A labdarúgó-Európa-bajnokság, mint a futball fejlődésének motorja

A labdarúgó-Európa-bajnokság az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) szervezésében, négyévente megrendezésre kerülő, az UEFA-tagországok férfi labdarúgó-válogatottjai számára kiírt labdarúgótorna. Az európai labdarúgás és egyben az UEFA legfontosabb eseménye. Az elsőt még 1960-ban rendezték és a 2016-os az első melyen 24 csapat indulhat. Az elsőt 1960-ban rendezték Európai Nemzetek Kupája néven. Az Eb-győztes csapat jutalma a mai napig az Henri Delaunay-trófea.

Az Európa-bajnokság születése és korai évei

A történelem első Európa-bajnokságát 1960-ban rendezték. Az azt követő évtized aztán a futball legizgalmasabb időszakává vált, ekkor alakult ki a sportág ma is ismert arca. Mindehhez azonban kellettek a rebellis franciák, egy esős angol este, amelyen vereséget szenvedett a Budapesti Honvéd, és a kényszeresen a legjobbat hajszoló szurkolók is. Az 1950-es évek elején Európa társadalmilag, gazdaságilag és politikailag is jelentős változáson ment keresztül. A folyamatok középpontjában a katalizátorként működő Franciaország állt. A luxemburgi születésű francia politikus, Robert Schuman javaslatára Franciaország, az NSZK, Olaszország és a Benelux-államok együttműködése gazdasági síkon célozta az egységesedést az Európai Szén- és Acélközösség megalapításával (1951), de a futballban is a franciák jártak élen.

Az UEFA megalakulása és Henri Delaunay víziója

Az európai futball hatalmának megszilárdítása céljából az 1952-es helsinki FIFA-konferencia után nyilvánvalóvá vált, hogy Európa dominanciája a nemzetközi futball korabeli vezető szervezetében meggyengült, a futball bölcsője elvesztette vezető szerepét és a sportág fejlődésére gyakorolt befolyását. Ez vezetett oda, hogy Kelet és Nyugat képviselői 1954. június 15-én találkoztak Bernben, és még aznap megszületett az európai futball vezető szervezete, az UEFA (eredeti nevén Union des Associations Européennes de Football). Az UEFA megalapítása után a francia Henri Delaunay azonnal előállt régóta dédelgetett tervével: a világbajnokságok mintájára rendezzenek tornát az európai válogatottak számára is. Hasonlóan, Henri Delaunay álmodta meg az Európa-bajnokságot is még 1927-ben, de csak 1960-ra lett belőle valóság.

Az egykori labdarúgó és játékvezető az 1920-as évekre ismert sportvezető lett. Fontos szerepe volt a francia szövetség megalakulásban, és vezető tisztséget töltött be a FIFA vezetésében. Teljes mellszélességgel támogatta Jules Rimet vb-ötletét, és áttételesen neki köszönhető a Bajnokcsapatok Európa-kupája is. Az UEFA 1954-es megalakulása után nagy hatású tanulmányt publikált „Lehetséges-e az összeurópai klubfutball megszervezése?” (Is it possible to build a footballing Europe?) címmel, ami gyorsan elvezetett a BEK első kiírásához. Ám mielőtt Eb-ről beszélhettünk volna, az európai klubfutballnak át kellett esnie egy nélkülözhetetlen állomáson: a Bajnokcsapatok Európa-kupája elindulásán.

A Wolverhampton-Honvéd mérkőzés hatása

A BEK létrejöttében fontos szerepe volt annak, hogy 1954-ben a Wolverhampton Wanderers 3-2-re legyőzte a Budapesti Honvédot, és kinevezte magát Európa, sőt a világ legjobb csapatává. Az eredményben bizonyára volt némi szerepe annak, hogy a Wolverhampton menedzsere, Stan Cullis az amúgy is esős időben addig locsoltatta a pályát, míg az sártengerré változott, de tény, hogy a Szpartak Moszkva elleni siker után pár nappal a Wolves újabb nagy skalpot szerzett a Puskás-féle Honvéd legyőzésével - ráadásul úgy, hogy a magyar csapat félidőben 2-0-ra vezetett. „A Wolves legyőzte a magyar bajnok Honvédot, a világ legcsodálatosabb csapatát. Tette mindezt a legnagyszerűbb mérkőzésen, amelyet valaha láttam” - írta a Daily Mirror tudósítója. A franciáknak csípte a szemét az angolok öntömjénezése, terveikkel azonnal színre léptek, és gyorsan meg is állapodtak az európai klubokkal abban, hogy 1955-ben elindítják a Bajnokcsapatok Európa-kupáját, amelynek keretében a meccseket villanyfény mellett, hétközi, esti időpontokban rendezik majd, hogy minél nagyobb tömegek láthassák. A folyamat megállíthatatlan volt: a sport - és vele együtt milliónyi szurkoló - mindig a legeket kereste, a sorból pedig már csak a legerősebb, legjobb, legszebb európai válogatott hiányzott.

