Labdarúgásra tervezve: miért maradt el az atlétikai futópálya az új Puskás Arénában?
2011 őszén döntött a kormány egy új nemzeti labdarúgó-stadion felépítéséről. Azóta intenzív szakértői és tervezői munka zajlott annak érdekében, hogy sportszakmai, városépítészeti, turisztikai és költségvetési szempontból is a lehető legjobb megoldás szülessen. „Az elmúlt egy évben itthon és külföldön több száz tárgyalás, szakértői egyeztetés történt az új stadionról.” A beruházást lebonyolító Nemzeti Sportközpontok szakemberei hazai és nemzetközi sportszövetségek vezetőivel, a Magyar Olimpiai Bizottság irányítóival, az UEFA és FIFA szakértőivel, sportközgazdászokkal, külföldi stadionok üzemeltetőivel, építészekkel, mérnökökkel és még sok más terület szakértőivel közösen alakították ki a beruházás végleges koncepcióját.
Vígh László hozzátette: az előkészítő munka során azt is figyelembe vették, hogy az új nemzeti stadion és a mellette felépülő sportpark - amelynek létesítéséről a londoni olimpia magyar sikerei után döntött a kormány - a labdarúgás mellett a teljes magyar élsportot, valamint az egészségmegőrzést és a szabadidős sportolást is támogassa. Az elmúlt egy évben három koncepció „vetélkedett" egymással: a régi mellett, a régi helyén, a régiben.
A Népstadion öröksége és az atlétikai futópálya kérdése
1953. augusztus 20-án adták át az akkor 78 ezres, még befejezetlen Népstadiont, a határidőre épphogy csak elkészült. Abban a korszakban olyan egyedi építészeti megoldásokat alkalmaztak - Gilyén Jenő volt a legfőbb statikai mérnök -, amelyek világszinten is újdonságnak számítottak. A Népstadionra jellemző pilonokat a jelenlegi aréna is őrzi, a betont is beledarálták a mostaniba. A Népstadion kezdőköre és a jelenlegi aréna kezdőköre pedig ugyanott van.
A Népstadion elég komoly ráncfelvarráson esett át az 1998-as atlétikai Európa-bajnokság előtt, ha nem a futballt nézzük, az volt a legnagyobb esemény a stadionban. Az egész hajcihő forrása, hogy a multifunkciósnak épült, meccsek mellett atlétikai eseményekre is alkalmas Puskás nézőterétől messze esik a focipálya. Az ezt körbevevő futópálya miatt nemcsak a nézőteret csúsztatták távolabb annak idején, de a lelátók ma már szokatlanul enyhe lejtése miatt a felső karéjról is rosszul látni a gyepet.
A labdarúgás kizárólagos fókusza az új Puskás Arénában
„Tavaly tavasszal született döntés arról, hogy a stadion a stadionban koncepció alapján épüljön meg az új Puskás.” Korábban készültek olyan tervek is, hogy a mostani stadion mellett, esetleg a helyén legyen az új, végül hosszas hazai és nemzetközi szakértői egyeztetések után döntöttünk arról, hogy a régi stadionban épül fel az új aréna. A világon is egyedinek számító eljárásnak köszönhetően a 68 ezer férőhelyes létesítmény sokkal több lesz egy minden igényt kielégítő labdarúgó-stadionnál. Azonban a tervezési folyamat során a funkciók átszabásra kerültek.
A tervek szerint több tízezer négyzetméteres edzőközpont épült volna: a vívástól a birkózáson át a cselgáncsig több mint 20 sportágnak, tetején futópályával, lett volna 180 szobás szálloda, konferenciaközpont, irodaház, sportmúzeum, üzletek, éttermek, rendőrőrs is. A terveket aztán átszabták, a többi sportágat kipaterolták, az új Puskás csak futballaréna lett.
Ennek eredményeként a Puskás Arénában nincs 400 méteres atlétikai futópálya, ami lehetővé teszi, hogy a közönség közelebb legyen a pályához, és még hatékonyabban adja át az energiáját. Már most borítékolható, hogy sokszor elhangzik majd még a magyar játékosoktól az a közhely, hogy ez egy igazi katlan. „A válogatott színe dominálni fog a lelátón.”
