Gödöllői Röplabda Club

A TAO-támogatás hatása a magyar labdarúgásra: statisztikák és valóság

2026.05.28

A magyar labdarúgás finanszírozásával kapcsolatban gyakran olvashatunk szélsőséges véleményeket. „Ennyi pénzért még csak focizni sem megy, bezzeg a kórházak lerohadnak” - olvashatjuk a válogatott minden kudarca után gyakorlatilag bárhol a kommenteket. „Na ugye, csak megérte pénzelni a focit!” - jön a kormányoldalról, amikor megy a csapatnak. Mindkét érv kiindulópontja téves, a helyzet ennél sokkal rosszabb. Akármit is gondolunk arról, túl sok-e vagy elegendő a magyar fociba öntött pénz, ennek az összegnek csak apró töredéke hasznosul úgy, hogy eredmény is lesz belőle a pályán. Ott kezdődnek a gondok, hogy ugyan büszke az Orbán-kormány a magyar utánpótlás-nevelésre, és tényleg iszonyatos mennyiségű pénz ömlött oda.

A magyar labdarúgó válogatott

A magyar válogatott és az utánpótlás-nevelés valósága

A mostani játékosok utánpótláskorában 257 milliárd forint tao-pénz áramlott a magyar klubokhoz. Az Európa-bajnokságon a magyar válogatott meghatározó része nem Magyarországon nőtt fel, sőt még többen lettek így, mint az előző, 2021-es Eb-n voltak. Nézzük meg, hogyan oszlott meg a játékpercek száma az Eb-keretben a játékosok utánpótlásbeli háttere alapján:

  • Akik még 2010, a Nemzeti Együttműködés Rendszere (NER) indulása előtt voltak utánpótláskorúak: Gulácsi Péter (270 játékperc), Fiola Attila (180), Lang Ádám (45), Dibusz Dénes (0), Szappanos Péter (0).
  • Akik nem Magyarországon éltek utánpótláskorú focistaként: Willi Orbán (270), Szoboszlai Dominik (270), Varga Barnabás (251), Dárdai Márton (175), Szalai Attila (95), Callum Styles (61), Loic Nego (0).
  • Akik már 2010 után voltak utánpótlásban, de a NER előtt is működő akadémiáról jöttek ki: Schäfer András (Szombathely/MTK - 270), Bolla Bendegúz (Főnix/MTK - 206), Botka Endre (Kispest - 90), Gazdag Dániel (Kispest - 3), Balogh Botond (MTK - 0), Kata (MTK - 0).
  • És akik 2010 után felfutó és/vagy a NER-hez köthető magyarországi utánpótlásból érkeztek: Sallai Roland (Felcsút/Fehérvár - 267), Kerkez Milos (Győr - 240), Nagy Ádám (Szentlőrinc/Ferencváros - 160), Kleinheisler László (Felcsút/Fehérvár - 49), Nagy Zsolt (Felcsút - 19), Csoboth Kevin (Pécs/Főnix/Ferencváros/Kozármisleny - 7), Horváth Krisztofer (Zalaegerszeg - 0).

A besorolásban van némi önkényesség. Külföldi nevelésűnek számítottuk Szoboszlai Dominikot és Varga Barnabást, mert mindketten elmentek Ausztriába még 15 évesen. Kerkezt, aki Szerbiában született, de egy osztrák kitérővel még 15 évesen Magyarországra költözött, magyarországi nevelésűnek vettük. A Felcsútban nevelődött játékosokat a NER-hez köthető akadémiák közé számoltuk, még ha gyerekként egy-két évvel 2010 előtt is ott voltak már.

