A Futsal Csapat Klub Költségvetése: Kihívások és Lehetőségek
A futsal (ejtsd: futszál) a nagypályás labdarúgás hivatalos, elsősorban teremben játszott változata, melyet a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség irányít.
A név a portugál futebol de Salãoból és a spanyol fútbol salaból származik, mindkettő azt jelenti: teremfoci.
A futsalt két csapat játssza, mindkét csapatban 4 mezőnyjátékos és egy kapus van.
A cserék száma legfeljebb 9.
A játék során bármennyiszer lehet cserélni, de csak a kijelölt cserezónában.
A játéktér mérete egy az egyben a kézilabda játéktere, a játéktér szélét itt is vonal határolja.
A futsal labda 4-es méretű, de egy speciális szivacsréteggel egészítve ki, ezért kevésbé pattan, mint a labdarúgásnál használt hagyományos labda.
A játékidő kétszer 20 perc tiszta játékidő.
4 mezőnyjátékos és egy kapus lehet a játéktéren egy csapatban.
A labdától előírt távolság 5 méter az ellenfél játékosai számára.
(Szabadrúgások, büntetőrúgások, - nagybüntető ill. kisbüntető, - sarokrúgás, oldalberúgás,… stb. Nincs bedobás, csak oldalberúgás.
A labdát szigorúan a vonalra kell helyezni (mozdulatlanul), és ha ez megtörtént, akkor szintén 4 másodperc áll rendelkezésre az oldalberúgás elvégzésére.
Ügyelni kell arra, hogy rúgáskor a lábaknak a vonalon, vagy azon kívül kell lennie.
(Ha lejár az idő, vagy a labda mozog, amikor elrúgják ill.
A kapusnak a labdát visszapasszolnia csak meghatározott esetekben szabad.
Ha a kapus hozzáér a labdához a saját térfelén, akkor egészen addig nem érintheti újra a labdát, amíg az ellenfél hozzá nem ér a labdához, vagy a kapus át nem megy az ellenfél térfelére.
A kapus a saját térfelén mindössze 4 másodpercig birtokolhatja a labdát.
Ha addig nem passzolja le, akkor az ellenfél közvetett szabadrúgást végezhet el onnan, ahol birtokolta a labdát a 4 másodperc leteltekor.
A 4 másodperces kapusszabály az ellenfél térfelére nem vonatkozik, a kapus lecserélhető mezőnyjátékosra, azonban ennek a játékosnak megkülönböztető mezt kell viselnie, a mezen lévő mezszámnak egyeznie kell a játékos eredeti mezszámával.
A közvetlen szabadrúgást maga után vonó szabálytalanságok számát nyilvántartják (halmozott szabálytalanságok), és félidőnként az ötödik szabálytalanság után, (tehát a 6. szabálytalanságtól kezdve) minden szabálytalanságért ún. kisbüntető jár, amit 10 méterről végeznek el, csak a kapus van a lövő játékossal szemben.
Sárga lap (Figyelmeztetés): Ebből egy játékos max. 2 db-ot gyűjthet össze a mérkőzés folyamán.
Piros lap (Kiállítás): A kiállított játékos nem ülhet le a kispadra, hanem be kell mennie az öltözőbe.
Csapata azonban 2 perc után kiegészülhet egy másik játékossal.
Ha a "pillanatnyilag" kevesebb létszámmal játszó csapat a 2 perces büntetőidő alatt gólt kap, akkor a gól után azonnal kiegészülhet.
A cserezóna az oldalvonalon a felezővonaltól a kapuk irányába 5, ill.
A lecserélt játékosnak a kispadra le kell ülnie.
A technikai zónában helyet foglaló személyek közül (cserejátékosok, edzők, orvos ill.
Minimum 2 fő játékvezető vezeti a mérkőzést.
(Az 1. számú a főjátékvezető, ellentétes ítélet esetén az ő döntése a mérvadó.
A 2. sz. NB I-II-es mérkőzésekre 3. számú, ún. időmérő játékvezetőt is küldenek, nemzetközi mérkőzéseken az időmérő feladatát kijelölt időmérő látja el, a 3.
2x20 perc tiszta játékidő.
A mérkőzés győztesét meghatározó eljárásként a hosszabbítást követően: min. 5-5 db nagybüntető-rúgás elvégzése után.
→ kisbüntető (10 méteres)/6. ...elvégzése, megismétlése céljából a rúgás elvégzéséig.
A labda elrúgása után a játékvezetőknek meg kell várniuk a már megkezdett rúgás kimenetelét.
Az időmérőnek ill. a játékvezetőknek csak ezt követően szabad megszólaltatni a sípot, ill.
A játék eredete Uruguayba vezethető vissza, ahol 1930-ban Juan Carlos Ceriani Gravier ötlötte ki a labdarúgás mini, 4+1-es változatát, az ifjúság versenyeztetésére.
A játékot kosárlabda játéktéren játszották, palánkok nélkül.
A játéknak ez a változata több mint 70 éve létezik Brazíliában.
