A Máza-Szászvári Bányász Sportkör és a röplabda története az 1960-as években
Szászvár és környékének sportélete hosszú múltra tekint vissza, ahol a bánya és a sportkör története összefonódott, egymástól szinte elválaszthatatlan. A játékosok, edzők, vezetők többsége az élete jelentős részét a bányán töltötte, ott dolgozott, abból tartotta el a családját, amit ott keresett. Különböző időszakokban más és más néven, különböző szinteken játszottak a falu csapatai. Jónéhány környékbeli, és messzebbről igazolt játékos játszott az egyesület csapataiban évtizedek alatt.
A sportélet kezdetei Szászvárban
Helyi lakosok 1922-ben létrehozták Szászváron a Szászvár és Vidéke Sportegyesületet. Szászvári fiatalok felutaztak Budapestre, vettek egy footballabdát (sic), egy szabálykönyvet és egy pumpát, majd elkezdtek focizni a Vásártéren. Az Alapszabályzatot a Belügyminisztériumhoz kellett felküldeni, amely csak két év múlva hagyta azt jóvá. A focisták kérvényezték még 1921-ben a falutól a Vásártér használatát. Bálokat rendeztek, tagdíjat szedtek. Megalakították az atlétikai részleget. Évente kétszer tartottak versenyt, amin érmeket osztottak a nyerteseknek. A focisták havonta kétszer-háromszor játszottak, közeli települések csapataival. A harmincas években a világgazdasági válság miatt a sporttevékenység egyre szűkült. A megélhetés is nehéz volt, játékra kevesebb idő jutott.
1927-ben alakult meg a Tenisz egyesület Bósa Vilmos nyugalmazott katonatiszt és felesége vezetésével, az értelmiséghez tartozó fiatalok részvételével. A sportegyesület 1926-ban beolvadt a Levente Egyesületbe. 1938-ban a levente mozgalom teljesen átvette a sportegyesület irányítását, de mellette a bányász fiatalok is létrehozták a Bányász Sportkört. A Bányatelepen önkéntes munkával sportpályát építettek a lakók és sportolók.
A Szászvári Bányász Sportkör fejlődése
1947-48-ban megépült a sportpálya a faluban. Az ötéves terv során komoly pályaépítési segélyt kaptak a szászváriak, amelyből megépült a rég áhított lelátó. A legelső feladat lenne a futópálya megépítése, a SzIT részéről kilátásba helyezett 3000 Ft éppen elég lenne erre a munkára. A sportegyesületnek labdarúgó, röplabda, asztalitenisz, atlétika, női és férfi kézilabda, sakk, céllövő és teke szakosztálya van, és hamarosan a bunyósok is elkezdik a munkát.
Sáfárik János bányafelmérő, a Szászvári Bányász SK elnöke elmondta, hogy a brigád nem csak a pályán vívott ki magának megbecsülést, de a munkában is vezet. A labdarúgó csapat első helyet vívott ki a Baranya megyei Bajnokságban, veretlenül állt az élen. A labdarúgók általában mindenes sportolók. Stepán Tibor írásának folytatása szerint az utcák bajnokságát is megszervezték, és az itt előtérbe került fiatalokkal nevezték be az 1953-54-es Baranya megyei Ifjúsági bajnokságra, amit 1958-ban meg is nyertek. Jónás János volt ebben az időben a szakosztályvezető, és Link János volt a sportkör elnöke.
Az 1962-es fúzió és a röplabda szakosztály
1962-ben megalakult fúzió útján a Máza-Szászvári Bányász Sportkör. Az Északi üzem három termelő aknája egy üzemmé alakult. Az egyesítés emiatt történt, nem utolsó sorban abból az elvből kiindulva, hogy a két község, Máza és Szászvár összeépült. Így adódik az a helyzet, hogy a sportkör működési területe nemcsak két községre, de két megyére is kiterjed. Az első összevont vezetőségválasztó közgyűlésen 13 lelkes sportbarátot választottak az elnökségbe. Nyolc szakosztály munkáját irányítják. Megkönnyíti a tagszervezést az a tény, hogy bérletrendszerük van. Tömegversenyeken (kerékpár, kézilabda, sakk, atlétika) 120-150 fiatal méri össze tudását. A röplabdázóknál Dernel Béla munkáját lehet kiemelni.
Az MTST határozata értelmében újra kellett kinevezni az egyes sportszövetségek elnökségét. Papp-Gazsi Imre elvtárs, a Borsod megyei TST elnöke nyitotta meg az értekezletet, majd ismertette az elnökség határozatát az új sportszövetségi elnökségek kinevezéséről. Az átszervezés szükségességéről beszélt, mert eddig igen sok gazdája volt a magyar sportnak, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy ilyen szervezeti felépítés mellett nem lehetett előre lépni. Éppen ezért vált szükségessé a sportszövetségek elnökségeinek kinevezése és azok felfrissítése. Új tömegszervezet irányította tehát 1964-től a sportot.
