A Mezőkövesd Zsóry FC Labdarúgócsapatának Gazdag Története és Fejlődése

Mezőkövesd városában a sportélet hagyománya több mint száz évre nyúlik vissza, már az 1900-as évek elején is több sportegyesület működött, megalapozva a későbbi évtizedek sikereit. A mai Mezőkövesd Zsóry FC gyökereihez nyúlva, a Mezőkövesdi Munkás Sportegyesület (MMSE) 1975. január 31-én alakult meg, számos szakosztállyal, köztük labdarúgó, sakk, ökölvívó, kézilabda, atlétika és röplabda szakosztállyal. Az idők folyamán azonban, főleg 1990 környékén több szakosztály is megszűnt, míg mások újonnan alakultak.

A klub neve az évek során változott: 1990-ben Mezőkövesdi Sport Egyesületre (MSE), majd 2012-ben Mezőkövesd Zsóry SE-re vette fel új nevét, amely alatt azóta is sikereket ér el.

A Labdarúgó Szakosztály Kezdeti Lépései és Felemelkedése

A labdarúgó szakosztály a megalakulást követően az első két évben a járási bajnokságban szerepelt, amelyet meg is nyert. Az osztályozókon azonban nem sikerült kiharcolni a feljebb jutást, egészen az 1977/78-as szezonig. Ezt követően az MMSE labdarúgói a következő évet már a megyei I-ben kezdhették el az akkor elkészült, vadonatúj sporttelepen, amely azóta is a klub otthona.

A megyei első osztályban zömmel a középmezőnyben végeztek a mezőkövesdiek, de az 1990-es években már sorozatban jöttek a dobogós helyezések is, míg az 1995-1996-os szezonban sikerült az első helyen végezni. Ez a siker utat nyitott a csapatnak a magasabb osztályok felé.

Az NB III-tól az NB I-ig: A Történelmi Út

A felnőtt csapat 1996-2006 között az NB III-ban szerepelt, leszámítva a 2000-2001-es idényt, amikor a Mátra csoportból való kiesés miatt a megyei I-be került. Sokáig azonban nem kellett bosszankodni, rögtön bajnoki címet nyertek a mezőkövesdiek, és egyből visszajutottak a harmadosztályba.

Az együttes az 1996-1997-es idényben újoncként ötödik helyen végzett a Tisza csoportban, de volt esélye arra is, hogy feljebb lépjen az NB II-be vagy NB I/B-be. A 2001-es visszatérés után rendre az NB III élmezőnyében végzett a csapat, többször is a második, harmadik helyen zárt. A 2006/2007-es szezonban, bár bronzérmet nyert a gárda, lehetőséget kapott arra, hogy a következő évadban az NB II-ben szerepeljen. Ugyan az első másodosztályú évben búcsúzni kényszerült a csapat, egy évvel később megnyerte az NB III Mátra csoportját, s ismét feljutott.

A 2009-től kezdődő időszak hozta el a Mezőkövesd Zsóry SE számára a történelmi áttörést. Az NB II Keleti csoportjában két ötödik, egy második és egy első helyet szerzett a csapat. A 2012/2013-as idény aranyérme után pedig a 2013/14-es szezonban az NB I-ben szerepelhetett a csapat, története során először.

Ez idő alatt nem csupán szakmai téren lépett előre a klub, hanem infrastruktúrában is jelentős fejlesztések történtek. Először műfüves pályák, majd 600 ülőhelyes lelátó épült a sporttelepen. Az NB I-es szereplésre pedig megépült a 4000 fős stadion is. Eközben az utánpótlás részére az egykori Tűzoltó pályán alakítottak ki edzőcentrumot, egy-egy nagy füves és műfüves pályával.

Az első NB I-es idény végül kieséssel végződött, a csapat 24 ponttal a 15., utolsó előtti helyen végzett. Az együttes a 2014-2015-ös szezonban, az immár egy csoportos, 16 csapatos NB II-ben negyedik lett. A következő idényben, 2015-2016-ban a 2. helyen zárt a Mezőkövesd, így újra feljutott az élvonalba. Az élvonalba feljutó Mezőkövesd-Zsóry a 2016-17-es magyar bajnokság őszi meglepetéscsapata volt. Tállai András gárdája az NB I. hatodik helyén zárta az őszi szezont, ami történetük legjobb NB I-es eredményét jelentette.

A Mezőkövesd Zsóry FC labdarúgócsapatának fejlődése a bajnoki osztályokban

A Sportegyesület Sokszínűsége: Egyéb Szakosztályok Története

A labdarúgás mellett az MMSE és később az MSE/Mezőkövesd Zsóry SE számos más sportágat is magában foglalt. A későbbi évek folyamán a szakosztályok száma bővült, 1979-ben csatlakoztak a tornászok, 1995-től pedig az úszók is.

