Brazília: Az Ötszörös Labdarúgó-világbajnok Nemzet és a Torna Története
Az elkötelezett foci-rajongók tuti fejből tudják, másoknak viszont érdekes lehet: a FIFA labdarúgó-világbajnokság keretein belül Brazília nyert a legtöbbször, 5 alkalommal, 4-4 alkalommal Németország és Olaszország a soron következő. Ez a cikk részletesen bemutatja a világbajnokságok történetét, kiemelkedő mérföldköveit és a brazil válogatott egyedülálló teljesítményét.
A Labdarúgó-világbajnokság Kezdetei és Fejlődése
A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) 1928-ban a francia Jules Rimet és Maurice Delaunay ötlete alapján határozta el, hogy a nemzeti válogatottak számára kiírja a már akkor is legnépszerűbb sportág világbajnokságát. A gondolat két év múlva realizálódott, 1930 júliusában Uruguay, pontosabban fővárosa, Montevideo rendezhette meg az első tornát. Azért a dél-amerikai ország lett a szerencsés kiválasztott, mert csapata 1924-ben és 1928-ban is olimpiai bajnok volt. A nagy távolság miatt csak négy európai - a belga, a francia, a román és a jugoszláv - válogatott utazott el a vb-re. A legnagyobb hiányzók az angolok voltak, a "futball feltalálói" ugyanis egészen 1950-ig nem léptek be az 1904-ben alapított FIFA-ba, így a premierre sem kaptak meghívást.
Az 1930-as Első Világbajnokság Döntője
Az első futball-világbajnokságot 1930-ban rendezték Uruguayban, és a részt vevő 13 csapat közül a rendező ország csapata került ki győztesként, 4-2-re megverve Argentínát. Az elődöntőkben Argentína 6-1-re verte az Egyesült Államokat, míg Uruguay 6-1-re győzte le Jugoszláviát. A vb-k történetének első döntőjében pontosan ugyanaz az eredmény született, mint az eddigi utolsó döntőjében, Uruguay és Argentína között.
A Döntő részletei (1930.07.30.):
- Uruguay-Argentína 4-2 (1-2)
- Montevideo, 68 346 néző, vezette: Langenus (belga)
- Gólszerzők: Dorado (12.), Cea (57.), Iriarte (68.), Castro (89.), illetve Peucelle (20.), Stabile (37.)
- Uruguay: Ballestrero - Nasazzi, Mascheroni - Andrade, Fernandez, Gestido - Dorado, Scarone, Castro, Cea, Iriarte
- Argentína: Botasso - Della Torre, Paternoster - J. Evaristo, Monti, Suarez - Peucelle, Varallo, Stabile, Ferreira, M. Evaristo
A 3. helyért nem játszottak.
A Rendezési Elvek Változása
A kezdeti években számos kritika érte a helyszínválasztást: az uruguayi rendezés miatt több ország nem tudott részt venni, és a tervezett 16 csapat helyett csak 13 csapat mérkőzött meg. Mindössze négy európai ország vett részt a bajnokságon, mivel három hétig tartott hajóval eljutni Dél-Amerikába. A következő két vébét már Európában rendezték, viszont az 1938-as harmadik, Franciaországban tartott bajnokságot Argentína és Uruguay bojkottálta, mivel úgy hitték, a bajnokságok felváltva lesznek megtartva Európában és Dél-Amerikában. A további nézeteltérések elkerülése végett a Szövetség elhatározta, hogy a bajnokságot felváltva rendezheti a két kontinens, amely rendszer 2002-ig kitartott. 2002 óta már a FIFA Végrehajtó Bizottsága szavazza meg a helyszínt. A jelenlegi szabályok szerint nem rendezheti ugyanazon kontinentális szövetségnek a tagja a bajnokságot, ha az előző két bajnokság egyikét már az adott szövetséghez tartozó ország rendezte. Eddig öt ország rendezett kétszer is a bajnokságot: Olaszország (1934, 1990), Franciaország (1938, 1998), Brazília (1950, 2014), Mexikó (1970, 1986) és Németország (1974, 2006). Egy év volt (2002), amikor két ország közösen tartotta a bajnokságot (Japán és Dél-Korea).
