A labdarúgás története és gazdasági háttere Magyarországon és világszerte
Az idei foci Eb a sorban a 15. lesz, és előreláthatóan egész Európa egyként fogja követni az eseményeit. A foci iránti csillapíthatatlan, sőt, növekvő elhivatottságot mutatják a számok is: az Európai-Labdarúgó-szövetség (UEFA) tagszövetségeiben összesen 50 millió az igazolt labdarúgók száma. De vajon mikor kezdődött ez a hatalmas focimánia? Írásos feljegyzések tanúsága szerint, mint ahogy sok egyéb téren, a labdarúgás kezdeti formáiban is a kínaiak voltak az elsők.
A cu-künek („rúgni labda”) nevezett játékot egy szőrrel és tollal kibélelt bőrből készült labdával játszották, a lényege pedig az volt, hogy egy, a pálya közepén elhelyezett hálóba vágott, 40-60 cm átmérőjű lyukon juttassák keresztül a játékosok. Csak úgy mint manapság, tilos volt a kéz használata, a labdát a láb, fej, hát és váll használatával, cselezgetve kellett a célba eljuttatni. A játékot Kr.e. 200 körül már ismerték. Persze Japánban is megjelent a labdarúgás helyi formája, de a kínaitól eltérően, ez csak a nemesi urak és magas rangú hivatalnokok játéka volt.
Az európai labdarúgás gyökerei és a Calcio
Az ókori görögök sportosságáról mindenki tud, meglepő módon azonban az európai futball gyökereit nem náluk kell keresnünk. Egészen a középkorig kellett várni, amíg Angliában és Franciaországban egy, a pogány hagyományokon alapuló szokás kezdett kialakulni. Eszerint tél végén, de legkésőbb tavasszal egy bőrlabdát töltöttek meg különféle anyagokkal, kóccal, szőrrel, tollal, amik a rontást és az ártó szellemeket szimbolizálták. Az eseményen - aminek a célja az volt, hogy a településtől minél messzebb rugdossák el a bőrbatyut, mielőtt az szétesne -, részt vett a falu apraja-nagyja. Ez a népi mulatság a XIV. században ért véget, amikor is mindkét országban betiltották, mondván túl durva, sőt mi több, ördögi mulatság.
A mai formájára leginkább emlékeztető, Európában az első, körülhatárolt pályán, mérkőzésvezetővel játszott labdarúgó játékokat Firenzében játszották, a neve calcio volt. A létszám nagyobb volt, mint manapság, ugyanis a csapatok egyenként 27 játékosból álltak, melyek szerepe a következőképpen oszlott meg: elől 15 csatár, a második sorban 5 fedezet, mögöttük 4 védő, a negyedik sorban újfent 3 védő, közülük pedig a középső volt a kapus. Csak ő érhetett hozzá kézzel a labdához, a többi játékos csak rúghatta, illetve ököllel üthette. A bíró szigorúan betartatta a szabályokat, figyelte és számolta a gólokat és a bűntetőpontokat is.
A modern labdarúgás kialakulása és elterjedése
A modern labdarúgás közvetlen elődje az angliai diákok sportszeretetének köszönhetően fejlődhetett ki még az 1820-as években. A pálya nagyságát és a résztvevők számát is meghatározták, illetve megalapították az első amatőr futballklubokat. A XIX. század végéig megszületett a ma is használatos szabályok többsége, a foci pedig Európa-szerte utolérhetetlen népszerűségre tett szert, így teljesen kiszorította az érdeklődés középpontjából a többi labdajátékot. 1930-ban pedig már az első világbajnokságot is megrendezték.
A futball magyarázata: Első epizód
A Magyar Éremkibocsátó Kft. 25 darabos éremszettel kívánja tiszteletét tenni a Labdarúgó-Európa-bajnokság résztvevői előtt, mely exkluzív gyűjtemény most a széles vásárlói közönség által is megszerezhető.
A hazai labdarúgás gazdasági háttere és fejlődése
Magyarországon az utóbbi években óriásit fejlődött a labdarúgás. Ennek a gazdasági hátterének és a fejlődéshez társuló eredményeknek a bemutatásához először is definiálni szükséges olyan fogalmakat, mely segít megérteni azt, hogy Magyarország sportfinanszírozása hogyan működik. Az állam jelentős mértékben van jelen a sport finanszírozási rendszerében. Fontos szerepet kapnak a látvány-és csapatsport támogatások és a különböző beruházási kiadások, amelyek nem csak Magyarország területére összpontosulnak. A hazai sport terén működő szervezetek gazdasági hátterét biztosító finanszírozási rendszerről átfogó képet kapunk, megismerkedve a gazdasági mechanizmusokkal, valamint az elmúlt időszak változásaival, átalakulásokkal, melyek a sportot, főleg a labdarúgást financiális szempontból érintik, továbbá a napjainkban működő támogatási formákkal, azok forrásaival.
