A Vasas Hosszú Útja: A Múlt Dicsőségétől a Jelen Kihívásaiig

Jól behűtött, majdhogynem pincehideg fehér bor. Könnyű, illatos Irsai Olivér, s a háttérben zakatol, dübörög, szinte táncra perdít a Cult zenéje. De az élmény a szoba kellemes hűvösében, a bor gyümölcsös illata, zamata, a zene lüktetése kikapcsolja az embert. Nézem a kisfilmet és közben könny szökik a szemembe. Egyedül vagyok, senki sem lát, és csak sírok, sírok és sírok. Pedig a kisfilm a Liverpoolról szól. Nézem ezt a kisfilmet és közben sajnálom magunkat, gyászolom, fekete keretbe helyezem az elmúlt éveket, évtizedeket. Egyvalamiben mi, Vasasok hasonlítunk a Liverpoolra: sóvárogva, irigykedve figyeltük éveken, évtizedeken át a riválisokat. A harminc esztendő hess, elszállt, már a múlt része. Merítsünk erőt ebből a rövidke videóból, a Liverpool sikeréből. Kivárták a sorukat. Hiszem, tudom, hogy ezt a filmet, ezt a rövidke, szívbemarkoló apáról-fiúra szálló filmecskét egyszer majd mi, Vasasok is leforgathatjuk. Nincs mitől és kitől félnünk, a hátterünk immár erős, magabiztos, a lehetőségeink NB II-es szinten, vagy még azon is túl, irigylésre méltóak.

Én magam is szimpatizálok a West Ham Uniteddel, elvégre ők a londoni Vasas. Lúdbőröztető, ahogy a Kop énekli a klub himnuszát, ahogy több ezer vörös sál, zászló emelkedik a magasba. A Vasas nagy csapat volt, éppen akkora, éppen olyan hatalmas, mint a Fradi, a Dózsa, vagy a Honvéd. Mámoros, mámoros rangadók voltak ott, a Népstadionban. A szerkesztőségben annak idején a Henry Pires - Ljungberg-féle Arsenallal nyertem gombfocibajnokságot. Nézem az Arsenalt és keresem benne ugyanazt a lehengerlő, látványos futballt, mint Henry-ék idejében - kár, hogy jó ideje nem találom.

A Dicsőséges Múlt - Izsó Náci legendája

Kovácsizsóvárady. Legszíveseben ezt válaszoltam volna Íjgyártó tanár úr kérdésére. A derék, szigorú pedagógus szenvedélyes Vasas-szurkoló volt. És pontosan tudta, hogy ez a szerencsétlen, matek órán olykor hebegő-habogó, vagy leginkább csendben maga elé bámuló diákja az ő kedvenc csapatában futballozik. Így aztán volt közöttünk valamiféle kimondhatatlan szövetség. Kovácsizsóvárady. Csakhogy nekem ez járt a fejemben. S akkor felelés közben elmagyaráztam volna Íjgyártó tanár úrnak, hogy hagyjuk a számokat másra, hiszen én néhány méterre öltözöm Müller Sanyitól, Mészáros Bubutól, Várady Béluskától és a legnagyobb kedvencemtől, Izsó Nácitól. Megyek edzésre, hév, 55-ös busz, zötyögő villamos, s aztán egyszer csak besétálok az álmok birodalmába, a régi öltözőépületbe, felhúzom magamra a Vasas Sportiskola feliratú, agyonmosott, piros helyett rózsaszínre kopott dresszt és lesem a tréning előtt, hogy Izsó Náci mikor jelenik meg. Úgy szerettem volna cselezni, mint ő. Úgy szerettem volna fűbe fektetni a Fradi védőit, akárcsak ő! S most öreg fejjel is leírom: az volt életem egyik legboldogabb pillanata. Ott és akkor néhány pillanatra Izsó Ignáccá váltam, aki legyűri, kicselezi, becsapja, legyőzi a Ferencvárost. De rossz lövés volt, drága tanár úr, de rossz lövés, de bement. De Izsó Ignácból csak egy volt. Egyetlen egy.

