemény számára kiszabott, sajnos, nagyon is szűk keret.
Marx főbb gazdasági-elméleti művei
A válogatott művek központi helyet foglalnak el Marx gazdasági és filozófiai gondolkodásának bemutatásában. A gyűjtemény többek között részleteket tartalmaz a következő kulcsművekből:
- Marx: A politikai gazdaságtan bírálatához. Első füzet (Részlet)
- Marx: Bevezetés a politikai gazdaságtan bírálatához
- Marx: A tőke. I. kötet (Részletek)
- Marx: A tőke. II. kötet (Részlet)
- Marx: A tőke. III. kötet (Részlet)
- Marx: Értéktöbblet-elméletek. I. rész (Részlet)
- Marx: A politikai gazdaságtan bírálatának alapvonalai
Engels hozzájárulásai
Friedrich Engels nem csupán Marx munkásságának hű támogatója és szerkesztője volt, hanem önálló elméleti munkákkal is hozzájárult a szocialista gondolat fejlődéséhez. A válogatás kiemeli Engels szerepét a közös művekben és saját írásaiban:
- Engels: Karl Marx-"A politikai gazdaságtan bírálatához". Első füzet, Berlin, Franz Duncker, 1859
- Engels: Előszó "A tőke" második kötetéhez
- Engels: Kiegészítés és pótlás "A tőke" III. könyvéhez
Történelmi és politikai esszék
Marx és Engels műveinek jelentős része a korszak társadalmi és politikai eseményeinek elemzésével foglalkozott. Ezek az írások kulcsfontosságúak a történelmi materializmus megértéséhez, alkalmazásához:
- Marx és Engels élete
- A kommunista kiáltvány
- A magyar forradalom
- Kossuth és Klapka
- A demokratikus pánszlávizmus
- Forradalom és ellenforradalom
- A nemzeti kérdés
- Kossuth Lajos
- II. A porosz állam
- III. IV. IX. A pánszlávizmus. A schleswig-holsteini háború
- X. A párisi lázadás
- XII. Bécs ostroma
- XIII. A porosz országgyűlés. A nemzetgyűlés
- XIV. A rend helyreállítása. A képviselőházak
- XVIII.
Filozófiai alapok: A materializmus és a szocializmus kapcsolata
A válogatott művek betekintést engednek a materializmus fejlődésébe és annak a szocializmussal való szükségszerű összefüggéseibe, mely Marx és Engels munkásságának gerincét képezi. Az érzéki észlelés művészete is a tapasztalat és szokás dolga. Ezért a neveléstől és a külső körülményektől függ az ember egész fejlődése.
A francia és angol materializmus öröksége
Condillacot csak az eklektikus filozófia szorította ki a francia iskolákból. A francia és az angol materializmus különbsége a két nemzetiség különbsége. A franciáktól az angol materializmus szellemet, húst és vért, ékesszólást kap. Megadják neki a még hiányzó temperamentumot és kecsességet. Civilizálják az angol materializmust. Helvétiusben, aki szintén Locke-ból indul ki, ölt a materializmus voltaképpeni francia jelleget. Ő azonnal a társadalmi életre vonatkoztatja (Helvétius: „De l’homme”). Az érzéki tulajdonságok és az önszeretet, az élvezet és a jól felfogott személyes érdek az alapja minden morálnak. Az emberi intelligenciák természetes egyenlősége, az ész haladásának és az ipar haladásának egysége, az ember természetes jósága, a nevelés mindenhatósága - ezek rendszerének fő mozzanatai.
A descartes-i és az angol materializmus egyesítése található Lamettrie műveiben. Egészen a részletekig felhasználja Descartes fizikáját. „L’homme machine”-ja a Descartes-féle állat-gép mintáját követő fejtegetés. Holbach „Systéme de la natúré”-jében a fizikai rész szintén a francia és az angol materializmus összekapcsolásából áll, a morális rész pedig lényegében Helvétius morálján nyugszik. Az a francia materialista, aki még leginkább áll kapcsolatban a metafizikával, és akit ezért Hegel is dicsér, Robinet („De la natúré”), kifejezetten Leibnizre hivatkozik.
Volneyről, Dupuis-ről, Diderot-ról stb. éppúgy, mint a fiziokratákról, nem is kell beszélnünk, miután kimutattuk a francia materializmus kettős leszármazását Descartes fizikájától és az angol materializmustól, valamint a francia materializmus ellentétét a XVII. század metafizikájával, Descartes, Spinoza, Malebranche és Leibniz metafizikájával. Ezt az ellentétet a németek csak azóta láthatták meg, amióta maguk is ellentétben állnak a spekulatív metafizikával.