A Világbajnokságok Rendszere és Statisztikái
Az első futball-világbajnokságot 1930-ban rendezték Uruguayban, és azóta minden 4. évben megrendezik, kivéve 1942-őt és 1946-ot, amikor a II. világháború miatt nem tartották meg. A világbajnokságot ez idáig 5 alkalommal dél-amerikai ország, 11 alkalommal európai nemzet, kétszer közép-amerikai, egyszer-egyszer pedig észak-amerikai, délkelet-ázsiai, afrikai és arab-félszigeti ország rendezte meg.
A világbajnokságon kezdetben csak 16 csapat mérkőzött meg, bár korábban három alkalommal (1930-ban, 1938-ban és 1950-ben) ennél kevesebben vettek részt. 1982 és 1994 között a résztvevő csapatok száma 24 volt, majd 1998-ban ez a szám 32-re nőtt. A csapatok számának függvényében nőtt az egyes években megtartott meccsek száma is. A mérkőzések többsége csoportkörökön belüli mérkőzés, az egyes csoportokon belül mindenki játszik mindenki ellen. Az egyenes kieséses szakasz még 1930-ban a csapatok kis száma miatt három mérkőzésből, elődöntőből és döntőből állt. Jelenleg ezt már nyolcaddöntő és negyeddöntő is megelőzi.
2022 döntőjét is beleszámítva 1930 óta 964 mérkőzést tartottak, a 32 csapatos felosztás óta világbajnokságonként 64 meccs van. A csoportkörben a mérkőzés végződhet még döntetlenre, erre összesen 179-szer volt példa. Az egyenes kieséses szakasznál már nem végződhet a meccs döntetlennel. A győztes kihirdetésére több módszer is volt a múltban (a meccs újrajátszása, hosszabbítás, érme feldobása, hirtelen halál), majd 1978-ban már a világbajnokságban is érvényes volt a büntetőpárbaj, bár mérkőzés ilyen módon történő eldöntésére 1982-ig nem volt példa.
Brazília, az Ötszörös Bajnok
A FIFA labdarúgó-világbajnokság keretein belül Brazília nyert a legtöbbször, 5 alkalommal, 4-4 alkalommal Németország és Olaszország a soron következő. Egyedül Brazília vett részt mind a 22 világbajnokságon, ezt követi Németország 20 részvétellel, Olaszország és Argentina 18 részvétellel, Mexikó 17 részvétellel, Anglia, Franciaország és Spanyolország 16-16 részvétellel. Ezek az országok legalább egyszer meg is nyerték a világbajnokságot.
Mivel a brazil válogatott mind a 22 világbajnokságon részt vett, nem meglepő, hogy ez a csapat játszotta a legtöbb meccset is. Az összesen lejátszott 114 meccs kétharmadát, 76 meccset nyertek meg, 19-en veszítettek, és 14 végződött döntetlennel.
A Világbajnokság Legsikeresebb Nemzetei
Az alábbi táblázat összefoglalja a labdarúgó-világbajnokságok legsikeresebb résztvevőit a címek és részvételi adatok alapján:
| Ország | Világbajnoki címek száma | Részvételek száma (2022-ig) |
|---|---|---|
| Brazília | 5 | 22 |
| Németország | 4 | 20 |
| Olaszország | 4 | 18 |
| Argentína | 3 | 18 |
| Franciaország | 2 | 16 |
| Uruguay | 2 | 14 |
| Anglia | 1 | 16 |
| Spanyolország | 1 | 16 |
Uruguayon kívül öt másik csapat nyerte meg a világbajnokságot úgy, hogy egyben a bajnokság rendezői is voltak: Olaszország 1934-ben, Anglia 1966-ban, Nyugat-Németország 1974-ben, Argentína 1978-ban és Franciaország 1998-ban. Az első bajnokságot a rendező Uruguay meg is nyerte, majd 1950-ben újból győztesként kerültek ki a megmérettetésből. Uruguay emellett magáévá tudhat további két, a FIFA által elismert világbajnoki címet, amelyeket még 1930 előtt, az ugyancsak négyévente megrendezésre kerülő Olimpiai játékokon szerzett, 1924-ben és 1928-ban.