Már az elejétől kezdve 4+1-es (négy játékos és egy kapus) rendszerben játszottak a játékosok, sosem volt 5+1-es változata.
Brazíliában gyermekkorában Rivelino, Zico, Socrates, Ronaldo, Ronaldinho és sokan játszották, játsszák ezt a játékot.
A "minivoetball"-t, azaz a minifutballt a magyar származású Gaal Endre találta ki, aki Belgiumban sportfelügyelőként dolgozott, fiatalokkal fejlesztette ki a játékot.
A játék a Magyarországon jól ismert pulykázásból indult ki, vagyis kiskapus játék, ahol "3 szöglet egy tizenegyest" ért.
Ki ne ismerte volna ezt a játékot az 1950-es években Magyarországon, ahol még rongylabdával is játszották.
Belgiumban 1962-ben 62 csapat részvételével rendeztek kispályás - "minivoetball" - labdarúgó bajnokságot, 1965-től a belga televízió (B.R.T.) rendszeresen közvetítette a mérkőzéseket.
1965-ben megalakult a Belga Minifutball Szövetség (MFA).
A nagy igényekre tekintettel, 1968-ban megalakult a Nemzeti Független Minifutball Szövetség (N.O.M.B.), több mint 1000 klubot, 15 ezer tagot, 1982-ben már 40 ezer aktív játékos űzte ezt a sportot.
1975-ben a Belga Testnevelési- és Sportintézet (BLOSO) is elismerte.
A Belga Művelődési Minisztérium is felkarolta a rekreációs játékot és az 1970-es években már az iskolákban oktatták a "magyar" focit.
1986-ban megalakult a Nemzetközi Minivoetball Szövetség (I.M.F.F.) az USA, a holland, a belga, a szlovák, az olasz, a dán, a jugoszláv és a magyar tagokkal.
A megalakult új nemzetközi szövetséget megkereste a FIFA, hogy olvadjon be tagszervezetnek, a megkeresés elutasításra került, mert a FIFA olyan szabálymódosításokat akart, ami az eredeti minifutball szabályaitól eltér.
A szabályok nem a teljesség igényével.
A kapu mérete (2,5 x 1 m) a ledöntött kézilabda kapuéval megegyező.
A játékidő 4 x 12 perc tiszta játékidő (kb. egy óra).
A szögletet nem rúgták, hanem számolták és a 4. után speciális büntető következett.
Két játékos hajtotta végre.
Egyik a sarokpontról a lábával felemelte a labdát a kaputól 5 méterre álló társának, akinek fejjel kellett az üres kapuba továbbítania.
Ez a módszer igen komoly technikai felkészültséget igényelt.
A labda speciális, a hagyományos belső mellett szivaccsal bélelt, kevésbé pattogós játékszer, amit a MIKASA világhírű sportszergyártó cég fejlesztett ki Gaal Endre elképzelése és instrukciója alapján.
A játékosok száma 4+1 volt, ahol a +1 vészkapusként szerepelt, azaz kézzel nem érhetett a labdához.
A szabály pontjai közel 75%-ban megegyeznek a mai futsal szabályokkal, annak ellenére, hogy a szabálypontok rendszeresen pontosodnak, kiegészülnek.
A játékszabályokban az ügyesség fejlesztését, a gyakori labdaátadást tartották szem előtt.
Igen erőteljes igény volt a sérülések számának minimumra csökkentése, a gólok számának lehetséges növelése.
A mérkőzéseket kettő játékvezető vezette a belga gyakorlatnak megfelelően, az egyik síppal ítélkezett, a másik zászlóval segédkezett az oldalvonal mellett.
1983-ban a Herbály - Hornyák játékvezetői páros kérte a magyar szervezőket, hagy próbálják ki, hogy mindkét játékvezető, azonos feltételekkel, síppal vezethesse a mérkőzést, hasonlóan, mint a kézilabdánál vagy a kosárlabdánál.
A próba rendkívül jól sikerült, ezután a két játékvezető a szabályokra épülve kidolgozta az együttműködés rendjét.
Mi a teendő egy ítéletnél, amikor ellentétes jelzés alakul ki (a fő játékvezető döntése a mérvadó)?
Hogyan járjanak el a fegyelmezésnél, ki, mikor mutassa fel a sárga vagy a piros kártyát, stb.
A kialakított együttműködési rend nagyon megkönnyítette a mérkőzések vezetésének taktikáját.
Az 1980-as években ugrásszerűen megnőtt a kispályás labdarúgást játszó csapatok száma.
A növekedés fő oka az volt, hogy a grundok és a sportpályák rendre megszűntek, de a játék szeretete az önkormányzatot által kialakított dühöngőkbe, a kispályás játékterekre vonzotta a csapatokat.
1986-tól a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) keretében Kispályás Bizottság (4+1) irányítja a teremlabdarúgást.
Egyre nagyobb igény jelentkezett a versenyszerű kispályás labdarúgásra.
