Kassai Viktor fizetése a Bajnokok Ligájában és a játékvezetés pénzügyi háttere

A labdarúgás, mint globális jelenség, hatalmas pénzügyi ökoszisztémát teremt, amelyben nemcsak a klubok és a játékosok, hanem a játékvezetők is jelentős juttatásokban részesülnek. A nagy tornákon szinte mindig hatalmas teher nehezedik a játékvezetőkre, akik jelentős díjazásban részesülnek ezeken az eseményeken végzett fontos bíráskodásért.

Mennyit keres egy elit játékvezető? Kassai Viktor példája

Nagyjából másfélmillió forintnak megfelelő eurót kap egy mérkőzésért Kassai Viktor a Bajnokok Ligájában - írja a telesport.hu az UEFA egyik munkatársától kapott részletes tájékoztatásra hivatkozva. Az elit kategóriában egyébként a magyar játékvezetők közül jelenleg egyedül Kassai Viktor szerepel, aki a BL mostani kiírásában két csoportmeccset és egy selejtezőt, az EL-ben pedig egy csoportmérkőzést vezetett.

Az európai kupaporondon szerepet kapó játékvezetők juttatásainak negyedik összetevője a mérkőzésenként járó bónusz, amelynek mértéke attól függ, hogy az adott játékvezető melyik besorolási osztályban szerepel az európai szövetségnél. A bírók és segítőik 200 eurós napidíjat kapnak, ami esetenként a három napra 600 eurót jelent. A mérkőzés helyszínére a repülőjegyet, valamint a rendező városban az utazást és a szállást az UEFA állja, viszont a játékvezető saját országán belüli utazásaira 200 eurós átalányt fizet az európai szövetség. Ezt csak a játékvezetők és a vonal melletti asszisztensek kapják, a kispadoknál segédkező hivatalos személynek nem jár.

A Bajnokok Ligája és az Európa Liga mérkőzéseinek díjazása differenciált. A játékvezetőknek 700, az asszisztenseknek 250 euró jár a Bajnokok Ligája első két selejtezős köréért, valamint az Európa Liga-meccsekért egészen a nyolcaddöntőkig. Ezer eurót fizet az UEFA a játékvezetőknek a BL-találkozókért a harmadik selejtezős körtől kezdve és az EL-meccsekért a nyolcaddöntőtől. Az asszisztensek ebben a kategóriában 350 eurót kapnak.

A játékvezetők juttatásai a nemzetközi tornákon

A díjazás nem csak az UEFA versenyeire korlátozódik. A 2018-as oroszországi világbajnokság óta a labdarúgó-világbajnokság irányító testülete úgy döntött, hogy minden játékvezető 70 000 dolláros alapfizetést kap a világbajnokságon való részvételért. A mérkőzés játékvezetőjének, a pálya legbefolyásosabb személyének, aki elsősorban a játék menetéért felelős, 3000 dollárt fizetnek a csoportkörért, a rájátszásért vagy a döntőért pedig 10 000 dollárra nő a díj.

A játékvezetők díjazása (példák)

A játékvezetők és asszisztenseik juttatásai különböző kategóriákban és eseményeken:

Fontos szabály, hogy az UEFA bírókra vonatkozó előírása külön kitér arra, hogy a játékvezető nem fogadhat el 300 eurónál nagyobb értékű ajándékot a mérkőzésben bármilyen szempontból érdekelt szervezettől vagy személytől.

A játékvezetői csapat és a nemzetközi tapasztalat

Kassai Viktor elmondása szerint "A BL döntője az egyik legfontosabb meccs, így a labdarúgás ünnepére számítok. Remélem, hogy a nézők élvezni fogják a találkozót". Hozzátette: "Ugyanúgy készülünk a döntőre, mint korábban a többi meccsre, a trükk az, hogy ne változtass a stílusodon. Összeszedettnek kell lennünk mentálisan, és fontos, hogy fizikálisan is a topon legyünk. Mindkét téren teljesen felkészültünk a fináléra". Kassai Viktor elismerte, nem számított arra, hogy ilyen fiatalon rábízzák a BL-döntőt, de hangsúlyozta, hogy a futballban nem a kor számít, hanem a teljesítmény. A 35 éves magyar játékvezető az UEFA honlapjának adott interjút, amelyből kiderül a szombat esti fináléra is ugyanúgy készül, mint a többi mérkőzésre.

