A videóbíró térhódítása: Mely bajnokságokban alkalmazzák már a VAR-t?
Nem túlzás, ha azt állítjuk, a labdarúgás történetének jelentős éve volt 2018. A labdarúgásban akkora pénzek forognak már kockán és annyira kézenfekvő, hogy a mai technikát is bevessék, hogy az alkalmazása elkerülhetetlenné vált. Sokan sokáig hadakoztak ellene, ám azzal, hogy a 2018-as világbajnokságon is bevetették a VAR-t, végleg eldőlt, hogy ez lesz a futball jövője. A VAR a Video Assistant Referee rövidítése, magyarul videóbíró. A videobíró-rendszer lehetővé teszi a játékvezetőknek, hogy téves ítéleteiket korrigálják.
A videóbíró nemzetközi bevezetése és elterjedése
A labdarúgás szabályalkotó testülete (IFAB) egyhangúlag támogatta a videóbíró (VAR) használatát a soron következő, 2018-as világbajnokságon. Pénteken a FIFA tanácsa is jóváhagyta a döntést, így biztosan alkalmazni fogják a játékvezetők munkáját segítő technológiát. A nemzetközi szövetség négy területre korlátozza a fejlesztés alkalmazását: gólok, tizenegyesek és piros lapok esetére, illetve ha nem egyértelmű, hogy melyik játékost kell megbüntetni. A rendszer bemutatásánál a nemzetközi szövetség (FIFA) hangsúlyozta, hogy a videoasszisztens (video assistant referee - VAR) nem hoz semmilyen döntést, csupán segíti a mérkőzésvezetőt a döntéshozatalban, a rendelkezésére álló adatok, felvételek alapján javaslatot tesz a játékvezetőnek.
December 3-án az UEFA bejelentette, hogy az idei Bajnokok Ligája kieséses szakaszában már a videóbíró (Video Assistant Referee, a továbbiakban VAR) is használatba lép. A BL mellett a VAR az Európa-ligában, a Nemzetek Ligája négyes döntőjében és az U21-es Európa-bajnokságon is debütálni fog jövőre. Bár már több bajnokságban (például a Serie A és a Bundesliga küzdelmeiben) is használják a videóbírót, sőt a legutóbbi világbajnokságon is komoly szerepet kapott, eredetileg így is csak később vezették volna be a BL-ben - ám a tesztek annyira sikeresek voltak, hogy az UEFA szerint kár lenne várni az alkalmazásával.
Mely bajnokságokban alkalmazzák a VAR-t?
A videóbíró globális elterjedése gyorsan zajlott, a világ legelső bajnoksága, ahol videobírót használtak hivatalos mérkőzésen azonban nem európai: az Egyesült Államok harmadosztályában, a New York Red Bulls 5-1-re verte az Orlando City tartalékcsapatát. Élesben 2016 augusztusában, két alacsonyabb osztályú amerikai csapat mérkőzésen mutatkozott be.
A top bajnokságok közül Németországban már 2017 nyarán elhatározták, hogy jön a VAR, az első használatra pedig nem kellett sokat várni: az első fordulóban ítélt a játékvezető tizenegyest a Bayern München javára, a Bayer Leverkusen ellen. Érdekesség, hogy a Serie A első esete is napra pontosan megegyezik, ugyanis a Serie A-ban is szerepet kapott a VAR már a 2017-2018-as szezontól. A szintén augusztus 19-én rendezett Juventus-Cagliari találkozón ítélt büntetőt a bíró, miután Alex Sandro felrúgta Duje Copot a tizenhatoson belül.
Spanyolországban a jelenlegi szezon az első, amikor a videóbírót használják, Juan Luis Larrea, a spanyol szövetség ügyvezető elnöke már 2017 októberében bejelentette, hogy érkezik a VAR. A spanyolokkal egy időben, vagyis a mostani szezonban vezette be a VAR-t a francia bajnokság is. A Ligue 1 első technikai asszisztensét már augusztus 10-én munkába fogták - több mint két héttel Graneróék előtt. Az Olympique Marseille-Toulouse (4-0) meccs első gólja előtt ítéltek tizenegyest kezezés miatt. Talán nem meglepő, hogy a hagyományokhoz csökönyösen ragaszkodó angolok adták be utoljára a derekukat az újításnak. Ezzel egyszersmind az öt top bajnokságba megérkezik a videobíró, ahogyan sorra fogják majd bizonyára bejelenteni további ligák is a használatát.
