Magyarországi stadionépítési költségek és a sportinfrastruktúra fejlesztése
Az elmúlt évtizedben a magyarországi sportlétesítmények fejlesztése jelentős közpénzeket emésztett fel, különösen a labdarúgás területén. Az Orbán-kormány intenzív stadion- és sportcsarnoképítő tevékenysége jelentős átalakulást hozott a hazai sportinfrastruktúrában, amelynek költségei és megtérülése éles viták tárgyát képezik.
A stadionépítési láz kezdetei és mértéke
Az Orbán-kormány megszállott stadion- és sportcsarnoképítő. Immár a 27. stadion építése zajlik az országban. A G7 összesítése alapján tíz év alatt huszonhét új aréna nőtt ki a földből, amire összesen 600 milliárd forint közpénzt költött el a kormány. 2020-ig 23 stadiont adtak át összesen bruttó 350 milliárd forintért.
A sportlétesítmények infrastrukturális megújítása 2010 óta vett rendkívüli lendületet. A sort a felcsúti, a Kúria álláspontja szerint nem közpénzek minősülő tao-támogatásból felhúzott Pancho Aréna nyitotta 2014 áprilisában. Ezután mindössze két héttel adták át a fideszes fellegvárban, Debrecenben felépült Nagyerdei Stadiont és még ebben az évben megnyitotta kapuit a Fradi új arénája, a Groupama is. Ezt követően indult be igazán a stadionépítési láz, amelynek köszönhetően gyakorlatilag szinte az összes olyan csapat új stadiont kapott, amely ebben az időszakban megfordult az NB I-ben, de még a másodosztályú együttesek közül is soknál költöttek százmilliókat-milliárdokat a helyi arénára. A projektek nagy része 2020-ra lezárult. A felcsúti avatót követő bő hat évben további huszonhárom stadiont adtak át, amelyekre összesen bruttó 350 milliárd forintot fordítottak.
Nemzetközi összehasonlításban Magyarország kiemelkedő. Az UEFA adatai szerint a 2024-es Európa-bajnokságon részt vevő országok közül csupán háromban építettek több stadiont, mint Magyarországon. Előttünk Törökország, Anglia és Németország szerepel. A 2020-as évek elején aztán kicsit enyhült a stadionépítési láz: 2021-ben és 2022-ben egyetlen új arénát sem avattak, és 2023-ban is csak egy készült el, igaz ez volt a legdrágább mind közül.
A stadionok finanszírozása és kiemelt projektek
A közpénzek jelentős része, közel kétharmada stadionok és sportcsarnokok építésére, fejlesztésére fordítódik. Az Index számításai szerint az elmúlt 10 évben épülő focistadionokra összesen 330 milliárdot költöttek. A G7 összesítése alapján 2014 óta tíz év alatt huszonhét új aréna épült, amire összesen 600 milliárd forint közpénzt fordítottak.
A költségek az egyes létesítmények esetében elég széles skálán mozogtak. A stadionfejlesztési program keretében felújított arénák közül több csak néhány százmillió adóforintba került. A Groupama, a fehérvári és a szombathelyi arénák azonban külön-külön is 19 milliárd forintba kerültek, míg a Puskás Aréna ennek a tízszeresébe. Ezen belül kiemelkedő a Puskás Aréna és az atlétikai stadion, amelyek külön-külön is közel 200 milliárd forintba kerültek. A két gigaberuházás mellett további 13 olyan projekt volt, ahol ténylegesen új stadion épült, ezek költsége 2 és 18 milliárd forint között szóródott. A többi beruházás átépítés, bővítés vagy egyéb fejlesztés volt.
A futam amit nem akartak megrendezni - A magyar WSBK forduló belülről
A Puskás Aréna: egy gigaberuházás elemzése
A Puskás Aréna volt a legdrágább beruházás, közel 190 milliárddal. Az új Puskás Stadion egy székre jutó költsége 2,1 millió forint, ami tartalmazza a nem stadion jellegű terek - például konferenciatermek, parkolók, hidak, sportmúzeum, rendőrőrs, étterem, szurkolói bolt - költségét is. Az új Puskás Ferenc Stadion 2016-ban a közbeszerzési hatóságnál is leadott bruttó becsült értéke a hivatalos költségbecslés alapján 180,02 milliárd forint volt.
A kivitelező kiválasztásához szükséges nyílt nemzetközi közbeszerzési eljáráson két ajánlat érkezett. A Strabag Építő Kft., Strabag-MML Magas- és Mérnöki Létesítmény Építő Kft., Strabag AG közös ajánlattevők 3,3 százalékkal drágább ajánlatot adtak, mint a Magyar Építő Zrt. és ZÁÉV Építőipari Zrt. közös ajánlattevők. Az olcsóbb ajánlat tartalmazta az építés költségét, a három hónapon keresztül történő üzemeltetést és a nyitórendezvény költségeit. Az ajánlat 5 százalék tartalékot is magában foglalt váratlan eseményekre, amely csak indokolt esetben, kizárólag a megrendelő egyértelmű engedélye alapján használható fel, automatikusan nem része az árnak.