Játékpercek eloszlása a magyar Eb-keretben utánpótlás-nevelés szerint

A tendencia az előző Európa-bajnokságok tükrében

A 2016-os csapatban még azok voltak elsöprő többségben, akik 2010 előtt voltak utánpótláskorúak. Logikus volna azt várni, hogy amint ők kiöregednek, ha már ennyi pénz megy a fociba, a helyüket fokozatosan egyre inkább azok vegyék át, akik az állami pénzből felpumpált akadémiákról jöttek ki. Ehhez képest azt látjuk, hogy tényleg megjelentek az új akadémiák játékosai, de még 2021-hez képest is sokkal fontosabbak lettek azok, akik nem Magyarországon töltötték a gyerekkoruk nagy részét. Közülük Szoboszlai, Varga vagy Szalai esete azt példázza, akkor lehet sikeres egy magyar focista, ha amint kiderül róla, hogy tehetséges, elmegy az országból.

A német utánpótlás-válogatottból átcsábított Willi Orbán és Dárdai Márton magyar származásúak, de soha nem éltek itt. Callum Styles 2020-ban tudta meg, hogy az egyik nagyanyja révén van magyar származása és magyarul most sem beszél, és persze Loic Nego felnőttként költözött ide. Az egészen biztos, hogy a nemzeti válogatott sokat köszönhet nekik, és az is, hogy a magyar utánpótlás-képzéshez semmi közük nincsen.

Willi Orbán a magyar válogatott mezében

A Magyarországon nevelkedettek közül még mindig kiemelkedően sok az MTK-ban, illetve Kispesten felnőtt focista. Nem véletlen, hogy ezt a két klubot és a szombathelyi Illés Akadémiát külön vettük a többitől: ott már a 2000-es évtizedben is komoly akadémiai képzés folyt, az MTK, ahol először vezették be ezt a modellt, úgyhogy volt egy kezdeti előnye, a 2016-os és a korábbi válogatottakba is sok játékost adott. Nyugodtan feltételezhetjük, hogy ha nem jött volna a NER futballfilozófiája, akkor is a sikeres utánpótlás-képző központok közé tartoznának ma.

A rengeteg pénznek köszönhetően a többi utánpótlás-képző klub elkezdte ezeket megközelíteni, miközben a külföldiekkel még mindig nincsenek versenyben. Ráadásul hiába a jó nevelőmunka, az MTK-ban, a Kispestben és az Illés Akadémiával korábban együttműködő Szombathelyi Haladásban van még egy közös pont: a felnőtt fociban mindhárom a történelme valaha volt legrosszabb éveit éli. Ez a magyar klubfutballba áramló rengeteg közpénz egyik kínos mellékhatása: a kész felnőtt (gyakran) külföldi focisták leigazolása is lehetséges, ami sokkal olcsóbb, mint kinevelni fiatalokat, úgyhogy amelyik csapat ezzel a lehetőséggel nem él, az gyorsan versenyhátrányban találhatja magát.

A TAO-támogatás részletes elemzése

A magyar focit sok módon támogatják közpénzből, ezek közül a legfontosabb a társasági adó, azaz a tao-támogatás. A tao-rendszert 2011-ben vezették be. A mostani válogatott utolsó játékosa, Kerkez 2020-ban hagyta el az utánpótlást, e tíz év alatt összesen 257 milliárd forint tao-pénz került a magyar klubokhoz. Ennek nagyjából 6,6 százaléka, 17,4 milliárd forint ment el úgy, hogy abból a válogatottban is látható eredmény legyen - ha nagyon kedvesek akarunk lenni, akkor van egy olyan számítás, amivel feltolhatjuk az összeget 25,4 milliárdig.

