A virtuális játékfüggőség háttere és hatásai: út a „0 szintű dicstelen játékos” állapothoz
A modern világban a virtuális játékok egyre inkább átszövik mindennapjainkat, és míg sokak számára ártalmatlan kikapcsolódást jelentenek, mások számára komoly problémát okozhatnak. Az addiktológiával foglalkozó szakemberek elsősorban úgy mérik a kóros virtuális játékfüggőséget, hogy megvizsgálják, hogy az illető mire használja a játékot, mennyi időt tölt vele és az online szférában töltött idő milyen okból történik. Ugyanis nem mindegy, hogy a játék a munkához vagy tanuláshoz kapcsolódóan történik, vagy ettől függetlenül, csak pusztán a szórakozás és a kielégülés miatt.
Amikor valaki a „0 szintű dicstelen játékos” állapotába kerül, az gyakran azt jelenti, hogy a játék már nem szórakozás, hanem egy kényszeres tevékenység, amely felborítja az életét és negatívan befolyásolja a testi-lelki egészségét, valamint a szociális kapcsolatait.
A játékfüggőség természete és tünetei
Mi is az a játékfüggőség?
A kényszeres, az egész életmódot átalakító, kontrollvesztett játékot űzők szenvednek játékfüggőség szindrómájában. Ez a függőségek között a viselkedési addikciók körébe tartozik. Ilyenkor a „külvilág megszűnik” a játékos számára. Ez problémáinak „látszólagos” megszűnését is jelenti, vagyis a játék akár valamilyen frusztrációra, sokkra, traumára adott válasz is lehet. A játékfüggőség két fő típusa a leggyakoribb: a szerencsejátékos, illetve a számítógépes játékoktól függő személy. Eltérően nyilvánulnak meg, de az életmódot döntően befolyásoló függőség mindkét esetben jelen van.
Az online játékok közül az interaktív fajták a legnépszerűbbek és a leginkább függőséget okozó tevékenységek. Ide soroljuk például az online kaszinókat (online pókert és egyéb szerencsejátékokat), illetve a stratégiai, harcos, fantasy játékokat is. Az interaktív azt jelenti, hogy az illető nem egyedül játszik, hanem mások is játszanak ugyanabban az online időben, de fizikailag egyedül van. A másik erősen függőséget okozó játéktípus az online kaszinók világa.

Az agy stimulációja és az időérzék elvesztése
Ezek a típusú játékok azért is nagyon addiktívak, mert például, ha a háborús játékban a játékost lelövik, akkor bosszús lesz és muszáj újrakezdenie a játékot, de persze megint kiesik, és akkor ismét újrakezdi a játékot, megint belelovallja magát, és így tovább. Az a baj, hogy az online játékok esetében a tér és idő megváltozik, és a játékos nem érzi az idő múlását. A virtuális játékosok hosszú órákon át, folyamatosan játszanak, s ez olyan az agynak, mint egy stimuláns drog. A játék során magas a feszültségszint, és az agy folyamatosan pörög. Igen ám, de ha az illető abbahagyja a játékot, akkor utána órákig nem tud lecsitulni, mert az agya ugyanazon a magas izgalmi szinten működik tovább. Nem csoda, hogy a játékos ennek következtében ingerlékeny, feszült lesz.
Az az általános egyezség a legtöbb kutató között, hogy az emberi agy 1,5 óráig bírja a számítógépezést, utána pihenésre van szüksége. Ha ez nem így történik, akkor az ember túlstimulálja az idegrendszerét.
Menekülés a videojáték-függőségből: Cam Adair a TEDxBoulderen
Fizikai és mentális következmények
A játékfüggőség nagyon kizsákmányolja a szervezetet. A játékos bizonyos szükségletet, például éhségérzetet nem érez, amíg 8-10 órán át ül a számítógép előtt. Ám ha végzett a játékkal, akkor viszont egyszerre akarja bevinni az elmulasztott élelmiszermennyiséget, ami jócskán megterheli az emésztőrendszert. Alvásproblémák is adódhatnak, mert elbillen a játékos ébrenlét-alvás ritmusa. Nagyon gyakori, hogy az egész napos ébrenlét után a játékos hazaérve elkezd a neten játszani, a játék pedig az éjszakai órákba is bőven belenyúlik. Amikor lefekszik aludni, akkor nem tud elaludni, mert még pörög. Sokan azt mondják, hogy azért játszanak, mert nem tudnak aludni, de közben azért nem tudnak aludni, mert játszanak. A lényeg, hogy nem pihenik ki magukat. Ez egy ördögi kör, főleg a tiniknél, fiatal felnőtteknél lehet ez aggasztó. Aki folyamatos alváshiányban szenved, annak megváltozik a hangulata, nyomott lesz, elveszíti az érdeklődését a társas kapcsolatok iránt, gyakori a depresszió, a motiválatlanság.