A magyar játékvezető munkáját a szombati Barcelona-Manchester United találkozón Erős Gábor és Ring György asszisztensek, továbbá a két kapunál elhelyezkedő Fábián Mihály és Bognár Tamás segíti majd, míg Vad II István lesz a tartalék játékvezető. A második vonalnak tagja Bognár Tamás - Kassai egyik állandó segítője - és Vad II. A futballszabályzatban az elmúlt évek legjelentősebb változása a videós játékvezető asszisztensek bevezetése.

Kassai kemény világnak tartja a játékvezetést, amelybe bele kell erősödni, és aki nem bírja, az kihullik a rostán. A fiatal bíróknak azt tanácsolja, ne várjanak becsületet vagy korrektséget, mert úgyis mindenki át akarja majd verni őket a pályán. "Álszerénység lenne azt állítani, hogy nem számítottam rá, mert a megítélésünk a vébé óta folyamatosan javult, amin a rangos BL-meccseink is erősítettek, leginkább persze a májusi BL-döntő." Hozzátette: "Ha nem nevezhető is papírformának, nagy esélye volt, hogy bekerülünk a bírók közé, de mint minden sportban, a játékvezetésben is mindig jelen van a rizikófaktor, nincs automatikusan járó hely."

A játékvezetés célja, hogy ne legyenek különböző stílusok, hogy a bírók egységesen alkalmazzák a szabályokat a világ bármely pontján. Úgyhogy nálunk az egyéniségnek kisebb szerepe van, mint a játékosoknál. Az igazán profi csapatok nem foglalkoznak a bíróval, nem hiszem, hogy tudatosan készülnének, ha megtudják, ki vezeti a meccset, de ha valakit már ismernek korábbról, tudják róla, hogy évek óta rendszeresen kap feladatokat a BL-ben vagy kinn volt a vébén, akkor emiatt nagyobb lehet a respektje. A játékvezetésben rengeteg szubjektív elem van, nincs olyan könnyű dolgunk, mint az atlétikai versenybírónak a magasugrásban, ahol a versenyző vagy leverte a lécet, vagy nem.

Az UEFA díjazási rendszere: klubok bevételei a Bajnokok Ligájában

A játékvezetők juttatásai a labdarúgás hatalmas pénzügyi rendszerének csak egy részét képezik. Az UEFA bruttó 4,4 milliárd eurós bevételéből nettó 2,437 milliárdot oszt szét a BL-csapatok között. Összesen több mint 3,3 milliárd eurót oszt majd szét az Európai Labdarúgó-szövetség a kontinentális klubtornákon szerepelő csapatok között a 2024-2025-ös idényben. A legtöbbet a Bajnokok Ligájában részvevő klubok kapják, nekik ugyanis a teljes pénzalap 74,38 százalékát szánja a kontinentális testület. A 2024-2027-es kereskedelmi ciklusban bevezetett új, 36 csapatos „svájci modell” soha nem látott magasságokba emelte a bevételeket.

Mindenekelőtt fontos tisztában lenni azzal, hogyan működik UEFA disztribúciós rendszere. Az UEFA azt a pénzt osztja szét a csapatok között az európai kupák díjazásaként, amelyet ezekből a sorozatokból megtermel. A 2025-26-os szezonban összesen 4,4 milliárd euró bevételre számít a szervezet a Bajnokok Ligájából, az Európa Ligából, az Európa Konferencia Ligából, valamint az Európai Szuperkupából. Az UEFA ebből szervezési és adminisztrációs költségek címén lecsippent magának 387 millió eurót, félretesz 3 százalékot [132 millió euró] a selejtezők során elvérző kluboknak, és elkülönít 7 százalékot [308 millió euró] a kupákban nem induló csapatoknak is. Ez utóbbi tétel a korábbi ciklusban még csak 4 százalék volt, 140 millió euró értékben, tehát jelentősen emelkedett az alapvetően kiscsapatoknak szánt támogatás. A fennmaradó 93,5 százalékot, vagyis 3,317 milliárd eurót osztanak szét a kupasorozatok főtábláira jutott csapatok között.