1988-ban a FIFA, Szepesi György dr. (akkor a FIFA Kispályás Albizottságának tagja, 1990-től az első elnöke) közreműködésével felkéri az MLSZ-t, hogy a hollandiai, első világbajnokság sikeres lebonyolítása érdekében segítse elő a futsal szabályok gyakorlati próbáját, egy nyolc válogatott részvételével rendezett tornán.
A szabályok tökéletesen kiállták a próbát.
A Komora Imre vezette nagypályás válogatott a döntőben - büntetőkkel - legyőzte a hollandokat, akik mesterei a sportágnak.
A döntőben játszott az a Victor Hermans, aki a holland teremlabdarúgó-válogatott edzője, a FIFA instruktora, és világszerte a futsal népszerűsítője.
Az akkori, kispályás csapatok közül a budaörsi Aramis SE és a fővárosi Külker SE évente kijárt Belgiumba és Hollandiába a játékot tanulni.
Itt ismerkedtek meg a szabályokkal és barátkoztak össze Gustav van Dijck-kal, a belga szövetség munkatársával, aki a magyar teremfoci egyik elindítója, ötletadója lett.
Inspirálására és segítségével 1989-ben az ARAMIS SE megrendezte az I. Intercoop Nemzetközi Teremlabdarúgó Tornár, mely a Five a Side szabályok magyarországi bemutatkozása volt.
1989-1990-ben a FIFA szabályainak megfelelően a Lőrinci Sportcsarnokban (Budapest, XVIII. kerület) elindul az I. Budapesti Kiemelt Teremlabdarúgó Bajnokság, amelyre a budapesti kerületek kispályás bajnokságok legjobb csapatait hívták meg.
Az első győztes csapat - a később legendává vált -, a Pintér Róbert által támogatott, irányított Lőrinc Étterem csapata lett.
1991-ben az új sportágat befogadta az MLSZ - mivel nem lehetett más labdarúgó-szövetséget létrehozni.
Vidéken is elindult a teremfoci szervezés sok elhivatott, sportszerető ember (dr.
1995-ig csak kétnapos országos tornákat (bajnokságot) rendeztek, a csapatok vezetőit terhelő költségek csökkentése érdekében önálló bajnokságokat - budapesti, kelet-magyarországi, nyugat-magyarországi - hoztak létre, majd az első hat helyezett rájátszással döntötte el a bajnoki címet.
Közben Budapesten beindult a II. osztály bajnoksága is.
1997-ben az MLSZ Kispályás Bizottsága irányításával beindították a Teremlabdarúgó Nemzeti Bajnokságot, 16 NB I-es és 15 NB II-es létszámmal.
1998-ban Kárász István társadalmi aktivista javaslatára lebonyolították az I.
A magyar teremlabdarúgó válogatott 1999 októberében lejátszotta a 100. hivatalos mérkőzését.
Az ellenfél az Európa-bajnokság nyolcas döntőjébe jutott Belgium volt.
A magyar válogatott 3-1-re legyőzte tanítómesterét.
Európában igen nagy figyelmet fordítanak a futsal fejlesztésére.
Finnországban 8 ezer, Csehországban 25 ezer, Olaszországban 45 ezer, Spanyolországban 100 ezer regisztrált teremlabdarúgó játssza ezt a játékot.
Európában és a világ több országában már profi bajnokságok is vannak.
Nálunk a sportág nincs felkészülve arra, hogy professzionális legyen, mert még mindig szabadidős sportnak, tömegsportnak könyvelik el a futsalt, holott a tömegsport típusú (5+1) játékot kb. 200-250 000 ezren, míg a futsalt, kb 500-1 000 sportember játssza.
Sajnálatos módon 1985-ben a Nemzeti Független Minifutball Szövetség (N.O.M.B.), majd 1986-ban a Nemzetközi Minivoetball Szövetség (I.M.F.F) és a FIFA már hosszú ideje nem tudott megállapodni egymással, hogy ki képviselje ezt az igen dinamikusan fejlődő a sportágat a nemzetközi porondon.
A kérdés eldöntésére a FIFA Végrehajtó Bizottsága Albizottságot hozott létre a sportág ezen ágának gondozására.
Az Albizottság fő feladata a nemzetközi egységesítés, a népszerűsítés (látványosság, a média a szerepe), a tömegesítés, és ami még fontosabb, helytálló játékszabályok kialakítása volt.
A FIFA Kispályás Albizottsága 1986 júniusában bejelentette egy olyan szabályzat létrejöttét, amely az alkotó véleménye szerint megfelel a várakozásnak.
A Kispályás Albizottságot 1987-ben a FIFA teljes jogú tagjává fogadta.
A FIFA az egységes kispályás labdarúgás nemzetközi szabályait a következő évben publikálta.
A FIFA 24 válogatott csapat részvételével rendez négy évente világbajnokságot.
A nemzeti bajnokságokban győztes csapatoknak, a Futsal Bajnokok Ligájának kupája.
Meghatározott helyszíneken, négyes selejtező csoportokban döntik el, ki jut tovább.