A magyar röplabda a megyei sportmozgalom tükrében
A megyei sportélet fejlődése szorosan összefüggött az országos és nemzetközi röplabda sikerekkel, amelyek inspirálták a helyi csapatokat és edzőket. Az 1960-as évek különösen fontos időszakot jelentettek a magyar röplabda számára.
TFSE-TENT Budapest – Tolna-Mözs | 3-2 | Női Magyar Kupa Döntő | MLSZTV
Nemzetközi szereplések
A magyar női röplabda válogatott nagyszerű sikert ért el Bulgáriában, a világbajnokságon kivívott 4. helyezésével. A válogatott 1975-ben az Európa-bajnokságon ezüstérmes lett. Emellett az Európa-bajnokságokon háromszor szerzett bronzérmet. Az olimpiai játékokon a legjobb helyezése az 1976-ban és 1980-ban elért negyedik helyezés.
A magyar női röplabda válogatott sikerei (1962-1983)
A forrásokból kigyűjtött adatok alapján az alábbi táblázatban foglaljuk össze a magyar női röplabda válogatott fontosabb nemzetközi eredményeit, amelyek a megyei szintű röplabda fejlődését is inspirálták:
| Év | Verseny | Helyezés | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| 1962 | VB, Szovjetunió | 11. | |
| 1963 | EB, Románia | 7. | |
| 1967 | EB, Törökország | 5. | |
| 1968 | IX. Nemzetközi torna, Szófia | 1. | Magyarország |
| 1969 | Nemzetközi női röplabdatorna, Budapest | 1. | Magyarország |
| 1969 | Ifjúsági EB, Riga | 6. | |
| 1970 | VB, Bulgária | 4. | |
| 1971 | EB, Olaszország | 5. | |
| 1972 | Olimpia, München | 5. | |
| 1975 | EB, Jugoszlávia | 2. | Ezüstérem |
| 1976 | Olimpia, Montreal | 4. | |
| 1977 | EB, Finnország | 3. | Bronzérem |
| 1980 | Olimpia, Moszkva | 4. | |
| 1981 | EB, Bulgária | 3. | Bronzérem |
| 1983 | EB, NDK | 3. | Bronzérem |
1969-ben Budapesten, a Nemzeti Sportcsarnokban négy csapat részvételével megrendezett nemzetközi női röplabdatornát a magyar válogatott nyerte. A versenyen Hollandia és Magyarország válogatottja mellett a brazil bajnok Fluminense, valamint az 1969-es csehszlovák bajnok Slavia Prague vett részt. A válogatott játékosok között szerepeltek többek között JUNI GYÖRGYNÉ NAGY MARGIT, GERHARDT GÉZÁNÉ KISS JUDIT, MAKSZIN MÁTYÁSNÉ BÖRÖCZI MÁRTA, SIRY EMERENCIA, SCHADEKNÉ EICHLER KATALIN, SZALAYNÉ SEBŐK ÉVA, HAZSIKNÉ FEKETE JUDIT és BÁNHEGYINÉ RADÓ LUCIA is.
A sportszakmai képzés szerepe a röplabda fejlődésében
1950-ben megszűnt a testnevelés szak „kiegészítő” jellege és a biológiával, valamint az ének-zenével szakpárosításban fő szakká lépett elő. Az 1962. évi 22. tvr. 19. cikkelye szabályozta a felsőoktatást. A testnevelés kiegészítő szak - főiskolánkon 1950 óta folyik levelező tagozaton tanárképzés. Az 1960-as években kiépültek a nagy megyei konzultációs központok. A korábbi Testnevelés Tanszék évtizedek óta együttműködött a korábbi Testnevelési Főiskola Továbbképzési Intézetével és a Csongrád-megyei Testnevelési és Sporthivatallal. Vezette a Sporthivatal által szervezett sportoktatói tanfolyamok elméleti és gyakorlati foglalkozásait és szakmai táborait (atlétika, úszás, kézilabda, kosárlabda, röplabda, labdarúgás stb.). Igen eredményes volt a Testnevelés Tanszék és a Városi Sportigazgatóság között kialakult kapcsolat is. A tanszék oktatói vezető szerepet töltöttek be a Csongrád-megyei Szakszövetségek elnökségeiben.
Ez a képzési háttér biztosította a szakember-utánpótlást a megyei sportegyesületek, így a röplabda szakosztályok számára is, hozzájárulva a sportág folyamatos fejlődéséhez és népszerűsítéséhez.
tags: #megyei #roplabda #szovetseg #1962
