A tájékozódási futás világa: szabályok, versenyek és diákolimpiák

A tájfutás nem a szép tájakról kapta a nevét, ahol a versenyzők futnak. A tájfutásban a tájékozódás a lényeg térképpel és tájolóval, az útvonal szabad megválasztása az ellenőrző pontok között, és a választott útvonal hibátlan teljesítése. A tájékozódási futás, vagy rövidebben tájfutás, egy olyan sportág, amihez erőnlét és szellemi koncentráció egyaránt kell.

A tájfutás - vagy hivatalosabban a tájékozódási futás - az a sport, amihez erőnlét kell, mert hegyi terepen, utakról letérve futni embert próbáló. Az a sport, amihez szellemi koncentráció kell, mert a térkép alapján kell gyorsan tájékozódva megtalálni a pontokat, amelyek kiadják a pályát. A tájfutás ugyanakkor egy játék, kaland, amihez nem kellenek bonyolult eszközök, csak egy térkép és egy tájoló, amelyek segítségével a kikapcsolódás különleges formáját adja a XXI. A tájfutás erdei sport, egyike a természetben űzhető sportágaknak.

Ahhoz, hogy valaki egyedül tájékozódjon, meg kell tanulnia a térképet olvasni és a tájolót használni. A tájfutással való ismerkedést érdemes már 8-12 éves korban elkezdeni, de a sportágba való bekapcsolódásnak felső korhatára nincsen. Egy tájfutó versenyen a versenyidő kategóriától függően elméletileg 20-90 perc. Bárhol, mivel a tájfutók „sportpályája” mindig a térképen ábrázolt terület. A tájfutók sportlétesítménye a természet, akár hegyes, akár dombos vagy alföldi sík a terep.

Versenyszabályzat és irányító testületek

A tájékozódási futóversenyek egységes lebonyolítását a versenyszabályzat garantálja. A versenyszabályzat érvényes a megjelenés napjától, és ezzel együtt az 1995-től érvényes versenyszabályzat és a módosítására hozott döntések érvényüket vesztik. Ezen szabályok kötelezőek minden hazai, minősítő tájfutó versenyen. A Nemzetközi Tájékozódási Futó Szövetség (IOF) versenynaptárában szereplő nemzetközi és nemzetek közötti versenyeket az IOF Nemzetközi tájfutó versenyek szabályai szerint kell megrendezni.

A versenyszabályzat módosítására a Magyar Tájékozódási Futó Szövetség (MTFSZ) alapszabálya szerint lehetséges. A versenyszabályzatban le nem fektetett kérdésekben elsőfokon a versenybíróság elnöke, másodfokon a területi szövetség, felsőfokon az MTFSZ elnöksége dönt. A hozott döntés adott esetben kötelező.

A versenyfeladat és a versenyzők

A versenyfeladat egyszerű: a kijelölt pályán a legrövidebb idő alatt végigfutni. A versenyzőknek kötelességük a versenyszabályzatot, a természet- és környezetvédelem szabályait és az egyéb előírásokat megtartani. Minden résztvevőnek érvényes sportorvosi engedéllyel rendelkezik, melyet az írásban elküldött nevezés aláírása igazol.

A 20 évnél fiatalabb versenyzők annak az évnek a végéig tartoznak az adott korcsoportba, amelyben az adott kor elérik. A fokozatokat a pályák technikai és fizikai nehézségére utalnak. Sok nevező esetén azonos szintű, párhuzamos kategóriák rendezhetők.

Versenyformák és típusok

A tájékozódási futásban több versenyforma is létezik, amelyek a kihívások sokféleségét biztosítják.

• Egyéni versenyek:

  A versenyszabályzat betartásával rendezett versenyek, melyeken minden MTFSZ tagegyesület részt vehet. Minősítő verseny március 15. és november 15. között zajlik. Teljes egészében a nappali órákban zajlik, de lehet olyan is, ami teljes egészében sötétségben zajlik.

• Váltóversenyek:

  A váltó tagjai a váltószakaszokat időben egymás után egyénileg teljesítik. A váltószakaszok pályáinak különbözniük kell. A váltó egy tagja csak egyetlen váltószakaszt futhat. A váltóversenyen legalább három váltószakasznak kell lennie.

• Csapatversenyek:

  Minden futó azonos pályán versenyez, feladatát egyénileg oldja meg, de csapatban és egyénileg is értékelik. A csapatlétszámot a kiírás határozza meg. Létezik olyan verseny is, ahol a feladatot a csapat tagjai közösen oldják meg.

