A horvát futball: Sikerek, botrányok és nemzeti identitás
Magyarországon most mindenki azt találgatja, miért és hogyan lehet ennyivel jobb a horvát futball, mint a magyar. A 2018-as oroszországi világbajnoki döntőig menetelő horvát válogatott eredményei a világ figyelmét Horvátországra irányították. A horvát városok utcáin, terein nemzeti színekbe öltözött ünneplő szurkolókról, valamint a játékosokkal együtt ünneplő Kolinda Grabar-Kitarović horvát köztársasági elnökről készült felvételek bejárták a világot. Horvátország ezzel a második legkisebb népességgel bíró ország lett a világbajnokságok történetében, amely világbajnoki döntőbe jutott (a legkisebb Uruguay volt 1930-ban és 1950-ben).
A futball és a nemzeti identitás kialakulása
A horvát futball a XIX. század végén született meg, szinte egy időben a magyar és az osztrák játékkal. A futball több háborút is túlélt ebben az országban, a játék intézményesült keretei hiába változtak többször, legutóbb Jugoszlávia felbomlása után. A poszt-jugoszláv horvát nemzeti identitás mélyén gyökerező jelenség még a kilencvenes évekre vezethető vissza. Franjo Tuđman egykori horvát elnök szerint a futballgyőzelmek a háborúkhoz hasonlóan képesek formálni a nemzeti identitást.
Srđan Vrcan, horvát szociológus szerint a jugoszláv háborús idők horvát elnöke úgy kommunikált e szimbolikus térben, hogy minden pozitív élményt, jelenséget összekötött az “igazi horvát” jelentésével. A horvát nemzeti tizenegy a horvát nemzeti folklór részévé vált. Létrejött egy olyan narratíva, amely a fegyverben a kezükkel frontra induló horvát katonákhoz hasonlította a piros-fehér sakktáblás mezbe öltözött labdarúgókat. Ebben az elbeszélésben egy horvát számára a hazáért meghalni “a legszentebb erényt” jelentette, amelyhez hasonló élmény csak Horvátország képviselete lehetett egy sporteseményen. A modern horvát nemzettudat kialakulásában ezért volt fontos szerepe az 1998-as világbajnokságon elért harmadik helyezésnek. A jugoszláv háborúk okozta traumák után ez a sportsiker mobilizálta a horvát társadalmat. Tuđman erre sportpolitikájával rájátszott, és a labdarúgást egyfajta “nemzeti habitussá”, a nemzeti identitás központi pillérjévé próbálta alakítani.
A horvát akadémiai rendszer és a játékosfejlesztés
A horvát játékosfejlesztés gyökerei az angol futballhoz vezethetők vissza. Habár Magyarország a „Duna-menti iskola” képviselője volt, délebbre ez a fajta stílus nem jutott el, mivel sok angol csapat játszott bemutató mérkőzéseket Zadarban, Szabadkán, Mariborban, Zágrábban és Belgrádban. Ezért a hagyományos jugoszláv játékosok képzése hasonlított az angolokéhoz, vagyis párharcban erős, fizikai paramétereikkel domináló játékosokat képeztek.
A horvát akadémiai bajnokság három korosztályban zajlik: U-15, U-17, U-19. A legnevesebb akadémiák a Dinamo Zágráb, a Hajduk Split, az NK Eszék és a HNK Rijeka klubok akadémiái. A 2018-as világbajnoki keretből 10 játékos járt a Dinamo akadémiáján (Modrić, Lovren, Ćorluka, Kovačić, Vrsaljko, Kramarić, Badelj, Pjaca, Privarić, Jedvaj), 5 pedig a Hajdukén (Periśić, Strinić, Nikola és Lovre Kalinić, Bradarić), további 5 válogatott játékosként játszott valamelyik klubban e kettő közül. A Dinamo Zágráb utánpótlás csapatai rendszeresen játszanak Magyarországon nemzetközi tornákon, így testközelből is láthatjuk őket. 2013-ban és 2014-ben vendégei voltak a győri Audi-Kupának, amin az U-16-os korosztály csapatai vehettek részt.