A magyar labdarúgó-bajnokság születése és az első mérkőzések
A labdarúgó-bajnokság kiírása újabb lendületet adott a sportágnak. A rendszeres mérkőzések lehetősége a bajnoki címért, a már tétre menő küzdelem, még a legszegényebb egyesületeket is arra serkentette, hogy megalakítsák futball-szakosztályaikat, az egyesületen kívül álló fiatal sportolókat pedig arra, hogy egyesületbe tömörüljenek. A bajnoki pontokért folytatott küzdelem hozzásegítette a magyar futballsportot, hogy kitermelje a játékostehetségeket.
Az első bajnoki mérkőzést 1901. február 17-én rendezték meg a Millenárison, amelyet még az ezredéves ünnepségek sportrendezvényeire alakítottak ki, egyik oldalán falelátóval, a másikon ferde domboldallal. A kettő között elterülő homokos küzdőtéren játszotta a Budapesti Torna Club az edzőmérkőzéseit és a barátságos találkozóit. Ekkor, négy évvel a klub megalakulása után került sor a bajnoki bemutatkozásra is. Az ellenfél a Budapesti Sport Club a Juhász - Szedlyák, Giszinger - Klein, Fey, Steiner, Klein II, Rames, Dinics, Terke, Kertész összeállításban lépett pályára. A piros-fehér mezben kifutó BTC volt a mérkőzés abszolút esélyese, és az első félidőben kapujához is szögezte ellenfelét. A szívósan védekező BSC ellenállása csak a korabeli sztár, Ray Ferenc gólja után tört meg, attól kezdve viszont már nem volt kétséges az első bajnoki végeredménye: a BTC 4-0-ig meg sem állt.
Az első magyar bajnokok és a korai riválisok
Az első magyar bajnokságot a BTC nyerte, miután minden mérkőzésén győzött. A legnagyobb vetélytárs, a MAFC ellen is sikerült 5-2-re győznie. 1901. december 1-én játszotta első nyilvános mérkőzését az MTK csapata. Külön érdekesség, hogy a kék-fehérek első ellenfele a későbbi nagy vetélytárs az FTC volt. Az FTC 5-1-re győzött a barátságos mérkőzésen. Az 1902-es bajnokságot ismét a BTC csapata nyerte, ezúttal is veretlennek bizonyult, de már becsúszott egy döntetlen is. A csapatok ekkoriban még teljesen amatőrök voltak, hivatásos edzője még a BTC-nek sem volt. Az edzéseket elsősorban a csapatkapitányok vezették.
A korai futballkultúra és a szurkolók
A BTC volt a legnépszerűbb csapat. Szurkolótábora elsősorban olyan fiatalokból állt, akik a szabályokkal nem igazán voltak tisztában. A főbb bekiabálások a szurkolók részéről: „Rúgd szét! Lökd föl!” Az olykor-olykor szépen megnövekedő közönség tekintélyes része az állóhely mögötti városligeti fák ágainak segítségével díjmentesen jutott a kerítésen át az „ígéret földjére”.
A futball magyarázata: Első epizód
1902. október 12-én Bécsben tartották az első magyar-osztrák mérkőzést, amit az osztrákok 5-0-ra megnyertek.
Az FTC és az MTK felemelkedése, a nagy rivalizálás kezdete
1903-ban megszerezte első bajnoki címét az FTC, de a legnagyobb meglepetést az első osztályban először induló MTK aratta: Az MTK-nak különösen sok hívet szerzett a BTC fölött május 10-én kivívott 3-1 arányú szenzációs győzelme, amely egyúttal a BTC csapatának első bajnoki veresége volt. Az MTK játékosok ugyan testi erőben elmaradtak a BTC bajnokaitól, de ezt pontos összjátékkal, technikai megoldásokkal, lapos összjátékkal ellensúlyozták. Az MLSZ elnökének Banovits Kajetánt a MÁV igazgatóját választották meg. Ebben az évben alapította meg az első futballvándordíjat, az Ezüstlabdát Polonyi Géza képviselő. Az első hazai vándordíjat, az Ezüstlabdát is a fradisták nyerték! Öt kiírásban győztek (1903-1909), és így a szép trófea végleg az FTC-é lett. Napjainkban a Fradi-futballmúzeumban látható.
