A Magyar Focisták Fizetései: Titkok és Tények az NB I-ben

Hétpecsétes titokként őrzik a klubok a játékosok fizetését, ezért csak egyes kimutatásokból lehet következtetni, mennyi is az annyi. Miközben Nyugat-Európában ez a közbeszéd és a klub kommunikációjának részét képezi, a magyar NB I-es kluboknál titkolják, ki mennyit keres. De még azt is, hogy mennyi az átlagos bérszínvonal a játékosaik körében. Ennek ellenére a magyar élvonalbeli labdarúgás, ha teljesítményben nem is, a fizetések terén már évek óta a top 20 bajnokság között van az UEFA jelentései szerint.

A Fizetések Titkolt Valósága és Az Információforrások

A labdarúgók fizetése egy igencsak kényes téma hazánkban, ugyanis az átlagember számára szinte felfoghatatlan összegeket keresnek a játékosok a hazai profi bajnokságokban. Azzal végső soron egyet lehet érteni, hogy egy szint alatt nem biztos, hogy túlzottan érdekes információ lenne, mi is szerepel a bérlapon. Egy bizonyos szakmai múlt, tapasztalat és rutin fölött viszont már nem elhanyagolható információ, ki mekkora fizetésért igazolt át egyik csapatól a másikhoz.

Némi információt azonban két helyről mégis be lehet szerezni: az éves beszámoló árulkodhat a fizetésekről, az UEFA éves pénzügyi jelentése pedig az élvonalbeli bajnokságokról. Előbbi dokumentumok május 31-ig kerülnek nyilvánosságra, utóbbit viszont rendre február végén publikálja az Európai Labdarúgó Szövetség. Az UEFA legfrissebb kiadványa nemrég jelent meg, amiből szépen kirajzolódik az elmúlt 16 év pénzbőségének az eredménye.

Kormányzati Támogatás és Adózási Kedvezmények: Az „Irreális” Fizetések Háttere

Orbán Viktor számára van néhány olyan társadalmi csoport/réteg, amelyre 2010 óta kiemelt figyelmet fordít, és ide tartoznak a focisták is. Ez megmutatkozik részben a meghozott intézkedésekben, részben pedig abban is, amiről csak nagyon nehezen lehet információhoz jutni: vagyis a játékosok fizetésében. A kormányzat 2010 óta számos intézkedéssel igyekezett segíteni a hazai focit.

Van itt ma már tao-támogatás, a költségvetésből bármikor bármelyik klub segítségére siet a kormány, az adózás terén pedig több könnyítést is eszközölt. Például a sportolók nem 250, hanem 500 millió forint éves fizetésig élhetnek a kedvező ekho-s adózással, a klubokat pedig mentesítették a sportolók utáni közterhek megfizetése alól. A magyar labdarúgók különösen előnyös adózási feltételekkel rendelkeznek az Egyszerűsített Közteherviselési Hozzájárulás (EKHO) révén. Ez a rendszer 2025-ben is 15%-os összesített adóterhet jelent, ami jelentősen magasabb nettó bért eredményez a bruttó fizetésből, mint az általános adózás esetén.

Ez az adóelőny komoly versenyképességet biztosít a magyar kluboknak a nemzetközi játékospiacon, mivel ugyanakkora bruttó bérköltség mellett magasabb nettó fizetést tudnak ajánlani, mint sok nyugat-európai versenytárs. Ezek mind hozzájárultak ahhoz, hogy a ma már NER-alapokon nyugvó élvonalbeli foci gyakran irreális fizetésekkel működjön.

Az NB I Fizetései Nemzetközi Összehasonlításban

Már évek óta stabilan a top 20 között szerepel a focisták fizetését illetően az NB I. Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) éves összesítése szerint az európai élvonalbeli ligák közül a 19. legmagasabb átlagfizetések az NB I-ben voltak 2023-ban. A magyar élvonalbeli foci ugyanis, ha teljesítményben nem is - hiszen évek óta egyetlen csapat képes érdemi eredményt felmutatni a nemzetközi porondon -, a fizetések terén már évek óta a top 20 bajnokság között van (az UEFA tagországainak száma egyébként 55).

2024-ben az NB I.-es csapatok játékosokra kifizetett költsége a 18. legnagyobb volt, 67 millió euró, vagyis 2024-es átlagos árfolyamon átszámítva 26,748 milliárd forint. Az NB I. így maga mögött tudhatja a horvát és a norvég élvonalbeli klubokat is, amelyek összesítve egyaránt 64-64 millió eurót költöttek el a játékosok fizetésére az UEFA összesítése szerint. Korábban is írtunk már róla, hogy 2010 óta focistabérekben messze lehagytuk a teljes kelet-közép-európai régiót, sőt utolértük Ausztriát is, illetve, hogy a Fradi már nyugat-európai szinten is versenyképes fizetéseket kínál.