A magyar állam rendkívül szigorú szerződési feltételeket írt elő, ez alapján "a kivitelező napi 142 millió Ft + ÁFA kötbért fizet, ha késik, valamint a határidő és a minőség biztosítékaként a szerződéskötéskor az állam által egyoldalúan készpénzre váltható, összesen 32 milliárd forintos bankgaranciát ad". A Puskás Aréna a 2020-as labdarúgó Európa-bajnokság egyik helyszíne lett, három csoportmérkőzésnek és egy nyolcaddöntőnek adott otthont.
Történelmi és nemzetközi összehasonlítások
A Népstadion építéséről 1945-ben döntött az Országgyűlés, az építkezés évekkel később, 1948 nyarán kezdődött el. A munkálatok majdnem pontosan 5 évig tartottak, a megnyitót 1953-ban tartották. A helyén épült új Puskás kapcsán általános a hüledezés, hogy mennyire elszálltak a költségei, a több mint 67 ezer férőhelyes aréna bruttó 190, nettó kb. 160 milliárd forintba került. Az Ártörténet szakportál számai alapján 1948 és 1953 között 1 forint nagyjából 174 forintot ért mai árakon számolva. Fontos megjegyezni, hogy a két számot csak erős korlátozásokkal érdemes összevetni, hiszen a Rákosi-rendszerben jóval olcsóbb volt a munkaerő, nem voltak olyan költséges, fejlett építőipari technikák, és a stadion nem szolgált ki semmilyen luxusigényt.
A regionális példák is rávilágítanak a magyarországi kiadások nagyságrendjére. A 444 gyűjtése szerint például a szerbek kb. a régi Népstadion költségeiből (100 millió euróból) terveznek egy 60 ezres stadiont építeni, az 55 ezres román stadion pedig 70 milliárd forintnak megfelelő összegből jött ki. Szlovákiában is zajlik stadionfejlesztés, de ott irigylik a magyarországi állapotokat, mivel Magyarországon nem kell magántőke, és az állami szerepvállalás mértéke nem korlátozott. A csehek a 2000-es években 2,5 milliárd koronát költöttek hat-hét pályára.
Sportkiadások és a TAO-támogatások
A kormány ebben az időszakban annyi pénzt szórt el stadionokra, hogy az már a teljes hazai sportköltésen is látszott. Ezek voltak azok az évek, amikor GDP-arányosan Magyarország fordította a legtöbbet sportra az egész Európai Unióban. Jelenleg évente 300 milliárd forintot fordít az állam a sportra, ennek 64 százaléka, szűken 200 milliárd forint megy labdarúgásra. Ebből 120 milliárd forint tao-támogatás, amit a nyilvánosság teljes kizárásával osztanak ki.
A sportcélú kiadásokon belül az alábbi fő felhasználási célok voltak jelentősek:
| Cél | Összeg (milliárd Ft) |
|---|---|
| Stadionok, sportcsarnokok | 362 |
| Utánpótlás-nevelés | 63,9 |
| Rendezvények | 35 |
| Tornatermek, tanuszodák | 25,8 |
Az állami irányítású sportakadémiák rendszere is egyedülálló Európában, hasonló csak Ázsiában, például Kínában található. A meglevő 10 sportakadémia magánkézben van, de adókból tartják fenn őket.
Az első osztály csapatai összesen 79 milliárd forintot kaptak a stadionokból. A Debrecen volt az első, amelyik új arénát kapott. A Ferencváros, a legnagyobb szurkolótáborral rendelkező csapat stadionjának kihasználtságán a válogatott meccsek és a női Bajnokok Ligája-döntő is sokat dobott. A fehérváriak is a saját otthonukban játszhatták végig a szezont, bár kisebb, de drágább lett a stadionjuk, mint a debreceni. A másodosztályú futballfejlesztések is számottevőek voltak. Kazincbarcikán például egy 1100 férőhelyes új stadion épült 2,4 milliárd forintért. Számos klub kapott stadionfejlesztést, melyek költségei változóak voltak: a Sopron stadionjára 550 millió, a Balmazújvároséra 640 millió forint jutott. Cegléden és Kozármislenyben összesen egymilliárd, Tatabányán 400 millió, Dunaújvárosban pedig kétmilliárd forintot költöttek stadionra.