A VILÁG LEGÁTLAGOSABB FUTSAL VIDEÓJA 🎯
A magyar NB1 játékoskeretének értéke mellett a csapatokat működtető gazdasági társaságok eredményei is érdekes adatokkal szolgálnak.
Hogy jobban megismerhessük a 12 gárda gazdálkodási adatait, megnéztük a gazdasági társaságok 2021-es beszámolóit.
MOL Fehérvár FC/Fehérvár F.C. Újpest FC/Újpest 1885 Futball Kft.
Az adatokból látható, hogy az FTC minden tekintetben kiemelkedik a mezőnyből, hozzátéve azt, hogy a Felcsúti Labdarúgó Akadémia bevétele a legmagasabb.
Ha pusztán a 2021-es mérleg adatokból indulunk ki, látható, hogy hatalmas különbség van egyes csapatok gazdasági háttere, anyagi lehetőségei között.
Bár a pályán bármi megtörténhet, lehetnek meglepetések, egyértelmű, hogy a Kecskeméti TE-nek fel van adva a lecke, az anyagiak tekintetében legkevésbé „erős” gárda azonban eddig dicséretesen szerepel, hiszen három forduló után egy győzelemmel és két döntetlennel 5 pontot szerzett, és a 4.
A lap felhívja a figyelmet arra, hogy ez egy átlag, hiszen a 12 csapat költségvetése 1,5 milliárd és 10-12 milliárd forint között mozog, így a kiemelkedő büdzséjű csapatok (FTC, Fehérvár, Puskás Akadémia) húzzák fel az átlagot, hiszen jóval magasabb bérszinttel tudnak játékosokat is igazolni.
Az elsőosztályú labdarúgó bajnokságban szereplő csapatok játékoskeretének értéke mellett a csapatokat működtető gazdasági társaságok eredményei is érdekes adatokkal szolgálnak.
A független újságírás jogi költségei néha jelentősek.
A HR-Rent Kozármisleny egyedülálló módon hozta nyilvánosságra hivatalos honlapján a 2023-2024-es bajnoki idényre szóló teljes költségvetését - ebből kiderül, hogy a klub büdzséje 505 millió forint, s célja ezzel az, hogy szemléletformálást érjen el, illetve példát mutasson.
Magyar Márk, a mislenyiek klubigazgatója elmondta, hogy több mozgatórúgója is volt annak, hogy ilyen részletesen nyilvánosságra hozták a költségvetésüket.
„Fontos leszögezni, hogy az 505 millió forintos költségvetésünk a klub teljes működtetését lefedi, tehát az NB II-es felnőttcsapat mellett az utánpótlás-együtteseket is” - ecsetelte Magyar Márk.
„Több oka van annak, hogy ilyen részletesen bemutattuk ezt.
Egyrészt az NB I-es licenckérelem megköveteli, hogy a honlapunkon nyilvánosságukra hozzuk az előző, 2023-as naptári évi pénzügyi beszámolót; ezt megtettük, s emellett úgy döntöttünk, hogy a 2023-2024-es bajnoki idényre szóló (tehát 2023. július 1-től 2024. június 30-ig érvényes) költségvetésünket is közzétesszük.
Szeretnénk ezzel edukálni, vagyis megmutatni másoknak, hogy transzparensen is lehet működni, továbbá a harmadik szempont az, hogy szeretnénk, ha a szűkebb lakókörnyezetünk (beleértve a helyi önkormányzatot, amellyel úgymond hullámzó a viszonyunk) látná, hogy mi nem veszünk ki pénzt a futballból - néhányan sajnos nincsenek tisztában a valósággal, de most már láthatják, hogy mi nem pénzt veszünk ki a futballból.
Tehát be akartuk mutatni, hogy hiszen nincs takargatnivalónk, és a jövőben is tervezzük megjelentetni felületeinken a költségvetésünket.
Most már látható, hogy így, ötszázötmillióból is lehet minőségi futballt csinálni és jól szerepelni, miközben több NB II-es klub egy-másfél milliárdból gazdálkodik.
A jövőben szeretnénk növelni a költségvetésünket, de az továbbra is alapelv marad, hogy kétszer is megnézünk minden forintot, hogy hová megy.”
A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) a honi klubfutball nemzetközi versenyképességének növelése érdekében időről időre adatgyűjtést, elemzéseket végez más európai országok labdarúgását összevetve a magyaréval.
A magyar klubok pénzügyileg stabilak, a játékospiaci mérlegük azonban negatív, kevés fiatal hazai futballistát szerepeltettek, a jegyárbevétel pedig elenyésző részt képvisel a költségvetésükben - többek között ezek a megállapítások olvashatók az MLSZ által szerdán kiadott, Professzionális futballkörkép címet viselő összefoglalóban.
A 2021-es üzleti évben, az OTP Bank Ligában szereplő klubok átlagos működési bevétele 10 millió 429 ezer euró volt, amely alapján a jelentésben vizsgált nemzetközi mintán belül a középmezőnyben helyezkedtek el.