• Női röplabda: A szakosztály 1975-1990 között működött, eleinte a megyei bajnokságban, majd 1981-től az NB II-ben szerepelt. Utolsó idényükben negyedik helyen zártak a másodosztályban.
• Atlétika: Az egyesület a kezdetektől foglalkozott atlétikával, elsősorban utánpótlás neveléssel. Az általános iskolás, illetve középiskolás korú versenyzők a megyei versenyeken képviselték az MMSE színeit, de úttörő, illetve diákolimpián országos versenyekre is eljutottak, és sikereket értek el.
• Kézilabda: A férfi és női kézilabdázók egészen a szakosztály 1993-as megszűnéséig a megyei első és másodosztályban versengtek, közepes sikerrel.
• Ökölvívás: Az ökölvívók is a kezdetektől az egyesület részét alkották.
• Sakk: A sakkozók szintén az SE alapítói közé tartoznak, eleinte a megyei csapatbajnokságban, majd 1991 óta általában az NB II-es bajnokság Barcza, illetve Erkel csoportjában szerepelnek.
• Úszás: Az úszó szakosztály a Zsóry fürdőben épült uszodának köszönhetően alakulhatott meg 1995-ben, és azóta is működik.
• Női futball: A legfiatalabb, női futball szakosztály 2006-ban alakult meg, s a csapat 2008 óta a megyei kispályás bajnokság állandó résztvevője.

Kihívások és Kritikus Hangok: A TAO-program és az Utánpótlás Kérdései

A Mezőkövesd Zsóry FC gyors felemelkedése és NB I-es szereplése nem maradt kritika nélkül, különösen a TAO-programmal összefüggésben, amely a magyar futballfejlesztést hivatott szolgálni.

A Mezőkövesd a tao-program elhibázottságának és igazságtalanságának jelképeként is emlegetik. A klub, melyet a NAV elnöke is támogat, a tao-program egyik legnagyobb nyertese, miközben egyes kritikák szerint magasról tesz a program célkitűzéseire. A pénz legnagyobb részét egyszerűen a futballcsapatot üzemeltető kft. kapja. Olyan szinten csinál bohóctréfát a magyar futball felemelkedésére létrehozott programból, hogy az már nehezen hihető. Az egy dolog, hogy a klub honlapján csak az elmúlt három évad tao-programja található meg a hatból.

A taós pénzek igényléséhez benyújtott sportfejlesztési programokban ambiciózus célkitűzések szerepeltek. Például: „A következő években szeretnénk a klub kiválasztási rendszerét tökéletesíteni és kiteljesíteni. Regionális szinten, a környező települések bevonásával tervezzük megszervezni a tehetség megfigyelést és kiválasztást. Még fiatalabb korosztályok felé nyitunk, és megkezdjük az óvodákkal való együttműködést. A körzet nagy létszámú óvodáival - az iskolákhoz hasonló - rendszeres labdás játékokat szervezünk.” A 2014-ben erre a programra 216 343 121 forintot kaptak, majd gyakorlatilag szóról szóra ugyanazt a programot, ugyanazokkal a vállalásokkal 2015-ben is benyújtották, és még több pénzt kaptak rá. Mezőkövesden, miként az a taózásban általánosan szokás, a profi klub és annak utánpótlása külön programra igényel támogatást. Ezt a merész vállalást 2014-ben, 2015-ben és 2016-ban is megtették.

Három év és összesen úgy 2 milliárd forintnyi támogatás után elvárható lett volna némi fejlődés az utánpótlás terén, különösen, hogy a mezőkövesdi utánpótlás a harmadosztályban, illetve a megyei bajnokságban szerepel. Az aktív toborzás része viszont igaz a dolognak, ugyanis Mezőkövesden a játékosok kinevelése helyett valóban inkább igazolnak. A két U17-es csapatban idén pályára lépő 39 játékosból mindösszesen 11-en tekinthetők saját nevelésnek, ellenben 20-an a nyáron kerültek az egyesülethez. A felnőtteknél pedig hírből sincs kövesdi nevelés, minden az NB I.-nek van alárendelve.

Miközben taós bevételek tekintetében dobogós a csapat, az utánpótlás-nevelés terén felmutatható eredménye gyakorlatilag nulla. A sportfejlesztési programban külön rovatba kell beírni a klub által kinevelt és onnan magasabb szintű csapat utánpótlásához, illetve bármelyik első vagy másodosztályú felnőtt csapathoz igazoló játékosokat. Mezőkövesden az elmúlt három szezonban egyetlen játékost tudtak ebbe a rubrikába beírni. Sőt, a közpénzből épült pályákból hármat még bérbe is adnak a saját utánpótlásuknak, amit a sportegyesület természetesen taóból fizetett.