Brazília legjobb FIFA-világbajnoki góljai | HIVATALOS ÖSSZEGZÉS
A Magyar Válogatott a Világbajnokságokon
A magyar labdarúgó-válogatott a futball-világbajnokság történetében a legnagyobb sikereit 1938-ban és 1954-ben érte el ezüstérmesként, illetve az 1954-es bajnokságon hazánk játékosai szerezték a legtöbb gólt, szám szerint 27-et, amiből 11 góllal Kocsis Sándor lett a világbajnokság gólkirálya. Érdekesség, hogy az 1982-es Magyarország-Salvador 10-1-es végeredményű meccs a világbajnokságok történetében az egyetlen mérkőzés, amelyen egy csapat két számjegyű gólt szerzett.
Hazánk csapata utoljára 1986-ban szerepelt labdarúgó-világbajnokságon, ekkor a 18. helyen végzett. A magyar válogatott folytatta 1986 óta tartó rossz sorozatát, azaz nem jutott ki a 32 csapatos mezőnybe a 2018-as világbajnokságra: a selejtezők során négy győzelem és öt vereség mellett egy döntetlent ért el, így Portugália és Svájc mögött, de Feröer-szigetek, Lettország és a sereghajtó Andorra előtt a harmadik helyet szerezte meg a csoportjában.
Lehetetlen összehasonlítani, hogy az 1954-es magyar vagy az 1982-es brazil futballválogatott volt-e jobb, mindenesetre egy angol cikk a két csapatot emeli ki azok közül, amelyek nem nyertek világbajnokságot. A goal.com rangsorolta azokat a futballválogatottakat, amelyek kiemelkedőek voltak, de soha nem nyerték meg a világbajnokságot. A tízes listán a második helyre került az Aranycsapat, amelyik hároméves veretlenségét veszítette el az 1954-es berni döntőben. Puskásék már 2-0-ra vezettek a németek ellen, majd a két hosszabbításos meccs - Brazília, Uruguay - után a folytatásra már nem maradt erejük, ráadásul Puskás szabályos gólját érvénytelenítette a bíró, így 3-2-re az NSZK nyert.
Az első helyre az 1982-es brazil válogatott került, amelyik az olaszoktól kapott ki 3-2-re a középdöntőben, és nem maradt esélye az elődöntőbe jutásra sem. A harmadik a totális futballt megvalósító Hollandia, ami Johann Cruyffal 1974-ben a döntőben vérzett el.
Játékosok és Gólstatisztikák
Eddig majdnem 8500 játékos vett részt világbajnokságon megrendezett mérkőzésen. Egyesült Királyságból származik vagy származott a legtöbb játékos, összesen 583, de sok a brazil (374) és a mexikói (256) játékosok száma is. 101 játékosnak sikerült öt vagy annál több gólt lőnie világbajnoki mérkőzésen. A legtöbb gólt a német Miroslav Klose lőtte, 16-ot, aki a 2002 és 2014 közötti világbajnokságokon vett részt. Ha kontinensek szerint csoportosítjuk a legjobb góllövőket, akkor Európa kerül a lista élére, 68 focistával.
Nem minden csapattag származik abból az országból, amelyikben játszik. A 2022-es világbajnokságon 831 focista vett részt (mindegyik csapatnak 26 tagja van, ez alól Irán kivétel, ott 25 játékos volt). A 32 csapatban 54 országból származó focisták játszanak. A vébén résztvevő játékosok közül a legtöbben Franciaországban születtek: a francia csapaton kívül 10 francia játékos volt a tunéziai, 9 játékos a szenegáli, 8 játékos a kameruni, 4 játékos a ghánai, 2 a marokkói és 1-1 a német, spanyol, portugál és katari csapatban. A pályára lépő francia játékosok több mint fele tehát (61 százalékuk) nem a francia válogatott mezét viselte. Az afrikai országok csapataiban a történelmi francia kolonialista törekvések árnyékában nem meglepő a francia származású játékosok nagy száma. Összesen 136 játékos nem a saját nemzetének csapatában játszik, a marokkói csapatban a legnagyobb a külföldi játékosok aránya: a 26 játékosból csak 12 marokkói.