2021-ben Magyarországon az egy klubra jutó adózott eredmény értéke 880 ezer euró volt, amely nemzetközi összehasonlításban is jelentősnek mondható, míg a magyar klubok saját tőkeállománya majdnem 3.5-szörösére emelkedett 2017 és 2021 között, ami érdemi pénzügyi stabilizációt mutat.
2021-ben az NB I-es klubok összbevételének 37 százalékát adták szponzorációs és reklámbevételek.
Kereskedelmi bevételek tekintetében a hazai kluboknál a vizsgált országok közül kizárólag a dán és a svájci klubok átlagos bevétele volt magasabb.
A magyar csapatok kereskedelmi bevételeinek igen jelentős részét (91.3%) adják a nemzeti bajnokságokhoz tartozó tételek.
Ez az adatsor tartalmazza többek között az MLSZ által elvont, központilag értékesített, majd a klubok számára szétosztott vagyoni értékű jogok értékesítéséből származó bevételek azon részét, amely a bajnokságok névszponzori, illetve fogadási jogainak értékesítéséből származik, de ide sorolandók a közvetítési jogok is.
Ez az arány javítható lenne, ha minél több klubcsapatunk szerepelne eredményesen a nemzetközi színtéren.
A bevételek fontos pillérét jelenthetik a játékoseladásokból származó bevételek, de az NB I-ben a vizsgált időszakban többet költöttek a klubok új labdarúgók vásárlására, mint amennyi bevételük származott játékjogok értékesítéséből.
Egy klub átlagosan 488 ezer euróval költött többet játékosvásárlásra 2021-ben, mint amekkora bevétele származott futballisták értékesítéséből.
Ez persze azt jelenti - mivel átlagról beszélünk -, hogy vannak klubok, melyek ennél jóval nagyobb arányban költöttek új játékosokra, és vannak olyan csapatok is, melyek alacsonyabb mértékben vagy egyáltalán nem vettek átigazolási díjért futballistát, illetve nem is adtak el.
„A magyar klubok esetében a játékosok értékesítésből származó bevételek átlagosan elmaradtak a játékosvásárlásra fordított összegtől” - állapítja meg a futballkörkép.
„Az NB I-es klubok játékjog eladásából származó átlagos, egy klubra jutó bevétele 699 ezer euró volt, míg játékjogvásárlásra átlagosan 1 millió187 ezer eurót költöttek.
Ezen a területen példaként szolgálhat a horvát bajnokság, amely egy klubra vetítve átlagosan 4 millió 552 ezer eurós pozitív egyenleget ért el.”
Az MLSZ a honi klubfutball nemzetközi versenyképességének növelése érdekében időről időre adatgyűjtést, elemzéseket végez más európai országok labdarúgását összevetve a magyaréval.
A magyar klubok pénzügyileg stabilak, a játékospiaci mérlegük azonban negatív, kevés fiatal hazai futballistát szerepeltettek, a jegyárbevétel pedig elenyésző részt képvisel a költségvetésükben.
Az MLSZ által szerdán kiadott, Professzionális futballkörkép címet viselő összefoglalóban többek között ezek a megállapítások olvashatók.
Az MLSZ a gazdasági és sportszakmai adatok összegyűjtésével, elemzésével és értékelésével rendszeresen összegezi a labdarúgás hazai helyzetét és a nemzetközi mezőnyben is elhelyezi konkrét adatok alapján.
A legutóbbi ilyen elemzés tapasztalatait az MLSZ most a Professzionális futballkörkép címet viselő, 104 oldalas kiadványban ismertette, melyben a klubok gazdálkodására, sportszakmai kérdésekre, illetve a szurkolókra vonatkozó megállapítások, ajánlások is szerepelnek.
A kiadvány szerkesztői a nemzetközi összehasonlíthatóság érdekében 13 ország - Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Görögország, Horvátország, Lengyelország, Románia, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia - adataival vetették össze a magyar adatokat (vannak olyan statisztikák, melyeknél nagyobb mintát is vizsgáltak).
A magyar csapatok kereskedelmi bevételeinek igen jelentős részét (91.3%) adják a nemzeti bajnokságokhoz tartozó tételek.
Ez az adatsor tartalmazza többek között az MLSZ által elvont, központilag értékesített, majd a klubok számára szétosztott vagyoni értékű jogok értékesítéséből származó bevételek azon részét, amely a bajnokságok névszponzori, illetve fogadási jogainak értékesítéséből származik, de ide sorolandók a közvetítési jogok is.
Az NB I-es jegybevételek mértéke alacsony.
A jegyárbevételek nemzetközi összevetésben is igen alacsony mértékét képezik a teljes működési bevételnek, mindössze azok 1-4 százalékát.
Fontos lenne a pénzügyi stabilitás és a magyar futball általános népszerűségének szempontjából, hogy a magyar klubok felzárkózzanak nemzetközi riválisaikhoz nézőszámok és meccsnapi bevételek tekintetében.
Az is látszik, hogy a régióban nem kizárólag a magyar klubok néznek szembe nehézségekkel.