S mi, szerencsés Vasas-őrültek, megöregedettek, nosztalgiázók, múltba révedők, ma is látjuk lelki szemeink előtt, ahogy ez a különleges tehetségű, utánozhatatlanul cselező bajszos fiatalember szép sorban a zöld gyepre fekteti Bálint Lacit, Vépi Pétert, Martos Győzőt, szegény Juhász Pistát, és minden zöldet, aki csak szembe jött vele. Nácikám, nyugtass meg, lehallatszott a zöld gyepre a Vasas-tábor hangorkánja. Mert néhány szektorral odébb Balaton-méretű Fradi tábor morajlott, őket túlkiabálni lehetetlenség volt, de olykor elhalkult a zöld tenger. Olykor csendben maradt, amikor Izsó Ignác cselezni kezdett. Mészáros Bubu kirúgta, át a félpályán túlra a lasztit, Náci lekezelte, de olyan puhán, olyan finoman, mintha csak valami pamutgombolyag lenne az a bőrdarab, aztán felnézett, látta a maga előtt tornyosuló, riadt bekkeket és megindult, egy csel, két csel, három csel. És mindenki feküdt. Erről kellett volna beszélnem Íjgyártó tanár úrnak. A Kovácsizsóvárady csatársorról, Müller Sanyiról ahogy meglódul, Zombori Sanyiról, ahogy huszonötről rábikázza, Török Petiről, ahogy jobbhátvédként centerez, sőt gólokat lő - a Vidi ellen az a kettő, drága Dara... - és persze a felhők közül fejelő Gass Pistáról, az olykor tanár úrként futballozó Komjáti Bandiról, vagy a lasztit Rodolfóként pörgető Mészáros Buburól, a balszélt bejátszó Kántor Misiről...

Izsó Ignác valahogy, valamiért Törőcsik Andris árnyékában maradt. Eszembe sincs összehasonlítani a két zsenit, Kese világklasszis volt, s ha a hetvenes évek második felében nem Magyarországon futballozik, hanem mondjuk Münchenben és Bayern dresszt visel, a világ legjobbjai közé emelkedhetett volna. De a mi Nácink nem volt rosszabb futballista Törőnél. És ezt nem az elfogultságom, a Vasas iránti rajongásom mondatja velem. Öt, mindössze öt válogatott fellépés jutott Izsó Ignácnak. Olykor megnézem a Szőke Szikláról készült, mai szemmel is zseniális filmet és látom ahogy Mészöly Kálmán magyaráz Nácinak, a norvégok elleni sorsfordító világbajnoki selejtezőn, ott az oldalvonal mellett, hogy készüljön, mindjárt beáll. Jelképes volt mindez. Egy zseni pályafutásának meghatározó pillanata. Nem állt be. Ha Törőről azt írom, hogy külföldön még nagyobb sikerek vártak volna rá, akkor ugyanez érvényes Izsó Ignácra is. A Vasas történetének talán legvirtuózabb centerére. Úgy cselezni, ahogy tőle láttuk, nem lehet megtanulni. Az vagy jön, vagy nem. Az vagy benned van, vagy nem. Náci olyat tudott a futballból, ami csak keveseknek adatik meg. A játék örömét. Egy bajnoki cím, két Magyar Kupa-győzelem, öt válogatott szereplés. Ez a hivatalos sikerlista, egy olyan labdarúgó esetében, aki többet érdemelt volna a sorstól és mindenekelőtt ettől a gyönyörű sportágtól. Náci igazi Vasasos, itt nevelkedett, itt érte el a sikereit, itt lett közönségkedvenc, és itt van ma is velünk, közöttünk, a ministadionunk lelátóján. Az egykori hosszú hajú srác, aki egy Videoton ellen 3-1-re megnyert Bajnokok Tornája döntőn lett országosan ismert, immár 69 esztendős. Az utolsó kamasz év, Nácikám. Jövő ilyenkor belépsz a komoly, érett férfiak, a hetvenesek klubjába. Addig is vigyázz magadra. Egyébként azon a bizonyos matek órán természetesen egyest kaptam, de a hétvégén, ha jól emlékszem győzött a Vasas, és Izsó Ignác is feliratkozott a góllövők közé. Hiszen ez volt - és ez ma is az életünk.