Az MLSZ és Orbán Viktor nagy vágya, hogy Bajnokok Ligája-döntőt rendezzenek az új Puskásban, emiatt is módosíthattak a 45 ezresről 67 ezer férőhelyes óriásstadionra.
UEFA elvárások és a tervezési folyamat
Az UEFA és FIFA szakértőivel, sportközgazdászokkal, külföldi stadionok üzemeltetőivel, építészekkel, mérnökökkel és még sok más terület szakértőivel közösen alakították ki a beruházás végleges koncepcióját. Az épülő Puskás a 2020-as Európa-bajnokság egyik helyszíne lett, de egy ideig erősen kérdéses volt, hogy az UEFA elvárásainak megfelelően elkészül-e már 2019-re.
Az UEFA az építkezés megkezdése óta számos bejáráson, egyeztetésen véleményezte a készülő létesítményt. A 20 fős UEFA-delegáció vezetője Andreas Schär (Head of Venue Operations) volt, ő és csapata lesz felelős a stadionban és körülötte zajló feladatok ellátásért a 2020-as Európa-bajnokság idején. Az UEFA delegációjának tagjai pozitívan nyilatkoztak a három nap tapasztalatairól, kiemelték az építésért felelős csapat profizmusát és azt is, hogy szép jövőt jósolnak a létesítménynek.
Multifunkcionalitás a falakon belül és a stadion egyéb funkciói
A csaknem 68 ezer néző befogadására alkalmas, legmagasabb nemzetközi besorolású Puskás Ferenc Stadion a labdarúgás mellett több mint 20 olimpiai sportágat is kiszolgál majd, valamint nagyszabású koncertek és egyéb kiemelt rendezvények helyszíne lesz. A régi lelátó és az újonnan épülő nézőtér közötti rész befedésével ugyanis több tízezer négyzetméteres edzőközpont jön létre, amely a vívástól a birkózáson át a cselgáncsig számos sportágat tud kiszolgálni.
Az új stadionban 180 szobás szálloda, konferencia-központ, irodaház, sportmúzeum, diagnosztikai labor, üzletek, éttermek, mélygarázs, panoráma futópálya, konditerem és még saját rendőrőrs is megtalálható lesz. A multifunkcionális sportközpont kulturális eseményeknek, nemzetközi nagykoncerteknek is otthont adhat, akár 80 ezer néző befogadására is alkalmas ilyen esetekben.
Nemzetközi kitekintés: stadionok futópályával és anélkül
A Puskáshoz hasonló nagyságú stadionja a szomszédos országok közül egyedül Ukrajnának van. A kijevi olimpiai stadion régi kommunista darab, a 2012-es lengyel-ukrán közös Európa-bajnokságra teljesen felújították. A kijeviben van futópálya, atlétikai versenyek megrendezésére is alkalmas. Azerbajdzsánban Alijev elnök tartotta fontosnak, hogy presztizsből felépítsen egy 68 ezres stadion. Ez volt a központi helyszíne a 2015-ös olimpiapótló Európa-játékoknak. Futópálya van benne, hogy atlétikai versenyekre is alkalmas legyen.
Ezzel szemben a Puskásban nincs atlétikai futópálya, hogy közelebb legyenek a nézők a pályához. Romániában a nemzeti arénát 2011-ben adták át, a következő évben itt játszották az Európa-liga döntőjét. A varsói létesítmény az Európa-bajnokságra készült, a nyitómeccset abban rendezték, és az egyik elődöntőt is.
| Stadion | Ország | Kapacitás (fő) | Atlétikai futópálya | Elsődleges funkció |
|---|---|---|---|---|
| Puskás Aréna | Magyarország | 67 155 | Nincs | Labdarúgás |
| Kijevi Olimpiai Stadion | Ukrajna | 70 000 | Van | Labdarúgás, atlétika |
| Nemzeti Stadion (Varsó) | Lengyelország | 56 000 | Nincs | Labdarúgás |
| Nemzeti Aréna (Bukarest) | Románia | 55 000 | Nincs | Labdarúgás |
| Baku Olimpiai Stadion | Azerbajdzsán | 68 000 | Van | Labdarúgás, atlétika |
tags: #miert #nincs #futo #palya #az #uj