Az első osztályú ligák átlagnézőszámainak eloszlása Európában rendkívül egyenlőtlen, az öt legnagyobb bajnokság (angol, spanyol, német, olasz, francia) mellett egyedül a holland első osztály, az Eredivisie (17 096 fő) érte el a 15 000 fős átlagnézőszámot.
Az NB I a 23. helyen szerepelt az átlagnézőszám terén a 2021-2022-es évad 2772 fős átlagával a 35 vizsgált európai ország első osztályú bajnoksága között.
Az NB I stadionkihasználtságban (29 százalék) elmaradt a régióban található Csehországtól (52 százalék), Ausztriától (40 százalék) és Lengyelországtól (40 százalék).
A svéd első osztályú klubokkal (28 százalék) állnak egy szinten a magyar klubok.
Ugyanakkor több szomszédos országunk (Románia, Szerbia, Szlovénia és Szlovákia) stadionkihasználtsága sem érte el a 25 százalékot.
A magyar csapatok kereskedelmi bevételeinek igen jelentős részét (91.3%) adják a nemzeti bajnokságokhoz tartozó tételek.
Ez az adatsor tartalmazza többek között az MLSZ által elvont, központilag értékesített, majd a klubok számára szétosztott vagyoni értékű jogok értékesítéséből származó bevételek azon részét, amely a bajnokságok névszponzori, illetve fogadási jogainak értékesítéséből származik, de ide sorolandók a közvetítési jogok is.
Ez az arány javítható lenne, ha minél több klubcsapatunk szerepelne eredményesen a nemzetközi színtéren.
A magyar klubok pénzügyileg stabilak, a játékospiaci mérlegük azonban negatív, kevés fiatal hazai futballistát szerepeltettek, a jegyárbevétel pedig elenyésző részt képvisel a költségvetésükben.
A magyar klubok pénzügyileg stabilak, a játékospiaci mérlegük azonban negatív, kevés fiatal hazai futballistát szerepeltettek, a jegyárbevétel pedig elenyésző részt képvisel a költségvetésükben.
A 2021-es üzleti évben, az OTP Bank Ligában szereplő klubok átlagos működési bevétele 10 millió 429 ezer euró volt, amely alapján a jelentésben vizsgált nemzetközi mintán belül a középmezőnyben helyezkedtek el.
2021-ben Magyarországon az egy klubra jutó adózott eredmény értéke 880 ezer euró volt, amely nemzetközi összehasonlításban is jelentősnek mondható, míg a magyar klubok saját tőkeállománya majdnem 3.5-szörösére emelkedett 2017 és 2021 között, ami érdemi pénzügyi stabilizációt mutat.
A magyar klubok pénzügyileg stabilak, a játékospiaci mérlegük azonban negatív, kevés fiatal hazai futballistát szerepeltettek, a jegyárbevétel pedig elenyésző részt képvisel a költségvetésükben.
A játékoseladásokból származó bevételek átlagosan elmaradtak a játékosvásárlásra fordított összegtől.
Az NB I-es klubok játékjog eladásából származó átlagos, egy klubra jutó bevétele 699 ezer euró volt, míg játékjogvásárlásra átlagosan 1 millió187 ezer eurót költöttek.
A horvát bajnokság egy klubra vetítve átlagosan 4 millió 552 ezer eurós pozitív egyenleget ért el.
A magyar (-488 millió euró) mellett csak a cseh (-102 millió) és svájci élvonal (-713 millió) zárt mínuszban.
Az U21-es hazai játékpercek aránya az összes játékperchez képest 8.7 százalék volt az NB I 2021-22-es idényében.
Arányaiban Magyarországon jutott a legkevesebb játékperc a régióban U21-es hazai játékosoknak.
A magyar U21-es futballisták a szezonban átlagosan kb. 20 ezer játékpercet (222 meccs) veszítettek a horvát, dán és szlovák fiatalokhoz képest.
Az átlagos nézőszám terén is éppen egy jelentős emelkedés tapasztalható, jelenleg, ebben az idényben az évszázad legmagasabb, 4400 fölötti mérkőzésenkénti átlagánál tart az NB I nézőszáma.
A legjobb honi játékost ugyanis a sportág jelenlegi legerősebb együttese, a kétszeres BL-győztes (2013, 2015) Kajrat Almati igazolta le.
Dróth elárulta: a Kajrat költségvetése nagyságrendileg megegyezik a győri női kézilabdacsapatéval.
Utóbbi évi 1,5 milliárd forintból gazdálkodik, a legjobb játékosok fizetése pedig havi 15 ezer euró (4,7 millió Ft) körül mozog.
A magyar futsal első osztályában szereplő ELTE-BEAC első NB I-es mérkőzését augusztus 15-én az Aramis SE ellen játssza az újbudai SportXI sportcsarnokban.
Az új idény azonban nemcsak élményeket, hanem kihívásokat is tartogat.
Keletkeztek az NB I-es tagságért vívott mérkőzések a Kistarcsa Futsal ellen.