Ez a 17,4 milliárdos összeg úgy jött ki, hogy minden egyes akadémia tao-pénzeit összeadtuk 2011-től addig az évig, amíg az utolsó mostani Eb-kerettag játékosuk is kijött az ottani képzésről. Klubonként lebontva ez így néz ki:

Klub/Akadémia TAO-támogatás (2011-2020) Válogatott játékosok száma
Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány Több mint a fele (a teljes 17,4 milliárdos összegből) 1 stabil kezdő (Sallai), 1 csereember (Nagy Zsolt)
Győr Második legtöbb (a teljes 17,4 milliárdos összegből) 1 Eb-kerettag (Kerkez, egy szezon erejéig)
MTK Középmezőny (a teljes 17,4 milliárdos összegből) A legtöbb játékos a keretbe (bár hárman pályára sem léptek)
Kispest Középmezőny (a teljes 17,4 milliárdos összegből) Játékosokat adott a keretbe
Főnix 155 millió forint Szoboszlai, Bolla, és egy kis ideig Csoboth

A pénzek több mint fele a felcsúti akadémiáé, ebből jött ki egy stabil kezdőjátékos, Sallai, és egy csereember, Nagy Zsolt. A második legtöbb a Győré, ahol egyetlen Eb-kerettag egy szezont töltött csak el. Az MTK, amely a legtöbb játékost adta a keretbe, bár közülük hárman pályára sem léptek, a középmezőnyben van, és a Kispest akadémiája sincs sokkal előttük. A Főnix nagyrészt a hivatalos magyar állami futballrendszeren kívül működik, sőt épp a klasszikus utánpótlás-nevelést gyengének tartó focista szülők hozták létre, 155 millió forint tao-pénzhez jutott azokban az években, amíg Szoboszlai, Bolla és egy kis ideig Csoboth is náluk tanulta a focit.

A Felcsúti Labdarúgó Akadémia

A TAO rendszer működése és kihívásai

A 2011-es év törvényi változásai - amiket az Európai Unió is elfogadott - lehetővé tették, hogy a nyereséges vállalkozások társasági adójukkal támogassák a látványcsapat-sportágak képviselőit. Az új rendszer egyszerre biztosít előnyöket a sportegyesületeknek és a támogató cégeknek is. Az adókedvezmény mértéke 110% vagy 119%. A 2012/13-as támogatási időszaktól a támogatás 1%-át az ellenőrző hatóság (NSI) részére utalja a támogató, 99%-ot pedig az egyesületnek. A legfrissebb törvényi változások szerint a látványcsapat sport-kedvezmény alanyát támogató cégnek a megtakarított adókedvezményből kiegészítő sportfejlesztési támogatást kell utalni a támogatott sportág szakszövetsége vagy pedig a MOB részére. Fontos kiemelni, hogy a kiegészítő sportfejlesztési támogatás megfizetését követően is megtakarítást realizál a támogató.

A sportfejlesztési program az a dokumentum, amit a tao-t igénylő sportszervezetnek minden szezon tavaszáig össze kell állítania, majd közzétennie a honlapján. Ebben tételesen bemutatják, mire és mennyi pénzt szeretnének összegyűjteni, az adott fejlesztések és kiadások pedig milyen célt szolgálnak. Ezt a sportszövetség - 300 milliónál nagyobb értékű program esetén a felelős minisztérium - hagyja jóvá, majd kezdődhet a pénz kalapozása. Ezután a klub/egyesület/alapítvány megkeres nyereségesen működő cégeket, hogy adják oda a társasági adójuk egy részét. Ha megállapodtak, szerződnek, és a NAV bevonásával majd megérkezik a pénz is a szezon végéig, májusig - az államkassza helyett a sportszervezet számlájára.

Az állami sporttámogatás szélesebb spektruma és kritikái

Fontos része a magyar focitámogatásnak az is, hogy a focisták évi 500 millió forintig kedvezményesen adózhatnak, illetve az, hogy az NB I-be más országokhoz képest kimondottan sok hirdetési és más szponzorációs bevétel érkezik állami cégektől. Ez hatalmas összegeket jelent, viszont a válogatottunk eredményeit nem igazán befolyásolja, hiszen a csapat döntő része külföldön játszik - szóval a pénznek ez a része leginkább arra megy el, hogy a külföldiekkel teletömött klubcsapatok hozzanak valami értékelhetőt nemzetközi szinten; ez a Ferencvároson kívül nem igazán sikerül senkinek.

