Gödöllői Röplabda Club

A Puskás Aréna építési költségei és műszaki adatai

2026.06.12

A magyar sportinfrastruktúra egyik legjelentősebb beruházása, a Puskás Aréna 2019 novemberében készült el, és azonnal a hazai és nemzetközi érdeklődés középpontjába került, nemcsak impozáns méretei, hanem jelentős építési költségei miatt is. A 68 ezer ember befogadására alkalmas, multifunkciós intézményt a nagyközönség november 15-én, a magyar labdarúgó-válogatott és Uruguay közötti találkozó alkalmával látogathatta először. A nyitómeccsen több mint 65 ezer néző vett részt, amelyből közel 4 ezer VIP és páholy vendég volt.

Az építkezés főbb adatai és költségei

Az 50 méter magas, 208 ezer négyzetméter alapterületű Puskás Aréna építéséhez összesen 150 ezer köbméter betonra és naponta egy 1000 fős szakmunkás brigádra volt szükség. A hétszintes, összesen bruttó 213 700 négyzetméter alapterületet kitevő épület tervei már elkészültek, továbbá a stadionnak jogerős és végrehajtható építési engedélye van.

A Puskás Aréna madártávlatból

Az új Puskás Ferenc Stadion építésére vonatkozó, 2016-ban a közbeszerzési hatóságnál is leadott bruttó becsült érték a hivatalos költségbecslés alapján 180,02 milliárd forint volt. A Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt. pénteki közleménye szerint a legkedvezőbb ajánlat ennél 5,8 százalékkal volt magasabb. Végül a több mint 67 ezer férőhelyes aréna bruttó 190, nettó kb. 160 milliárd forintba került.

Költségek részletezése és egy székre jutó ár

Az olcsóbb ajánlat alapján a stadion ára 142,85 milliárd forint volt. Ehhez jött az 5 százaléknyi tartalék, ami 7,15 milliárd forintot tett ki váratlan eseményekre, és csak indokolt esetben, kizárólag a megrendelő egyértelmű engedélye alapján használható fel. Az ÁFA összege 40,5 milliárd forint volt, de az ajánlatban szereplő összeg áfatartalma a beruházás során visszafizetésre került a költségvetésbe.

Az új Puskás Stadion egy székre jutó költsége 2,1 millió forint. Ez az összeg azonban nem csupán a stadion jellegű területeket foglalja magában. Tartalmazza a nem stadion jellegű terek - például konferenciatermek, parkolók, hidak, sportmúzeum, rendőrőrs, étterem, szurkolói bolt - költségét is, ami növeli az egy székre jutó átlagárat.

Puskás Aréna látványterv, amely a multifunkcionalitást szemlélteti

Közbeszerzési eljárás és szerződéses feltételek

A KKBK leszögezte, hogy lefolytatták a kivitelező kiválasztásához szükséges nyílt nemzetközi közbeszerzési eljárást. A felhívás megjelent az Európai Unió hivatalos értesítőjében, valamint az unió összes hivatalos nyelvére lefordítva az EU hivatalos lapjában és annak internetes felületén, így bármelyik EU-s országból lehetett ajánlatot tenni. "Ezért ugyan az eljárás időigényes volt, de a legnagyobb versenyt biztosította, garantálva azt, hogy a lehető legmagasabb színvonalon készül el az új Puskás Stadion" - áll a közleményben.

A tájékoztatás szerint a nyílt nemzetközi közbeszerzési eljáráson két ajánlat érkezett:

  • A Strabag Építő Kft., Strabag-MML Magas- és Mérnöki Létesítmény Építő Kft., Strabag AG közös ajánlattevők 3,3 százalékkal drágább ajánlatot adtak.
  • A Magyar Építő Zrt. és ZÁÉV Építőipari Zrt. közös ajánlattevők ajánlata volt a kedvezőbb.

A magyar állam rendkívül szigorú szerződési feltételeket írt elő. Ez alapján "a kivitelező napi 142 millió Ft + ÁFA kötbért fizet, ha késik, valamint a határidő és a minőség biztosítékaként a szerződéskötéskor az állam által egyoldalúan készpénzre váltható, összesen 32 milliárd forintos bankgaranciát ad".