A klub a profi csapat működtetésével sem hazudtolja meg önmagát, a legteljesebb mértékben tesz az MLSZ hazai, illetve fiatal játékosok szerepeltetését bátorító előirányzataira. Az MLSZ másik megkötése, hogy a külföldiek közül bajnoki meccsen csak hárman lehetnek egyszerre pályán, ám Mezőkövesden papíron pont annyi légiós van, amennyi lehetne (hét), de mellettük még vannak öten, akiknek sikerült elintézni a magyar papírjait. A klub szerint számukra az MLSZ céljai másodlagosak, a bennmaradás a legfontosabb.

Egy ilyen klubot természetesen a helyi önkormányzat és az országos kormányzat is ott támogat, ahol tud. A stadion építésére nagyjából nettó 1 milliárd forintot adott az állam, amiből az a 400 millió volt a legszebb, amit 2014 nyarán a rendkívüli tartalék terhére utaltak el nekik, hogy legyen miből gyorsan kipofozni a stadiont, örömére, hogy feljutottak. Az önkormányzat is bőkezűen patronálja a klubot, az elmúlt öt évben bőven félmilliárd forint felett költöttek a klubra. Kérdésként merül fel, miért pont Mezőkövesden fejlesztik ennyire a futballt, miközben az országban 13 olyan megye van, ahol nincs élvonalbeli csapat.

Jelen és Jövő: Fiatal Tehetségek és Folyamatos Küzdelem

A kritikus hangok ellenére a klub életében vannak pozitív fejlemények is, például fiatal tehetségek bemutatkozása és a folyamatos küzdelem a sikerekért. Vörös Barna, a Mezőkövesd Zsóry FC fiatal tehetsége kiemelkedően sikeres időszakon van túl, hiszen először szerzett gólt az NB II-es bajnokságban, majd nem sokkal később az U18-as válogatottban is eredményes volt egy felkészülési mérkőzésen.

„Elmondhatatlan érzés volt, amikor betaláltam, nagyon boldog voltam és vagyok. Még a hideg is kirázott. Kiváltságosnak érzem magam, hogy Magyarországot képviselhettem. Ráadásul külön öröm, hogy az én gólom döntötte el a találkozót.” - nyilatkozta Vörös Barna. A fiatal támadó nagy reményekkel érkezett a Mezőkövesd csapatához, és góljaival nemcsak saját karrierje kapuját nyitotta meg, hanem a csapat szempontjából is fontos pillanatokban tudott alkotni.

Angyal Péter, mindössze 17 évesen, szintén bemutatkozott a másodosztályban. Péter pályafutása a Kazincbarcikai Ördögök U12-es csapatánál indult, majd a Sajóvölgye Focisuli színeiben járta végig az utánpótlás korosztályokat. „Nagyon boldog vagyok, hiszen amióta Mezőkövesdre igazoltam, ez volt az egyik legnagyobb célom. Jó érzés volt pályára lépni a felnőttek között, élveztem minden percét. Természetesen érzem, hogy még van hova fejlődnöm, főleg a játék ritmusában, de ez teljesen természetes ilyen szinten.”

Csomós Tamás, a klub saját nevelésű játékosa, a Videoton FC Fehérvár elleni mérkőzésen debütált a felnőttek között. Gyöngyösön kezdte karrierjét, majd 2021 nyarától erősíti a Mezőkövesdet. Tizennégy évesen érezte szükségét a környezetváltozásnak, és úgy gondolta, Gyöngyösön elérte a maximumot. „Nagyon jó döntésnek tartom, hogy ide igazoltam, nagyon sokat fejlődtem mentálisan és fizikailag is.” Célja a magyar élvonalban való bemutatkozás, és ha lehetősége adódik, külföldön is kipróbálná magát.

Zachán Péter védő pályafutása is mérföldkőhöz érkezett a klubnál, hiszen 50. alkalommal lépett pályára mezőkövesdi színekben. A 2024 nyarán érkező játékos rövid idő alatt állandó szereplője lett a csapatnak, amit az is jelez, hogy a klub idén januárban 2027-ig meghosszabbította a szerződését.

A csapat jelenlegi formájában a csapategységet emelik ki erősségként. A szakmai stábbal való összhang és a taktikai utasítások betartása kulcsfontosságú. A játékosok és edzők folyamatosan törekednek a fejlődésre és a sikerekre, a szurkolók támogatását pedig minden mérkőzésen nagy motivációt jelent. „Nagyon örülök annak, hogy a hazai mérkőzések mellett idegenbe is elkísérnek bennünket a szurkolóink, sok erőt adnak nekünk.” - hangzott el.

tags: #mezokovesd #zsory #foci #100 #eves

Népszerű bejegyzések:

• A Conor McGregor vs. Nate Diaz küzdelem részletei
• Az NB III-ban szereplő Szolnoki MÁV és Cigánd
• A Fradi saját nevelésű tehetségei
• A román válogatott futballista, aki nyelvész is volt
• Játékvezetői álmok és válogatott mérkőzések