A Puskás Aréna belső nézete

Pénzszórás és eredménytelenség

Nem lehet azt állítani, hogy az összes többi tao-pénz teljesen értelmetlen lett volna. Persze a magyar U21-es és U19-es válogatott játékát és eredményeit elnézve az azért valószínű, hogy az onnan kikerülő játékosok mellé is kelleni fog több külföldi ahhoz, hogy az európai középmezőnyben ott ragadhasson a felnőttcsapatunk akkor, amikor a mostani harmincas játékosaink már kiöregednek. De az utánpótlás-képzésbe érkező több száz milliárd forint nagyobb részéből nem is feltétlen válogatott siker lesz, hanem infrastruktúra, sok kisebb csapatnál öltözők, edzőpályák, és persze rengeteg fejlesztés Felcsúton. Ezek egy részére biztosan szükség van, más pedig a közpénz elpocsékolásának minősül - a jó arányokat megítélni már ízlés kérdése.

2010 óta összesen 1500-1600 milliárd ment el sportra. Jelenleg évente 300 milliárdot fordít az állam a sportra, ennek 64 százaléka megy labdarúgásra, szűken 200 milliárd. Ebből 120 milliárd forint tao, amit a nyilvánosság teljes kizárásával osztanak ki. Az elmúlt években 500-700 milliárd forintot költöttünk stadionokra, mindennek a fenntartása évente 50 milliárdba kerül. A labdarúgásba áramló rengeteg közpénz nem hozott nagyságrendi szakmai előrelépést a helyezésekben. A FIFA-sorrendben (40-50. hely) és klubrangsorban (36. hely) nem történt áttörés. A leginkább felháborító a magyar futballba öntött mérhetetlenül sok pénz. Legalább ilyen felháborító Orbán bejelentése, hogy minden másodosztályú csapatnak szüksége van fűthető fűre, hogy korán kezdhessék el a bajnokságot. Így aztán folytatódnak a stadion-felújítások. A magyar másodosztályt sehol nem jegyzik. Az elsőt sem. A válogatottat sem. A magyar futballnak negatív a propagandaértéke. Magyarul: mindenki rajtunk röhög.

A stadionok építésénél sokkal fontosabb helyre kellene a pénz: egészségügy, oktatás. Orbán a közvélemény nyomására lemondott a méregdrága olimpiarendezésről, de azóta eldöntötte, hogy a tervezett, észbontóan sokba kerülő sportlétesítményeket egyéb rendezvények örvén amúgy is, mindenképpen megépítteti barátainak és védenceinek a cégeivel. A vírus közben/után teltházas EB-focimeccseket rendeztek nálunk. Sehol másutt nem engedtek ilyet. A koronavírus kezdetétől (2020. március) 140 milliárd forintot csoportosított át a kormány a sport területére.

Stadionok és kihasználtság

A 2012-13-as szezonban átlagban 2762-en látogattak ki egy élvonalbeli meccsre, míg a 2021-22-es idényben 2772-en. A stadionok kihasználtsága 29%. A zalaegerszegi kihasználtsága a leggyengébb (alig 16% átlagban), de a debreceni Nagyerdei stadion sem éri el a 20 százalékot. A Fehérvár a maga 14 ezres stadionjában 20 százalékos arányt hozott össze. Ebből a szempontból a Kisvárda a maga 75 százalékával az éllovas, de az egy aránylag kicsi, 2850 férőhelyes létesítmény. A stadionprogram 2014-ben kezdődött az Orbán telkén felhúzott felcsúti Pancho Arénával. A 170 milliárd forintért felépült Puskás-stadiont titokban felszentelte az öt legnagyobb magyar egyház. Érdekesség még, hogy a világbajnokság összbevétele közel 55 milliárd forint, ebből az állami támogatás 49,5 milliárd forint.

