Millenniumi Emlékezet, Sport és Szombati Események Magyarországon

Magyarország történelme során számos esemény, sportmérkőzés és kulturális megnyilvánulás kapcsolódott a nemzeti identitáshoz, a megemlékezésekhez, valamint a mindennapi élet ritmusához, különösen a szombati napokhoz. A millenniumi évfordulók, mint az államiság ezeréves fennállásának megünneplése, mindig kiemelt jelentőséggel bírtak, hidat képezve a múlt dicsőséges pillanatai és a jelen kihívásai között. Ez a cikk egy utazásra invitál az időben, bemutatva a millenniumi emlékezés, a sport és a szombati események metszéspontjait a magyar történelemben és a jelenben.

A Rákóczi-portré és a magyar ezredéves évforduló

II. Rákóczi Ferenc alakja és Mányoki Ádám róla festett portréja különösen szimbolikus jelentőséggel bír a magyar történelemben. Mányoki Ádám 1712-ben, Gdansk-ban festett híres Rákóczi-portréja, bár röviddel készülése után a szász királyi család birtokába került, s csak évszázadokkal később, egész pontosan 1925-ben került vissza Magyarországra, a róla készült másolatoknak, illetve fényképes reprodukcióknak köszönhetően már a századforduló környékén viszonylag széles körben ismertté vált a hazai közönség körében.

A festmény őrzési helyével kapcsolatos első hazai tudósítás Nyári Sándor egy 1893-ban, a Vasárnapi Ujságban megjelent rövid cikke lehetett. Nem sokkal ennek megjelenése után, feltehetően a magyar állam fennállásának közelgő ezredéves évfordulójával összefüggésben, a tehetséges fiatal festőt, László Fülöpöt Drezdába küldték, hogy hiteles másolatot készítsen a portréról. Ez az 1895-ben készült képmás jelenleg is a Magyar Történelmi Képcsarnok gyűjteményében található.

Az I. világháború után néhány évvel Mányoki eredeti festménye is visszakerült Magyarországra, ami szenzációs eseménynek számított. Bár Petrovics Elek, a Szépművészeti Múzeum akkori főigazgatója már 1924-ben puhatolózott Drezdában a Rákóczi-portréval, az emblematikus művet végül egy Münchenben élő magyar műgyűjtőnek, Jánoshalmi Nemes Marcellnek sikerült megszereznie, aki aztán a képet a magyar államnak ajándékozta. E nagylelkű tettéért Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter 1925-ben elismerésben részesítette. A Rákóczi-portré hivatalos bemutatására 1925. április 22-én, Horthy Miklós kormányzó, a vallás és közoktatásügyi miniszter, s meghívott előkelő vendégek jelenlétében került sor a Régi Képtár magyar termében. Az eredeti festmény hihetetlen népszerűségéhez hozzájárulhatott, hogy a fejedelem udvari festőjétől származó, tehát hitelesnek mondható ábrázolásról van szó, mely ráadásul művészi kvalitásait tekintve messze felülmúlta a festőtől ekkor a Szépművészeti Múzeum gyűjteményében található egyetlen mű színvonalát.

A Népstadion és az 1955-ös Kosárlabda Európa-bajnokság

„Le szabad-e győzni a Szovjetunióit?” - tették fel a kérdést a szurkolók negyven éven keresztül. A helyszín a Népstadion volt, a díszpáholy előtt állították össze a hajópadlós játékteret, a Népsport mindenkit megnyugtatott, hogy a 244×122 centis elemekből összeállított, vörösfenyőből készített, megnagyobbított pálya megfelelő kifutási lehetőséget ad a legnagyobb lendülettel rohanó játékosnak is. A pesti buszokon, villamosokon hirdették a közelgő Európa-bajnokságot, és a mozikba is jutott a plakátokból. A MÁV 33 százalékos kedvezményt adott a vidékről csoportosan utazóknak. A belépőket elővételben is árusították, egy héttel a kezdés előtt kinyitották a Népstadion Vorosilov (Stefánia) úti pénztárait. A szervezésben példát kellett mutatni a Nyugatnak. „A nemzetközi sportvilágban már közismert - írta a sportlap -, hogy a béketábor országaiban kiválóan rendezik meg a nemzetközi sporteseményeket, üzleti szempontok nem rontják a versenyek arculatát, a rendetlenség, a szervezetlenség ismeretlen fogalom.”