A labdarúgás professzionalizálódása az Európa-bajnokság tükrében

Mindent magával ragad a profizmus. Az 1950-es években a futball eszközeiben és külsőségeiben is elindult a profizmus útján, hogy az első, 1960-as Európa-bajnokság végleg elhozza az áttörést, és a kontinens egyértelműen legnépszerűbb sportjává váljon. Az 1960-as évek elhozták szinte mindazt, amit ma a modern futballhoz kötünk. Korábban csak fényes nappal játszották, és bár így sem nélkülözte a szenvedélyt, az elsöprő drámát és színpadi show-t, az egyenes kieséses rendszerben zajló nemzetközi kupák kiteljesedése, a villanyfény mellett játszott mérkőzések, az Európa-bajnokságok és a televíziózás hozta el katarzist.

Technológiai fejlődés és a televíziózás szerepe

A játék, amilyennek ma ismerjük, nagyban köszönhető a technológiai fejlődésnek. 1961-ben feltalálták a videomagnót, sőt 1967-ben már volt hordozható változata is, ami óriási lökést adott a televíziózásnak, és magának a futballnak is: elindultak az első tv-műsorok, beszélgetések és gólösszefoglalók: Németország: Sportschau (1961), Anglia: BBC Match of the day (1964), Olaszország: 90. Minuto (1970). A lassított visszajátszások megteremtették az elemzések lehetőségét. A technikai forradalom eszközeivel az olaszok robbantottak először: 1967-ben elindult a Moviola című televíziós elemzőműsor Heron Vitellivel és Carlo Sassival. A labdarúgás szakmai elemzése ezzel a lépéssel indult el afelé, hogy a televíziózás integráns részévé és ezzel a futball egyik legerősebb marketingeszközévé váljon - derül ki a Global History of Football című kiadvány visszatekintőjéből.

A globális hatás és a marketing szerepe

Money, money, money. A nemzetközi közvetítésekkel járó hatalmas piaci elérés három területen befolyásolta a futball fejlődését döntő módon:

• A meccsek követhetővé váltak az edzők számára, ami sportszakmai fejlődést indukált.
• A mérkőzések az egész világon elérhetővé és követhetővé váltak, a labdarúgás globális népszerűségre váltotta helyi ismertségét, és ezzel együtt a játék innovációi is gyorsan elterjedtek Ázsiától Amerikáig.
• A játékosok és a csapatok kőkemény reklámhordozóvá váltak, megindult a kultuszteremtés és a futball brandesítése.

Ez a rendkívül inspiráló, kompetitív és innovatív környezet vezetett oda, hogy az 1970-es évekre a labdarúgás szakmai forradalma - a totális futball - végigsöpörjön a világon. Az első Eb-t a Szovjetunió nyerte 1960-ban.

Az Európa-bajnokság formátumának alakulása

A torna az évtizedek során folyamatosan bővült és fejlődött. 1976-ig mindössze a legjobb 4 csapat vett részt a tornán. A tornán résztvevők számát 1980-ban 8-ra, 1996-ban 16-ra növelték. 2008. Szeptember 26-án dőlt el, hogy 24 csapatos Európa-bajnokság lesz. 1960-ban és 1964-ben ezek oda-visszavágós, egyenes kieséses selejtezők voltak, ezt követően azonban a selejtezőkben csoportmérkőzések, illetve pótselejtezők döntöttek. 1976-ig a rendező országot a 4 részt vevő csapat hazája közül választották. Ezt követően a selejtezőket megelőzően döntötték el, hogy mely ország rendezi a bajnokságot, így ettől fogva már ennek az országnak a válogatottja automatikusan - selejtezők nélkül - kvalifikálta magát a tornára.

