A magyar sport millenniumi mérföldkövei: A labdarúgó-válogatott 1000. mérkőzése és a Millennium Masters
Hónapok óta tudni lehet, hogy a magyar férfi labdarúgó-válogatott Törökországban játssza története fennállásának 1000. hivatalos mérkőzését. Marco Rossi csapata március 20-án Törökországban lép pályára a Nemzetek Ligája rájátszásában, és ez lesz a 123 éve fennálló magyar labdarúgó-válogatott ezredik meccse. A milleniumi mérkőzés alkalmából visszatekintettünk a kezdetekre és megnéztük, melyek voltak a futballválogatott legemlékezetesebb sikerei és pillanatai.
Eközben a vízilabda világában is egy különleges eseményre készülünk. A tavalyi Fina Masters világbajnokságon aratott elsöprő győzelme után idén július 31-én ismét vízbe száll a háromszoros, kétszeres és egyszeres olimpiai bajnokok alkotta magyar férfi vízilabda csapat, a Millennium Masters.
A magyar labdarúgó-válogatott történetének ezredik mérkőzése
A válogatott Ausztria ellen játszotta első hivatalosan bejegyzett mérkőzését 1902-ben, még az Osztrák-Magyar Monarchia idején. Az a meccs az osztrákoknak sikerült sokkal jobban, könnyed, 5-0-s győzelmet arattak. Várni kellett tehát a magyarok első szerzett góljára és győzelmére, de csak a következő évig. 1903 április 4.-én Minder Frigyes megszerezte a nemzeti tizenegy első hivatalos találatát a csehek ellen, néhány perccel később pedig Borbás Gáspár a másodikat is berúgta. Abban az évben az osztrákoknak is visszavágtak korábbi vereségükért, ami egyfajta felvezetése is volt a két nemzet közötti, változatos eredményeket hozó összecsapásoknak. Abban a kezdeti időszakban kizárólag Ausztria és Csehország válogatottjával volt lehetősége megmérkőznie a magyaroknak.
1908-ban játszott először nyugat-európai válogatottal a magyar együttes, Anglia akkor még fölényes, 7-0-s csapást mért rájuk Hilsdon mesternégyesével. Az I. világháború rendkívül súlyos következményei a labdarúgás fejlődését nem gátolták meg hosszútávon az országban. Időközben természetesen a nemzetközi futball is rohamosan fejlődött, a nemzetközi szövetségek törekvésének köszönhetően az 1920-as években megjelent az Európa Kupa, 1930-ban pedig a világbajnokság is.
Az első világbajnoki siker és az Aranycsapat felemelkedése
Az 1938-as év a magyar futballtörténelem szempontjából meghatározó. Ekkor ugyanis a magyar csapat addigi legnagyobb sikerét elérve az aranyéremért harcolhatott a világbajnokságon. A kieséses szakaszban Toldi Gézáék Egyiptom ellen játszottak. Az első félidőt még kétgólos hátrányt ledolgozva 2-2-re mentették az afrikaiak, de a másodikban viszonylag gyorsan visszaépítette előnyét a magyar csapat és 4-2-es győzelemmel jutott be a negyeddöntőbe. A svédek 5-1-es legyőzése után az olaszok jelentették az utolsó akadályt, amit végül nem sikerült megugraniuk. A címvédő olaszok 4-2-re nyerték a mindent eldöntő mérkőzést, a magyar csapat részéről Titkos Pál és Sárosi György tudott gólt szerezni. A nemzeti csapat eddigi története során két világbajnoki ezüstérmet szerzett.
A második világégés hatására egy ideig elterelődött a figyelem a futballról az országban, az 1940-es évek végére viszont megjelentek azok a futballisták, akik később az Aranycsapatot alkották. Az 1948-as Balkán-kupán a magyar csapat 9-0-ra győzte le Romániát, Puskás Ferenc és Kocsis Sándor is duplázni tudott azon a meccsen, a nemzeti tizenegy már akkor is egyre erősebbnek bizonyult.