Infografika a Puskás Aréna építésének fázisairól és az építőanyagokról

A Puskás Aréna üzemeltetése és jövőbeli eseményei

A végül mintegy nettó 150 milliárdból épült multifunkciós intézményt nyilván nem két fillér fenntartani sem, de ha jól működtetik, akkor akár nyereségesen is üzemelhet. Az olcsóbb ajánlat tartalmazta az építés költségét, a három hónapon keresztül történő üzemeltetést és a nyitórendezvény költségeit. A KKBK azt is jelezte, hogy "az idei költségvetésben egyetlen fillér többletköltség rendelkezésre bocsátása sem szükséges" a 2019 végére felépülő, 67 ezer néző befogadására tervezett létesítménnyel kapcsolatban.

A 2020-as labdarúgó Európa-bajnokságot 13 ország egy-egy stadionjában rendezték. Az új Puskás Ferenc Stadion egyike volt ezeknek, három csoportmérkőzésnek és egy nyolcaddöntőnek adott otthont.

Összehasonlítás a Népstadionnal és nemzetközi projektekkel

A Puskás Aréna építése kapcsán általános a hüledezés, hogy mennyire elszálltak a költségei. Fontos azonban összevetni ezt a korábbi Népstadion építésével és más, hasonló nemzetközi projektekkel.

A Népstadion költségei és korabeli viszonyok

A Népstadion építéséről 1945-ben döntött az Országgyűlés, az építkezés évekkel később, 1948 nyarán kezdődött el. A munkálatok majdnem pontosan 5 évig tartottak, a megnyitóra 1953-ban került sor. A Nemzeti Sportközpontok régi oldalán található információk szerint az első ötéves terv büszkeségeként létrejött Népstadion összköltsége 160 millió forintot tett ki.

Ez önmagában nem sokat mond, hiszen azóta jelentősen csökkent a forint értéke. Az Ártörténet szakportál számai alapján 1948 és 1953 között 1 forint nagyjából 174 forintot ért mai árakon számolva. Ezzel a Népstadion költsége mai értékben körülbelül 27,84 milliárd forintot jelent, ami az új Puskás költségének még nettóban is kevesebb mint az ötöde. A Népstadion építésébe a Bástya futballistái téglát hordtak, és az 1949-es, Budapesten tartott Világifjúsági Találkozó résztvevői közül is besegítettek 4 ezren.

Fotó a Népstadion építéséről, munkásokkal

Persze a két számot csak erős korlátozásokkal érdemes összevetni:

  • A Rákosi-rendszerben jóval olcsóbb volt a munkaerő.
  • Nem voltak olyan költséges, fejlett építőipari technikák (az építkezés jóval tovább is tartott, az új Puskás 2 év alatt elkészült).
  • Valószínűleg az építőanyagok is sokkal olcsóbbak voltak.
  • A stadion nem szolgált ki semmilyen luxusigényt (pl. nem voltak több ezres befogadóképességű VIP-szekciók).
  • A férőhelyek nagy része álló volt.

Nemzetközi összehasonlítás

Nincs mit csodálkozni a két stadion ára közötti szakadékon, viszont ha környékbeli hasonló projektekkel és projekttervekkel vetjük össze az új Puskást, akkor is óriási a különbség. A 444 gyűjtése szerint például a szerbek kb. a régi Népstadion költségeiből (100 millió euróból) terveznek egy 60 ezres stadiont építeni, az 55 ezres román stadion pedig 70 milliárd forintnak megfelelő összegből jött ki.

Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a különböző stadionprojektek költségeit:

Stadion Kapacitás (férőhely) Építési költség Megjegyzés
Puskás Aréna ~68 000 Nettó ~160 milliárd Ft Multifunkciós, luxusigényeket kielégítő, nemzetközi tenderrel
Népstadion (mai értékre átszámítva) ~80 000 (kezdetben) ~27,84 milliárd Ft Korabeli technológiával, olcsó munkaerővel, minimális luxussal
Új szerb stadion (tervezett) ~60 000 ~100 millió euró (kb. 38-40 milliárd Ft) Tervezett költség
Román stadion ~55 000 ~70 milliárd Ft Építési költség

tags: #mennyibe #kerul #az #uj #puskas #stadion

Népszerű bejegyzések:

GRC