Az Újpest legendás alakjai: Búcsú Káposzta Benőtől és más egykori lila-fehér labdarúgóktól

Az Újpest FC hétfőn jelentette be, hogy életének 84. évében meghalt Káposzta Benő, a klub legendás focistája. Káposzta Benőt az Újpest FC saját halottjának tekinti, emlékét örökké megőrzi.

Káposzta Benő: A hatszoros bajnok védő

Káposzta Benő hat bajnoki címet nyert a lila-fehérekkel, az 1966-os világbajnokságon pedig a válogatott alapembere volt. Káposzta Benő 1942. június 7-én született Budapesten, a Budapesti Gyárépítők csapatában kezdte pályafutását, majd 1959 nyarán igazolt az Újpesti Dózsához.

A felnőttek között 1960. március 20-án, a BVSC ellen debütált, és ebben a szezonban pedig bajnok is lett. Érdekesség, hogy középcsatárként kapott lehetőséget, annak ellenére, hogy eredeti posztja jobbhátvéd volt. Az 1961-1962-es KEK-diadalok idején már állandó helye volt a csapatban. Az Újpestben 272 mérkőzésen szerepelt, amelyeken hét gólt szerzett.

Káposzta Benő a válogatott tagja volt az 1964-es tokiói olimpián, de mivel nem lépett pályára a végső győztes magyar csapatban, nem kapott olimpiai bajnoknak járó aranyérmet sem. A válogatottban 19 fellépése volt.

Az ujpestfc.hu visszaemlékezése szerint kalandos úton került be a nemzeti csapatba: 1965-ben az Everton elleni, idegenbeli mérkőzésről tartott hazafele az Újpest, mikor a londoni reptéren keresztezték egymást a válogatott és a Dózsa útjai. Ihász Kálmán családi ok miatt lemondta a dél-amerikai utat, így Baróti Lajos szövetségi kapitány jobbhátvéd nélkül maradt. Káposztát pedig rábeszélték a válogatott tagjai, tartson velük.

Csapattársak emlékeznek Káposzta Benőre

Káposzta Benőre számos korábbi csapattársa is szeretettel emlékezett vissza. Akkori csapatársa, a kapus Szentmihályi Antal sem tudta, hogy barátjának egészségügyi baja lenne. „Nem tudtam arról, hogy Benőnek bármiféle baja volt” - nyilatkozta a Borsnak az olimpiai bajnok kapus, majd megemlítette, hogy az olimpiai és A-válogatott közös edzőtáborozásai során egy szobában laktak. Ritka rendes srácként jellemezte az Újpesti Dózsában 272 tétmérkőzésen hét gólt szerzett hatszoros magyar bajnok néhai védőjátékost. „Az 1966-os angliai világbajnokságon, ahol együtt játszottunk átlagon felülit nyújtott" - tette hozzá.

A másik lila-fehér legenda, az U23-as Eb-győztes Tóth András dicsérte Káposzta technikai képzettségét. „Amikor annak idején megjelentem az Újpesti Dózsa első edzésén, balszélsőt játszottam, és történetesen Benő volt az őrzöm. Sok kemény labdarúgóval hozott össze a sors pályafutásom során, és ő volt az egyik. Talán a fradista Dalnoki Jenőhöz hasonlíthatnám, ám Káposzta sokkal technikásabb volt nála. Akkori mesterünk, Baróti Lajos az Internazionale klasszisához, Giacinto Facchettihoz hasonló, előretörő védőt játszatott vele. Annyit tudtam, hogy betegeskedett, kórházban is kezelték. Isten nyugosztalja” - nyilatkozta Tóth.

Az európai ezüstcipős, olimpiai aranyérmes exújpesti Dunai Antal szintén a Borstól értesült a 19-szeres válogatott játékos halálhíréről. Hatékonyan állította meg az 1966-os vébén a brazil Jairzinhót, amikor a Baróti-válogatott 3-1-re nyert a dél-amerikaiak ellen, majd negyedöntőbe jutott.

Elhunyt Balázs Zoltán, az Újpest korábbi játékosa

Mindössze 54 éves korában elhunyt Balázs Zoltán, az Újpest egykori labdarúgója, aki az 1990-es évek elején szerepelt a lila-fehéreknél és Magyar Kupát nyert csapatával. A védőként és középpályásként is szereplő ballábas játékos 27 alkalommal lépett pályára az élvonalban, és 1992-ben tagja volt a Magyar Kupát nyerő újpesti együttesnek, de pályára léphetett a Diego Maradona által fémjelzett olasz Napoli elleni első BEK-meccsen is.

Kolár Endre tragikus sorsa: Egy Újpest-legenda végnapjai

A magára hagyott futballgeneráció egy másik tagjának tragikus sorsa és halála most ismét a figyelem középpontjába került. Pedig a legendás Újpesti Dózsa hátvédje, Kolár Endre nem a napokban, hanem hét évvel ezelőtt, 2014. április 15-én halt meg a Fülöp-szigeteken - borzalmas körülmények között. A rettenetes történetre csak most derült fény, mert Dunai Ede könyvet írt Kolár Endre sorsáról. Kolár Endre, az Újpesti Dózsa egykor ünnepelt hátvédje, a hetvenes években BEK-elődöntőt játszott a Bayern München ellen, aki az Újpesti Dózsával ötször nyert bajnokságot és egyszer Magyar Kupát, és aki Finnországban is ünnepelt játékos volt.