Az 1904-es bajnokságot az MTK nyeri, már ekkor megkezdődik az FTC és az MTK napjainkban is tartó vetélkedése. Az FTC jelszavai a három E betűs szó: Erő, Egység, Egyetértés. Az MTK 1888-ban jött létre, a Nemzeti Torna Egyletből kivált, jelentős részben zsidó sportolókból. Az NTE versenyzői között ugyanis voltak, akik 48-as politikai hitvallásukkal összeegyeztethetőnek vélték az antiszemitizmust. Abban a liberális korban a zsidó vallású sportolóknak ezt nem kellett eltűrniük, és a többi haladó gondolkodású társaikkal a kilépés mellett döntöttek. Az MTK mindig hű maradt elveihez. Fajra, felekezetre, politikai felfogásra, osztályhelyzetre, állampolgárságra való tekintet nélkül, mindenkit szívesen befogadott, aki kebelén belül akart sportolni.
Az 1905-ös bajnokság és az első botrányok
Az 1905-ös bajnokságot ismét az FTC nyerte. A BTC ugyanis nem indult, mivel előnyben részesítette a külföldi csapatokkal való mérkőzéseket és inkább nemzetközi futball-túrákon vett részt. Az a roppant lelkesedés, ami a ferencvárosi vezetőket éppúgy jellemezte, mint a klub hatalmas szurkolótáborát - átragadt a játékosokra is. Az FTC gyorsan, energikusan, lelkesen játszott, helyzetfelismerés és bátor elhatározóképesség jellemezte az együttest. Összjátéka is elég tervszerű volt, támadásvezetése pedig éles, gólra törő. Az FTC játékát még a többi csapaténál is energikusabb, erőteljesebb küzdőkedv jellemezte. Már a kezdet kezdetén a játékosok szíve, akarata, harci szelleme volt az a tényező, ami a későbbi sikerek kovácsa lett, és ezzel tömörítette az FTC maga mögé már akkor nagy létszámú, lelkes szurkolótáborát, és tette legendássá a híres „Fradi szívet”.
1905-ben szerepelt először az első osztályban az UTE, az első FTC-UTE találkozót pedig 1905. február 19-én a Soroksári úti pályán játszották, amit 2-0-ra nyert a Ferencváros Weisz Ferenc két, 30-35 méterről lőtt bombagóljával. Ebben az évben volt a labdarúgás első igazi botránya is. A Postást a többi csapat nem szerette, azzal vádolták, hogy állásígérettel magához csábítja a szegényebb fiatalokat. A Postás-Föv. TC mérkőzés kapcsán felmerült a gyanú, hogy a Föv. TC két játékosát állás ígéretével gyengébb játékra, illetve átigazolásra szerették volna rábírni. Ekkoriban az MTK volt a bajnokcsapat.
A labdarúgás intézményesülése és nemzetközi elismerése
1907-ben kultuszminiszteri rendeletet adnak ki, melynek értelmében középiskolai tanulók nem szerepelhetnek nyilvános futball-mérkőzésen. A fiatalok jelentős része ezután álnéven játszik. Ebben az évben az MLSZ tiszteletbeli tagjának kéri fel gróf Apponyi Albertet, az akkori kultuszminisztert, elismerésül azért a tevékenységért, amellyel segítette a labdarúgás nemzetközi kapcsolatainak kialakítását. Apponyi Albert válasza: „A Magyar Labdarúgók Szövetségének tiszteletbeli tagjának történt megválasztásomért ezúton mondok őszinte köszönetet. Áthatva a testnevelés fontosságának tudatától és jól ismerve azt a történelmi tanulságot, hogy csak a testileg is erős és egészséges nemzetek képesek szellemi és erkölcsi téren is nagy és maradandó alkotásokra, mindenkor kedves kötelességemnek ismerem a testnevelés ügyét a hazai ifjúság érdekében a rendelkezésemre álló eszközökkel támogatni. Szívből üdvözlöm az MLSZ-t és kívánom, hogy törekvéseiket és buzgó munkálkodásukat siker koronázza.”
A futball magyarázata: Első epizód
Még ebben az évben a FIFA (a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség) teljes önállósággal felvette tagjai közé hazánkat. Nem szorul bizonyításra, hogy a futball már akkor milyen nagy befolyással bírt a politikai életre (és viszont). Az 1909-es FIFA- kongresszust már Budapesten rendezték, ami újabb sportdiplomáciai sikernek számított. Mindenki, aki a kongresszuson részt vett, elragadtatással nyilatkozott szövetségünk vendéglátásáról. Bemutattuk vendégeinknek fővárosunk szépségeit, modern intézményeit, s láthatták, hogy itt fejlett kultúrnemzettel állnak szemben, amelynek vannak és lehetnek jogos aspirációi, amelyeket méltányolni és tiszteletben tartani kell. Szövetségünknek és a magyar futballtársadalomnak fejezte ki elismerését Budapest első polgára, Bérczy István dr.
tags: #mi #minosul #fenntartasnak #labdarugas