A materializmus áttörése a szocializmusba
Ahogy a descartes-i materializmus a voltaképpeni természettudományba olvad bele, úgy a francia materializmus másik iránya egyenesen a szocializmusba és kommunizmusba torkollik. Nem kell nagy éleselméjűség ahhoz, hogy az emberek eredeti jóságáról és egyenlő intelligenciabeli adottságáról, a tapasztalat, szokás, nevelés mindenhatóságáról, a külső körülményeknek az emberre való befolyásáról, az ipar nagy jelentőségéről, az élvezet jogosultságáról stb. szóló tanításaiból meglássuk a materializmusnak a kommunizmussal és szocializmussal való szükségszerű összefüggését.
Ha az ember az érzéki világból és az érzéki világban szerzett tapasztalatból alakítja ki minden ismeretét, érzetét stb., akkor az a feladat, hogy úgy rendezzék be az empirikus világot, hogy a valóban emberit tapasztalja benne, ahhoz szokjon, hogy embernek tapasztalja magát. Ha a jól felfogott érdek az elve minden morálnak, akkor az a feladat, hogy az ember magánérdeke egybeessék az emberi érdekkel. Ha az ember materialista értelemben nem-szabad, vagyis szabad, de nem azon negatív erő révén, hogy ezt meg azt elkerülheti, hanem azon pozitív hatalom révén, hogy igazi egyéniségét érvényesítheti, akkor nem az egyesen kell büntetni a bűntettet, hanem a bűn társadalomellenes forrásait kell elpusztítani, és mindenkinek meg kell adni a társadalmi teret lényegi életmegnyilvánulása számára. Ha az embert a körülmények alakítják, akkor a körülményeket emberiekké kell alakítani. Ha az ember természeténél fogva társadalmi, akkor igazi természetét csak a társadalomban fejleszti ki, és természetének hatalmát nem az egyes egyén, hanem a társadalom hatalmán kell mérni.
Ilyen és hasonló tételek találhatók csaknem szó szerint már a legrégibb francia materialistáknál is. Jellemző a materializmus szocialista tendenciájára, hogy Mandeville, Locke egyik korai angol tanítványa, megírja a bűnök apológiáját. Bebizonyítja, hogy a bűnök a mai társadalomban nélkülözhetetlenek és hasznosak. Ez semmiképpen sem a mai társadalom apológiája volt.
Fourier közvetlenül a francia materialisták tanításából indul ki. A babouvisták nyers, civilizálatlan materialisták voltak, de a fejlett kommunizmus is közvetlenül a francia materializmustól származik. Ez utóbbi ugyanis abban az alakban, amelyet Helvétius adott neki, visszavándorol szülőföldjére, Angliába. Bentham Helvétius moráljára alapozza rendszerét a jól felfogott érdekről, amiként Owen Bentham rendszeréből kiindulva alapozza meg az angol kommunizmust. A francia Cabet angliai száműzetésében indíttatást kap az ottani kommunista eszméktől, és Franciaországba visszatérve a kommunizmus legnépszerűbb, bár legsekélyesebb képviselőjévé válik. A tudományosabb francia kommunisták, Dézamy, Gay stb. a materializmus tanítását, akárcsak Owen, a reális humanizmus tanításaként és a kommunizmus logikai bázisaként fejtik ki.
A francia materializmus kritikai történetéhez
Hegel „Geschichte der Philosophie”-ja a francia materializmust a Spinozai szubsztancia realizálódásának ábrázolja, ami mindenesetre hasonlíthatatlanul értelmesebb, mint a „Spinoza francia iskolája”. Bauer úr azt olvasta ki a hegeli „Geschichte der Philosophie”-ból, hogy a francia materializmus Spinoza iskolája.
Szerkesztői jegyzetek és további részek
A gyűjtemény a fenti tartalmak mellett szerkesztői bevezetéseket és kommentárokat is tartalmaz, melyek segítik az olvasót a művek kontextusba helyezésében és megértésében. Ezek közé tartoznak:
- Az olasz olvasóhoz
- Szerkesztői jegyzetek
- A szerkesztő bevezetése
- 1. Első kísérletek
- 2. Feuerbach
- 3. A szocializmus szülőföldjén
III. A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott.
tags: #marx #engels #valogatott #muvei #tartalom