Az Angyalföldi Újraépítés és Az NB I Célok

Március óta az elmúlt szombaton láthattuk újra élőben a csapatot, ahogy több száz drukker előtt meccselt a Mosonmagyóvárral. Tulajdonképpen mindegy volt nekünk ki az ellenfél. Ha a Pornóapáti serdülő II érkezett volna a Fáy utcába, akkor is megtelik az edzőpálya miniatűr nézőtere - már annyira vágytunk a csapatra, Balajti tánclépéseire, Szatmári pontos passzaira, Feczesin Robi kapu előtti csatáira. Lesni, olvasni a híreket, hogy kik is készülnek az NB I-re, s hogy mi miért is ragadtunk itt a másodosztályban. De tovább kell lépni, s Nagy Miklós immár egyedül szédületes tempót diktál. Nagy Miklós 2018 nyarán érkezett az angyalföldi klubhoz, neki köszönhető, hogy az akkor komoly anyagi gondokkal küzdő, a szétesés szélén álló utánpótlás akadémia helyzete stabilizálódott, nem költözött Siófokra. Irányítása alatt 2019-ben a Vasas Kubala Akadémia államilag elismert sportakadémia minősítést kapott. Ez nagy előrelépés volt, hiszen Magyarországon összesen 10 labdarúgóklub rendelkezik ezzel a minősítéssel. 2019 decemberében a többségi tulajdonos és az anyaegyesület felkérésére a felnőtt együttes sportigazgatója lett, vezetésével a Vasas 4 év után visszajutott az élvonalba. Megőrizte pozícióját az akadémián is.

Az utolsó huszonhárom fordulóban nem szenvedett vereséget a Vasas az NB II-ben, egy ilyen sorozatra nem lehet azt mondani, hogy csak szerencséje volt a csapatnak. "Titok nincs, csak következetes munka van." A Vasasnak már csak a tradíciói miatt is az NB I-ben van a helye, de nem hiszek a véletlenekben. A Vasas célja feljutó csapatként a biztos bennmaradás a labdarúgó NB I-ben. "Nyilván nem egyszerű helyzet, de a szurkolóink többsége tisztában van a realitásokkal. Az anyagi lehetőségeink jelenleg nem teszik lehetővé, hogy ennél komolyabb célokat tűzzünk ki magunk elé az elvárás kötelezettségével. Természetesen a maximumra fogunk törekedni és kitesszük a szívünket érte a pályára." Feljutó csapatoknál az első szezonban a bennmaradás általában az első számú célkitűzés. "Amikor az utolsó fordulóban több kiesés elől menekülő csapat meccsét egy időben közvetíti a televízió, akkor azt akarom, hogy mi ebből maradjunk ki, addigra már szeretnénk biztosítani a helyünket az első osztályban." Az ellenfelek erősek, mi több, erősítenek, optimistán nyilatkoznak. Mi pedig talán elindulunk utánuk.

Játékospolitika és Átigazolások

A Vasas több saját nevelésű fiatalnak ad lehetőséget. Az előző szezonban az MTK küldte pályára a legtöbb fiatalt, a szezon végén azonban kiesett. "Inkább elgondolkodtat. Nem térünk le az utunkról, van egy filozófiánk, egy stratégiánk, amin nem változtatunk. Továbbra is csak magyar játékosokat szerződtetünk és az akadémiánk tehetségei is megkapják a bizonyítási lehetőséget. Az anyagi lehetőségeink is ezt teszik lehetővé, a szövetség kiemelt támogatást ad, ha utánpótlás korú játékosokat is pályára küldünk, mi ezt a forrást is beterveztük a költségvetésünkbe, méghozzá nem az opcionális, hanem az elvárt sorokba..." "Van ebben igazság, de a pénz nem minden. A legtöbb klub egy-két éves megállapodást köt a futballistákkal. Mi hosszú távra tervezünk, három-négy évre szoktunk megállapodni a hozzánk érkezőkkel és ezt nagyra értékelik a játékosok. Szerencsére a hírünk is jó, a futballisták tudják, hogy korrektül teljesítjük az ígéreteinket." Eddig még nem költöttek átigazolásokra, mégis meg tudták szerezni többek között a volt válogatott Baráth Botondot, a Bundesliga után Cipruson szerepelt Novothny Somát vagy Felcsútról Deutsch Lászlót és Géresi Krisztiánt. Ők a magyar futballban húzóneveknek számítanak. "Nincs titok, módszeres munka van benne, sokat kommunikálok, elemzek, figyelek, ismerem a játékospiacot és jó információkkal rendelkezem."

