Árpád-házi Szent Erzsébet élete és kultusza Európában

A legendák születését három szakaszban írhatjuk le, amelyek idővel folyamatos jelen illúziójává olvadnak és ötvöződnek. Az első szakaszban valamely alkotó személyiség alakja, története, alkotása, életműve rögzül a nagyközösség kritikai tudatában. Millió és millió ember életének a részévé válik, túl fontos ahhoz, hogy feledésbe merüljön. A második szakaszban jelenléte megszokottá válik, már nem figyelünk rá. A harmadik szakaszban azt látunk bele, amit akarunk, amire szükségünk van. A történelmi tény kiindulópont lesz a történetmondáshoz, interpretációja már külön történet, koronként változhat, és mint tudjuk, változik is. Az interpretációban már maga az interpretátor a fontos.

A Közép-Európa megnevezés hallatán elsősorban a történelmi régió idéződik fel, amely a maga sokszínűségében és komplexitásában is képes volt egységet kialakítani az értékszemlélete terén. Ezért fontos a Szent Erzsébet kultusz kialakulásának bemutatásával érzékeltetni, mennyire eltávolodott napjaink Közép-Európa fogalma elődeinknek értékeitől, hiszen fontos annak figyelemmel kísérése, hogy milyen hagyományoknak is vagyunk az örökösei.

Szent Erzsébet, az európai szent

Köztudott, hogy Árpád-házi Szent Erzsébetet nem csak a magyarok, hanem a németek, az olaszok, és a spanyolok is valamilyen szinten magukénak érzik, de nem csak ők, hanem egész Európa körében nagy népszerűségnek örvend. Népszerűségét mi sem támasztja alá jobban, mint nevének elterjedése a XIII. századtól fogva, Európa szerte számos templom viseli Szent Erzsébet nevét. Ennek a nagy népszerűségnek az oka Magyarországon és a magyar lakta területeken egyértelmű, hiszen Erzsébet szülőföldjének hívhatta a magyar földet, neki mégis sikerült kivívnia egész Európa tiszteletét. A gondoskodás és az odafigyelés boldogabb sorsot biztosít az embernek, mint a háborúk pártolása, és éppen ezek az értékek fonódtak össze Erzsébet alakjával.

Élete és erényei

Erzsébet 1207-ben született II. András és Merániai Gertrúd lányaként. Születésének pontos helye még nem tisztázott, de valószínű, hogy Óbudán, Sárospatakon, vagy Pozsonyban született, ahonnan négy éves korában vitték el. Az irodalomtörténészek és a teológusok is azon az állásponton vannak, hogy a legvalószínűbb a sárospataki születési hely. Életének további része már inkább Németországhoz köthető.

A szent életű ősök, a királyi vér nagyban hozzájárult ahhoz, hogy I. Hermann, türingiai gróf Magyarországról válasszon feleséget elsőszülött fiának, Lajosnak, ugyanis az a háttér, amellyel Erzsébet rendelkezett, maga után vonta a szentéletre való hajlamot. A kor hiedelme szerint egy ilyen példás életet élő anya átörökíti utódaira mindazon kiválóságokat, melyekkel ő maga is rendelkezik. Ez erősíti és dicsőíti Türingiát, de ez csakis a magyar Árpád-házi dinasztiával létesült rokoni kapcsolat révén teljesedhet be, vagyis Erzsébet és Lajos házasságával. Így válik Árpád-házi Szent Erzsébet a német középkori irodalomban is kiemelkedő személyiséggé. Erzsébetet nem csak Magyarország, hanem a németek is magukénak vallják. Korántsem indokolatlanul, hiszen a mindössze négy éves királylányt Wartburg várába vitték, és nem tudunk arról, hogy később látta volna még szülőföldjét.

Szent Erzsébet népszerűségét számos erényének köszönhette:

• Előkelő származás
• Gyermekkori áhítatosság
• Ifjúkori szüzesség
• Példás házasélet
• Türelemmel viselt özvegység
• Adakozás
• Alázatosság
• A szegények segítése
• Betegek gondozása
• Ferences lelkiség
• A fizikai munka vállalása
• Empátia és felebaráti szeretet

Mindezen erények tulajdonában nem csoda, hogy Szent Erzsébet ekkora népszerűségnek örvend Európa szerte. Mintaszerű élete nagyon sok nőnek mutatott példát, mindenki szeretett volna eme rendkívüli erényekkel rendelkezni. Szent Erzsébet ábrázolásának legfontosabb jellemzője a derű, a boldogság, a közvetlen természetesség a középkorban és az újkorban egyaránt.

Halála és szentté avatása

Erzsébet 1231. november 17-én halt meg a németországi Marburgban, halála után legendája rögtön elkezdett terjedni óriási gyorsasággal, 1235. május 28-án IX. Gergely pápa szentté is avatta. Mivel élete nagy részét Németországban élte, Wartburgban és Marburgban, kultusza ezen a környéken kezdett terjedni.

