Ferencváros: Gólszerzési Nehézségek és Történelmi Kihívások
A Ferencváros, mint a magyar labdarúgás egyik legpatinásabb klubja, hosszú és gazdag történelemmel büszkélkedhet, tele bajnoki címekkel, kupagyőzelmekkel és nemzetközi sikerekkel. Azonban a csapat jelenlegi helyzete a gólszerzési nehézségek miatt aggodalomra ad okot, különösen a közelgő Zalaegerszeg elleni mérkőzés előtt.
A játékoskeretek értékét és a futballisták valós tudását nézve is a legjobb magyar csapat a Ferencváros, de a gólszerzéssel mostanában alaposan meggyűlik a baja. Vasárnap pedig azzal a Zalaegerszeggel találkozik, amely az elmúlt időszakban ötször annyi találatot termelt, mint a háromszoros címvédő. Nem mondhatni, hogy elsöprően sikerült Sztanyiszlav Csercseszov magyarországi belépője, a Ferencváros egyelőre nehezen találja önmagát. A Fradi futballjának egyik legkézzelfoghatóbb problémája a gólszerzés, pontosabban annak hiánya.
A Stöger-Csercseszov átadás-átvétel időszakában a helyzetek kialakítása sem feltétlenül megy igazán, a meccsenként kidolgozott, átlagosan két-három ziccer jóval kevesebb, mint korábban. A Ferencváros az elmúlt öt bajnokiján (amelyen - ne feledjük - három különböző edző dirigált) mindössze kettő gólt szerzett, ebből ráadásul egyiket az a Myrto Uzuni, akire aligha támaszkodhat az FTC a továbbiakban, de a másik találatra sem mondható - Kuusk vádliján megugró labda hullott be az újpesti kapuba -, hogy kidolgozott akció végén született volna.
Ilyen rossz sorozatot legutóbb éppen öt évvel ezelőtt, a 2016/2017-es szezon téli szünetével övezve produkált a Ferencváros, akkor is belefért egy vékony derbigyőzelem (1-0), emellett három döntetlenből (Fehérvár és Debrecen 0-0, MTK 1-1) és egy Pintér-féle Mezőkövesd elleni 2-0-s vereségből épült fel a gyengébb széria. Viszont szembetűnő különbség, hogy akkor a kevés szerzett gól mellé csupán kettő esett be a kapott oldalra, addig ez a szám most háromszor annyi. Ráadásul a Ferencváros az elmúlt három szezonhoz képest jóval nehezebb helyzetben van, két rivális - a Puskás Akadémia és a Kisvárda - ugyanis előlépett az FTC komoly kihívójává a bajnoki címet illetően.
Sokszor hivatkoztunk már a 2016/2017-es idényre: utoljára akkor fordult elő, hogy húsz fordulót követően ne a zöld-fehérekkel kezdődjön az OTP Bank Liga tabellája. Miközben a két ponttal vezető Puskás Akadémia a sereghajtó MTK-t fogadja a hétvégén, addig Csercseszov együttesére nagyon komoly túra vár: a lendületben lévő Zalaegerszeghez látogat. Ha látatlanban kellene tippelni, hogy melyik csapat lőtt két gólt az elmúlt öt bajnokiján, s melyik ötször annyit, nem valószínű, hogy a tabella vagy a játékoskeretek alapján bárki is beletrafálna. Emellett az sem elhanyagolható, hogy a meglepően jó szezont futó kék-fehérek ősszel 2-1-re győztek a Groupama Arénában, s az elmúlt két mérkőzésükön nem kaptak ki - ez a leghosszabb aktív sorozat az NB I-es klubok közül a Ferencváros ellen.
A Ferencvárosi TC az elmúlt négy bajnokijából csupán egyet nyert meg, öt pontot szerezve a megszerezhető tizenkettőből, és bár egyedül a Fradi nem kapott még tíz gólt a bajnokságban, szerzett gólok tekintetében az MTK és a Paks megelőzi. A csapat így is továbbra is vezeti a bajnokságot, vesztett pontok tekintetében három pont az előnye a Puskás Akadémiával szemben, tehát egyelőre nincs ok aggodalomra, de utánajártunk, mi okozhatja a visszafogottabb bajnoki szereplést.