Az Új Szezon Kezdete

Az első fordulóban a másik feljutó, a Kecskemét vendégei lesznek. "Mivel minden csapattal játszani kell valamikor, nem szoktam különösebben foglalkozni ezzel. Annak jobban örültem volna, ha hazai pályán kezdhetünk, de így alakult, ezt kell elfogadni. Saját stadionunkban csak egyszer szenvedtünk vereséget az elmúlt két és fél évben, amióta én vagyok a sportigazgató. A jó rajt nagyon fontos, könnyebb utána a folytatás. Az előző szezonban a kecskeméti mérkőzésünk fontos sarokkő volt a szereplésünkben (február 28-án 1-0-ra nyert a Vasas - a szerk.)." Nagyon kiegyenlített a mezőny, négyen vannak versenyben a dobogóért, a többi együttes a kiesés elkerüléséért küzd.

Vita a 16 csapatos NB I-ről

Évek óta megy a vita arról, hogy visszatérjen-e a magyar futball a tizenhat csapatos első osztályhoz. "Egyértelműen jobbnak tartanám a tizenhat csapatos NB I-et, de ennek eldöntése - szerencsére - nem az én feladatom. Egyrészt több olyan csapat van az NB II-ben, amelynek a klubkultúrája, szurkolótábora, lehetőségei alapján az élvonalban lenne a helye, másrészt azt gondolom, ebben az esetben sokkal tervezhetőbb lenne a jövő, valószínűleg nem az utolsó fordulókban dőlne el a bennmaradás." "Ez egész biztos, ezt előre elfogadnám, de azért ennek nincs komoly realitása. Abban viszont hiszek, hogy nem esünk ki."

Emlékezetes Rangadó: Vasas - Ferencváros 2-2

Egészen elképesztő meccset hozott az NB I 16. fordulójának rangadója, amelyen a listavezető Vasas két kihagyott büntetője ellenére 2-2-es döntetlent játszott a Ferencvárossal. Talán az elmúlt évtized legizgalmasabb meccsét hozták le a csapatok. "Ha nagyon szépen kérlek, akkor ugye nem írod le, hogy mi vagyunk a magyar Leicester?" - mondta a Bozsik-stadion mellett gyülekező társaság egyik Vasas-sálas tagja a magyar sportsajtóban rongyosra mantrázott frázis ügyében. "Elnézve a mezőnyt én nem is csak azért bízom ebben, mert ez tényleg egy olyan évnek néz ki, amikor összejöhet, hanem azért is, mert tényleg mi játsszuk a legjobb focit" - tette hozzá Martin. Kiderült, hogy az ötfős társaságból ketten is fradisták, és mint elmondták, soha nem gondolták volna, hogy egy Vasas-Fradi az ő életükben komoly rangadó lesz az NB I-ben, azt meg pláne nem, hogy az angyalföldiek fogadják jobb helyzetből a Ferencvárost. "Hogy mi a legnagyobb baj a mostani Fradival? Hát pont ti írtátok meg, hogy mi: ezek közül a játékosok közül sokan nem tudják, nem érzik, mit jelent fradistának lenni. Talán a tavalyi szezon miatt elhitték a játékosok, hogy itthon elég a csukát a pályára küldeni, de én azért bízom benne, hogy ha egyszer rájönnek, hogy tévedtek, össze fog állni a csapat" - mondta Tamás. Berecz Zsombor (b) és a ferencvárosi Emir Dilaver küzd a rangadón. A társaság aztán gyorsan megfeleződött, a két fradista és az egyik Vasas-szurkoló egy közeli kocsma felé vették az irányt, mert csak a kapuban tudták meg, hogy biztonsági okokból csak szurkolói kártyával rendelkező nézők mehetnek be a rangadóra. Az NB I nézőszámait elnézve így sem volt rossz a nagyjából 3500 néző, főleg, ha hozzávesszük, hogy a Vasas a stadionja felújítása miatt kénytelen a Bozsikban játszani a hazai meccseit. A fedett lelátórészt megtöltő hazai szurkolók, illetve a nagyjából 3-400 fradista hangpárbajával kezdődött meg a forduló rangadója, ahol hazai oldalon három (Vida, Hangya és Berecz), a vendégeknél négy (Gera, Lovrencsics, Pintér és Nagy Dominik) olyan játékos kezdett, akik kedden a válogatott meccsen is szóhoz jutottak.