A VAR működése és feladatai
A videobíró azonban sokkal összetettebb kérdés, itt más sportágakkal ellentétben futóóra van, és a folyamatos, szinte megszakítások nélküli játék nehezíti az alkalmazását. Az IFAB 2016-ban hagyta jóvá az úgynevezett VAR (Video Assistant Referee) technológia tesztelését. A VAR lényegében egy háromfős csapatból áll, akik a monitorok mögött ülve visszanézik a pályán zajló eseményeket. Ebben a csapatban van egy korábbi vagy jelenleg is aktív játékvezető, egy asszisztens, és egy technikus, aki a visszajátszásokért felel.
A videóbírók jelezhetik, ha valamit találtak a felvételeken, de a pályán lévő játékvezető kérésére is visszanézhetnek adott szituációkat. A videoasszisztens folyamatosan figyeli az eseményeket, de kizárólag csak akkor szól a játékvezetőnek, ha az nyilvánvaló hibát követett el vagy nem vett észre egy súlyos szabálytalanságot. A bíró maga is elindíthatja a visszajátszási folyamatot, ha bizonytalan a döntésében. Ilyenkor jelzi a videoasszisztensnek, hogy ellenőrzést kér. Ennek érdekében megszakíthatja a játékot, ha éppen nem vezet támadást egyik csapat sem.
A visszajátszást meg kell néznie a játékvezetőnek, ha felmerül, hogy a gól előtt a támadó játékos szabálytalankodott, vagy egy másik játékos lesen állt, és ez befolyásolhatta az akciót, továbbá a kétséges tizenegyeseknél és a piros lapoknál. A bíró elfogadhatja a videoasszisztens álláspontját annak megítélésénél, hogy gól előtt volt-e lesállás vagy a labda elhagyta-e a játékteret, hogy tizenegyesnél kívül vagy belül történt-e a szabálytalanság, elhagyta-e előtte a labda a játékteret, vagy volt-e lesállás a szituációt megelőzően.
Mikor avatkozhat be a VAR?
A szabályok pontosítása óta összesen négy esetben szólhat bele a VAR a döntéshozatali folyamatba:
- Gólok: Visszanézhető, ha a gól előtt szabálytalanság (például lesállás vagy kezezés) történt.
- Tizenegyesek: Megkérdőjelezhető tizenegyes-ítéletek, vagy elmaradt büntetők felülvizsgálata.
- Közvetlen piros lapok: Ha a játékvezető egy súlyos szabálytalanságért járó piros lapot nem vett észre.
- Téves személyazonosság: Amennyiben a játékvezető tévesen mutatott fel sárga vagy piros lapot a nem megfelelő játékosnak.
A játékvezető előtt videóbírós felülvizsgálat esetén három lehetőség adódik.
- Dönthet úgy, hogy vakon megbízik az asszisztensekben, és azonnal megváltoztatja a pályán meghozott ítéletet.
- Arra is van lehetősége, hogy az oldalvonalak mentén elhelyezett monitorokon visszanézze a kérdéses jelenetet, és az alapján változtasson.
- Végül, de nem utolsósorban, akár figyelmen kívül is hagyhatja a VAR csapatának megfigyeléseit.
A videóbíró a magyar OTP Bank Ligában
Abból a szempontból mindenképpen történelmi bajnokság előtt állunk, hogy először alkalmazzák a magyar labdarúgásban a VAR-technológiát, azaz a videobíró intézményét. A tervek szerint az ősszel induló új szezon kezdetén vezetnék be a labdarúgó OTP Bank Ligában a videobírós rendszert (VAR), de elképzelhető, hogy először csak az idény tavaszi felében mutatkozik majd be a magyar első osztályú bajnokságban.
Az MLSZ 2019-ben döntött arról, hogy az OTP Bank Ligában bevezetik a VAR-t (Video Assistant Referee), amelynek része lesz a VOL (Virtual Offside Line) is, ami a lestechnológiát jelenti, ugyanakkor a gólvonal-technológiát nálunk nem használják. Ennek egyszerű a magyarázata: a pénz. Az indoklás logikusnak tűnt, magas a költsége, hogy minden NB I-es stadionban lévő kaput bekamerázzanak - az összeg ahhoz képest magas, hogy hány olyan helyzet van egy idény alatt, amikor szabad szemmel nem lehet megállapítani, a gólvonal előtt vagy mögött van-e a labda.
Az MLSZ hosszas mérlegelés után az Evertz Microsystems ajánlatát fogadta el, ami azt jelenti, hogy a kanadai cég biztosítja a videobírós rendszert és az ahhoz szükséges technikai hátteret. Az Evertz közreműködik a belga bajnokságban és az amerikai majorsportágakban is. Az MLSZ még korábban arról tájékoztatott, hogy a döntést a klubokkal egyeztetve hozta meg. „A mobilkocsis rendszert választottuk, nem a kamerák és egyéb eszközök állandó kihelyezését. A szolgáltató, amelytől igénybe vesszük az eszközöket, az Antenna Hungária kameráinak képét használja, ezek a televíziós közvetítések miatt amúgy is adva vannak. Nem horrorköltség, de ki kell fizetni, a csapatok nevezési díjába bele van kalkulálva, klubonként egy szezonra ez hozzávetőlegesen 17 millió forintot jelent.”