Gólok Elemzése
A világbajnokságokat 1970 óta televízión közvetítik, a FIFA archívumában pedig az összes meccs vagy akár az egyes gólok is visszanézhetők. A hat vébé alatt belőtt 965 gól több mint felét jobb lábbal lőtték, 30 százalékát bal lábbal, és a maradék fejesből született. A befejelt gólok közül jelentősen sokat előzött meg szabadrúgás vagy szöglet. A gólok pozícióját tekintve enyhe eltérés van a pálya bal és jobb oldaláról lőtt gólok között: a pálya bal feléről 457, a jobb feléről 374 gólt lőttek. Számos gól született büntetőrúgásból is. Mivel itt a "honnan" minden esetben ugyanaz a pont, ezért a "hová" a relevánsabb információ. Ugyanilyen elven mutatjuk be a büntetőpárbajokon lőtt gólokat is. A FIFA archívumában csak a gólokat lehet visszanézni, így a tizenegyeseknél is csak a gólokat tudtuk ábrázolni. A büntetőpárbaj mindegyik lövése ábrázolható, az interneten az összes lövést tartalmazzák a videórészletek.
A 2720 gól közül 54 öngól volt és 213 tizenegyesből született gól. A gólokat a gólszerzés perce alapján is lehet ábrázolni. A meccseken az első félidőt és a második félidőt is követheti hosszabbítás. Az első félidő utáni legtöbb hosszabbításban eltelt idő 6 perc volt, a 45'+6' percben 2018-ban Szaúd-Arábia szerzett tizenegyesből gólt Egyiptom ellen.
A 2018-as és 2022-es Világbajnokságok
A futballtörténelemben először a 2018-as világbajnokságra a nemzetközi szövetség valamennyi tagállama nevezett, így a rendezőként biztos résztvevő Oroszországon kívül 208 ország képviseltette magát a selejtezőkön. Noha a címvédő Németország 1938 óta először már az első körben búcsúzott, és 1982 óta először egyetlen afrikai csapat sem élte túl a csoportkört, a torna igazi szenzációját a videobíró bevezetése jelentette, amelynek nagy hatása volt abban, hogy rekordszámú büntetőt ítéltek a játékvezetők. Az egyenes kieséses szakaszban a horvátok történetük legjobb szerepléseként úgy meneteltek a fináléig, hogy mindhárom meccsükön túlórára kényszerültek: a nyolcaddöntőben Dániát és a negyeddöntőben Oroszországot 11-esekkel, míg a legjobb négy között Angliát hosszabbításban múlták felül. A trófeát aztán Franciaország emelhette magasba, így sorozatban negyedszer európai diadal született, amelyre korábban még nem volt példa.
A 2022-es Katari Világbajnokság
2022. december 18-án vasárnap tartották a 22. FIFA labdarúgó-világbajnokság döntőjét, az utolsó meccsen Argentína mérkőzött meg a címvédő Franciaországgal. A meccs több mint 120 perc után 3-3-ra végződött. Argentína végül büntetőpárbajban győzte le Franciaországot 4-2-re, így az argentin válogatott harmadjára nyerte meg a világbajnokságot. A rendhagyóan télen rendezett vébé november 20-án kezdődött, 32 csapat vett részt rajta.
Katart 2010 decemberében szavazta meg a FIFA Végrehajtó Bizottsága a 2022-es világbajnokság rendező országának, az Egyesült Államokkal szemben. A rendezéshez szükséges szavazatok egy részét, mint olvasható a 444 cikkében, a katariak megvették, "lefizetve a szavazásra jogosult FIFA-illetékeseket". A saját focikultúrával nem rendelkező, a meleg miatt nyári világbajnokság rendezésére alkalmatlan országnak 12 éve volt felkészülni.
