A magyar mássalhangzótörvények: Hogyan alakulnak a hangok?
A magyar nyelv gazdag és árnyalt, tele olyan szabályszerűségekkel, amelyek a kiejtést finomítják és a beszédet gördülékenyebbé teszik. Ezek közé tartoznak a mássalhangzótörvények. Melyik másslahangzó törvény? MIlyen mássalhangzótörvény van a szóban? Ezek a kérdések gyakran felmerülnek, amikor a nyelv belső működését vizsgáljuk.
A mássalhangzótörvények arról szólnak, hogy a szavakban egymás mellé kerülő mássalhangzók hogyan hatnak egymásra, megváltoztatva ezzel a kiejtésüket, esetenként még az írott formájukat is. Nézzük meg a legfontosabbakat!
A zöngésségi hasonulás
MIlyen mássalhangzótörvény van a szóban? Az egyik legjellemzőbb és leggyakoribb mássalhangzótörvény a magyarban a zöngésségi hasonulás. A zöngésség sz. azt jelenti, hogy két egymás mellé kerülő mássalhangzó közül az egyik átveszi a másik zöngésségét vagy zöngétlenségét.
A zöngésség sz. r. általában hátraható és részleges: az első mássalhangzó a második zöngésségéhez igazodik. Ez a változás a beszédben könnyebbé teszi a kiejtést. MIlyen mássalhangzótörvény van a szóban? Gyakran találkozunk ezzel a jelenséggel.
Példák zöngésségi hasonulásra (írásban nem jelölt)
A zöngésség sz. a leggyakrabban csak a kiejtésben nyilvánul meg, az íráskép nem változik.
- Amikor azt mondjuk, hogy "padka", a "d" hang zöngéssége eltűnik a "k" zöngétlen mássalhangzó hatására. Kiejtése így "patka", de írásban "padka" marad.
- A "dobsz" szóban a "b" zöngéssége hasonul az "sz" zöngétlenségéhez, így "dopsz" hangzik.
- Hasonlóan, a "szívből" szóban a "v" zöngéssége a "b" hatására zöngétlen "f"-fel helyettesítődik, így "szífből" hangzik.
A képzéshely szerinti hasonulás
Melyik másslahangzó törvény? MIlyen mássalhangzótörvény van a szóban? Egy másik fontos jelenség a képzéshely szerinti hasonulás. MIlyen mássalhangzótörvény van a szóban? A képzéshely sz. r. azt jelenti, hogy két egymás mellé kerülő mássalhangzó képzésének helye közel kerül egymáshoz, hogy megkönnyítse a hangok ejtését. MIlyen mássalhangzótörvény van a szóban? Ez is a kiejtés simítását szolgálja.
Példák képzéshely szerinti hasonulásra (írásban nem jelölt)
A képzéshely sz. r. is jellemzően csak a beszédben érzékelhető, az írásban nem jelölt t.
- Amikor az "olyan pénz" kifejezést mondjuk, az "n" hang a következő "p" hatására "m"-re változik a kiejtésben, így "olyampénz" hangzik.
- Hasonló a helyzet a "különb" szóval, ahol az "n" hang az "b" hatására "m"-hez közelít, kiejtve "külömb".
Az írásban jelölt és nem jelölt teljes hasonulás
MIlyen mássalhangzótörvény van a szóban? A mássalhangzótörvények között megkülönböztetünk olyanokat, amelyek hatása megjelenik az írásban, és olyanokat, amelyek csak a kiejtést érintik. Melyik másslahangzó törvény?
Az írásban nem jelölt t. azt jelenti, hogy a hangok teljesen hasonulnak egymáshoz a beszédben, de az írott forma változatlan marad. MIlyen mássalhangzótörvény van a szóban? Ez a jelenség a mindennapi beszédben rendkívül gyakori.
Ezzel szemben az írásban jelölt t. azt takarja, amikor a mássalhangzó-változás az írásképben is feltűnik. MIlyen mássalhangzótörvény van a szóban? MIlyen mássalhangzótörvény van a szóban? Ez a jelenség főként a toldalékok esetében figyelhető meg, amikor egy mássalhangzóval kezdődő toldalék illeszkedik a szó végéhez.
A mássalhangzók törvénye - Nyelvtan érettségi tétel | Erettsegi.com
Írásban jelölt teljes hasonulás
Amikor a szóvégi mássalhangzó teljesen átalakítja a toldalék kezdő mássalhangzóját, és ez az írásban is látszik, akkor írásban jelölt teljes hasonulásról beszélünk. MIlyen mássalhangzótörvény van a szóban? Néhány példa:
- "kéz" + "-vel" (eszközhatározó toldalék) toldalékolásakor a szóvégi "z" hatására a toldalék "v" hangja teljesen hasonul, így "kézzel" lesz.
- "száll" + "-lal" esetében a "l" mássalhangzóhoz illeszkedve a toldalék "l" hangja teljesen hasonul, ami "szállal" írásmódot eredményez.
Írásban nem jelölt teljes hasonulás
Az írásban nem jelölt t. hasonulás esetén a kiejtésben történik teljes változás, de az íráskép változatlan marad. MIlyen mássalhangzótörvény van a szóban? Ilyenkor gyakran a toldalék vagy a szó utótagja hasonul a szó törzséhez.
- A "bátyja" szó kiejtése "báttya", ahol a "ty" hang teljesen magába olvasztja az azt követő "j" hangot.
- Hasonlóan, az "anyja" szó kiejtése "annya", ahol az "ny" hang teljesen átveszi a "j" hangzását.
- A "mondja" szó esetében a "ndj" hangcsoport kiejtése "monnya".
A hasonulás típusai és jellemzői
| Típus | Jellemző | Példa (kiejtés / írás) |
|---|---|---|
| Zöngésségi hasonulás (írásban nem jelölt) | Részleges, hátraható: az első mássalhangzó zöngéssége igazodik a másodikéhoz. | patka / padka |
| Képzéshely szerinti hasonulás (írásban nem jelölt) | Részleges, hátraható: az "n" hang képzéshelye igazodik a következő mássalhangzóhoz. | olyampénz / olyan pénz |
| Teljes hasonulás (írásban nem jelölt) | Teljes, hátraható: az egyik mássalhangzó teljesen átalakul a másik hatására, de az íráskép nem. | annya / anyja |
| Teljes hasonulás (írásban jelölt) | Teljes, hátraható: az egyik mássalhangzó és az íráskép is változik a másik hatására. | kézzel / kéz + -vel |
tags: #massalhangzo #torvenyek #jatekosan