Rendezési helyszínek és a társszervezés

Az első ilyen eseményt 1960-ban a Szovjetunió nyerte. Három alkalommal a német (kétszer NSZK-ként) és a spanyol válogatott diadalmaskodott. Rajtuk kívül a franciák mondhatják magukat többszörös győztesnek, ők kétszer nyertek Eb-t. 2000-ben először rendezett közösen két ország Eb-t, ekkor Hollandia és Belgium adott otthont az eseménynek. A 2008-as és a 2012-es eseményt is két ország közösen rendezte. A 2016-os Európa-bajnokságot Franciaország rendezhette. 2020-ra Michel Platini UEFA-elnök új javaslattal állt elő: ne legyen kifejezetten házigazda ország, hanem az egyes mérkőzések rendezési jogát különböző országok egy-egy városa kapja meg. A torna rendezését ennek megfelelően 13 ország egy-egy városa nyerte el (London lett a legjobb négy küzdelmeinek házigazdája, a többi 12 helyszín három csoportmérkőzést és egy egyenes kieséses mérkőzést kapott). Utóbb a helyszínek száma Brüsszel visszalépésével 12-re csökkent, helyette a döntő házigazdája, London kapott további négy mérkőzést. A hagyományos rendszerben Magyarország három alkalommal pályázott a rendezésre: 2004-re Ausztriával közösen, 2008-ra önállóan, 2012-re Horvátországgal, de egyik alkalommal sem sikerült elnyernie.

A 2016-os Európa-bajnokság, mint példa

Június 10-július 10-ig rendezték Franciaországban a 2016-os Európa-bajnokságot. Az idei franciaországi Eb már a 15. kontinensviadal volt. 24 csapat, több mint 500 játékosa mérkőzött meg egymással a Delaunay-trófeáért. Az Eb-n összesen 51 összecsapás volt, az Európa-bajnokság címvédője Spanyolország. A mérkőzéseket Franciaországban tíz helyszínen rendezték, Bordeaux-ban, Lille-ben, Nizzában, Lyonban, Marseille-ben, Saint-Etienne-ben, Toulouse-ban, Párizsban, Lensban, továbbá Saint-Denis-ben. A nyitómérkőzést és a döntőt is a Stade de France-ban tartották majd, ez a stadion adott otthont az 1998-as világbajnoki döntőnek is, melyet a hazai csapat nyert. Az Eb június 10-én kezdődött a nyitómérkőzést a házigazda franciák a románok ellen játszották, a döntőt július 10-én, 21:00-kor rendezték. A 2016-os franciaországi Európa-bajnokság mérkőzéseit az M4 Sport és az m4sport.hu élőben közvetítette.

Magyarország részvétele a 2016-os tornán

Magyarország 44 év után jutott ki újra a kontinensviadalra. A magyar válogatott az F csoportba került Portugália, Ausztria és Izland mellett és Bordeaux-ban, Marseille-ben és Lyonban játszotta a mérkőzéseit.

A 2016-os labdarúgó Európa-bajnokság csoportbeosztása

A 2016-os Európa-bajnokság egyenes kieséses szakasza

• Nyolcaddöntők:
  1. Június 25. 15:00 A2 - C2
  2. Június 25. 18:00 D1 - B/E/F3
  3. Június 25. 21:00 B1 - A/C/D3
  4. Június 26. 15:00 F1 - E2
  5. Június 26. 18:00 C1 - A/B/F3
  6. Június 27. 21:00 E1 - D2
  7. Június 26. 18:00 A1 - C/D/E3
  8. Június 27. 21:00 B2 - F2
• Negyeddöntők:
  1. Június 30. 21:00 1. - 2. nyolcaddöntő győztesei
  2. Július 1. 21:00 3. - 4. nyolcaddöntő győztesei
  3. Július 2. 21:00 5. - 6. nyolcaddöntő győztesei
  4. Július 3. 21:00 7. -8. nyolcaddöntő győztesei
• Elődöntők:
  • Július 6. 21:00 1-es és 2-es negyeddöntő győztese
  • Július 7. 21:00 3-as és 4-es negyeddöntő győztese
• Döntő:
  • Július 10. 21:00

tags: #mi #dont #az #europa #foci

Népszerű bejegyzések:

• Érdekességek Kollár József pályafutásából
• Minden, amit tudni érdemes az UEFA Szuperkupa helyszíneiről
• Magyar női válogatott a Nemzetek Ligájában
• Útmutató tehetséges focistáknak
• Ismerje meg az Oroszlánok globális futballútját