A túlzásba vitt játék komoly fizikai és mentális problémákat okozhat hosszabb távon. A problémás játékosoknál olyan tünetek jelentkezhetnek, mint az elhízás/fogyás, a szem megerőltetése, hátfájás és egyéb mozgásszervi betegségek, valamint általános fáradság és kimerültség. A mentális hatások azonban ezeknél is súlyosabbak lehetnek. A függők könnyen elveszíthetik kapcsolatukat a való világgal, gondolataikban akkor is a játékról álmodoznak, amikor éppen nem játszanak. Amennyiben megvonják tőlük a játékot, feszültté, ingerültté válhatnak. Szintén tünet lehet az is, hogy elvesztik az időérzéküket, teljesen elmerülnek a játékban és emiatt elhanyagolják a feladataikat, munkájukat. Ebből kifolyólag összetűzésbe kerülnek a környezetükkel, gyakran hazudnak a játékkal töltött idő mennyiségéről. Szociális kapcsolataik leépülnek, elveszítik barátaikat, magányossá válnak. Pszichológusként azt látom, hogy 25-30 éves fiatalemberek azért szinglik, mert annyira beszippantja őket a virtuális játék, hogy ez lesz az elsődleges intim kapcsolatuk. Érdekes, hogy a játék helyét nem tudja más intimitás átvenni, pedig vágyik rá az illető, de aztán előbb-utóbb csökken a motivációja is.
A függőség kialakulásának okai és folyamata
A háttérben rejlő tényezők
A játékfüggőség több okkal is magyarázható, multifaktoriális jelenségről van tehát szó. Alapvetően stresszhatások előzhetik meg a kialakulást, de genetikai tényezők is szerepet játszhatnak. A szocializáció is szerepet játszhat ebben, így ha a családban már előfordult valamilyen függőség, akkor a játékfüggőség is könnyebben alakul ki. Ilyenkor nehéz eldönteni, hogy a viselkedési minta vagy a genetikai hatás volt-e döntő. Ugyanakkor egy svájci kutató, Daniele Zullino nemrégiben beszámolt arról, hogy Parkinson-kóros betegek kezelése során sikerült szabályozniuk a játékfüggőségért felelős agyi területet.

A függőség fokozatos fejlődése
Függőségről akkor beszélünk, ha az illető a játék miatt nem megy dolgozni/iskolába. Ha kimarad a rendszeres, strukturált tevékenységekből és a kötelező elfoglaltságok helyett játszik. Nem beszélhetünk virtuális játékfüggőségről, ha az illető játszik két órát, és neki ennyi elég, és utána elmegy focizni vagy találkozni a barátokkal - ez esetben a virtuális játék csak egy jutalmazási, kielégülési szükséglet.
A játékfüggőség diagnózisáról vita folyik a szakirodalomban, általában akkor állapítják meg a játékfüggőséget, ha az életvitele teljesen átalakul a páciensnek. Kényszeresen és kontrollvesztett állapotban játszanak a játékfüggők. A tüneteket sokszor a rokonok, barátok észlelik, orvosi diagnózis felállítására ritkábban kerül sor. A játékfüggőség fokozatosan alakul ki. A szerencsejátékosoknál először kisebb tétek, alkalmi játék fordul elő. Aztán egyre gyakoribbá válik a kockáztatás, és egyre nagyobb összegek merülhetnek fel. Végül gyakorlatilag a függőség állapotában a játékos számára „megszűnik a külvilág”.
Hasonló - de nem pénzbeli, hanem áttételes - károkat szenvednek el a számítógépes játékoktól függők: a kezdeti fokozatos belelendülés után egyszer csak azt veszik észre, hogy nem feküdtek le aludni, mert átjátszották az éjszakát. Másnap nem tudnak tanulni, dolgozni. Kimaradnak a munkahelyükről, az iskolából, felsőoktatási intézményből. Mások egyszerűen elfelejtenek enni. Az édesanyjuk viszi nekik az élelmet, mert ők nem tudnak elszakadni a géptől.
Meglepő, hogy a közhiedelemmel ellentétben nem a játékkal töltött idő mennyisége, hanem sokkal inkább a személyiség, a szociális háttér és a játékhoz való hozzáállás a meghatározó tényezők.
Segítség és kezelés a játékfüggőség ellen
Szakemberhez fordulás és terápiák
A gyermek fejlődése szempontjából kiemelt jelentőségű, hogy minél korábbi életkorban elkezdődjön a fejlesztése. Ha szülőként felmerül a probléma gyanúja, vagy a gyermek intézménye jelzéssel él Önök felé, akkor mindenképpen forduljanak szakemberhez. Elsősorban a pedagógiai szakszolgálathoz, vagy a korai fejlesztő centrumhoz fordulhatnak, ahol a gyógypedagógusból, mozgásfejlesztő szakemberből és pszichológusból álló szakmai team tud segítséget nyújtani.
Gyógyszeres kezelés nincs a játékfüggőségre, kognitív viselkedésterápia segíthet leginkább - tehát szakemberhez kell fordulni. Hosszabb távon sokat jelenthet a hasonló problémákkal küzdők megismerése, így társakkal találkozhatnak az elmagányosodott szerencsejátékosok. A Névtelen Szerencsejátékosok Magyarországi Közössége is létezik. Angol rövidítéssel GA-nak nevezik magukat. Ők a Gamblers Anonymous hazai szervezete (1447 Budapest, Pf. 535).