Ami nekünk, magyaroknak tanulságként szolgálhat, az az, hogy az ország bármely pontján is tűnjön fel egy tehetség, azt azonnal küldik valamelyik akadémiára, amelyeken magas szakmai színvonalon képeznek játékosokat. Amikor pedig a felnőtt csapatok küszöbére érnek (elsősorban a Dinamo Zágráb), kiválóan tudják kiközvetíteni a játékosokat Európába. Nem egyszer megteszik csapatkapitánynak, hogy hamar megtanulja elviselni a kívülről érkező nyomást, valamint könnyebben az európiai nagy csapatok figyelmébe kerülhessen. Ezt a technikát alkalmazták Luka Modrić esetében is.
Horvát labdarúgó-akadémiák által nevelt játékosok a 2018-as válogatottban
| Akadémia | Játékosok száma (2018-as keretből) | Nevelt játékosok példái |
|---|---|---|
| Dinamo Zágráb | 10 | Luka Modrić, Dejan Lovren, Mateo Kovačić, Andrej Kramarić |
| Hajduk Split | 5 | Ivan Periśić, Ivan Strinić, Nikola Kalinić |
| Egyéb klubok | 5 | (Válogatott játékosként játszottak a két nagy klubban) |
Zdravko Mamić és a horvát futball árnyoldala
Ugyanakkor a nemzeti csapat körüli kultusz a 2000-es évektől komoly válságon ment át egészen az elmúlt évekig. A szurkolókat egyre jobban bosszantották a horvát klubcsapatok körüli privatizációs botrányok és korrupciós praktikák. Zdravko Mamić egy személyben testesített meg mindent, ami miatt a horvát futballszurkoló csak felemás érzéssel tudott szurkolni a nemzeti válogatottnak. Mamić Dinamo Zagreb szurkoló volt, és a helyi ultracsoport, a Bad Blue Boys (BBB) tagja. Így került kapcsolatba és barátkozott össze az 1980-as években a csapat edzőjével, Miroslav Blaževićcsel. Ez az ismeretség nyitotta meg az utat számára az egyes számú horvát futballklubban, amelynek később ügyvezető igazgatói tisztségét 2003 és 2016 között töltötte be.
Az eszéki bíróság 6 és fél év börtönre ítélte Zdravko Mamićot, a Dinamo Zágráb egykori elnökét, a horvát futballszövetség volt alelnökét, az egész horvát futballélet legbefolyásosabb figuráját, aki 2003 és 2016 között vezette a legnagyobb horvát futballklubot. Az ügyészség szerint Mamić maffiaszerűen működtette a Dinamót és a játékoseladásokon keresztül valóságos bűnszervezetet épített maga köré sportvezetőkből, politikusokból és játékosokból. Zdravko mellett 4 év 11 hónapos börtönbüntetést kapott testvére, Zoran Mamić, a Dinamo akkori vezetőedzője, az 1998-as világbajnoki bronzérmes csapat stábtagja, és három évre ítélték Damir Vrbanović volt Dinamo-ügyvezetőt is, aki a mai napig a horvát szövetség alelnöke. A Horvát Állami Ügyészség Szervezett Bűnözés Elleni Osztálya (USKOK) szerint 15 millió euró került a horvát futball erős emberének magánszámlájára. A Mamić-testvéreket több gyanús játékoseladási üzlettel gyanúsították meg. Többségük a Dinamo fiatal tehetsége (2007: Eduardo da Silva - Arsenal, 2008: Luka Modrić - Tottenham, 2010: Mario Mandžukić - VFL Wolfsburg, Dejan Lovren - Olympic Lyon) volt.
A per során meghallgatták a Real Madrid sztárját, Luka Modrićot is. Kiderült, Mamić olyan szerződésekbe kényszerítette bele a fiatal játékosokat, hogy az eladási ár felét, majd azt követően egy részét át kellett utalniuk Mamićnak. Modrić először terhelő vallomást tett az egykori klubelnökre és játékosügynökre, majd később visszavonta vallomását. Állítólag korábban soha nem mondott ilyet, és nem emlékszik már a részletekre. Az ügyészség hamis tanúzással vádolta meg a játékost, akár öt év börtönbüntetést is kaphat, aminek következtében a horvát közvélemény Modrić ellen fordult.