Becslések szerint összesen közel 220 milliárd dollárt költöttek a világbajnoksághoz szükséges stadionok felépítésére (egy meglévő stadion mellé hét másikat építettek), és számos infrastrukturális fejlesztést és felújítást is végeztek. Összehasonlításként, a korábban legdrágábbnak számító brazil vébére 15 milliárd dollárt költöttek. Az összegnél nagyobb botrányt váltott ki az építési munkákat végző dolgozók körülményei és az életüket veszített vendégmunkások magas száma. Az ország 2,9 millió lakosának 85 százaléka bevándorló, a munkaerő 94 százaléka pedig külföldi. Az Indiából érkező, munkavállaló férfiakat a kafala nevű munkaszerződési rendszerben alkalmazzák. A munkaadó szabadon rendelkezhet az alkalmazottakkal, gyakorlatilag modern kori rabszolgaság. Amíg egy 2015-ös becslés szerint a Katarban elhunyt vendégmunkások száma három év alatt 1800 fő volt, ezt a számot 2021-ig 6500-ra és 15 ezerre is becsülték az azt megelőző 10 évre, míg a hivatalos álláspont szerint ez a szám csak 400-500 körül alakult.
A 2022-es katari világbajnokságon a francia Kylian Mbappé 8 gólt lőtt, így idén ő kapta az Aranycipő díjat, az argentin Lionel Messi 7 pedig gólt szerzett, ő az Aranylabdát szerezte meg. Három meccs volt, amelyen az egyik csapat 6 vagy annál több gólt lőtt: 2022. november 21-én Anglia 6-2-re verte meg Iránt, november 23-án Spanyolország 7-0-ra győzte le Costa Ricát, december 6-án pedig Portugália verte meg 6-1-re Svájcot. A portugál meccsen még érdekesség, hogy Gonçalo Ramos három gólt is lőtt (17', 51', 67'). Ramos mellett Mbappé is három gólt lőtt a döntőben (80', bü., 81', 118, bü.), így ők ketten zárták mesterhármassal a világbajnokságot. Ramos és Mbappé a 49. és az 50. focista, aki világbajnokságon ezt elérte.
Alább a világbajnokság döntőjét mutatjuk be egyedi módon. A futballpályát széltében 40, hosszában 165 egyenlő részre osztottuk. Ez lehetőséget adott arra, hogy a labda pozícióját széltében 2,5 méteres, illetve időben 20 másodperces pontossággal meg tudjuk határozni. Az adatrögzítés a meccs alatt élőben, manuálisan történt. A Nemzeti Sport 1920-as ábrái inspirálta diagramokon félidőkre külön-külön lehet követni a labda útját. A pályán történt eseményeket (szabadrúgások, bedobások/kirúgások, sárga lapok, cserék, szögletek, gólok) a grafikonokon különböző szimbólumokkal jelöltük. A góloknál (csillagok) a vonal megszakad, a meccs a félpályától indul újra. Az egyes félidők hosszabbításait halványszürkével jelöltük az ábrákon. A diagramok alapját a Github-on megtalálható FIFA-adatbázis képzi. Az adatbázist a Wikipedia egyes szócikkeinek módszeres letöltésével és megtisztításával készítették. Az adatbázis csak 2018-ig tartalmazta a világbajnokság adatait, így a releváns fájlok kibővítéséhez további manuális adatgyűjtésre volt szükség. A gólok lövésének helyzetét a FIFA archív felvételei alapján azonosítottuk be. A meccseket 1970-től kezdték el televízión közvetíteni, így a legelső adat is 1970 volt a tizenegyesből származó gólok esetében. A logók használatáról a FIFA hivatalos márkahasználati kézikönyve rendelkezik, jelen munkában való felhasználás oktatási és tájékoztatási jelleggel történt.
tags: #melyik #orszag #labdarugo #csapata #nyert #eddig