A Benfica elleni legendás meccs

1973. november 7-én, a Megyeri úton 30 ezer néző előtt rendezték meg az Újpesti Dózsa-Benfica labdarúgó Bajnokcsapatok Európa Kupája-meccset, amelynek a tétje a negyeddöntőbe, vagyis a legjobb nyolc közé jutás volt. Az első mérkőzésen, Lisszabonban a Dózsa 1-1-es döntetlent ért el, így kedvező helyzetben volt a visszavágó előtt.

A Benfica csapatában ott volt a portugál válogatott és a lisszaboni csapat klasszisa, Eusebio is, de az Újpestet nem lehetett megállítani. Az első gólt Bene Ferenc szerezte, majd következett a 70. perc. Ekkor Kolár vezetett támadást a jobb oldalon, majd amikor látta, hogy senki nem támadja meg, 26 méterről lövésre szánta el magát, s jól eltalált labdája a jobb felső sarokba vágódott. „Sokszor gyakoroljuk edzéseken az ilyen felfutásokat, és általában onnan kell elrúgni a labdát, ahonnan most megcéloztam a kaput. Láttam, hogy mindenki átadást vár, Henrique is a hátvédeket rendezgeti, velük van elfoglalva. A szél is segített: a döntő pillanatban a kapus mögött lenyomta a labdát. Azt hiszem, kevés boldogabb ember volt nálam a stadionban" - mondta Kolár Endre.

Az Újpest tehát továbbjutott, sőt, a negyeddöntőt is sikerrel vette a csehszlovák Nagyszombat csapata ellen. A magyar bajnokcsapatot végül az elődöntőben csak a Bayern München tudta megállítani 1974 tavaszán. Ez volt mindmáig az utolsó alkalom, hogy egy magyar klubcsapat a legjobb négy közé jutott ebben a sorozatban.

Kolár Endre pályafutása és sikerei

Kolár Endrőről ma már kevesen tudják, hogy csatárként kezdte el a pályafutását. Azt pedig még kevesebben, hogy gyerekkorában nem Újpest, hanem Vasas-szurkoló volt. És ott is szeretett volna játszani, de a sors másképpen rendelkezett. Egy barátja mondta neki, hogy Újpesten kölyöktoborzót tartanak, oda ment el Kolár, és végleg a Megyeri úton ragadt. Csatárt játszott a kölyökben, az ificsapatban és az újpesti tartalékcsapatban is. Egy Újpesti Dózsa-Egyetértés NB I-es meccsen úgy ült le az NB I-es csapat kispadjára, hogyha kell, a középpályára vagy csatárnak megy be. „Ketten voltunk azon a meccsen tartalékok Nagy Lacival. Noskó Ernő váratlanul megsérült, nekem kellett a helyére beállnom. Kovács Imre, a csapat edzője megkérdezte, vállalom-e? Vállaltam."

Ez a tehetséges ember 1973-75 között mindössze öt alkalommal volt válogatott. Csupa barátságos meccsen kapott szerepet, az NDK, Bulgária, Svájc, Franciaország és Irán ellen. A Dózsával ötször nyert bajnokságot (1973, 74, 75, 78, 79), a Magyar Népköztársasági Kupában 1969-ben, 1975-ben és 1982-ben lett aranyérmes.

A hanyatlás és a külföldi karrier

Aztán 1979 után minden megváltozott. A Dózsa teljesítménye visszaesett. 1980-ban a Budapesti Honvéd letaszította az első helyről a lilákat, az 1980-81-es szezon végén pedig a nyolcadik helyen végzett az Újpest, ami akkor döbbenetes meglepetésnek számított. 1980-ban a Magyar Ifjúságban megjelent Lötyögés a semmibe című cikk egyik főszereplője Kolár Endre volt. Az írás akkor óriási botrányt kavart, mert a szerző egy héten át figyelte a Dózsa edzéseit és írta meg azt, amit látott.

Az Újpestet elérő kudarcsorozat azt is eredményezte, hogy egyre több játékos keserűen beszélt a mögöttük lévő időszakról. Kolár Endre így nyilatkozott a Magyar Ifjúság című lapnak 1986-ban: „Hogyan fordulhatott elő, hogy egy ilyen nagycsapat, amely majdnem egyenlő volt a válogatottal, képtelen volt leigazolni egy klasszis középhátvédet? Ha Páncsics Miklós hozzánk kerül, talán BEK-et is nyertünk volna. Vagy ha Kovács József előbb érkezik Újpestre. A bajnoki aranyéremért fejenként 14-15 ezer forintot kaptunk. Manapság egy győzelemért fizetnek itt-ott ennyit, arról nem beszélve, hogy a BEK-ben a Bayern München márkában játszott ennyiért. Amikor a Celticet kivertük a kupából, a prémium ötezer forint volt. Kiváltságokra nem vágytunk. Tudtuk, mi különgéppel sohasem fogunk kupamérkőzésre utazni, pedig a nyugati nagycsapatoknál ez a szokás. Bár azt furcsálltuk, hogy sokszor egy egész napot is utaztunk egy-egy nemzetközi meccsre."