Statisztikai manipuláció és a valóság

Magyarországon állami irányítású sportakadémiák vannak, ami Európában egyedülálló. Ilyen csak Ázsiában (pl. Kína) van. A meglevő 10 sportakadémia magánkézben van, de adókból tartják fenn őket. Követelmények nincsenek, csak pénz. A kormánypropaganda szerint Magyarország jobban teljesítésének egyik fő eredménye, hogy jelentősen nőtt az igazolt sportolók száma, különösen a taóból támogatható csapatsportágakban. Nem vitás, hogy a fideszes sportpolitika kezdete és a tao-támogatás bevezetése óta elköltött irgalmatlanul sok pénz eredményeként ma többen sportolnak Magyarországon, mint korábban.

Az igazolt sportolók száma: mit takarnak a számok?

2017 őszén Szabó Tünde büszkén jelentette be, hogy a versenyengedélyes sportolók száma átlépte a félmilliót. Csak azt felejtette el hozzátenni, hogy ez a szám a 2013 óta regisztrált összes sportolót jelenti. A vonatkozó törvény szerint ugyanis érvényes sportorvosi engedély nélkül még az edzések látogatása is tilos, a versenyzésről már nem is szólva. Simicskó István - az akkori sportért felelős államtitkár - 2015-ben még azt jósolta, hogy 2018-ra 500 000 utánpótláskorú igazolt sportoló lesz Magyarországon. A hirdetések szerint nagy siker, hogy 2017-ben szűk 250 ezer igazolt játékossal dicsekedhetett a sportág, csakhogy 2014-ben még azt mondták, hogy a 350 ezres létszám a cél, méghozzá 2016-ig.

A komoly probléma, hogy a hirdetés nem közli az adatok forrását és pontos idejét, mivel egyazon év vonatkozásában is jelentősen eltérő hivatalos számok léteznek, illetve az igazolások évenként szükséges megújítása miatt egy éven belül is igen eltérő számokat kaphatunk az adatlekérés időpontjától függően. Ez a kisebb létszámú sportágak (vízilabda, röplabda, jégkorong) esetében súlyosan torzíthatja az eredményeket, például egy túlzottan alacsony kiindulólétszám megadásával arányaiban sokkal nagyobbnak állítható be a fejlődés.

A hirdetés annyira slendrián, hogy még a benne szereplő adatok között is súlyos ellentmondás van. Ha ugyanis összeadjuk a növekményt az egyes sportágakban, akkor nem 155 ezer fővel több igazolt sportolót kapunk, hanem 180 692-vel. Az MLSZ 2016. június 1-i statisztikája szerint ekkor Magyarországon 167 818 igazolt labdarúgó volt, az „igazolt” kifejezés általánosan bevett és hivatalosan is használt értelmében. A maradék döntő többségét az úgynevezett „Bozsik intézményi regisztráltak” adják. A Bozsik intézményi regisztráltak nem igazolt játékosok, mivel nincs igazolásuk. Azért nincs, mert nem játszanak egyesületekben, az igazolás pedig pont azt jelenti a sportban, hogy az illető egy adott sportegyesület vagy sportklub tagja. A különbséget az MLSZ-nél is szeretik elkenni, hogy minél magasabb számot mondhassanak.

Nemcsak a kategóriákkal való trükközés a gond a futballban, az utánpótlásra vonatkozó statisztikákra általánosságban is igaz, hogy a hivatalos adatokat érdemes komoly fenntartásokkal kezelni. Ugyanis több tényező is arra ösztönzi az egyesületeket, illetve az edzőket, csoportvezetőket, hogy mesterségesen felduzzasszák a számokat. A két legfontosabb ilyen faktor, hogy több gyerek után több támogatást lehet igényelni, illetve hogy a felsőbb osztályokban szereplő kluboknak kötelező utánpótláscsapatot indítani a különböző korosztályos bajnokságokban. A szövetség tao-programjaiban közölt adatokból pedig az derült ki, hogy az igazolt játékosok számának növekedése leginkább a 13 évesnél fiatalabb játékosoknak köszönhető. A baj csak az, hogy a 13 évnél fiatalabbakra vonatkozó adatokat nem könnyű komolyan venni.