Amikor egy hat- és egy négymeccses mintával dolgozunk, mindig ki kell emelni, hogy a statisztikai zaj nagy lehet. Nehéz egyértelmű következtetéseket levonni, hiszen a minta kicsi. Csökkent a helyzetek kialakítása vagy csak kimaradnak azok? Több helyzetet alakít ki az ellenfél vagy csak berúgja azokat, amiket eddig nem? Máshonnan alakít ki veszélyt a Fradi és az ellenfelei? Sérülések? Az első hat mérkőzésen a Fradi ellenfelei a zöld-fehérek bal oldalán veszélyeztettek a várható veszélykialakítás hőtérképe alapján. Elég nagy felületet fedtek le ezzel. Az utóbbi négy bajnokin azonban a Fradinak sikerült ezt a területet lecsökkentenie. Továbbra is ugyanonnan alakítanak ki veszélyt az ellenfelek, de sokkal kisebb területről, és vertikálisan nézve távolabb a kaputól. A védelem bal oldala sebezhető, de nincs olyan csapat a világon, amelynek sebezhetetlen lenne a védelme.
Az első hat találkozón a Fradi 11 lövést engedett akcióból a legveszélyesebb területről a tizenhatosán belül. 36 lövést engedett a Fradi ellenfeleinek az elmúlt négy meccsen (9 mérkőzésenként), ebből 21 jött a tizenhatoson belülről (58%), amiből 14 a legveszélyesebb zónából esett (66,67%). Ebből már látszódnak a problémák, amelyek nem véletlenszerűségre vezethetők vissza.
A Ferencváros várható veszély hőtérképe elég meggyőzőnek mondható az első hat meccs alapján. Mindkét szélről és félterületről is képes volt a csapat veszélyeztetni, ráadásul elnyújtott területekről van szó, tehát a dominanciának nehezen tudnak ellenállni az ellenfelek. Az elmúlt négy meccsen viszont ez csorbult. A Fradi veszélyes területeken alakított ki lövőhelyzeteket az első hat találkozóján az OTP Bank Ligában. Vannak felesleges távoli lövések is, ezeket érdemes idővel csökkenteni.
16,33 meccsenkénti lövésükből 5,5 talál kaput. 63 lövésük volt az elmúlt négy bajnokin (15,75/meccs), ebből 41 esett a tizenhatoson belülről (65%), annak 53,66%-a a középső zónából (22 lövés). Támadásban nem romlott a csapat teljesítménye. Ugyan némileg csökkent a lövések száma, de több a kaput találó lövéseké, több lövésük van a tizenhatos közepéről, és több labdaérintésük van a tizenhatoson belül, ezek fontosabb tényezők. A várható gól értéke csökkent, de nem sokkal, viszont a helyzetek most kimaradnak, aminek véletlenszerűségi mivoltját nem szabad elfelejteni. Elképzelhető, hogy az eredmények hamarosan ismét javulni fognak, ha a regresszióhoz való visszatérés bekövetkezik.
A Ferencvárosi TC 1899. május 3-án alakult, első elnöke dr. Springer Ferenc volt. A klub színe: zöld-fehér. Az egyesület címerében az öt zöld és négy fehér csík Budapest IX. kerületét, a Ferencvárost szimbolizálja. Az egyesületi emblémán lévő, zöld pajzsban elhelyezett egymáshoz fordított három E betű az egyesület jelmondatára utal: Erkölcs, Erő, Egyetértés.
1899-es alapítása óta 36 alkalommal avatták magyar bajnokká, 24 alkalommal hódította el a Magyar Kupát, 1965-ben az olasz Juventust legyőzve (azóta is egyetlen magyar csapatként) nyerte meg az Európa-liga és az UEFA-kupa elődjét, a Vásárvárosok kupáját. 1975-ben a második helyet szerezte meg a kupagyőztesek Európa-kupájában. 1995-ben első magyar csapatként a Bajnokok Ligája csoportkörébe, 2004-ben szintén elsőként az UEFA-kupa csoportkörébe jutott. 2019-ben az UEFA-kupa utódsorozatának, az Európa-liga csoportkörébe, 2020-ban pedig első magyar csapatként második alkalommal is a Bajnokok Ligája csoportkörébe jutott. 2021-ben és 2022-ben ismét Európa-liga csoportkörben vett részt a csapat, és 2022-ben, szintén első magyar csapatként tovább is jutott a csoportkörből a nyolcaddöntőbe, méghozzá csoportelsőként.