Ha csak a labdarúgóbéreket nézzük, akkor a magyar csapatok bő 30 százalékkal többet költhetnek ilyen célra, mint a lengyelek, és az osztrák liga sincsen messze. A Ferencváros pedig több pénzt fordíthat futballistáira, mint bármelyik csapat ezekben az országokban, de még Belgiumban és Portugáliában is csak három-három együttes bérkerete nagyobb. Sőt, az FTC Franciaországban sem lenne a legszegényebb csapatok között, a németeknél pedig három együttest előzne.

Részletes Elemzés: Mennyit Keres Egy Átlagos NB I-es Játékos?

Több mint 35 milliárd forint bért fizettek ki 1370 alkalmazottjuknak tavaly a most záruló idényt az élvonalban töltő hazai focicsapatok mögött álló cégek. Már ebből is látszik, hogy ezeknél a vállalatoknál az átlagos fizetések háromszor-négyszer magasabbak az országos medián keresetnél. Az ilyen cégek alkalmazottjait azonban fizetésük szerint két elég jól lehatárolható csoportra oszthatók. Vannak az űrfizetést kapó focisták és sportszakemberek, valamint a bérük alapján nagyjából az országos átlagba beolvadó adminisztrációs munkatársak.

A két kör azonban nemcsak ebben különbözik, hanem az adózási feltételekben is. Igen ám, de Magyarországon van egy sajátossága a labdarúgók és edzőik bérezésének: a focisták rendkívül kedvező feltételekkel adózhatnak, és a munkáltatóiknak sem kell járulékot fizetniük utánuk. Emiatt pedig a cégek beszámolóiban szereplő bérezési adatokból elég nagy pontossággal ki lehet számolni, hogy mennyi pénzt fizettek ki hagyományosan adózó bérként, és mennyit ilyen speciális adózási formában.

Ebből az látszik, hogy ligaszinten az összes bér több mint 80 százaléka jut a játékosoknak és sportszakembereknek, és durván csak hatoda az egyéb alkalmazottaknak. Nagy szórás ráadásul nincs is a csapatok között: mindenhol 75 és 90 százalék közötti a focisták és edzők részesedése a teljes bérből.

Ha konkrétan a labdarúgók bérére vagyunk kíváncsiak, akkor ebből még ki kell szűrni az edzők keresetét. Ezt csak becsülni tudjuk annak a négy csapatnak a beszámolója alapján, amelyek külön soron megadták a focistáik fizetését is. Náluk az látszik, hogy a sportszakembereknek kifizetett összegből átlagosan 82 százalék juthatott a labdarúgókra, a többit kapták az edzők, ami keretek és az edzői stábok létszáma alapján is teljesen reálisnak tűnik.

Így mindent összevetve az NB I-es csapatok 2024-ben 24,4 milliárd forintot fizethettek ki csak a focistáiknak bruttó bérként. Eszerint pedig a bő 24 milliárdos összeg 344 labdarúgó között oszlott meg. Ebből durván 5,9 millió forintos havi bruttó és a kedvező adózásnak köszönhetően ennél alig alacsonyabb, szinte pontosan ötmillió forintos nettó átlagbér adódik. A mértékadó Transfermarkt szerint 2023-ban átlagosan 38 játékost foglalkoztattak, ebből levezethető, hogy egy NB I-es focista átlagosan 11 ezer 330 eurót keresett, ami akkori árfolyamon számolva 4,3 millió forint.

Ötmilliós Nettó Átlagbér

Az ötmilliós nettó átlagbér így teljesen reálisnak tűnik, különösen, hogy az UEFA adataival számolva is nagyon hasonló adatok jöttek ki már az elmúlt években is. Az NB I-ben a labdarúgók átlagos nettó fizetése havi 5 millió forint körül alakul, jelentős eltérésekkel a topklubok javára. Ez egyértelmű növekedést mutat a korábbi évek 4,3-4,5 millió forintos átlagához képest. Az egyes csapatok között azonban nagyon jelentős különbségek vannak.

Hatalmas Különbségek a Klubok Között

Ahogy azt előre sejteni lehetett, a Ferencváros fizetésekben is utcahosszal vezet az összes versenytárs előtt. A Fradinál a bruttó havi bér 16, a nettó 14 millió forint körül alakulhatott. Az NB I.-ből természetesen kiemelkedik a Ferencváros, ahonnan akár havi 25 milliót is hazavihet egy játékos. A lista második helyén az előző kiírás ezüstérmese, a Puskás Akadémia áll 6 millió forintos nettó átlagbérrel. Jelentős a szórás a mezőnyben. A Diósgyőr például 5,45 millió forintos nettó átlaggal a harmadik helyen állt, míg a bronzérmes Paks mindössze 2,94 milliós átlaggal érte el sikerét.