1953. november 25-én rendezték meg az évszázad mérkőzésekének kikiáltott, legendás Anglia elleni találkozót a londoni Wembley stadionban, amelyet Hidegkútiék 6-3-ra nyertek meg. A meccs dátumát ma már a magyar foci ünnepeként tartjuk számon, de az Aranycsapat az azt követő évi világbajnokságon is feledhetetlen sikert ért el. Sebes Gusztáv csapata a csoportkörben 8-3-ra győzte le az NSZK-t, majd egyaránt 4-2-re diadalmaskodott a brazilokkal és az uruguayiakkal szemben is. Nagy meglepetésre a németek vissza tudtak vágni nekik a döntőben, 3-2-es győzelmükkel elhódítva a világbajnoki trófeát.
Mérföldkövek és rekordok a hanyatlástól a felemelkedésig
A sikeres időszak után az országban bekövetkeztek azok a politikai események, amelyek az Aranycsapat végét jelentették. Ez még nem jelentett azonnali zuhanást a csapatnak, az 1960-as években két olimpián is sikerült aranyérmet nyernie (az MLSZ adatbázisában az olimpiai szereplések nincsenek hivatalos meccsként feltüntetve, mert az olimpiai csapat nem a szövetséghez tartozik). Az államszocializmus idején azonban a gazdasági állapotok romlottak, amely bizonyos szinten a labdarúgás és a szakképzés hanyatlását is eredményezte. Ezt követően három évtizedre elbúcsúzott a nemzeti együttes a nagy világversenyektől, eredményei pedig már egyáltalán nem idézték a múltat.
Fordulópontot jelentett a 2015-ös év és az Európa-bajnokságon résztvevő csapatok számának kibővítése. Dárdai Pál ugyan rövid ideig volt szövetségi kapitány, de ez idő alatt elindította a csapatot a kijutás felé vezető úton. A franciaországi Eb-n Ausztria legyőzésével, valamint az izlandiak és portugálok elleni döntetlenekkel csoportelső lett a válogatott, felejthetetlen élményt okozva a szurkolóknak. A sikert újabb kisebb kudarcszéria követte, Bernd Storcknak az Andorra elleni 1-0-s vereséget és a gyenge világbajnoki selejtezős szereplést követően mennie kellett. Ekkor igazán rossz állapotba került a magyar foci, de a korábban Budapest Honvédot bajnoki címre vezető Marco Rossi színrelépése hosszú távon pozitív folyamatot indított el.
Ami a magyar válogatotthoz fűződő legemlékezetesebb rekordokat illeti, érdemes a világhírű 6-3-as siker mellett is kiemelni néhányat. Nem ez volt viszont a magyar csapat egyetlen kilencgólos sikere a vb-k történetében, 1954-ben az Aranycsapat 9-0-ra győzte le Dél-Koreát, mindkettő ma is rekordkülönbségű győzelemnek számít. Ami az egyéni rekordokat illeti, Kocsis Sándor az említett ’54-es vb-n tizenegy szerzett találatig jutott, így mai napig előkelő helyet foglal el a torna történetének góllövőlistáján. Játékosai pedig Puskás Ferencen és Kocsis Sándoron keresztül a napjainkban egyre nagyobb klasszisnak számító Szoboszlai Dominikig nyomot hagytak a nemzetközi futball történetében is.
A magyar válogatott története során összesen 89 ellenféllel játszott hivatalos meccset, a legtöbbször a 20. század első felében játszott rengeteg mérkőzés miatt Ausztriával csapott össze, összesen 137 alkalommal. Ami a törököket illeti, eddig tizenhat meccsből tízet megnyert ellenük a csapat.