Teljes nevének (Ferencvárosi Torna Club) használata a köznyelvben ritka, gyakori az FTC és a „Ferencváros” rövidítés, ugyanakkor még gyakrabban hallani a Fradi becenevet, ez utóbbi a német eredetű Franzstadt köznyelvi rövidülése.
A klub alapító elnökének emlékét őrző, 1922. szeptember 24-én az Üllői úti pályán felavatott Springer-szobor mai helyén a Groupama aréna előtt.
Az FTC (Ferencvárosi Torna Club) 1899. május 3-án alakult, első elnöke dr. Springer Ferenc volt. A klub színe: zöld-fehér.
A labdarúgó szakosztálynak külön címere is létezik: 1928-ban, a profizmus kezdeti éveiben Manno Miltiades tervei alapján készült. A jelvény fő alakja egy bronz turul, a karmai között egy futball-labdát szorongat.
1900. december 3-án alapították az egyesület „Football”-szakosztályát. Két hónappal később, február 10-én megrendezték az első magyar bajnoki mérkőzést, ami a Ferencváros és a Budapesti TC között zajlott, ezt azonban a Magyar Labdarúgó-szövetség nem ismerte el hivatalos mérkőzésként. Az első hivatalos bajnoki mérkőzését így 1901. április 21-én játszotta a Ferencváros, ekkor a MUE ellen 5-3-as vereséget szenvedtek a zöld-fehérek. A Ferencváros első hivatalos bajnoki gólját Borbás Gáspár, az FTC akkor 17 éves balszélsője szerezte. A Fradi első pontját a Műegyetem ellen elért 2-2-es döntetlen után jegyezhette fel, míg az első Fradi-győzelemre 1901. június 16-ig kellett várni (FTC-Budapesti SC 5-1).
Érdekesség, hogy a Fradi hivatalosan hamarabb mutatkozott be a nemzetközi porondon, mint a hazai pontvadászatban. 1901. március 25-én a bécsi Cricketer 9-0-ra verte a magyar csapatot. Május 5-én az Old Cricketer ellen (5-0, az első Fradi győzelem a nemzetközi porondon) viseltek első alkalommal a Fradi-játékosok zománcozott kis jelvényt, mely öt zöld és négy fehér csíkot tartalmazott, a címer alján lévő zöld pajzsban pedig három egymáshoz fordított E betűt helyeztek el.
Történetének legsúlyosabb vereségét 1902-ben szenvedte el a Fradi, amikor az angol Oxford FC ellen 16-0 arányban kapott ki. A Ferencváros 1903-ban szerezte az első, majd két évre rá 1905-ben a második bajnoki címét. Mindezt még három elsőség követte az 1900-as években (1906/07, 1908/09, 1909/10).
1911. február 12-én avatták fel a Ferencváros új, immáron Üllői úti stadionját, ahol jelenleg is szerepel. Az új létesítmény első zöld-fehér gólja a korszak egyik legismertebb magyar játékosának, Schlosser Imrének a nevéhez fűződik. 1911-ben sorozatban harmadik bajnoki címét szerezte a klub és ebben az idényben 21 mérkőzésen keresztül veretlenek is voltak. 1912-ben a Ferencváros a Working FC-t legyőzve első alkalommal nyert angol csapat ellen Angliában. Még ugyanebben az évben a III. kerületet 11-3-ra győzték le. Ezen a mérkőzésen Schlosser nyolcszor volt eredményes, ami mind a mai napig rekordnak számít az egy mérkőzésen szerzett gólok számát illetően. Nem meglepő mód az 1911/12-es bajnokság ismét ferencvárosi elsőséget hozott és ez már a klub történetének hetedik bajnoki címe volt.
1914-ben kitört az I. világháború, ami szomorú év volt a ferencvárosi labdarúgók számára. Az 1920-as évek első fele nem volt túlságosan sikeres a Ferencváros számára. A háborút követően a nagy rivális MTK Hungária FC zsinórban 10 bajnoki címet szerzett. Az 1924/25-ös bajnokságban a Ferencváros 11-2 arányban kapott ki riválisától, ami mindmáig a legsúlyosabb veresége a magyar bajnokságban. Aztán 1926-ban sikerült megszakítani az MTK uralmát és tizenhárom év után ismét a Ferencváros lett a magyar bajnok. Ez volt az utolsó amatőr bajnokság, mivel a következő évtől bevezették a profizmust.