A klubok már a ligaszakaszban is óriási összegeket kaszálnak: egyetlen győzelem 2,1 millió eurót ér, míg a győztes extra bevétele összesen kb. 20-30 millió euró körüli, de nem egyetlen fix kifizetés. A spanyol El Mundo Deportivo beszámolója alapján az UEFA már tájékoztatta a tagszövetségeit és a klubokat arról, hogy az elkövetkező három esztendőben az összedíjazást három részre osztják. A spanyol lap alapján az Agerpres kiemelte, hogy a selejtezőkben részt vevő csapatok között 30 millió eurót oszt szét az UEFA. A kiesők egyenként 4,29 milliót kapnak, a 36 főtáblás pedig 18,62 millió eurót. Utóbbiak számára kiegészítő jövedelmet jelent a győzelemért járó 2,1 milliós prémium, vagy a döntetlenek után fizetett 750 ezer eurós jutalom.

Külön jutalmazzák a csapatok összetettbeli helyezését, így például az első helyezett 9,9 millió eurót, az utolsó helyezett 270 ezer eurót kap majd. Jól mutatja az új rendszer jövedelmezőségét, hogy a 2025/26-os szezonban a Bayern München becslések szerint már pusztán a ligaszakasz befejezésével elérte a 100 millió eurós bevételt. A majdani BL-győztes biztosan kap majd 10,5 millió eurót jutalomként, ugyanakkor csak a fix összegekből is legalább 86 millió eurót fog összegyűjteni az idény során.

Amint a fentiekben megállapítottuk, az összes európai kupasorozatban szétosztásra kerülő 3,317 milliárd euróból 2,467 milliárd euró jut a BL-be. Igaz, hogy ebbe a keretbe beleértendő az Európai Szuperkupa két résztvevőjének járó 4-4 millió euró, illetve a győztest megillető további 1 millió euró. Valamint innen fizetik ki a BL-playoffból az Európa Liga csoportkörébe “kieső” 7 csapatnak járó 4,29 millió eurós vigaszdíjat is. A pályán nyújtott teljesítménnyel meccsenként tovább lehet növelni a megkeresett pénzt: a döntetlenért 700 ezer euró jár, a győzelem pedig 2,1 millió eurót hoz a kasszába.

A főtábla tavalyi bevezetésével együtt újdonságot jelent az azon elért helyezés díjazása is. Nemcsak a továbbjutás miatt fontos a végső sorrend, hanem pénzügyi szempontból is: egy hellyel előrébb végezni legalább 275 ezer euró pluszt jelent. Ez az összeg felel meg egy egységnek, a ligaszakasz utolsója ennyit kap, a győztese pedig 36-szor ennyit, vagyis 9,9 millió eurót. A ligaszakaszban legjobban szereplők további díjazásban is részesülnek: a főtábla első 8 helyezettjének kasszájában újabb 2 millió euró landol, míg a 9-16. helyezetteknek további 1 millió euró. Mindemellett a playoffkörben való szereplés (9-24. helyezettek) egyúttal újabb 1 millió eurót jelent, a nyolcaddöntőt elérő csapatok (főtábla 1-8. helyezettjei és a playoffkör győztesei) további 11 millió euróval gazdagodnak, a negyeddöntőért újabb 12,5 millió euró, az elődöntőért 15 millió euró, a döntőbe kerülésért 18,5 millió euró jár.

Az Európa Liga és Konferencia Liga pénzügyei

A BL több, mint 2,4 milliárd eurós összdíjazásához képest az Európa Ligában csupán 565 millió euró kerül szétosztásra. A főtáblán elfoglalt végső helyezés az EL-ben is fontos tényező a pénzügyek tekintetében. A számláló 75 ezer euróról indul az utolsó esetében és minden egyes hellyel ugyanennyivel nő, tehát az élen végző 2,7 millió euróval gazdagodik. A ligaszakaszban legjobban szereplők szintén további díjazásban részesülnek: a főtábla első 8 helyezettjének újabb 600 ezer eurót, míg a 9-16. helyezetteknek további 300 ezer eurót. Mindemellett a playoffkörben való szereplés (9-24. helyezettek) is további 300 ezer eurót jelent. A nyolcaddöntőt elérő csapatok (főtábla 1-8. helyezettjei és a playoffkör győztesei) újabb 1,75 millió euróval gazdagodnak, a negyeddöntőért 2,5 millió euró, az elődöntőért 4,2 millió euró, a döntőbe kerülésért 7 millió euró jár.

