Az MTK átalakulásai: a klub identitásának megpróbáltatásai és túlélése

Létezik a csodaszer, ami egyensúlyba hozza a testet és a lelket, megelőzi a betegségeket, szórakoztat és fejleszti képességeinket, ez pedig nem más, mint a sport. Ennek szentelte működését az MTK, a Magyar Testgyakorlók Köre. Hogy mit is jelent pontosan a sport fogalma, az nem egyértelmű. Nevezhetjük meghatározott szabályok szerint, versenyszerűen, vagy időtöltésként űzött tevékenységnek, vagy tekinthetjük eredményeket hajszoló szeszélynek, hóbortnak.

Azonban az MTK története messze túlmutat a sport egyszerű definícióján; a klub identitásának folytonos átalakulásai és megpróbáltatásai mutatják meg igazi erejét és túlélési képességét a magyar történelem viharaiban.

A Magyar Testgyakorlók Köre megalakulása és korai sikerei

Magyarországon az első hivatalos szervezet, mely a sportolásnak szentelte munkáját, az 1863-ban alakult Nemzeti Torna Egylet (NTE) volt. 1888. november 16-án kezdte el munkáját a Magyar Testgyakorlók Köre (MTK), amit az NTE-vel feszült viszonyba keveredő sportemberek alapítottak. Az erősödő liberális polgárság teret kért a századvég polarizálódó magyar társadalmi életében. Az alapítók közül Donáth Sándor, Horner Ármin, Klauber Izidor, Kohn Arnold, Leitner Ármin, Müller Dávid, Sachs Lipót, Szekrényessy Kálmán, Tótis Lajos és id. Weisz Dezső neve maradt fent az utókornak. A tagok száma az év végére elérte a 31-et.

Az MTK első hivatalos helyisége a Teréz körút és a Podmaniczky utca sarkán működő kávéház volt. 1889. április 21-én rendezték első atlétikai versenyüket a Tattersalon, az ügetőpályán. A kezdeteknél a torna mellett létrehozták az atlétikai-, a birkózó-, a kerékpár- és a súlyemelő-szakosztályokat, később pedig létrejött az úszó, a vívó, majd 1901-ben a labdarúgó-szakosztály is.

Az első olimpiai bajnoki címeket 1904 és St. Louis hozta az MTK-nak: az úszó Halmay Zoltán 50 és 100 yardos távon is győzött - a Brüll Alfréd 2000 koronás adománya révén kiutazó -, Kiss Géza pedig egy mérföldön ezüstérmes lett. 1905-ben Brüll Alfrédot, az európai műveltségű sportembert az MTK elnökének választották, és közel 40 évig állt az egyesület élén. Szellemiségével, az MTK és a sport iránti rajongásával, bőkezű mecenatúrájával nemzetközi hírűvé fejlesztette az egyesület. Bár voltak jelentős törések a klub fejlődésében - 1900-ban 62-re csökkent a tagok létszáma -, folyamatában fejlődést mutatott a tendencia.

1909. március 20-án felavatták a Ferenciek tere 3. alatt az egyesület központját, 1912. március 31-én az MTK - FTC (1:0), mérkőzéssel pedig a Hungária körúti labdarúgó pályát. Az év őszén a klubház építése is elkezdődött, Markovits Károly tervei alapján, melyet egy év múlva adtak át. Volt itt birkózó- és vívócsarnok, társalgó és tanácsterem, iroda és vendéglő; minden feltétel adott volt az MTK első aranykorszakához, melynek delelőjére világhírűvé vált az egyesület.

Ebben a korszakban legendás sportolók, csapatok és szakosztályok sikerei jellemezték az MTK-t. A korát megelőző Orth György, és az újfajta játékstílus vezette sikerre a zsinórban 10-szeres magyar bajnok labdarúgó csapatot (az 1938-as világbajnoki ezüstérmes magyar futballválogatott öt játékosa: Bíró Sándor, Sas Ferenc, Szabó Antal, Titkos Pál és Turay József).

A fasiszta idők és a szakosztályok feloszlatása

A század harmincas éveinek derekától, a fasizálódó Magyarországon a klub szakosztályainak működése fokozatosan csökkent. Az Országos Testnevelési Tanács 1938. május 29-én életbe lépett 15. törvénycikke szerint megkezdték a zsidó hitfelekezethez tartozó sportolók szervezésének korlátozását. Az 1939. évi törvénycikkben intézkedéseket foganatosítottak a zsidó sportvezetők leváltására is, az 1941. augusztus 8-án keltezett törvénycikk pedig kitiltotta a zsidókat a sportegyesületekből. Ezek a rendelkezések súlyos csapást mértek az MTK-ra, melynek történetében kiemelkedő szerepet játszott a zsidó polgárság.

1939 végére elhalt a birkózó-, a kerékpáros-, az ökölvívó-, az úszó-, a vívó- és a vízilabda-szakosztály. 1940. június 26-án, a Hungária labdarúgó-szakosztály oszlott fel. Ez az időszak az MTK azon "másik csapatainak" megszűnését jelentette, amelyek az eredeti egyesület részeként működtek, de a politikai nyomás hatására ellehetetlenültek vagy feloszlottak.