Az odavágón 8:1-es siker, a visszavágón 4:2-es vereség.
Az ELTE-BEAC 10:5-ös összesítéssel jutott fel a magyar futsal első osztályába.
Simon Gábor, az ELTE-BEAC ügyvezetője elmondta, hogy az elmúlt tíz évben sok sikerben volt része, de az, hogy a női kosárlabdacsapat mellett lesz még egy NB I-es csapatuk, az hatalmas eredmény.
Az, hogy az ELTE-BEAC futsalcsapata Magyarország tizenkét legjobb együttese között van az a klubnak, az egyetemnek és az egész BEAC-családnak, Újbudának egyaránt óriási siker.
És igen, nem túlzás azt mondani, hogy ez az egyik legnagyobb sikere az elmúlt tíz évnek.
Adott volt egy jó csapat, egy olyan baráti társaság, amely már évek óta együtt futsalozik az NB II-ben.
Igazi csapat, több meghatározó, karakteres játékossal, akik teljes mértékbe beleillenek a BEAC egyetemi légkörébe.
A srácok a pályán kívül is barátok, és nagyon szeretnek futsalozni, focizni.
Talán mondhatjuk az egész éves szereplés alapján, hogy várható volt a kiugró eredmény, de hogy 2022 nyarán feljutunk történelmünk során először az első osztályba, ezt nem gondoltuk.
Nagy köszönet jár Dunai András vezetőedzőnek azért, amit véghez vitt a csapattal.
Büszkék vagyunk arra, hogy a siker mögött egy egész közösség áll, amelyben egy családként benne van a BEAC Labdarúgó szakosztálya, a női futsalcsapat, a beacfoci.hu focibajnokság szervező csapata Sajben Marcival, Simon Krisztiánnal, de meg kell említeni Béni Zolit, aki az utánpótlásban ért el komoly sikereket.
A feljutás elérése óta eltelt egy hónap.
Árendás Tamás szerint a levegőben lógott, hogy megszerezzék az első osztályú tagságot.
Végig azt mondta, megvalósítható, hogy egy szinttel feljebb lépjenek.
Ha úgy döntenek, hogy vállalják, akkor meg tudják teremteni a szükséges anyagi-szakmai környezetet.
Alapvetően ugye az a megszokott, hogy egy csapat célként kitűzi a feljutást a szezon előtt, majd egy évig ezt készíti elő.
Az NB I egyszerre nagyon jól hangzó, szuper eredmény, és egyszerre nagy kihívás játékosnak, edzőnek, vezetőknek egyaránt.
A BEAC-nak és az ELTE-nek is megvan az a jogi-pénzügyi-gazdasági háttere, tradíciója a sportban, amivel az NB I-es csapat mögé tud állni.
Erre építhetnek, erre számíthatnak a szezon során, de azért volt bőven tennivaló.
Ami pedig az anyagi oldalt illeti, kiemelném, hogy az MLSZ által adott támogatás (a Szerencsejáték Zrt. támogatja az első osztályú klubokat) mellett a BEAC a saját bevételeiből fogja működtetni a futsalcsapatot.
Az ELTE-BEAC futsalbajnokságainak épp tíz éves jubileumát ünneplik idén.
A futsal szakosztály által szervezett nagy sikerű „beacfoci” teszi lehetővé többek között, hogy az NB I-es csapat számára adott legyen a megfelelő anyagi háttér.
Ezért szeretnének megköszönni annak a 190 csapatnak, nagyjából 1300 játékosnak azt, hogy évről évre a mi bajnokságainkban játszanak.
Ők ugyanis mind támogatói az NB I-es csapatnak.
Épp ezért a hazai meccsekből jó hangulatú, egyetemi sporteseményt szeretnének csinálni, ahol sok fociszerető szurkoló előtt tud majd pályára lépni a csapat.
Nem ismerik pontosan a többi csapat anyagi lehetőségét, de elég valószínű, hogy a legkisebb költségvetésűek között lesznek.
Ugyanakkor pontosan elegendő lesz egy tisztességes futsalcsapat működtetésére, lesz minden, amire a stábnak és a csapatnak szüksége lehet.
A cél alapvetően a bennmaradás, a minél jobb szereplés az rájátszás végén, de ez nem azt jelenti, hogy ne szeretnék hosszú távon NB I-es csapat maradni.
Van egy alapvető filozófiájuk, elképzelésük.
Egyetemi klub vagyok, ennek szellemében képviselik a sportágat.
A játékoskeret, a szakmai stáb ízig-vérig ELTE-s, BEAC-os.
Erre Árendás Tomival külön hangsúlyt fektetnek, és büszke is arra, hogy ezt meg tudják valósítani.
Ez az első év nagy erőpróba lesz, új környezet, ellenfelek, magasabb szintre kell jutniuk minden téren, de azért ne felejtsék el, hogy 2008 óta a honi futsal stabil klubja vagyunk, így azt gondolja, nem lesz szégyenkezni valójuk.