1926. A magyar labdarúgás történetének első professzionális bajnokságát (1926/27) hétpontos előnnyel zárta az élen a Ferencváros, ráadásul a bajnoki cím mellett a kupagyőzelemért járó serleget is begyűjtötte. Mindezt egy évvel később megismételték, emellett a Közép-európai kupa serlegét is elhódították a zöld-fehérek, ahol a döntőben 10-6-os összesítéssel győzték le az osztrák SK Rapid Wien gárdáját. Ez volt a Ferencváros történetének első nemzetközi kupagyőzelme.
A 1930-as években négy bajnoki címet (1931/32, 1933/34, 1937/38, 1939/40) és két kupagyőzelmet (1933, 1935) szerzett a Ferencváros. Az 1931/32-es bajnoki cím a legendás 100 százalékos bajnokság néven maradt emlékezetes, ugyanis mind a 22 mérkőzést megnyerték a zöld-fehérek. Ezt a bravúrt azóta soha egyetlen csapatnak sem sikerült elérnie. Ez a korszak nem csak erről maradt emlékezetes, hanem a legendás T-betűs csatársorról, melynek tagjai voltak: Táncos, Takács II, Turay, Toldi és Kohut. Ebben a felállásban összesen 64 mérkőzésen léptek pályára és öten együtt 239 gólt szereztek.
1933-ban a francia L'Auto olvasóinak szavazatai alapján a Ferencváros lett a hetedik legjobb csapat az európai kontinensen. A zöld-fehérek 1937-ben másodszor nyerték meg a közép-európai kupát, amikor is Budapesten a döntőben a Laziot győzték le 4-2-re. Ebben az időszakban játszott a Ferencváros történetének legeredményesebb játékosa.
Az 1933/34-es bajnokság megnyerése után, 1938-ban és 1940-ben is bajnoki címet ünnepelhettek a IX. kerületben és az 1940-es évek is jól indultak. Az 1940/41-es idényben megvédte bajnoki címét a Ferencváros, ráadásul a rúgott gólok száma meghaladta a százat. Az ezt követő években bajnokságot nem nyertek, de sikerült három magyar kupagyőzelmet bezsebelniük (1942, 1943, 1944).
1948. október 31-én a Tatabánya ellen az 1000. magyar bajnoki mérkőzését játszotta a Fradi. Az 1948/49-es szezon végén a klub alapításának 50. évfordulóját bajnoki címmel ünnepelték.
Az 1950-es évek a Ferencváros történetének egyik legsikertelenebb időszaka. Mindössze egy ezüst- és három bronzérmet sikerült szereznie. 1950. február 16-án a csapat egybeolvadt az Élelmiszeripari Dolgozók Országos Szakszervezete Sport Egyesületével, így a csapat neve ÉDOSZ SE lett. 1951-ben a csapat nevét Budapesti Kinizsire, a klub színét pedig piros-fehérre változtatta a Rákosi Mátyás vezette politikai hatalom. Öt év után, 1956 őszén aztán ismét visszakapta eredeti nevét és klubszíneit az egyesület.
1958-ban a Ferencváros megnyerte a magyar kupát, ami a 10.
Az 1960-as évek sokkal sikeresebbek voltak, mondhatni azt is a Ferencváros aranykorszaka, hiszen a klub eddigi legnagyobb sikerét 1965-ben érte el, amikor megnyerte az Európa-liga ősét, a Vásárvárosok Kupáját. A fináléba a Zbrojovka Brno, a Wiener SC, az AS Roma, az Athletic Bilbao és a Manchester United legyőzésével vezetett az út. A döntőben, melyet Torinóban rendeztek 1965. június 23-án, az olasz Juventust győzték le 1-0-ra Fenyvesi Máté góljával. Ezáltal a Ferencváros mind a mai napig az egyetlen magyar csapat, aki rangos európai kupát nyert.
A korszak legendás csatársora volt: Karába, Varga, Albert, Rákosi, Fenyvesi, mely ötös sok gólt helyezett el az ellenfelek kapuiban. Ebben az évtizedben a magyar bajnokságot négy alkalommal nyerték meg. 1963-ban 14 évvel a legutolsó bajnoki cím után lett ismét bajnok a Ferencváros, amit 1964-ben megismételt. 1967-ben történetük 20. bajnoki elsőségét ünnepelhették a zöld-fehérek, úgy hogy 28 mérkőzésen keresztül voltak veretlenek.