Kolár Endre 1982-ig játszott a Dózsában, csak ekkor tudott külföldre szerződni. 32 éves volt, azaz túl volt már azon az időszakon, amit a legjobb futballistakornak szoktak nevezni. Arra nem volt esélye, hogy egy európai nagycsapathoz kerüljön, a finn Haka Valkeakosken igazolta le. Korábban esélye sem volt arra, hogy idegenlégiós legyen. Az északi együttesnél öt idényt húzott le. Finn bajnoki harmadik és kupagyőztes is lett. A Kupagyőztesek Európa Kupája 1983-84-es szezonjában a legjobb nyolc közé jutott a Haka csapatával, ami akkor hatalmas meglepetésnek számított. Így léphetett pályára a későbbi győztes Juventus ellen, s ott sem vallott szégyent: a torinói csapat mindkét meccsen 1-0-ra tudta csak legyőzni finn ellenfelét.

Kolár Endre minden nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy mennyire jól érzi magát Finnországban, és mennyire szeretik ott őt az emberek. Egy finn-magyar vegyesvállalatot alapított. Először édességeket próbált meg értékesíteni, majd faanyagok eladására váltott. Azonban a civil életben messze nem volt már olyan sikeres, mint anno a pályán az Újpest csapatában. 1997-ben, amikor a magyar labdarúgó-válogatott a finnek ellen játszott vb-selejtezőt, Csank János Kolár Endrét is megkérte, hogy segítsen az ellenfél feltérképezésében.

Kolár a 90-es évek közepétől kezdve nagyon ritkán szólalt meg a magyar sajtóban - igaz, nem is keresték őt sokan. A magára hagyott futballgeneráció egyik tagja volt, akit a sikerei idején ajnároztak, akit a szurkolók a vállukon vittek, de akit - amikor szükség lett volna rá - már nem segítettek. Pedig Herédi Attila, Katona György és Kajdy György is az ő segítségével került ki Finnországba. Nagy tervei voltak idehaza. A válogatott tőrvívó Busa Istvánnal szerettek volna egy csokoládégyárat megnyitni az ország keleti részében. Aztán ott bábáskodott az Újpest volt kapusa, Szendrei József mellett is, amikor a volt kapus a spanyol Joma cég sportfelszereléseit Magyarországra hozta. A budapesti Bartók Béla úton megnyitott üzletet Szendrei Hámori Györggyel és Kolár Endrével vitte közösen.

Tragikus vég a Fülöp-szigeteken

Teltek az évek, de Kolár Endrőről nagyon keveset lehetett hallani. Aztán már csak Dunai Ede segítségével lehetett rekonstruálni az utolsó éveket. 2012-ben idehaza a lakásmaffia hálójába került az Újpest egykori futballistája. El is ítélték, de később kiderült, hogy ártatlan volt. Kolár az ítélethirdetés előtt a Fülöp-szigetekre menekült. Olyan országba ment, amelyről tudta, hogy nincs kiadatási egyezménye hazánkkal.

Odakint hamar elfogyott a pénze, és az egészségi állapota is gyorsan romlani kezdett. Hamarosan egy nyomornegyed kellős közepén találta magát. Hangyák, patkányok között egy víz és áram nélküli viskóban élt, ám hiába kért, senkitől sem kapott segítséget. Gyakran napokig nem evett, és már az öngyilkosságon járt az esze, amikor az orvosi ellátatlanság és az alultápláltság miatt rosszul lett, és 2014 márciusában, 64 éves korában kómába esett. Így, magatehetetlenül talált rá az egyik szomszédja, és így került a cebui Állami Kórház intenzív osztályára. 2014. április 15-én pedig meghalt. Amikor a kórházba került, már nem volt eszméleténél, és ott sem tért többet magához.

Földi maradványai 7 éve vannak az ázsiai szigetországban. Most Dunai Ede állt annak az ügynek az élére, hogy hazahozzák Kolárt, s magyar földön temessék el. Ennek a költsége 4 millió forint. Úgy látszik, hogy Kolár Endre döbbenetes történetének nyilvánosságra kerülése segíthet majd, mert mintha megindult volna valamiféle összefogás. Az azonban biztos, hogy a magyar futball egykor ünnepelt sztárja, az ötszörös bajnok és BEK-elődöntős Kolár Endre olyan körülmények között halt meg, amelyre nincsenek szavak.

tags: #meghalt #az #ujpest #volt #kapusa

Népszerű bejegyzések:

• Játékos Mod Információk Xbox 360
• Videoton bravúr a Real Madrid ellen
• Magyarország olimpiai futball-eredményei
• A Cell-Cup kézilabda mérkőzései és élményei
• Tekintse meg a 2017-es Németország-San Marino mérkőzés részleteit