Térkép és pálya

A tájfutás alapvető eszköze a térkép és a tájoló. A térkép pontos és részletes ábrázolása a terepnek, melyen a pálya ki van tűzve. Ha a térkép nem vízhatlan anyagból készült, akkor a versenybíróságnak lehetőleg fóliát kell biztosítania.

Térképjelölések

• A rajt helye egyenlő oldalú háromszöggel jelezve. A háromszög oldalhossza 7 mm, egyik csúcsa az ellenőrző pont felé mutat.
• Az ellenőrző pontok helye 5-6 mm átmérőjű körrel jelölve.
• Kötelezően követendő szalagozott útvonalak, ahol a terepen szalagozás van a versenypályán.
• Tiltott területek, ahová bármilyen okból tilos a belépés.
• Frissítőhely, ha az nem ellenőrző ponton van.
• Az írások iránya nyugat-kelet legyen és ne fedjen el a térképen lényeges részeket.

Az ellenőrző pont közelében térképhiba nem lehet. A térképpel összhangban kell megjelölni a terepen a következő esetekben: veszélyes területek, tiltott területek, versenyzők elől elzárt terület, karantén, lehet rajt- vagy célkarantén. A versenybíróság köteles arról gondoskodni, hogy a verseny egész ideje alatt jól követhetők legyenek a szalagozott útvonalak.

Távolságmérés

• Légvonaltáv: a rajttól a célig kell mérni az ellenőrző pontok között légvonalban, szalagozott úton a szalagozás mentén.
• Optimális táv: a pályakitűző által feltételezett legjobb útvonal mentén mért távolság.

A versenyidőt a versenybíróság határozza meg, a tájékoztatóban hozza a résztvevők tudomására.

Ellenőrző pontok

Az ellenőrző pont a versenypálya megjelölt tereppontja. Az ellenőrző pont lehet a terepnek bármely a térképen azonosítható síkrajzi, vízrajzi, domborzati, növényzeti eleme vagy annak részlete. A közelben lévő összes tájékozódásra alkalmas ponttól mérve a helyén kell lennie. A bemérés pontossága térképen elmért 1 mm-es távolság a méretaránynak megfelelően. A bója a térképen jelzett tereptárgyra legyen elhelyezve úgy, hogy a versenyző számára akkor váljon láthatóvá, amikor a tereptárgyat eléri. A számok 31-től használhatók felfelé. A pontérintés igazolását maga a versenyző végzi. A pontfelszereléseknek azonosnak kell lennie egy pálya minden pontján.

A versenybíróság lehetőségeitől függően dönti el, hogy az ellenőrző pontokat őrizteti vagy nem. Ha az ellenőrző pontokat nem őrzik, akkor az ebből származó következmények a versenybíróságot terhelik. Ha az ellenőrző pontot nem őrzik, szórócédulát kell alkalmazni. A szórócédula a megsérült vagy megsemmisült pont helyét jelzi. Ebben az esetben a tény megállapítása után a pont érintését az ellenőrző bírónak el kell fogadnia.

Pontőri feladatok

Az ellenőrző pont őrzése esetében a pontőrnek az alábbiakat kell betartania:

• A számára kijelölt helyen kell tartózkodnia.
• Viselkedésével, felszerelésével ne befolyásolja a futókat a pont keresésében.
• Nem tarthatja fel a versenyzőket.
• Nem adhat felvilágosítást a verseny állásával kapcsolatban.
• Ha lehetősége van rá, akkor jegyezze fel a futók rajtszámát és átfutási idejét.

Az ellenőrző pontok egymástól való távolsága nincs szabályozva, de hasonló jellegű pontok csak ellentétes terepi környezetben lehetnek 100 m-nél közelebb egymáshoz. Egy ellenőrző pont egy versenyen egy kategóriában (váltószakaszon) csak egyszer szerepelhet.

Speciális pontok

• Frissítőpont: Minden 10 km-nél hosszabb pályán - a pálya 60%-nál - kötelező felállítani. Nemzetközi versenyeken az egy óra feletti győztes idejű pályákon 30 percenként kell frissítőpontot felállítani. Az időjárás függvényében a rövidebb pályákon is lehet frissítőpontot alkalmazni.
• Közönségpont: A TV, rádió, sajtó, nézők számára lehetővé teszi egyes ellenőrző pontok megtekintését.