Gyors Fradi Vezetés és Elhibázott Tizenegyesek

A 9. percben Rju jól látta meg, hogy kicsit elbambultak a Vasas védői, és gyorsan elvégzett egy szabadrúgást a saját térfeléről. A dél-koreai játékos labdája teljesen egyedül találta a bal oldalról előretörő Djuricint, aki zavartalanul vezethette kapura a labdát, Nagy Gergely pedig nem tudta védeni a ziccert. Néhány perccel később egyenlíthetett volna a Vasas, hiszen Lovrencsics Gergő szabálytalansága után (a válogatott szélső a Vida óriási passzával kilépő Remilit ütközte le) Kassai Viktor 11-est adott a hazaiaknak, de Dibusz Dénes remek vetődéssel kiütötte Ádám Martin jobb alsóba tartó kísérletét. Nem volt a legjobb 11-es, de le kellett érni rá. Dibusz Dénes leért rá. A kihagyott büntető után támadásban maradt a Vasas, de a Fradi jól védekezett, így helyzetig sem nagyon jutottak a hazaiak, igaz, Thomas Doll csapata sem kapacitálta a veszélyes kontrákat. A félidő hajrájában aztán újabb ziccer maradt ki, ekkor már a gólvonalról kellette menteniük az FTC védőinek. Az első félidő nem hozott rossz iramot, a Fradi őrizte korán megszerzett előnyét (érezhető volt, hogy ezúttal az eredmény mindennél fontosabb a zöldeknek), a Vasas pedig próbált agresszíven letámadni, de hiába volt náluk 66 százalékban a labda, két kaput eltaláló lövéssel hozták le az első 45 percet.

Fordulatos Második Félidő és Drámai Hajrá

A második félidő döntő jelentőségű eseménnyel indult, az 50. percben Cristian Ramirezt egy kontratámadás során faultolták, a Fradi játékosa esés közben hátba talpalta ellenfelét, ezért Kassai Viktor egyből piros lapot adott az ecuadori játékosnak. Thomas Doll azonnal reagált, Hajnal Tamás helyett a védő Michal Nalepa állt be. Doll húzása bejött, hiszen a 11 ellen is halovány angyalföldi támadójáték semmit nem javult emberelőnyben, sőt egy kontra végén a Fradi dönthette volna el a meccset. A 85. percben Dibusz mozdult ki rossz ütemben a kapujából, és elütötte Saglikot. Ez is adható volt, és Kassai - miután konzultált az asszisztensével - be is fújta a meccs harmadik büntetőjét, majd azzal a lendülettel kiállította a kavarodásban a szövegelő Cukicot megtaposó Saglikot. A büntetőt a nem sokkal korábban beállt, egykori fradista Ferenczi István lőtte, és ezúttal Dibusz sem tudott védeni. A játék képe alapján jogos döntetlen azonban csak percekig állt az eredményjelzőn, egy beadás utáni kavarodásban Risztevszki lerántotta Cukicsot, és Kassai - újra csak jogosan - megadta ezt a 11-est is. Gera Zoltán nem is hibázott, így hiába küzdött az egyenlítésért 80 percen át a Vasas, a Fradi a 92. percben újra győzelemre állt. Mégsem nyert, mert a lefújás előtt másodpercekkel még egy drámai fordulatot tartogatott a meccs: Ferenczi érkezett középen egy élesen belőtt labdára, és védhetetlenül bólintott egykori csapata kapujába.

Kassai lefújta az utóbbi évek egyik legjobb meccsét, ami után némi lökdösődés tört ki a vonal mellett, de ennek ellenére kijelenthető, hogy európai színvonalú összecsapást hozott a rangadó. A Vasas játékosai percekig ünnepeltek a lefújás után, a közönség pedig vastapssal köszönte meg az erőfeszítést. "Lett néhány ősz hajszálam a meccs után, de az biztos, hogy ezt a meccset még az unokáinknak is mesélni fogjuk. Fordulatos, igazi őrült mérkőzés volt, az ilyenek miatt szeretjük a futballt - mondta a sajtótájékoztatón Michael Oenning, a Vasas edzője. "Nem vagyok teljesen elégedett, mert bár megszereztük azt a pontot, amiért sokat dolgoztunk, de drága pont volt, mert közben elveszítettük Saglikot. A kispadról nem tudtam megítélni, jogos volt-e a kiállítás, és egyébként sem akarok a bíróval foglalkozni, majd megnézem a felvételeket, utána tudok véleményt formálni" - tette hozzá a német edző. Oenning némi derültséget is okozott a sajtótájékoztatón, amikor a kétgólos Ferenczi Istvánnal kapcsolatban kérdezték. "Egyelőre nem tervezzük nyugdíjazni" - mondta nevetve a német.