Mondjuk az se semmi, hogy a Fehérvár úgy esett ki az élvonalból, hogy a negyedik helyen áll közel 5 milliós átlagfizetéssel. A Paks viszont úgy lett bronzérmes, hogy csak a tizedik szűk 3 millióval. A listán messze a Nyíregyháza az utolsó 1,3 millióval - még a kieső Kecskemét is több mint 1 millió forinttal előzi meg.

A Játékosok Fizetései az Alacsonyabb Osztályokban

A bama.hu viszont úgy döntött, hogy még mélyebbre ás a futballtérképen, és utánajár, hogy a baranyai amatőr ligákban mennyi pénzt vághat zsebre egy futballista. Már a legalacsonyabb szinten is kereshet pénzt egy futballista.

NB II és NB III

A másodosztályban is jól meg lehet élni a fociból, ugyanis ebben a mezőnyben - bónuszokkal együtt - nem ritka az egymillió forintos havi bér, de nagyobb nevű csapatok akár hatmilliót is kifizethetnek egy játékosnak. Az NB II-es játékosok nettó havi fizetése 2025-ben várhatóan 600 ezer és 1,3 millió forint között mozog. A javadalmazás jellemzően egy alapfizetésből és a csapat teljesítményétől (győzelmek, helyezés) függő bónuszokból áll. Ugyan az NB III. már csak félprofi (vagy félamatőr) liga, de ott is előfordul az egymillió forintos gázsi. Az NB III-es játékosok nettó havi fizetése 2025-ben várhatóan 400 ezer és 1 millió forint között mozog. Sok játékos a futball mellett civil munkát is végez, számukra a foci inkább jövedelemkiegészítés.

Vármegyei Ligák (Vármegyei I., II., III. Osztály)

Cikkünkben most annak jártunk utána, hogy Baranya vármegyei osztályokban, tehát a magyar negyed, ötöd és hatodosztályban is lehet-e keresni a labdarúgással. A válasz: igen. Ugyan megélhetéshez nem elég, de munka mellett akár csinos kis összeget is össze lehet focizni vármegyénkben. Az, hogy már ilyen alacsony szinten is fizetnek a klubok a játékosoknak, többek véleménye szerint az amatőr foci halálát vetíti előre.

• Vármegyei III. osztály: Ebben a mezőnyben többnyire nincs fizetés, de információink szerint a játékosok 20-30 százaléka már itt is hozzájuthat egy kis zsebpénzhez. A „legjobbak” akár 20-40 ezer forintot is kereshetnek egy hónapban. Ezek a játékosok főleg pályára lépési és pontpénzt kapnak, de megegyezés alapján akár fix havi összeg is ütheti a markukat.
• Vármegyei II. osztály: Itt kezd igazán izgalmassá válni a történet, hiszen itt már a labdarúgók körülbelül 80-90 százaléka pénzért focizik. Ebben a mezőnyben is bevett szokás a pontpénz (kb. 3000 forint), de akár már az edzésen való részvételért is járhat pár ezer forint. A ligában a fix fizetések átlagosan 30-tól akár 60 ezer forintig is terjedhetnek. Úgy tudjuk, hogy van olyan csapat, ahol 6 hónapra kifizetnek egy játékosnak 100-150 ezer forintot, és ezen felül mindenki, akinek szerepel a neve a jegyzőkönyvben, 20 ezer forintot kap meccsenként - ponttól és pályára lépéstől függetlenül. Ez egy csapatra levetítve mérkőzésenként 300 ezer forintos kiadás, ami évi 30 meccsnél 9 millió forintot jelent.
• Finanszírozás és dilemmák: Úgy tudjuk, hogy egy önkormányzat évente körülbelül 3-4 milliós támogatást ad egy település csapatának, tehát a büdzséből még hiányzik 5-6 millió. Azt, hogy ezt az összeget honnan teremtik elő a tulajdonosok, sokszor homály fedi. „Nincs olyan fanatikus, futballszerető ember, aki ezt az összeget a saját zsebéből fizeti ki, azért, hogy egy csapatot támogasson" - nyilatkozta a bama.hu-nak Fischer Norbert színész, énekes, a vármegyei II. osztályú Himesháza játékosa. „A vármegyei osztályokban futballozó játékosok 80 százalékának annak is örülnie kellene, hogy van csapata és focizhat valahol. Aki pénzt akar keresni, az menjen NB-s szintre! Akik pedig ezért pénzt adnak, azok teljesen tönkrevágják az amatőrfocit. Már az is fizetést kér, aki kezére húzza a sportszárat. Himesházán jó a pálya, jó a közösség és minden mérkőzés után van kaja-pia. Erről kellene szólnia máshol is a történetnek."

tags: #mennxit #keres #egy #nb #1 #es

Népszerű bejegyzések:

• Exatlon Hungary Döntő Eredmények
• Fulham-Tottenham statisztikák
• Bajnokok Ligája közvetítések az RTL-en
• Tiki-Taki ügyességi játék
• A DAC és a Sepsi OSK mérkőzésének előzetese