Szentté avatásában nagy szerepet játszott Konrad von Marburg, aki a legendák szerint Erzsébet életében is fontos szerepet játszott. Konrad mester volt az, aki pártfogásába vette Erzsébetet férje halála után. Konrad híres volt erős aszketizmusáról, és szélsőséges világlátásáról, mely végül a korai halálba vezette. Mégis Erzsébet németországi kultuszának elterjedésében kulcsfontosságú szerepet tölt be, ő gyűjti a szentté avatáshoz szükséges dokumentumokat és indítja el a folyamatot. 1232. augusztus 11-re elkészítette a szentté avatáshoz szükséges, hatvan tanú vallomására támaszkodó, első hosszabb csodalistát. Ennek a dokumentumcsomagnak a mellékleteként született meg Szent Erzsébet első legendája, amely összefoglaló képet próbál adni az életéről.

A Summa vitae című rövid életírás Konrad Mester műve, amely két szemszögből ábrázolja Erzsébetet. Az egyik egy mélyen vallásos feleségről szól, aki alázatos, kegyes cselekedeteket tesz, olyan tulajdonságokat hangsúlyozva, amelyek nyilvánvalóvá teszik szentségét. A második rész a példás özvegységről szól: az özvegyről, aki férje halála után bátran és alázatosan viseli a megpróbáltatásokat, a szenvedést, engedelmességet fogad tanítójának, Konrad Mesternek, és lemond minden világi jóról, vagyonából pedig korházat alapít és élete végéig ott tevékenykedik. Szent Erzsébet életéről szinte mindjárt halála után készültek életrajzok, a legfontosabb források közé kell sorolnunk a Libellust, amely Erzsébet négy szolgálójának vallomását tartalmazza.

Szent Erzsébet életének fontosabb dátumai

A kultusz elterjedése Európában

Erzsébet halála után Wartburg és Marburg környékén kezdődött meg a legendaképződés folyamata. Életrajza bekerült Jacobus de Voragine Legenda aurea című gyűjteményébe is, amely a középkori Európa egyik legnépszerűbb olvasmánya lett. A 13. század közepétől számos sermo szól róla.

Német területek

Már az 1240-es évektől az európai képzőművészetben sorra jelentek meg a Szent Erzsébet-ábrázolások: szobrok, freskók, táblaképek, ereklyetartók, ablaküvegek festményei örökítették meg csodatételeit. Német területen az Überlingen am Bodensee, Szent Miklós templomának a freskóképén Erzsébet mint királylány aranybrokát ruhában és liliomos arany koronával a fején, térdelve imádkozik a tövissel koronázott, kigúnyolt, szenvedő Krisztus ábrázoló oltárkép előtt, és éppen levenni készül a koronáját.

A német Erzsébetről szóló verslegenda több mint 10 000 sorból áll és motívumaiban egy latin életrajzot követ. Olyan motívumok, mint Erzsébet - Krisztus menyasszonya, kiemelten szerepelnek. Dietrich von Apolda Szent Erzsébet-életrajza még az említett legenda előtt keletkezett s már mindazon információk nagy részét tartalmazta, amelyekhez a későbbi szerzők visszanyúltak. A német irodalom hangsúlyai az évszázadok során természetesen változtak. Az ófelnémet korszak vallásos irodalmának elsődlegességét követően az egyházi irodalom a középfelnémet időszakban is megőrizte erős súlypontjellegét. Ide tartoznak azok a legendák is, amelyeknek a korai szentéletrajzok nyomán nőtt meg a jelentősége. A németeknek idegen volt Erzsébet közvetlen vidámsága, természetessége, őszinte megnyilvánulása. A német fejedelemségekben még a középkor világa volt az uralkodó, amikor Erzsébet megérkezett Wartburgba, mégis igen jelentős ragaszkodást volt képes kiváltani a német nép részéről is.

Magyarországi kultusz

Mivel Szent Erzsébet Magyarországon született és kisgyerekkorát is ott töltötte, nem csoda tehát, hogy ott is nagyon gyorsan kezdett terjedni Szent Erzsébet kultusza. Magyar nyelven Erzsébet életéről először a Karthauzi Névtelen írt. Szembeötlően kirajzolódik az a két gondolat, amely később minden magyar nyelvű feldolgozásban kiemelt helyet kap: magyar származása, valamint tiszta élete. A reformáció után újraerősödő katolicizmus felelevenítette a magyar szentek kultuszát, Erzsébetet István, Imre és László mellett emlegetik, mint a négy legjelentősebb magyar szent egyikét. Ezek szintén európai viszonylatban is meghatározó történelmi személyek.