NB I, 16. forduló: Vasas-Ferencváros 2-2 (0-1)

Bozsik-stadion, 3425 néző
v.: Kassai

Vasas: Nagy G. - Burmeister (Murka, 56.), Korcsmár, Ristevki, Vaskó - Vida (Ferenczi I., 78.), Berecz, Hangya - Remili, Saglik, Ádám M. (Pavlov, 46.)
FTC: Dibusz - Dilaver, Pintér Á., Leandro, Ramírez - Gera, Nagy D. - Lovrencsics, Hajnal (Nalepa, 52.), Rju (Cukic, 56.) - Djuricin (Böde, 81.)

Gól: Ferenczi I. (88., 93. - az előbbit 11-esből), illetve Djuricin (9.), Gera (91., 11-esből)
Sárga lap: Vaskó (26.), illetve Nagy D. (11.), Djuricin (24.), Nalepa (51.), Dilaver (68.)
Kiállítva: Saglik (86.), illetve Ramírez (49.)

A tabella a 16. forduló után:

A góllövőlista élcsoportja:

• 8 gólos: Feczesin (Videoton)
• 7 gólos: Böde (Ferencváros), Djuricin (Ferencváros), Lanzafame (Honvéd)
• 6 gólos: Ádám M. (Vasas), Bardhi (Újpest), Scepovic (Videoton)
• 5 gólos: Eppel (Honvéd), Gaál (Haladás), Géresi (Videoton), Holman (Debrecen), Lazovic (Videoton), Torghelle (MTK)

Kiss László, a "Mini Menotti" kritikája

Kiss László, a magyar futball legnagyobb remetéjeként vonultan, elszigetelten él. 67 esztendősen persze már nem ugrál az ember, pedig Kiss László, a „Mini Menotti” nagyon is jól tartja magát. "Én már ehhez öreg vagyok - mondta Kiss László, a Mini Menotti." Nem keresi a reflektorfényt, mi több, kimondottan kerüli, a Foci a köbönnel mégis kivételt tett. "Mondom, ez így történt. Inkább eladták a meccseket, megbuktattak, mert nem akartak dolgozni." "Amúgy nagyon kicsi színvonal-emelkedést látok, de különösebben semmi nem változott. Ami a legnagyobb szívfájdalmam, hogy fiatal játékost nem látok egyet sem."