A versenybíróság a pontérintés igazolására versenyzőkartont köteles adni a rajt előtt vagy legkésőbb a térképen kiadni. Egyértelmű és megfelelő helyre, megfelelő sorrendben történő lyukasztásért a versenyző a felelős. A rendező jogosult a kartonokat a kijelölt ellenőrző pontokon ellenőrizni. A versenyzőkarton védelme a versenyző feladata, de az értékelésnél az alkalmazott védelem nem akadályozhatja a versenybíróság munkáját.

Rajt és cél

A verseny rajtja és célja kulcsfontosságú elemei a tájékozódási futásnak.

Rajt

A rajthelyet szabadban kell elhelyezni. A rajtban elég hely álljon a versenyzők bemelegítésére. A rajtot úgy kell kialakítani, hogy az ott tartózkodók ne lássák az éppen indulók útvonalválasztását. A versenyterület kezdete, a versenyzőket itt szólítják. Itt kell elhelyezni a nagy számlapú órát vagy más időjelző szerkezetet, hogy a versenyzők egyértelműen megállapíthassák a rajtidőt. Az óra a belépő versenyzők idejét mutassa. A tájékozódási feladat kezdete, ez azonos lehet az időrajttal. Ha a térképrajt nem azonos az időrajttal, akkor azt lyukasztó nélküli bójával kell megjelölni a terepen. A bemérés pontossága a térképen lemért 1 mm-es távolság a mérataránynak megfelelően. Jelölése a térképen egyenlő oldalú háromszög. Azonos klubbeliek, azonos pályán nem indulhatnak egymás után.

Rajt típusok

• Egyéni rajt: A versenyzők a kategóriájukon belül egyénileg, azonos időkülönbséggel - legalább 1 perc - rajtolnak.
• Tömegrajt: Az adott kategória minden versenyzője egyszerre rajtol.
• Időkiegyenlítéses rajt: Az előző teljesítmények különbségével történő rajtolás. Többnapos verseny esetén az utolsó nap időkiegyenlítéssel is történhet a rajt.

Ha a versenyző a versenybíróság hibájából kési le a rajtot, akkor új rajtidőt kap. Ha a versenyző saját hibájából kési le a rajtot, akkor nem kap új rajtidőt.

Cél

A cél a pálya végpontja. A célt mindig a szabadban kell elhelyezni. A cél pontos helyét a terepen meg kell jelölni célfelirattal. Ezt jól láthassa a befutó versenyző és merőleges legyen a befutás irányára. Éjszakai versenyen a célfeliratot meg kell világítani. A befutószakasz végét a cél előtt úgy kell kialakítani, hogy a futók a közönségtől el legyenek választva (kordon). A befutófolyosó olyan széles legyen, hogy a futók a célig előzni tudják egymást (1-3 m). A bemérés pontossága a térképen lemért 1 mm-es távolság a méretaránynak megfelelően. Jelölése a térképen közös középpontú kettős kör.

Célba érkezett versenyző az, aki a cél síkját felsőtestével elérte. Az időt a cél síkjában kell mérni. A célvonal utáni terület a befutófolyosó folytatásaként egy folyamatosan szűkülő folyosó, itt már nem előzhetik ki egymást a versenyzők, a beérkezési sorrendet be kell tartani. E folyosó végéig tart a versenyterület. A versenyterület végéig a futó köteles a versenyzőkartonját leadni, vagy a térképet, ha ezen történt a lyukasztás, valamint a térképet, ha a versenybíróság azt meghatározza.

A versenybíróság köteles a célban egészségügyi ellátást (mentő, orvos, egészségügyi szakszemélyzet) biztosítani. A célban öltözési, tisztálkodási lehetőséget kell biztosítani. Abban az esetben, ha a térképet nem először használják, a versenybíróság dönt az elvételről. A térkép beszedése esetén a versenybíróság köteles ezt a tényt közölni, arról gondoskodni, hogy minden egyesület visszakapja a beszedett térképet az utolsó rajt után, vagy az eredményhirdetéskor, vagy legkésőbb az eredményértesítővel együtt.