Hogy Erzsébet európai szentnek számít, jól ismert tény, hiszen az Erzsébetről szóló irodalom rendkívül gazdag. A Németországban írt nagyszámú és színes mondákhoz, legendákhoz képest a magyarországi Szent Erzsébet-mondák kevésbé színesek, inkább visszafogottak és a számuk is kevesebb, mivel Erzsébet csupán négy éves koráig élt Magyarországon, ennek következtében kevesebb természeti csoda történt és kevés ereklye került Magyarországra. A magyar betörések a késő 9. század óta meghatározóak voltak a Nyugat-Európában uralkodó hangulatra, de több mint egy évszázad alatt megváltozott ez a kép, és egy eszménykép alakult ki: Magyarország, mint a kereszténység védelmezője. A teljes német nyelvű török irodalom a 14-18. században ezt a magyarságképet ápolta és a magyarokat keresztény hősökként ábrázolta.

Moldvai tisztelet

Szent Erzsébet tisztelete nem csak azokban az országokban alakult ki, ahol született, vagy ahol élete nagy részét töltötte, hanem hatással volt egész Európára. Ennek függvényében Moldvában is kialakult Szent Erzsébet kultusza. Román földön elterjedt volt a magyar szentek tisztelete, több templom védőszentje volt magyar, valamint az ereklyék és művelődéstörténeti emlékek utalnak arra, hogy a románok körében igen elterjedt volt a magyar szentek tisztelete. A kutatások során több olyan emlék került elő - kályhacsempék, feszületek, kódexek - amelyek ezt bizonyítják. A legelterjedtebbek Szent László, Szent István valamint Szent Imre voltak, a női szentek közül pedig a legismertebb Szent Erzsébet volt. Egész Európa szerte szorosabb kapcsolat volt megfigyelhető a különböző népek között, hiszen az erény minden határon áthatolva képes volt egységesíteni a nemzeteket.

Moldvában a Szent Erzsébet kultusz létezését bizonyították, bár a századok folyamán fokozatosan elavult. Gyökeres változás a 19. század második felében történt, amikor előbb az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozó Bukovinában, majd a romániai városok katolikusainak körében ismét kialakultak bizonyos tiszteleti formák, majd a századforduló táján még intenzívebbé vált Árpád-házi Szent Erzsébet kultusza. Szent Erzsébetet Moldvában leginkább Türingiai Erzsébetnek nevezik, ezzel háttérbe szorítva a szent magyar eredetét. Árpád-házi Szent Erzsébetnek a moldvai csángók körében nem alakult ki a népi kultusza. Az egyház mint feleséget, mint anyát és mint özvegyet a beteljesedett női lét mintaképének tekintette, és tiszteletét ilyen értelemben bizonyos mértékig terjesztette is, de ezek a tanítások Moldvában jobbára csak a prédikációkban hangzottak el, és sehol nem hoztak létre helyi kultikus gyakorlatot. Nyomtatásban sem jelentek meg olyan Szent Erzsébet imák és legendák, amelyek a népi kultuszt esetleg erősíthették volna. A rózsacsoda története is kizárólag prédikációkból vált ismertté. Szent Erzsébet moldvai tiszteletének első nyomai a 17. századból származnak. A szenttel kapcsolatos legendák a 20. században már nem éltek a moldvai csángó folklórban.

Itáliai és Spanyolországi kapcsolatok

Itáliában a 13. századtól kezdve a ferencesek és a domonkosok népszerűsítették Szent Erzsébet kultuszát. Kiinduló pontja Perugia volt, amely város domonkos templomában avatta szentté Erzsébetet IX. Gergely pápa 1235-ben. A század végétől a nápolyi Mária királyné volt a legfőbb megrendelője Erzsébet itáliai ábrázolásainak. A nápolyi Santa Maria Donnaregina templomban található Szent Erzsébet életét bemutató képsort Mária királyné készíttette. Nagy hangsúlyt kap Erzsébet kisgyermekkora. Ezek a képek Erzsébet életének olyan eseményeiről számolnak be, amelyről a fennmaradt, német földön írt életrajzok és szentté avatási tanúvallomások nem tudhattak.

Visszamenve az időben egy újabb XIV. századi spanyol-latin kódexet kell megemlítenünk, amely szent Erzsébet életét és csodáit beszéli el. Ennek jelentősége azon a tényen alapszik, hogy részében spanyol nyelvű életrajz. Tehát ez azt támasztja alá, hogy Spanyolországban is élt az Erzsébet kultusz. Szinte hihetetlen Erzsébet példájának elterjedése Európa olyan távoli zugába, ennek magyarázata rokoni kapcsolatok révén lehetséges. Legkézenfekvőbbek a dinasztikus kapcsolatok. Közismert, hogy a középkor folyamán a magyar uralkodók házassági politikájuk révén az aragón koronával építettek ki szoros szálakat.

tags: #meszlenyi #renato #adatbank

Népszerű bejegyzések:

• Az Arsenal újdonságai Arteta irányítása alatt
• Információs és kommunikációs technológia az oktatásban
• Az ASUS BIOS beállításai
• Tudj meg többet Krisztián Attila és a Várda Labdarúgó Akadémia munkájáról
• Friss eredmények az északír fociról