A Konferencia Liga a harmadik számú európai kupasorozat, amely az összdíjazásán is látszik. A főtáblán elfoglalt végső helyezés a KL-ben szintén meghatározza a pénzügyeket is. A számláló itt 28 ezer euróról indul az utolsó esetében és minden egyes hellyel ugyanennyivel nő, tehát amelyik csapat a táblázat tetején végez, már 1 millió [1.008.000] euróval számolhat. A ligaszakaszban legjobban szereplők szintén további díjazásban részesülnek: a főtábla első 8 helyezettjét újabb 400 ezer euróval, míg a 9-16. helyezettek kasszája további 200 ezer euróval. Mindemellett a playoffkörben való szereplés (9-24. helyezettek) is hoz 200 ezer euró bevételt a kasszába. Az egyenes kieséses szakaszt elérő csapatok (főtábla 1-8. helyezettek és a playoffkör győztesei) további díjazásban részesülnek, a nyolcaddöntőért 600 ezer euró, a negyeddöntőért 1 millió euró, az elődöntőért 2 millió euró, a döntőbe kerülésért 3 millió euró jár.

Az UEFA a nemzetközi kupasorozatai tervezett bevételének 3 százalékát különíti el azon csapatok számára, amelyek ugyan elindulnak a BL-ben, az EL-ben vagy a KL-ben, de nem sikerül elérniük a főtáblát egyik sorozatban sem. Ennek a pénznek a szétosztása pedig alapvetően két tényezőn alapul: minden lejátszott kör 175 ezer eurót hoz a kasszába (néhány kivételtől eltekintve), amihez pluszban jön egy egyre nagyobb méretű fix összeg, attól függően, hogy az adott csapat a Konferencia Liga melyik selejtezőkörében esik ki.

A magyar klubok szereplése és anyagi vonzatai

A magyar csapatok közül egyedül az eredetileg a Bajnokok Ligájában induló Ferencváros nemzetközi szereplése tart még. A magyar bajnok végül egy szinttel lejjebb, az Európa Liga főtábláján folytathatja a küzdelmeket - és a pénzgyűjtést. Mivel a zöld-fehérek a BL-playoff elvesztésével kerültek az EL-főtáblára, így abba a kivételes kategóriába tartoznak, hogy nem jár nekik külön díjazás a selejtezőkörökért, azonban megkapják a BL-playoff veszteseinek járó 4,29 millió eurós vigaszdíjat ÉS hozzájutnak az EL-főtáblás szerepléssel járó pénzekhez is. A 4,29 millió eurós BL-vigaszdíjhoz tehát jön még az EL-főtáblára kerülésért járó 4,31 millió euró, így rögtön 8,6 millió euróról indul a számláló.

Ez az alapösszeg az EL-ligaszakaszában már nőtt is 150 ezer euróval a Plzen elleni döntetlennek köszönhetően, a Fradi pedig tovább gyűjtögetheti a pontpénzt [150 ezer euró pontonként] a következő fordulókban. A ligaszakasz végén lesz aktuális a főtáblán elért helyezésért járó bónusz (minimum 75 ezer euró), és ha olyan pozícióban végez a csapat, akkor az egyenes kieséses szakasz bónuszait is elkönyvelhetik majd. Ami a többi magyar kupacsapatot illeti, a Paks az Európa Ligában kezdte meg a küzdelmeket, de rögtön az első kör után lecsúszott a Konferencia Ligába, ahol még két körben vett részt. A Puskás Akadémia a Konferencia Liga második selejtező körében szállt be, de rögtön el is vérzett. A Győri ETO szintén a Konferencia Liga második körében kezdte a selejtezőket, és két ellenfélen átlépve a playoff jelentett a végállomást.