„Der Fall Mamić” - ez a címe annak a német nyelvű dokumentumműsornak, amely a horvát fociban uralkodó maffiaállapotokat mutatta be. A WDR csatorna anyagából kiderült, hogy Mamićék ellen vizsgálódtak Svájcban is. Esther Omlin, a svájci Obwalden kanton ügyésze is foglalkozott a horvát foci erős emberének pénzügyeivel. Kiderítették, hogy Mamićék a pénzt svájci cégeken keresztül a világ minden táján található offshore számlákra helyezhették el. Svájcban nem indítottak eljárást Mamić embere ellen, mert a helyi hatóságok szerint a pénzátutalások törvényesek voltak. Mamićot őrizetbe vették, de hatalmát mutatja, hogy a pert egy távoli kistelepülésen, Eszéken, évekkel később tudták ellene megkezdeni. Mamić ellen jelenleg is nemzetközi elfogató parancs van érvényben, és a horvát futball erős embere már nem tartózkodik Horvátország területén.
Szurkolói tiltakozások és erőszak
A korrupciós botrányok és Mamić tevékenysége jelentős szurkolói ellenállást váltottak ki. Emlékeznek még a 2016-os franciaországi Európa bajnokság egyik legnagyobb botrányára? A cseh-horvát mérkőzésen történt, hogy a horvát ultrák egy része pirotechnikai eszközöket dobált a játéktérre, és egymással is összeverekedtek a lelátón. A 2016-os Európa-bajnokságon, Saint-Étienne-ben a dühödt ultrák valósággal szétbombázták saját csapatuk meccsét Csehország ellen. A keménymag szándékosan kötött bele más horvát szurkolókba, hogy félbeszakítsák a meccset, és megzavarják a csapatukat. A balhéban egy rendező - plusz több horvát játékos majdnem - megsérült, a szövetséget utólag megbüntették.
De a horvát szurkolók miatt függesztették fel 2014-ben az olasz-horvát Eb-selejtező mérkőzést is. A visszavágó meccs előtt, 2015-ben egy horogkeresztet égettek a spliti stadion gyepébe. A Mamić-ügy kirobbanása óta az ultrák valóságos háborúban állnak a Dinamóval, a szövetséggel és a válogatottal, és akcióba lendültek az örök rivális Hajduk Split szurkolói is. 2014 novemberében, egy Európa-bajnoki selejtezőn horvát szurkolók rakétákat lőttek ki, rasszista rigmusokat skandáltak, és akkora balhét csináltak a milánói San Siróban, hogy félbe kellett szakítani a meccset. A zágrábi Dinamo ultrái (BBB) évek óta nem látogatták csapatuk mérkőzéseit Mamić 2015-ös letartóztatásáig. A spliti Hajduk ultrái 2014-ben több mint harmincezres tüntetést szerveztek a HNS ellen.
A pályán kívül sem múlt el támadások nélkül Splitben a Horvátország-Magyarország labdarúgó-Európa-bajnoki selejtező. Az első hírek szerdán egy magyar rendszámú autó megrongálásáról érkeztek, majd délután két vendégszurkolóra támadtak huligánok az utcán. Végül öt horvát és egy vendég ultrát állított elő a hatóság, a balhé során egy magyar férfi megsérült, őt kórházba szállították. Huszonegy rendőr könnyebben megsérült, a mentők a helyszínen ellátták sérüléseiket. Egy embert kórházba szállítottak, sérüléseinek állapota egyelőre ismeretlen. Eközben a horvát szurkolók egy része bojkottálja a világbajnokságot. A Balkan Insight már a Nigéria elleni csoportmeccs után arról számolt be, hogy Horvátországban számos étterem- és bártulajdonos nem hajlandó engedni a meccsnézést, szurkolók országszerte „Veszítsetek!” drapériákat feszítettek ki forgalmas útvonalak mentén, és a szövetség vesztét kívánják.