A magyar nemzeti csapat mezét természetesen jónéhány erdélyi származású játékos is viselhette. A Trianont követő időszakban jellemző volt az Erdélyben született labdarúgókra, hogy a magyar és a román válogatott mezét is magukra öltötték pályafutásuk során. Ha a jelenlegi magyar focit nézzük, érdemes kiemelni az Arad megyei Simonyifalván született Zsóri Dániel sikerét, aki az év legszebb góljáért kiosztott Puskás-díjat első magyarként szerezte meg.
A MAGYAR VÁLOGATOTT LEGEMLÉKEZETESEBB GÓLJAI 1.RÉSZ
Ami Marco Rossi mérlegéből hiányzik, az egyértelműen a világbajnoki kijutás. A magyar csapat idén újra megpróbálhatja elérni ezt a célt, a törökök elleni 1000. Ha a számokat nézzük, már kettővel több mérkőzésen ülhetett le a válogatott kispadjára, mint a legendás Sebes Gusztáv, de győzelmek számában még jelentősen elmarad tőle. Ezzel együtt is mindkét mutatóban dobogós az örökranglistán.
A közelgő mérkőzések: Nemzetek Ligája és felkészülési találkozók
A magyar válogatott vasárnap az írek elleni vesztes vb-selejtezővel zárta 2025-öt. Jövőre, a nemzetközi szövetség (FIFA) naptára szerint március végén, 23. és 31. között kezdődik az év, ekkor két felkészülési mérkőzést játszhat a válogatott, az ellenfelek még nem ismertek. A következő válogatott szünet június 1. és 9. között lesz, közvetlenül a 2026-os világbajnokságot megelőzően, itt két újabb felkészülési találkozóra van lehetősége a magyar együttesnek, az ellenfelek kiléte szintén ismeretlen.
A 2026-27-es Nemzetek Ligája-sorozat szeptemberben veszi kezdetét - Marco Rossi együttese azzal, hogy márciusban kiesett Törökországgal szemben az A divízió osztályozóján, a következő kiírást a B divízióban kezdi meg. Az első, szeptember 23. és október 5. közötti időszakban négy, a második, november 11. és 16. közöttiben pedig két mérkőzés vár Szoboszlai Dominikékra. A Nemzetek Ligája sorsolását február 12-én tartják. A magyar válogatott az egyes kalapból várja az ellenfeleit, így biztosan nem kerülhet össze Skóciával, Lengyelországgal és Izraellel. Kaphatja viszont a második kalapból Svájc, Bosznia-Hercegovina, Ausztria vagy Ukrajna együttesét, valamint a harmadikból Szlovéniát, Georgiát, a vasárnapi ellenfél Írországot és Romániát, míg a negyedik kvartettből Svédország, Észak-Macedónia, Észak-Írország vagy Koszovó lehet a magyar válogatott riválisa. A csoportelsők automatikusan felkerülnek az A divízióba, a negyedikek kiesnek a C-be, míg a másodikok osztályozót játszanak majd az A divízió harmadikjaival a felkerülésért, a harmadikok a C divízió másodikjaival a bennmaradásért. Az osztályozókra már 2027. március 25 és 30.
Millennium Masters: a vízilabdavilág sztárjai ismét akcióban
A tavalyi Fina Masters világbajnokságon aratott elsöprő győzelme után idén július 31-én ismét vízbe száll a háromszoros, kétszeres és egyszeres olimpiai bajnokok alkotta magyar férfi vízilabda csapat, a Millennium Masters. Magyar színekben sem lesz hiány világsztárokból: Kemény Dénes csapatában szerepel többek között Benedek Tibor, Biros Péter, Fodor Rajmund, Kásás Tamás, März Tamás. A tavalyi vb után alig vártuk, hogy újra együtt edzünk, fantasztikus érzés, hogy már most megkezdjük a felkészülést. Mindenki nagyon várja már a mérkőzést! Ahogy bővül az ellenfél névsora, egyre inkább, hiszen kiváló játékosok csatlakoznak a világválogatotthoz, akiket ráadásul Ratko Rudić, legendás pólóedző készít fel a gálára.
tags: #milleniumi #valogatott #meccsek