Nagy vihart kavart az interneten, amikor feltettem, hogy most már értem, az MTK miért van ott, ahol van és nem értem azt, hogy a Vasas miért van ott, ahol van. Azt pedig még inkább nem értem, hogy a Vasasból ki az, aki válogatott? De én az egész magyar futballt nem értem és nem is akarok ebben tevékenyen részt venni, ugyanis az ember kívülről egészen mást lát, mint amiről beszélnek. "Portugáliában pedig a sokadik sorsdöntő világbajnoki selejtező vár a mieinkre március 25-én. Tisztes helytállást, és ebben benne van minden. Változott a világ: ha azt meri mondani egy válogatott játékos, hogy nyerhetünk Portugáliában, akkor arra azt mondják, hogy pozitívan gondolkodik. Én meg reálisan gondolkodom, és azt mondom, sanszunk sincs, de ebben benne van, hogy 1-0-ra kapunk ki vagy döntetlen lesz, és az is lehet, hogy valami csoda folytán nyerünk, de ennek tízezer az egyhez az esélye. Nem tudom elképzelni. A magyar futballban nincs egyetlen épkézláb futballista sem, akiért a gyerekek kimennének a pályára. Nem voltam itthon sokáig, így a Vasast most láttam először, ám egy olyan mozdulatra sem figyeltem fel, amire azt mondtam volna, hoppá, ezt válogatott szintű játékos követte el, vagy éppenséggel olyan, aki megérdemli, hogy még egyszer megnézzem, netán a következő meccsre kimenjek. Ha valaki ma reálisan látja a dolgokat, arra azt mondják, hülye. Pedig én reálisan szemlélek mindent, hát akkor mondják rám, hogy hülye. Na, ezért sem megyek ki egy meccsre sem. Három éve megóvom magam ettől. Hála Istennek, senkivel nem beszélek, interjút nem adok, nagyon ritkán teszek csak kivételt. Nem mondom, hogy nem szeretnék dolgozni, ha valaki megkeresne, de engem aztán nem látnak egy bajnokin vagy edzésen sem, nem mutogatom magam! "Nem tudom, még nincs teljesen kész, de találni kell valakit, aki kiadja, mert nem vagyok egy befutott ember. A magyar futballból kivonultam, mert semmi élvezetet nem találok benne. Most megnéztem több meccset is a hétvégén, láttam az MTK-Vasast és az Újpest-Honvédot is. Az előző időszakhoz képest van minimális színvonal-emelkedés, megengedem, talán egy kicsivel nagyobb a tempó. De amikor rögtön utána megnéz egy angol meccset… Hol vagyunk? Én csak olyan helyen tudok dolgozni, ahol gyengébb a labdarúgás minősége, mint nálunk, de még ott is sokkal jobb futballt látok, mert az amatőr játékos megpróbál a saját szintjéhez képest jobban teljesíteni. A Videotonban nincs épkézláb futballista! Aki idejött Szerbiából, a Lazovics, rajta lehet látni, hogy van benne futballista vér." "Nem vagyok elkeseredve, mindenkit tisztelek, becsülök, de az is csoda, hogy erre a könyvbemutatóra eljöttem. Ha Verebes Kriszta nem hív fel, nem jövök. Én egy tisztességes ember vagyok, de nem tudom elviselni azt a terrort, ami itt van Bernd Storcknál. Mégis azt kell mondanom, sok mindenben igaza van a szövetségi kapitánynak, csak hát, ha ugyanezeket a sanszokat megkapná egy magyar, az is tudna vele élni." "Kétmillió forintomba került a pro licenc. Hatvanhárom évesen belekényszerítettek, mert azt mondták, különben az NB I-ben nem lehetek edző. Megcsináltam, és én azóta nem dolgozom Magyarországon."

A Vasas Óbuda Röplabda Csapata

Az MTK-hoz távozó Durst Anna pótlására nem akárkit szerződtetett bajnokcsapatunk, a Vasas Óbuda: a magyar válogatott Bleicher Réka lesz csapatkapitányunk, Ana Tiemi párja a 2019-2020-as szezonban. Sarlós Márton, a Vasas Röplabda Kft. "Örülök, hogy egy ilyen kaliberű játékost tudtunk szerződtetni Durst Anna távozását követően. Bízom abban, hogy Réka a munkájával és a hozzálllásával is bizonyítja majd, hogy idővel méltó utódja lehet Anának."

"Valóban, sok klubot megjártam - aminek azért van egy nem feltétlenül pozitív üzenete is -, de piros-kékben még nem játszottam. Őszintén szólva nagyon várom, hogy Vasas-mezben lépjek pályára, mert már amikor utánpótláskorú voltam, akkor is ellenük játszani, ellenük nyerni mindig nagy kihívás volt. Ez a felnőtt mezőnyben sem volt másképp, amikor sikerült a Vasast elkapnunk, nagy fegyvertény volt. Most, hogy bajnok lett a Vasas, különösen nagy megtiszteltetés volt, hogy ismét szóba került a nevem a csapatnál, és ez bár közhelyesen hangzik, de tényleg így gondolom." "Az előző szezonunk jól indult, megvertük a Békéscsabát és a Vasast is, és őszintén szólva tőletek jobban tartottunk, mint a BRSE-től, így azt a győzelmet nagyobb fegyvertényként éltük meg. Később ez a félelmünk be is igazolódott, ez a Vasas láthatóan nem az a csapat volt, amelyik egy évvel korábban majdnem kiesett… Akkor még nem állt össze minden építőkocka a Vasasnál, a játékosok kis túlzással a pályán mutatkoztak be egymásnak, de a kemény munka a szezon második felére megtérült, hiszen - többek között az UTE-t is legyőzve - bajnoki címet nyertek."