Ez az oka a horvát válogatott megítélése körüli különös kettősségnek, amivel a horvát sajtót olvasva találkozhatunk. És ez a magyarázat arra is, miért látunk egyszerre tízezreket ünnepelni az utcákon, miközben a házak falain játékos-ellenes graffitiket láthatunk.
A politika árnyékában: Összefonódások és érdekek
Nyugat-Európával ellentétben a kelet-európai régióban a futball és a politika erősen összenőtt. Így történt Horvátországban is, ahol e sajátos kettősség eredményét a mindennapi nacionalizmusban, a politikai szélsőségek banalizálódásában, a nepotizmus elterjedésében és egy erőskezű vezető utáni vágyban figyelhetjük meg. Mamić egészen a legutolsó időkig a horvát futball legerősebb emberének számított, személye gyakorlatilag érinthetetlen volt. A horvát futball korlátlan urának kapcsolatrendszere a bírói testület tagjain keresztül a politika legfelsőbb köréig, a jelenlegi kormánypártig és a köztársasági elnökig is elért. A HDZ-t évek óta támogatta anyagilag, és a párt a Dinamo Zagreb mindenható emberét többször meghívta nagyobb pártgyűlésekre is. Előfordult, hogy vacsorát szervezett a köztársasági elnök számára.
A futball és a politika összefonódását mutatta, hogy a HNS 17 tagú elnökségében 11 HDZ pártag ült, beleértve Mamić bábját, Davor Šuker elnököt, az 1998-as horvát válogatott ikonját is. Közvetlen befolyása miatt választották a HNS elnökének Davor Šukert is. A filmben megszólalt a horvát liberális ellenzéki párt képviselője is, aki szerint a per azért húzódott el, mert Mamić kitűnő kapcsolatai vannak a jobboldali kormánypártban, a köztársasági elnökkel és Zágráb főpolgármesterével is.
Az aktuális horvát belpolitikai helyzet nagyon leegyszerűsítve úgy néz ki, hogy a kormányzó Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) illiberális szárnya és Kolinda köztársasági elnök szemben áll a HDZ centrista-szabadelvű szárnyával, amely a miniszterelnök hátországát is jelenti. Már 2016 nyarán hallani lehetett olyan nyilatkozatokat Plenković későbbi miniszterelnök közeléből, hogy ha hatalomra kerül, akkor drasztikus beavatkozást fog végrehajtani a horvát sportéletben, elsősorban a futballban. Plenković kevesebb politikát látna a sportban, hogy biztosítsa a sportágak autonómiáját. Orbán Viktor szerint a horvát focisikerekben a magyarok is benne vannak egy kicsit. A vezető képen Orbán Viktor magyar miniszterelnököt és Csányi Sándor az OTP Bank elnökét a Horvát Labdarúgó Szövetség irányítói, Davor Šuker HNS elnök és Zdravko Mamić, a HNS alelnöke társaságában látják 2015 november 16-án. Két nappal később, november 18-án a horvát rendőrség letartóztatta Mamić alelnököt.
Mészáros Lőrinc, az Osijek új tulajdonosaként 2016 februárjában jelentették be, hogy a felcsúti polgármester megvásárolja az eszéki futballklubot. A horvát és magyar nyelvű eseményen részt vett Mészáros eszéki üzlettársa és a helyi csapat ügyeiért felelős vállalkozó, Ivan Meštrović, a város polgármestere és a Felcsúton is gyakran felbukkanó Davor Šuker is. A hivatalos indoklás szerint az Orbán-Mészáros klán azért tolja a magyar adófizetők pénzét az észak-horvát kisváros futballjába, mert a kormányprogram alapján a helyi külhoni magyarokat támogatják. A magyar miniszterelnök jól láthatóan olyan társasággal kezdett el üzletelni a horvát futballban, amely már több mint egy évtizede, zárványszerűen működött a horvát állami intézményekben, és toxikus hatással volt a horvát demokratikus közéletre, sportéletre is. Dario Brentin horvát szociológus ehhez hozzátette: „A horvát foci továbbra is a horvát népé, és nem Kolinda, Mamić vagy Šuker játékszere!”