A család szerepe és a megelőzés
Bányai Fanni, az ELTE Klinikai Pszichológia és Addiktológia tanszékének doktorandusza, a téma szakértője szerint agresszióval és eltiltással nem fog tudni a család sem segíteni a játékfüggőkön. Úgy véli: ha valóban problémás játékosról van szó, úgy abban kell segíteni neki, hogy visszataláljon az egészséges használathoz. A legjobb stratégia, ha elkezdenek vele beszélgetni a játékról, megismerve így, hogy milyen az a virtuális világ, amelyben a napjait tölti. Fiatalabb játékosoknál ez megkönnyíti azt is, hogy közösen alakítsanak ki a játékra vonatkozó szabályokat, amelyek mindkét fél számára elfogadhatóak, vagy közösen válasszanak ki játékokat a hivatalos besorolás alapján, és határozzák meg a napi vagy heti játékidőt. Bátorítani kell, hogy játsszon együtt az „offline” barátaival, mert így fejlődhetnek a személyes kapcsolatai, és a játékban tanult készségeket is könnyebben használhatja majd a valós élethelyzetekben. „Jó, ha a játékosnak van más hobbija, amire szülőként építeni tudunk. Szervezzünk közös programokat, amelyekben szerepet kap a játék és a testmozgás is. Erre kiváló lehetőséget biztosítanak az ingyenes Chio Mozdulj Gamer rendezvények, ahol a játékosok új sportokat próbálhatnak ki, közben pedig ismerkedhetnek a hasonló érdeklődésű fiatalokkal.”

Nagyon fontos a gyermekek számára a szülői példa - ez nemcsak a függőség okainál említettek miatt van így. Előfordul, hogy nemcsak genetikai okok játszhatnak közre, hanem viselkedési mintákat is követhetnek a gyermekek. Törvény írja elő, hogy a gyermekek és a 18. életévüket be nem töltött fiatalok számára tilos a szerencsejáték. A szerencsejáték-szervezők és -értékesítők kötelesek betartani ezt a szabályt.
Gyakran a hozzátartozók is felismerik a játékszenvedély egyértelmű jeleit. Ilyenkor megpróbálnak segíteni - például úgy, hogy a barátok és ismerősök előtt e szenvedélybetegséget ártalmatlan időtöltésnek állítják be, vagy egyenesen eltitkolják, csak hogy az érintettet ne hozzák kellemetlen helyzetbe. Ők és az érintett is egyaránt tovább szenved. Ez a tudatos, ugyanakkor hibás magatartás nem vezet gyógyuláshoz. Egy játékfüggőséggel küzdő hozzátartozójának mindig figyelnie kell arra, hogy a szenvedélybeteg ne legyen mértéktelen, ne lépje túl a saját lehetőségeit. A hosszú ideig tartó gondoskodás talán az egyetlen módszer arra, hogy a szenvedélybeteg megtanuljon önállóan is felelősséget vállalni tetteiért.
tags: #miert #vagyok #0 #szintu #dicstelen #jatekos