Váltóhely

A váltóhely befutószakaszból, célból, váltózónából, térképrajtból áll. A befutószakasz és a cél felépítésére a Versenyszabályzat 20.2. pontja a mérvadó. A váltózóna a célnál kezdődik és a versenyzők ez után veszik el a térképüket a térképrajtig vezető útvonalon. A térképrajt felépítésére a Versenyszabályzat 19.4. pontja a mérvadó. A befutószakasz végét célfelirattal, a váltózóna kezdetét rajtfelirattal kell ellátni. A rajt lehet: tömegrajt (ez ajánlott), egyéni rajt, ez esetben a második futóknak időkivárás. Váltás a váltózónában történik kézérintéssel, az időmérés a célbaérkezésig tart és ettől az időponttól kezdődik. A váltóban minden futó egyéni pályát teljesít, melyre az egyéni versenypályák szabályai érvényesek. A váltóknak összességükben azonos pályát kell teljesíteniük, ehhez a kombinációs módszereknél a megfelelő formát kell alkalmazni. A váltószakaszok száma minimum 3, felső határa nincs korlátozva, de a kiírásban a váltószakaszok számát közzé kell tenni. A befutó versenyzőről tájékoztatást kell adni: bemondás, kiírás, átfutás vagy más módszerrel.

Eredmények és óvások

Az eredmények kihirdetését pontos szabályok határozzák meg.

Holtversenyek eldöntése

• Egyéni versenyen: ha az egyfordulós versenyen a holtversenyt eldönteni nem lehet, a versenyzők azonos helyezést érnek el, a következő helyezés üresen marad.
• Váltóversenyen: az utolsó futók befutási sorrendje határozza meg a sorrendet, egyenlőnek mért időeredmények esetén célbírói döntés határozza meg a sorrendet.
• Tömegrajtos vagy időkiegyenlítéses versenyen: holtverseny nincs, a sorrendet bírói döntés határozza meg. Időkiegyenlítésnél előbb végez, aki aznap rövidebb időt ért el.
• Többfordulós versenyen: egy- vagy többfordulós egyéni-csapatversenyen a holtversenyt az elért helyezési pontok alapján kell kihirdetni. Jobb helyezést jelent a kevesebb helyezési pont.

Az eredményhirdetést lehetőleg a verseny színhelyén, ünnepélyes keretek között kell megtartani. Csak az ellenőrző bíró által jóváhagyott eredményt lehet kihirdetni. Váltóversenynél tartalmazza a váltótagok eredményét, valamint az előbb felsoroltakat. A rendezőség által adott rajtszámot jól láthatóan kell a mellen viselni, nem hajtható össze.

Szabálytalanságok és óvások

Ha a verseny helye előre ismert, a terep látogatása tilos. A versenyfeladat teljesítéséhez idegen segítséget nem vehet igénybe a versenyző. Az eltévedt vagy megsérült versenyző, ha igénybe vehet segítséget, de ezzel a versenyt feladta. A sérült versenyzőnek való segítségnyújtás kötelező, amennyiben a sérült igényli a segítséget. A versenyt feladó vagy eltévedt versenyző köteles a legrövidebb időn belül a célban vagy a tájékoztatóban megjelölt helyen személyesen vagy telefonon jelentkezni, a versenyzőkartonját és térképét leadni. Az eltévedt vagy megsérült versenyző, ha a célban nem jelentkezik, akkor eltűntnek számít, ezután egyesülete és a versenybíróság a versenyterepen őt keresni köteles. Ha a keresés eredménytelen, az eltűnést be kell jelenteni a rendészeti és erdészeti szervek felé.

Az óvást benyújtó személynek írásbeli választ kell kapnia. A versenyjegyzőkönyv megfelelő rovatába rögzíteni kell az óvást és a rá adott választ. Ha a szabálysértés részben vagy egészben fennáll, akkor az óvást részben vagy egészben el kell fogadni.

Diákolimpiai és egyéb események

A tájékozódási futás széles körben népszerű, számos regionális és országos eseménnyel. A diákolimpiák különösen fontosak a fiatalok bevonásában.

A Diákolimpia eredményei, és az országos versenyre bejutott vármegyei versenyzők listái is elérhetőek az MTFSZ adatbankjában. Fontos, hogy a tájfutással való ismerkedést érdemes már 8-12 éves korban elkezdeni, de a sportágba való bekapcsolódásnak felső korhatára nincsen.

Íme néhány említésre méltó esemény a 2024-es versenynaptárból:

A tájékozódási futás egy képességfejlesztő feladat, mely a tájékozódási futás alapjaira épül, figyelmet, pontosságot, gyors döntést igényel.

JÓ SPORT A TÁJFUTÁS! - PRÓBÁLD KI TE IS! Légy te is tájfutó!

tags: #tankeruleti #tajfuto #bajnoksag

Népszerű bejegyzések:

• A magyar labdarúgás THSE Szabadkikötőjének története
• Jégkorong alapszakasz és rájátszás
• bonyolult gyilkossági ügy a sport világában
• tudj meg többet a ZTE routerekről és az 5G forradalomról
• Alanyija Vlagyikavkaz elleni meccs