A 2018-as világbajnokság: Zlatko Dalić sikere
Zlatko Dalić nagyon kényes szituációban vette át a válogatott irányítását, amikor egy mérkőzéssel a selejtező vége előtt a távozó Ante Čačićot váltotta. Legyőzték Ukrajnát, majd Görögország kiejtésével túlélték a pótselejtezőket is. Dalić nem csak a mérkőzéseket menedzselte kiválóan, hanem olyan váratlan problémákat is jól kezelt, mint Nikola Kalinić esete, aki Nigéria ellen nem volt hajlandó beállni csereként, ezért hazaküldték.
Ami ezt a világbajnokságot illeti, Dalić kapitány remek érzékkel találta meg alapcsapatát, pedig a felkészülési meccseken komoly hiányosságok voltak láthatóak. A brazilok elleni találkozón Neymar becserélését követően nem tudtak mit kezdeni a pálya tengelyében kialakult minőségi fölénnyel, amelyet a Neymar-Coutinho-Firmino hármas okozott. Azonban, ha megfigyeljük a világbajnokságot, Argentína (Messi), Dánia (Eriksen), Anglia (Sterling és Alli) ellen már remekül megoldották a védekezésbeli gondokat. Bekerült a csapat Rebić, Mandžukić center lett, Modrić pedig könnyebben tudott besegíteni a labdajáratásban Brozovićnak és Rakitićnek.
A keret tapasztalata is szembeötlő volt Anglia ellen. Olyan játékosaik vannak, akik BL-győztes, BL-döntős, EL-győztes, topligát nyerő csapatok alapemberei, tehát hétről hétre a legmagasabb szinten játszanak a világ legjobb játékosai ellen. Még a korábban klubjában gyengén teljesítő Lovren is kiváló játékot nyújtott a védelem tengelyében. Ráadásul még a kispadról is BL-győztes játékos (Kovačić) szállhatott be, ez pedig komoly előnyt jelentett az angolok ellen. Mivel Rakitić és Modrić is olyan csapatokban játszanak, amelyek labdatartásra épülő támadókoncepciót játszanak (Barcelona és Real Madrid), ahol a labda megtartása, járatása elsődleges feladat, nyilvánvaló, hogy ezeket a képességeiket a válogatott is kamatoztatja.
A szünet után ez, valamint a szélső védők támadásba dobása volt a horvát fordítás kulcsa. Az angol válogatott nem tudta a pálya széleit levédekezni. A három horvát támadó miatt Young és Trippier visszahúzódott Rebić és Periśić ellen védekezni, így Allinak és Lingardnak kellett volna a felfutó Vrsaljkót és Strinićet követnie. Azonban így egyedül maradt volna Henderson középen, ami Modrić és Rakitić ellen végzetesnek bizonyult volna. A horvátok átvették a játék irányítását, és akár a rendes játékidőben is eldönthették volna már a mérkőzést. Az angolok számára csalódást keltő, hogy nem tudtak olyan játékrendszerre váltani, amivel a szélsővédőket és a középpályásokat is le tudták volna védekezni, és ez az álmaik végét jelentette.
Jövőkép és tanulságok a magyar futball számára
Nem véletlen tehát, hogy a fentiek ismeretében Horvátországban most sokan azért aggódnak, hogy az oroszországi világbajnokságon elért elképesztő siker veszélybe sodorhatja a demokratikusabb horvát labdarúgásért küzdő közéleti törekvéseket. Mások számára Horvátországban a válogatott és a HNS kritizálása egyenlő a horvát nemzet elleni támadással, mivel számukra szent és sérthetetlen „nemzeti intézményekről” van szó. A Mamić-testvérek játékoseladási üzleti modelljét feltérképezték, de kérdés, hogy a bírósági ítélet után a HNS milyen irányba megy tovább. Egy biztos: a horvát futball erős embere már nem tartózkodik Horvátország területén, és a FIFA szemében is meggyengült pozíciója. Igaz, Mészáros Lőrincéknek még mindig könnyebb lesz eladni egy délszláv játékost, mint egy magyart. A válogatott sikerei ellenére a horvát futball belső problémái továbbra is komoly kihívást jelentenek.
tags: #megbasztak #horvatorszagban #foci