Még ugyanebben az évtizedben a Ferencváros egész története legnagyobb és egyben az egyik legismertebb játékosának, Albert Flóriánnak ítélték oda az 1967-es aranylabdát. Ám az Aranylabda történetében ez volt az első olyan alkalom, hogy nem egy mérkőzés előtt adták át a díjat, hanem a kitüntetett belpolitikai okokból még karácsonyra, sőt, újévre sem vehette át a trófeát. Ez csak 1968.
Ebben az évtizedben leginkább a nemzetközi kupákban való szerepléssel hívta fel magára a figyelmet a Ferencváros. Mindössze egyetlen alkalommal sikerült a bajnoki serleget elhódítani, mégpedig egy izgalmas bajnokság végén 1976-ban. A magyar kupa küzdelmeiben viszont annál sikeresebbek voltak, amit négyszer (1972, 1974, 1976, 1978) is sikerült megszerezniük a serleget.
Az új évtizedet remekül kezdte a Ferencváros, öt esztendő után az 1980/81-es idény végén ismét az Üllői úti stadion vitrinjébe került a bajnoki győzelemért járó serleg. Ráadásul a csapat aranyérme mellé került egy másik trófea is: Nyilasi Tibor az európai góllövőlistán elért második helyével - 30 gól - ezüstcipős lett. A következő években a sikerek elmaradtak, olyannyira, hogy az 1984/85-ös szezon a Fradi történetének leggyengébb szereplését hozta és mindössze a 13.
Az 1990-es évek elején Nyilasi már edzőként irányította a zöld-fehéreket és rögtön, 1991-ben ezüstéremmel illetve magyar kupa győzelemmel nyitott. Az 1991/92-es bajnokság őszi szezonja nem sikerült túlságosan jól, azonban Fodor és Wukovics vezérletével egy nagy tavaszi hajrát produkálva meg sem álltak a dobogó legfelső csúcsáig. Ez volt a csapat 24.
A klub korábbi kiváló játékosa: Novák Dezső irányításával az 1994/95-ös bajnokságot megnyerte a Fradi és első magyar csapatként a belga RSC Anderlecht legyőzésével (összesítésben: 2-1) a Bajnokok Ligája főtáblájára jutott 1995-ben. 1995. szeptember 13-án az első bajnokok ligája mérkőzésükön nem kis meglepetésre a Grasshoppers-t idegenben verték 3-0-ra Lisztes és Vincze két góljával. Egy évvel később 1996-ban megvédték bajnoki címüket, amely a Ferencváros történetének 26. elsősége volt.
A 2000-es évek első szezonjának végén, 2001-ben ismét a Ferencváros szerezte meg a bajnoki címet. Ezt két második hely és egy kupagyőzelem (2003) követte, majd 2004-ben ismét bajnok és kupagyőztes lett. A Sparta Praha ellen nem sikerült bejutni a bajnokok ligája főtáblájára, de vigaszágként a 2004-2005-ös UEFA-kupában folytathatták Lipcseiék. A Millwall-on 4-2-es összesítéssel túljutva bejutottak a csoportkörbe. Ez volt az első alkalom, hogy a második számú európai kupasorozatban csoportokba osztották a csapatokat. A csoportkört a Feyenoord elleni 1-1-es döntetlennel kezdték, a Schalke 04 és a Basel ellen vereséget szenvedtek. Az utolsó mérkőzésen ugyan 1-0-ra legyőzték a Heartsot, de mindez kevés volt a továbbjutáshoz.
A 2004/05-ös bajnokság végén a második helyen végzett a Ferencváros. A klub menedzsmentje azonban nem tudott élni a sikernek köszönhető lehetőségekkel. A korszerűtlen és felelőtlen gazdálkodás miatt az egyesület gazdasági helyzete katasztrofálissá vált. Az MLSZ jogszerűtlen eljárásának következtében a futballcsapat 2006-ban az NB.II-be került, ott azonban nem nyújtott megfelelő teljesítményt az első két évben, ezért három szezont is eltöltött a másodosztályban. 2008. februárjában Kevin McCabe, az angol Scarborough vállalat vezetője az FTC Labdarúgó Zrt. többségi tulajdonosa lett.