A vezetőedző, Dunai András lemondott.
Nem rendelkezik az első osztályhoz szükséges, UEFA futsal B-licenc-szel.
Kérdés volt, benn tudják-e tartani a stábban, de végül azt a döntést hozta, hogy az útja a feljutással véget ért.
Köszönet az elmúlt három és fél évben végzett munkájáért, melyet mindig nagy szívvel és szakmaisággal végzett.
Az új vezetőedző az a Béni Zoltán lesz, aki több mint 10 éve a klub kötelékébe tartozik, s eddig az utánpótlás csapatokkal foglalkozott.
Munkáját egy asszisztens edző és egy technikai vezető segíti.
Béni Zoltán rendelkezik a megfelelő végzettséggel, ambiciózus, megbízik benne.
Olyan ember, aki ismeri a közeget, a csapatot.
A modern futsalt részesíti előnyben.
Van egy alakuló játékoskeret.
De az biztos, hogy az új vezetőedző észszerű határokon belül, de bátor játékot fog kérni.
Az NB II-ben domináns játékot játszottak, most ez megfordul.
Az alapszakasz után kialakul majd egy alsó- és felsőház.
Úgy számolnak, hogy az alsóházba kerülnek, ott a hat csapat közül az első négybe szeretnének kerülni.
Az biztos, hogy a türelem nagyon fontos lesz, az első félév úgy fog eltelni, hogy tapasztalatot szereznek, tájékozódnak.
Lemondását követően Dunai András arról beszélt, ha egy-két tapasztalt játékost igazol a csapat, akkor nem lesz probléma megragadni az NB I-ben.
A koncepció egy egyetemistákra, ELTE-hallgatókra épülő, fiatal társaság kialakítása.
Fontos, hogy egyrészt egyben tartsák a feljutó csapatot, másrészt minőségi és mennyiségi szempontból is olyan játékosokkal erősödjenek, akik beleillenek ebbe a koncepcióba.
Folyamatosan zajlanak az egyeztetések.
Úgy néz ki, hogy sikerül igazolni NB I-es tapasztalattal rendelkező játékosokat is.
Az NB I-ben már alig van olyan csapat, amely nem ad fizetést a játékosainak.
Amit elő tudtak teremteni eddig az az, hogy egy viszonylag szűk, de stabil költségvetéssel indulnak neki a 2022/2023-as szezonnak.
Úgy vállalták a nevezést, hogy a szezon mindenképp végig csinálják.
Biztosítani tudják a játékosoknak az utazáshoz, felszereléshez szükséges feltételeket.
Heti két edzés adott, amit a meccsektől függően fognak még edzések kiegészíteni.
Ez nagyjából heti három edzést és egy mérkőzést jelent.
Lesz olyan, amikor dupla edzőmérkőzés terhelés színesíti a programot.
És ha már program, azt már lehet tudni, hogy az első mérkőzésüket augusztus 15-én játszották, hazai pályán, az újbudai SportXI sportcsarnokban az Aramis SE ellen.
A RTL Klub „Házon kívül” c. műsora arra a kérdésre kereste a választ az NB I-es kluboknál, hogy mennyit keresnek a játékosok a csapatoknál?
- Megkaptam már, hogy természetesnek veszem, hogy nálunk az átlagfizetés 1 millió forint, pedig nem veszem természetesnek, tudom, hogyan élnek az emberek ma Magyarországon, viszont azt is tudom, milyen pénzek mozognak ma a futballban.
Tartok tőle, hogy el lehet hinni a 8 milliós fizetéseket is.
Pedig nem hiszem, hogy ekkora játéktudásbeli különbség lenne a futballisták között.
George F. Hemingway, a Budapest Honvéd tulajdonosa szerint is vannak túlzó bérezések a hazai élvonalban.
- A tavalyi, 2016-os évben 1,6 milliárd volt a költségvetésünk.
(…) a Honvédnál, egy kivétellel a labdarúgók 1 és 5 ezer euró között (~300 ezer - 1,5 millió forint - a szerk.), egy játékosunk keres többet.
- Ott a havi jövedelmek azok 150-től 4-500 ezer forintig terjednek.
Itt csak a munkajövedelmekről beszélek.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, nem ebben a műsorban, de a Digi Sport „Reggeli start”-jában beszélt a paksi fizetésekről Balog Judit, a tolnaiak ügyvezetője is.
- Az utolsó kettőben vagyunk az éves költségvetés terén.
Ebből adódóan nálunk van fizetési sapka: százezer forinttól másfél millióig keresnek a keret tagjai.
Paksra olyan típusú játékosok jönnek, akik szeretik a kiszámíthatóságot, a megbízhatóságot, a stabilitást és a szakmai munkát.
Fontos, hogy a városban lakjanak, a vándor mókusokból nem kérnek, nem szerencsés ugyanis, ha ingázik egy játékos.
Itt minden megvan, ami egy nagy városban, csak kicsiben.
tags: #mennyi #egy #futsal #csapat #klub #koltsegvetese