Újjáalakulás és a kommunista rendszer névváltásai

Minden nehézség ellenére az MTK a magyar sportegyesületek közül az elsők között tért magához a világháborút követően - illetve dehogy a háborút követően, már a háború alatt. Budán még dörögtek a fegyverek, amikor Pesten lelkes MTK hívők gyülekeztek dr. Kisfalvi István, dr. Fodor Henrik és Weisz Richárd felhívására utóbbi lakásán. 1945 februárjában újraalapították az egyesületet Weisz Richárd lakásán.

Azonban nem sokáig örülhettek az újjá alakulásnak. Az új diktatúra alatt sem volt töretlen a klub fejlődése. 1950. február 26-án csapatunk új nevet kapott: MTK-ból Textiles lett, és Budapesti Textiles SE néven működött tovább az egyesület. Egy év múlva, 1951. február 6-án piros-fehérre cserélődtek a klubszínek, a név pedig Budapesti Bástyára. 1953. augusztus 26-ától visszarakták a szövőiparba az egyesületet Budapesti Vörös Lobogó néven.

Ezek az időszakok testesítették meg a "másik csapat" létét, amikor a klub eredeti identitása és neve ideiglenesen eltűnt, más, az aktuális politikai rendszer által preferált elnevezések és identitások alatt működve. 121 bajnoki cím fűződött ebben az időben az ezernevű egyesülethez. Nyolc MTK játékos szerepelt az Aranycsapatban, többek között Gellér Sándor, Hidegkuti Nándor, Lantos Mihály, Palotás Péter, Sándor Károly és Zakariás József. Korábbi MTK futballista volt a szövetségi kapitány is, az érdemtelenül feledésbe merült Sebes Gusztáv.

Azonban a klub szellemisége és teljesítménye a névváltások ellenére is fennmaradt. Aztán 1956. december 10-én a Vörös Lobogóból újra MTK lett!

Az MTK megújulása és a modernkori sikerek

Csendesebben folytak az évek a gyakorló szocializmus alatt. Azonban az olimpiai és világbajnoki sikerek továbbra is jellemezték a klubot. 1972-ben Schmitt Pál aranyérmet nyert, 1976-ban pedig Tordasi Ildikó vívónő lett olimpiai bajnok. Ugyanakkor kilenc világbajnoki aranyat hoztak az évtizedben a kajak-kenusok: Szabó István ötöt, Wichmann Tamás hármat, Árva Gábor egyet. A nyolcvanas években a vívók is beszálltak, és ez már tizenhárom világbajnoki címhez vezetett. A kilencvenes évekre tizenötre gyarapodott a szám.

Az ezredfordulót követő tíz évben, a Kovács Kati vezette kajak-kenusok több mint ötven alkalommal örvendeztették meg világbajnoki címmel az MTK-családot. Az olimpiákon 39 arany-, 36 ezüst- és 28 bronzérmet nyerve a nemzetek rangsorában is a 33. helyen áll az MTK, mint egyetlen klub.

A jelen: A labdarúgócsapat helytállása

Az MTK története a küzdelmek és átalakulások ellenére is folyamatosan íródik. A labdarúgócsapat jelenlegi szereplése is ezt a kitartást mutatja. Az MTK Budapest hazai pályán 3-0-ra legyőzte a Zalaegerszeget a labdarúgó Fizz Liga 29. fordulójának szombati mérkőzésén, s ezzel eldőlt, hogy a sereghajtó Kazincbarcika az idény végén búcsúzik az NB I-től, míg a kék-fehérek hét pontra eltávolodtak a kiesőzónától. Nagy lépést tett a bennmaradásért az MTK.

A mérkőzés helyzet nélkül telt el az első játékrészben, csupán egy-egy gyengébb távoli lövés adott munkát a két kapusnak. Fordulás után az első MTK-támadás végén Kerezsi Zalán megszerezte a vezetést, a hátrányba került ZTE pedig hirtelen magasabb sebességi fokozatba kapcsolt. Mivel azonban a hazai védelem betömörült a kapuja előterébe, helyzetet továbbra sem alakítottak ki a vendégek. Nem úgy a fővárosi kék-fehérek, akik Kerezsi újabb találatával eldöntötték a mérkőzést. A végeredményt Jurek Gábor állította be a 90. percben. Ez a győzelem is azt mutatja, hogy a klub a történelmi viharok ellenére is él és küzd.

Az MTK elnevezéseinek idővonala

Az alábbi táblázat az MTK történetének legfontosabb névváltásait és azokat az eseményeket mutatja be, amelyek a klub identitásának megpróbáltatásait jelentették.

tags: #megszunoi #az #mtk #masik #csapata

Népszerű bejegyzések:

• Kezdőknek szóló paradicsomtermesztési tippek
• A szezon legintenzívebb kézilabda mérkőzése
• Öskü sportcsarnokának története
• Vásárolj foci mezeket!
• A magyar vígjátéksorozat sikere