Sportolási szokások és külföldi példák

Az Európai Bizottság megbízásából végzett európai sportolási szokásokat vizsgáló közvélemény-kutatás legújabb adatai szerint Magyarországon a megkérdezettek 9 százaléka mondta azt, hogy rendszeresen sportol, ami 6 százalék visszaesés 2013-hoz képest. A némi rendszereséggel sportolók aránya 24 százalék volt, ami egy százalékpontos növekedést jelent, ugyanakkor a ritkán sportolóké csak 14 százalék, ami 4 százalékpontos csökkenés. Érdekesség még, hogy az EU 28 tagállamából Cipruson és Magyarországon mondta azt a válaszadók legkisebb része (11%), hogy azért sportol, mert örömét leli benne. Bécs elutasította egy új nemzeti stadion építését, inkább a tömegsportra és a gyerekekre fordítják a pénzt.

Felcsút: a tao-támogatás "mintaképe"

A felcsúti fociakadémia az a szervezet, amely tökéletes látlelete az orbáni focimániának, az átgondolatlan, grandiózus pénzszórásnak, annak, hogy a NER hogyan húzza fel és tartja életben a saját „cirkuszát”. A magyar miniszterelnök a kertje végében tornyosuló monstrumot közpénzek tízmilliárdjaiból hozta össze 2010 után, köszönhetően az általa kitalált tao-támogatási rendszernek. A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány soha nem is szerénykedett, egyből az új rendszer legnagyobb haszonélvezőjévé vált és ez azóta sem változott. Gyakorlatilag ugyanis minden évben a legnagyobb támogatási összeget igényli az alapítvány a tervei megvalósításához.

Bár ettől némileg kiszámíthatónak tűnhetne a történet, valójában egyáltalán nem az, és mindig rejteget valami meglepetésfaktort az alapítvány sportfejlesztési programja. Eleinte rendre az igényelt összegek jelentették a kuriózumot, majd az volt a nagy kérdés, mit találnak még ki, ami elengedhetetlenül szükséges Felcsúton a stadion, sportcsarnok, Makovecz-ihletésű kazánház és a többi után. Ekkor jöttek a gyepcserék, az újabb pályák és az edzésekhez elengedhetetlen futódomb. Így összesen a tao-rendszer 2011-es indulása óta 54,3 milliárd forintot költöttek el Orbán Viktor kertje végében.

Területi egyenlőtlenségek

Jelentős eltérések vannak az egyes vármegyék között az alapján, hogy mennyi tao-támogatást hagyott jóvá különböző sportszervezetek számára az elmúlt 13 évben a Magyar Labdarúgó Szövetség. Már az is érdekes, hogy a legtöbb tao-pénz nem a fővárosba, hanem Fejérbe érkezett. A tao-támogatás bevezetése, 2011 és 2024 között a vármegye sportszervezeteinek 53 milliárd forint támogatást hagyott jóvá a szövetség. A másik véglet Nógrád, ahol ez a szám csak 5,5 milliárd. Népességarányosan is nagyok a különbségek, bár valójában itt is csak Fejér miatt. Miközben a többi megyében 30 és 51 ezer forint között szóródott az egy főre jutó támogatás összege, az országos átlag pedig 41 ezer forint volt, addig Fejér vármegye minden lakosára 135 ezer forintnyi tao-pénz jutott. A megyei adatokat egyértelműen Felcsút támogatása torzítja el. A helyi utánpótlás-nevelési alapítványhoz közel 39 milliárd forintnyi közpénz érkezett tao-támogatás formájában. Az aránytalanságokat jól mutatja a fenti grafikon.

A megyei TAO támogatások eloszlása

tags: #mennyi #tao #jutott #focira

Népszerű bejegyzések:

GRC