Kritikák, kihasználtság és fenntarthatóság
A stadionépítési láz kritikák tárgya is lett, különösen a gazdasági válság idején, amikor számos más ágazat komoly problémákkal küzd. A hatalmas összegek, amelyeket stadionokra fordítanak, ellentétben állnak a gyerekek sportolására szánt összegekkel, amelyek a teljes sportköltésnek csak az nyolcadát teszik ki. Az átláthatóság kérdése is felmerül, különösen az "egyedi sportlétesítmény-fejlesztések támogatása" kategóriában, ahol nyomon követhetetlen, mire költötték a pénzt.
A stadionok kihasználtsága sok esetben alacsony. A legtöbb új stadionban az átlagos kihasználtság sem haladja meg a 40 százalékot, és csak a legkisebb arénákban lehet értelmezhető kihasználtságot elérni. A stadionok kihasználtsága átlagosan 29%. Például a fehérvári arénában egy nemzetközi kupameccs nézőszáma a kapacitás negyedét sem érte el. A zalaegerszegi kihasználtsága a leggyengébb (alig 16% átlagban), de a debreceni Nagyerdei stadion sem éri el a 20 százalékot. A Fehérvár a maga 14 ezres stadionjában 20 százalékos arányt hozott össze. Ebből a szempontból a Kisvárda a maga 75 százalékával az éllovas, de az egy aránylag kicsi, 2850 férőhelyes létesítmény.
A megtérülés szempontjából a legtöbb stadionépítés nem tekinthető gazdaságosnak. A jegybevételekből a beruházási költségek megtérülése évszázadok múlva várható, vagy soha nem következik be. Más stadionok esetében azonban a kihasználtság alacsony, és a megtérülés évszázadok múlva várható. Az MLSZ 2011-es programja „a megújulás évtizedének” nevezte 2010-2019-et. Az elképzelés az volt, hogy az új vagy felújított arénákba többen járnak majd ki, ami számos csatornán növelheti a csapatok bevételét: jegyeladásból, a szponzoroktól, logóval ellátott termékek értékesítéséből és akár a közvetítési jogokból is több folyhat be. A labdarúgásba áramló rengeteg közpénz azonban nem hozott nagyságrendi szakmai előrelépést a helyezésekben. A FIFA-sorrendben (40-50. hely) és klubrangsorban (36. hely körül) Magyarország helyzete stagnált, vagy romlott az elmúlt évtizedben, annak ellenére, hogy több pénzt költöttek a sportra, mint valaha. A vírus közben/után teltházas EB-focimeccseket rendeztek nálunk. Sehol másutt nem engedtek ilyet.
A legnagyobb kihívást a jövőben a megépült stadionok fenntartása jelenti. Számos esetben a városok költségvetésére hárul a létesítmények üzemeltetése, ami több százmilliós mínuszt jelenthet. Az elmúlt években 500-700 milliárd forintot költöttünk stadionokra, mindennek a fenntartása évente 50 milliárd forintba kerül. A Groupama Aréna kivétel, ahol egy szakosodott cég végzi a fenntartást, és jelentős bevételt termel.
Globális kitekintés a stadionépítési költségekre
A stadion építése monumentális feladat. Ez egy olyan befektetés, amely anyagi forrásokat és gondos tervezést igényel. A stadion ára számos tényezőtől függ, például elhelyezkedésétől, méretétől, a felhasznált anyagoktól és a felszereltségtől. Egy jó stadion építése 1 milliárd dollár körül mozog. Ez magában foglalja az építési költségeket, a munkaerőköltségeket, a földvásárlást és az egyéb kapcsolódó költségeket. Ez a becslés azonban a projekt méretétől és helyétől függően változik.
A költségekben a stadion kialakítása is jelentős szerepet játszik. Például egy visszahúzható tető több millió dollárral növelheti a projekt összköltségét. A stadion elhelyezkedése egy másik létfontosságú tényező, amely befolyásolhatja a projekt költségeit. Stadion építése korlátozott helyekkel rendelkező városi területen növelheti a költségeket a telekszerzési igény és egyéb kapcsolódó költségek miatt. A munkaerőköltség egy másik tényező, amely jelentősen befolyásolhatja a stadionépítés összköltségét. Az építőmunkások, mérnökök és építészek fizetést és juttatásokat igényelnek.
Az építési költségek mellett a stadion fenntartása is költséges lehet. Az olyan közművek, mint az elektromos áram és a víz, akár több millió dolláros bevételt is elérhetnek évente. Azt is érdemes megjegyezni, hogy a stadionépítés nem garantálja a jövedelmezőséget. Míg egy stadion bevételt termelhet jegyeladásokból és egyéb forrásokból, évekbe telhet, amíg a befektetés megtérül. Összefoglalva, egy jó stadion építése jelentős befektetés. A költség a mérettől, a helytől, a felhasznált anyagoktól és a felszereltségtől függően változik. Egy ilyen projekt általános ára azonban általában 1 milliárd dollár körül esik.
tags: #mibe #kerul #egy #stadion