Játékosok jövedelme: bónuszok, szponzoráció és adózás

A modern elit labdarúgás ma már egy kiterjedt, többmilliárd eurós globális szórakoztatóipari ökoszisztéma. A játékosok végső bevétele négy fő pillérből tevődik össze: a klub által fizetett teljesítménybónuszokból, a sportszergyártókkal kötött személyes cipőszerződésekből, az arculati jogokból, és persze a mindent felülíró adózási környezetből. Minden bónusz alapja az az elképesztő vagyon, amit az UEFA oszt szét a klubok között.

Ami a klubok által fizetett prémiumokat illeti, Európa topcsapatai két teljesen eltérő filozófiát követnek: a kollektív és az egyéni bónuszrendszert. Amikor a Madrid a 2023/24-es szezonban megnyerte a BL-t, a klub minden egyes felnőtt kerettagnak fejenként 900 000 euró bruttó bónuszt fizetett ki. Ezzel szemben az angol élvonal, például a Manchester City vagy a Liverpool, az egyéni, szerződésbe foglalt bónuszokra esküszik. A City történelmi, 2022/23-as triplázásakor a legjobban kereső sztárok, mint Kevin De Bruyne vagy Erling Haaland jóval 1 millió font feletti extrát tehettek zsebre, míg a kiegészítő emberek kevesebbet kaptak.

A teljesítményalapú fizetések brutális hatását jól mutatja, hogy amikor a Liverpool legutóbb megnyerte az angol bajnokságot, a klub teljes bérköltsége egyetlen év alatt elképesztő mértékben, 42 millió fonttal ugrott meg, pusztán a bónuszok kifizetése miatt. Sőt, maguk a prémiumok sokszor nem is csak a végső győzelemhez kötöttek: a kieséses szakaszban a bónuszok körönként duplázódhatnak, ami megmagyarázza, miért ünnepelnek olykor a pályára sem lépő cserejátékosok is eksztázisban egy-egy utolsó perces továbbjutást.

A pályán szerzett bónuszok gyakran eltörpülnek a személyes szponzorációs szerződések mellett. Bár maga a díj nem jár pénzjutalommal, a szponzorok és a klubok busásan megfizetik: egy-egy csúcsszerződésben egy Aranylabdáért akár 4 millió eurós azonnali bónuszt is rögzíthetnek. A globális arculati jogok és a viselkedési klauzulák is hatalmas összegeket mozgatnak meg. Amikor arról hallunk, hogy egy játékos 1 millió eurós bónuszt kapott, az esetek túlnyomó többségében bruttó összegről van szó.

A topligák országai között folyamatos az adóverseny, de a trend egyértelműen a szigorítás. Spanyolországban, amely a „Beckham-törvény” révén korábban adóparadicsom volt, a profi sportolókat időközben már kizárták a kedvezményes (24%-os) adózásból. Így ma egy Real Madrid-játékos bónuszát az általános progresszív adó terheli, amely Madridban eléri a 45,5%-ot. Hasonló a helyzet az Egyesült Királyságban és Németországban is, ahol a legfelső jövedelmi sávban 45-47,5%-os állami elvonással kell számolni. Mennyit ér tehát egy BL-győzelem? Egy elméleti 1 millió eurós bruttó bónuszból a jelenlegi európai adókörnyezetben a játékos bankszámlájára nagyjából 450 000-550 000 euró nettó összeg érkezik meg. Ám ha ehhez hozzávesszük a szponzori trófeabónuszokat, a potenciális Aranylabda-prémiumokat és a BL-siker miatt megugró jövőbeli transzfer- és márkaértéket, a végső, hosszú távú haszon tízmillió eurós nagyságrendű az elit futballisták számára.

tags: #mennyit #kap #kassai #egy #bl #meccs

Népszerű bejegyzések:

• Tudjon meg többet a Spurs otthonáról, Tottenhamről
• A magyar futball "négytüdejű" ikonja
• Bajnokok Ligája legendák listája
• A kispályás foci története Siófokon
• Jegyvásárlás és belépés az MLSZ meccsekre