Fontos feladat volt a játékvezetők képzése, amihez a FIFA és az UEFA anyagokat biztosított. A VAR-buszban három személy ül: a videobíró (a VAR), az asszisztense (AVAR) - ők hivatásos magyar játékvezetők - és a technikát kezelő operátor. Az MLSZ képzett, NB II-es játékvezetőket alkalmaz operátornak is, tehát nemcsak a technikai eszközöket kezelő személy ül ott, hanem olyan, aki ért a játékvezetéshez, tudja, melyik kamera felvételét kéri tőle a VAR, s a lassításban mit kell figyelni.
Az oktatás színvonalával információink szerint nagyon elégedett volt a FIFA által delegált projektvezető, a gyakorláson felbukkant a korábbi világhírű olasz játékvezető, Roberto Rosetti, az UEFA játékvezetői bizottságának vezetője is. Mint akkor megtudtuk, a bírók is várják az új rendszer bevezetését, azt remélik, hogy a szurkolók is elfogadják, a technikai segítség azért van, hogy a nyilvánvaló tévedésektől megóvja a játékvezetőt és kevesebb téves rossz döntés szülessen. A felelősség ugyanis minden esetben a játékvezetőé!
A videóbíró előnyei és kihívásai
Ami biztos, hogy a VAR már az idei vb-n is gyökeres változásokat hozott a játékban: kevesebb lett a piros lap és a lesek száma, tizenegyesből és a rögzített szituációk után szerzett gólokból vizsont jóval többet láthattak a nézők, mint korábban. Gianni Infantino FIFA-elnök szerint a videóbírók nélkül minden harmadik meccsen elkövetnek jelentős hibát a játékvezetők. Azokon a mérkőzéseken, ahol használtak VAR-rendszert, ott minden 19. esetben fordult elő hasonlóan rossz ítélet.
A rendszernek bőven vannak hibái. Hogy jól működik-e? Nagyon durva túlzás lenne azt állítani, hogy igen. Személy szerint főleg olasz bajnokikon láttam élesben a rendszert, és a legnagyobb probléma talán az, hogy nagyon következetlen a VAR használata. Akadnak olyan találkozók, ahol túlzottan is előtérbe kerül, de olyan meccsekkel is találkoztam, ahol indokolt helyzetekben sem vették figyelembe. A döntéshozatal sokszor nagyon lassú, ami senkinek sem jó. A helyszíni szurkolók általában azt sem értik, mi zajlik a háttérben, de a tévés közvetítésekben sem mindig világos, milyen jelenetet néznek vissza, mit keresnek pontosan. Egyáltalán nem szokatlan, hogy az asszisztensek hosszasan nézik a felvételeket, majd a játékvezető is lekocog a monitorhoz, és csak ezt követően hoz meg egy döntést. Ezzel akár másfél-két perc is könnyedén elmehet.
Mindezek mellett a videóbíró miatt olyan terjedelmű holtidők is előfordulhatnak, melyek könnyen kizökkenthetnek a ritmusból csapatot, játékost, edzőt és játékvezetőt egyaránt. Rosetti hangsúlyozta, hogy bár nem kíván konkrét bajnokságok eseteire reagálni, általános tendenciának látja a videóbíró túlterjeszkedését. Tapasztalatai szerint a technológia a tényszerű döntéseknél - például a leshelyzetek megítélésénél - kiválóan vizsgázott. A szubjektív megítélést igénylő szituációknál azonban sokkal bonyolultabb a helyzet. Különösen aggasztónak tartja a lassított felvételek túlzott és helytelen használatát a szabálytalanságok megítélésekor. Szerinte ha egy jelenetet kockáról kockára vizsgálnak, a játékvezetők olyan mozzanatokat is szabálytalanságnak láthatnak, amelyek valós sebességnél ártalmatlan szituációk. Az igazgató a közvélemény és a média felelősségére is rámutatott a jelenlegi helyzet kialakulásában. Rosetti szerint az újságírók és a szurkolók korábban rendre számonkérték a beavatkozások elmaradását, azt firtatva, mit csinálnak a videóbírók, és miért nem avatkoznak közbe gyakrabban. Talán ezért is jutottunk el addig, hogy már az UEFA is a videóbíró bevezetése mellett döntött.
tags: #melyik #bajnoksagokban #van #videobiro