Az együttes 2013 januárjában nemzetközi felkészülési tornán vett részt Marbellán. A zöld-fehérek a Dinamo Kijevet 3-2-re, a Steaua Bucureștit 2-1-re verték, míg a svájci Basel ellen 2-2-es döntetlent játszottak. A Ricardo Moniz vezette gárda így hét ponttal megnyerte az Impact Cup elnevezésű sorozatot. 2013-ban sok év után sikerült a Ferencvárosnak hazai pályán is elhódítania egy trófeát, méghozzá a Ligakupát. 2013 decemberében menesztették Ricardo Monizt, és helyére Thomas Doll került. Az idény végén nagy hajrával sikerült felkapaszkodni a bajnokságban a dobogó legalsó fokára.
2014 nyár elején sikerült hazacsábítani a Ferencváros addigi utolsó nagy korszakának egyik leghíresebb játékosát, Gera Zoltánt. Az Európa-ligában a máltai Sliema Wanderers ellen sikerült továbbjutni, ám a HNK Rijeka ellen kettős vereséggel kiesett. 2014. augusztusában avatták az új stadiont a Chelsea ellen. Az első gólt Gera lőtte, ám a csapat 2:1-es vereséget szenvedett. Az idényt 3:0-s győzelemmel kezdte az FTC, de ezután egy hullámvölgybe ért. Ám az őszi szezon vége felé megtalálta a csapat a fonalat és hatalmas hajrával a második helyet szerezte meg az NB1-ben. Télen hazaigazolt a csapat egyik híres nevelése Hajnal Tamás, aki 1997-ben lépett utoljára pályára a Fradiban.
Az idény során 10 év elteltével megnyerte a magyar kupát és az utolsó ligakupát is sikerült elhódítania. Az előbbit hazai pályán a bajnok Videoton ellen sikerült megnyerni, méghozzá 4:0-s különbséggel. Az utóbbit a Debrecen ellen érte el a Nagyerdei stadionban. A nyár elején sikerült leigazolnia az FTC régi válogatott védőjét, Leandrót. A Go Ahead Eagles ellen idegenben 1:1, míg hazai pályán 4:1-es eredményt ért el. Közben az FTC magyar szuperkupáért játszott, amit sikerült elhódítania.
A bosnyák Zeljeznicar következett. Velük hazai pályán egy peches 1:0-s vereséget ért el, míg kint szintén kikapott egy peches mérkőzésen. A bajnokságot nagyszerűen kezdte a csapat, Thomas Doll együttese az első kilenc fordulóban mindegyik ellenfelét legyőzte, az első tizennégy fordulóban pedig veretlen maradt. A bajnokság őszi szakasza után 18 pontos előnnyel vezette a tabellát az Újpest FC előtt. Végül hat fordulóval a bajnokság vége előtt már behozhatatlan előnyre tettek szert, így matematikailag is biztosították a klub történetének 29. bajnoki címét. A következő idény elején a Bajnokok Ligája selejtezőjében az albán bajnokság második helyezettje, a Partizani Tirana két mérkőzést követően tizenegyesekkel búcsúztatta a zöld-fehéreket. A bajnokságban címvédőként csupán a negyedik helyet szerezték meg Thomas Doll fiai, akik a kupadöntőben vigasztalódhattak; a Ferencváros sorozatban harmadszor, összességében 23.
A 2017/18-as szezon egy Jelgava elleni Európa-liga mérkőzésekkel kezdődött. Az első, hazai mérkőzésen 2-0-ra győzték le a letteket Varga Roland duplájával. A visszavágón Priskin góljával vékony 1-0-s győzelmet aratott a Fradi, amely így kettős győzelemmel jutott tovább a következő fordulóba. A Midtjylland elleni már kevésbé sem alakult a legjobban a zöld-fehérek számára, bár az első mérkőzésen a Groupama Arénában az 1. félidőben még 2-0-ra is vezettek Vargának és Botkának köszönhetően, ám a félidő végénél tizenegyeshez jutottak a vendégek, Julian Kochot pedig kiállította a játékvezető, így 2-1-gyel vonulhattak a csapatok az öltözőbe. A második félidőben a pálya felborult a dánok ...
Fizz Liga: Kisvárda Master Good–Ferencvárosi TC 1–1 | összefoglaló
A Ferencvárosi TC a magyar labdarúgás egyik legsikeresebb és legnépszerűbb klubja, amelynek gazdag történelme és számos trófeája van. Jelenlegi gólszerzési nehézségei ellenére a csapat továbbra is a bajnokság élmezőnyében szerepel, és a jövőben is várhatóan komoly kihívója lesz a többi csapatnak.
tags: #melyik #szam #fradi #gol