Csapatkohézió és Célok

"Mivel már egy ideje tudom, hogy ide szerződök, a válogatottban Bernivel, Katával sokat beszélgettünk arról, milyen is volt a csapat. Megerősítettek abban, amit gondoltam, hogy egyáltalán nem egy zárkózott közösség voltak, szóval nem aggódom. Amúgy is annak a híve vagyok, hogy ha emberileg el tudom magam fogadtatni a többiekkel, akkor a jó játék is társulni fog hozzá." "Őszintén szólva állok a kihívás elé! Eddig minden klubomban a feladótársammal volt a legjobb a viszonyom, úgyhogy nem gondolnám, hogy bármi konfliktus lesz közöttünk Anával. A válogatottban Tálas Zsuzsival is nagyon jól kijövünk, noha egymás konkurenciái vagyunk. Sosem voltam az a furkálódós típus, Ana sem tűnik annak. Kívülről rendkívül profi játékosnak tűnik, tisztelem a múltja, az elért eredményei, és az előző szezonban mutatott teljesítménye miatt, szeretnék a lehető legtöbbet tanulni tőle, kihasználni azt, hogy itt van és a magyar bajnokságban játszik. Ha körbenézek a mezőnyben, és egy feladót kell választanom, aki mellé-mögé beállok, akkor vakon őt választanám. Eddig mindig próbáltam úgy alakítani a pályafutásomat, hogy sokat játsszak, kezdő legyek, de aztán sokszor magamra is voltam utalva."

Universiade és Válogatott

"Igen, nagyon jól érzem magam, bár nyilván nem lehet összehasonlítani a felnőtt válogatottal. Mások itt az edzések, nyilván a játékosok sem ugyanazt a szintet képviselik, mint a nagycsapatnál, de mindenki kőkeményen beleteszi a munkát az edzésekbe, mindenki fejlődni akar, jobbá válni. Amikor idejöttem, még kicsit félszeg volt a társaság, azóta viszont mindenkinek kinyílt a csipája, megy az oltogatás ezerrel, nagyon jó lett a légkör. Annak is nagyon örülök, hogy mint a keret második legidősebb tagjához, a többiek sokszor hozzám jönnek oda tanácsot kérni, én pedig - természetesen a vezetőedző, Leiszt Máté beleegyezésével - igyekszem segíteni nekik. Vidám, fiatal társaságunk van, de őszintén szólva fogalmunk sincs, milyen játékerőt fogunk képviselni." "Nem egyszerű… Jan De Brandt szövetségi kapitánnyal abban maradtam, hogy az Universiade után mindenképpen elmegyek a csapattal a spanyolországi és a görögországi edzőtáborba, de utána ha úgy érzem, hogy kezdek kiégni, akkor ad pár szabadnapot." "Persze, sokszor szóba került a következő szezon, egy-egy nem olyan jó feladásnál mindig egymásra nézünk, és mondjuk: majd a Vasasban már jó lesz! Elkezdtük már mindannyiukkal megérezni egymást, ami nyilván segítség lesz majd szeptemberben." "Minimálisan, ugyanis szezonok közben van egy olyan megállapodásunk, hogy nem beszélünk a saját csapatunkról, nem adunk ki belsős információkat a másiknak - ezt mindig tiszteletben tartottuk. Nyilván egyszer-kétszer, érintőlegesen így is szóba kerültek bizonyos dolgok, de ez alapján nem tudtam meg semmi extrát, maximum annyit, hogy ő nagyon jól érzi magát."

Kapus Keringő az NB II-ben

A Csakfoci értesülései szerint visszatér korábbi együttesébe Kiss Ágoston, a Vasas kapusa. A 24 éves kapus az NB II másodikjától a nyolcadikjához szerződhet. Kiss a 2024/25-ös szezonban 20 NB II-es bajnokin is védhetett, ezeken csak 16 gólt kapott, kilencszer is sikerült lehúznia a rolót. Ebben az idényben azonban csak a bajnokság első három találkozóján állhatott a kapuban, ugyan ezekből kettőt is megnyert a Vasas, de Kiss nyolc gólt kapott összesen, így a 4. fordulótól már nem ő védte az együttes kapuját. Az ETO FC Győr vezetőedzőjének, Borbély Balázs szerződése a következő szezonra is érvényes, így ha valamelyik csapat meg akarja szerezni, ki kell vásárolnia kontraktusából.

tags: #megnezem #meg #egyszer #vasas

Népszerű bejegyzések:

• A Magyar Labdarúgókupa Jelentősége
• TV és online közvetítési lehetőségek Arsenal-Manchester meccsekhez
• Aegon Biztosító vezetői utánpótlás
• Csiki Anna labdarúgó sikerei
• Ciprusi Liga rangadó: Omonia-AEK Larnaca