Az EB amolyan pályázati kiegészítő is volt, mert a torna alatt döntött a Nemzetközi Olimpiai Bizottság az 1960-as játékok színhelyéről. Kosárlabda-mérkőzést azóta sem rendeztek Magyarországon több tízezres nézősereg előtt. Az Eb-t két helyszínre tervezték, néhány selejtezőt a Sportcsarnokba vittek. Előfordult, hogy az időjárás is beleszólt a rendezésbe, a második napon akkora zápor zúdult a pályára, hogy a Svédország-Luxemburg mérkőzést a 14. perctől teremben kellett folytatni.

A magyar válogatott nem volt esélytelen, két évvel korábban ezüstérmes lett a Szovjetunió mögött, ennek is köszönhető, hogy Budapest rendezhette az Eb-t. Greminger János, a csapat irányítója évtizedekkel később arról beszélt, hogy rengeteget dolgoztak, és mindig mindent halálosan komolyan csináltak: amikor az edzőtáborban éppen úsztak vagy mezítláb futballoztak, akkor azt is. „A pályán kívül sok mindenben nem értettünk egyet, de a mérkőzésen nem a játékos neve számított, csak az azonos mezszín.” Greminger a pályán igazi parancsnok volt, mellette világklasszisok, köztük a biztos kezű Bánhegyi László, a kitűnően védekező Czinkán Tibor, a labdazsonglőr Simon János, a pontokat szóró Zsíros Tibor, a remek fizikumú Hódy László. Az edző, Páder János atlétából lett kosaras, pontosabban kosárlabdaedző. Az EB-n a csoportmérkőzések papírforma-győzelmei után a nyolcas döntő első fordulójában a csapat kikapott a csehszlovákoktól. Az aranyéremről a magyar-szovjet mérkőzés döntött. Az évek múltával a nézőszám negyvenezresre duzzadt (a Népsport tudósítása szerint harmincezren voltak a kezdéskor), a nagy téthez méltó csata folyt, az eredmény alakulásából az olvasható ki, hogy biztos hazai győzelemmel, a vége 82:68, tapsvihar. Kutas István, aki a magyar sport szakmai irányítója volt, a csehszlovákok elleni meccs után az öltözőben a földbe döngölte a csapatot. Ahhoz, hogy a végszóban is igaza legyen, Románia ellen még kellett hozni a kötelezőt. Az eső miatt két órát csúszott a program, de a közönség kitartott a fél tizenkettőkor kezdődő eredményhirdetésig, a Himnuszig.

Modern Sport és Szombati Kihívások: Budapest Urban Games és Kiss Gergely

A jelenkorban is számos sportesemény kap kiemelt szerepet, amelyek közül több a szombati napokhoz kapcsolódik. A háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, Kiss Gergely, aki élete harmincharmadik nyári felkészülését tudja lassan a háta mögött, civil életében is egyre több feladatot vállal a sporthoz kötődően. Szombaton rendezik meg a harmadik Budapest Urban Gamest, amelynek már tavaly is segítette a népszerűsítését. Egy éve futottam az öt kilométeres távon, és tátott szájjal csodáltam a főváros panorámáját a Citadelláról, így állíthatom, hogy nagy élmény vár arra, aki részt vesz ezen az eseményen - mondta Kiss Gergely, akivel az utcalimpia egyik helyszínén, a megújult Klauzál téri grundon beszélgettünk. - Hihetetlenül izgalmas a Duna-átúszás is, óriási élmény volt tavaly. A távolság nem nagy, azonban ez vadvíz, sodrással és örvényekkel, amelyek megnehezítik az ember dolgát, de azért nem teszik a feladatot veszélyessé. Az idén is indulok a futóversenyen, és meglátom, hogy a Duna átúszása belefér-e mellé a napi programba.

A harmadik utcalimpián mintegy kétezer résztvevőt várnak a szervezők. Ma három helyszínen öt sportágban zajlanak majd az események. A Duna-átúszás 9 órától 12-ig tart, a futás 12-kor kezdődik a Citadellán, a versenyszámhoz ezúttal a Magyar Öttusaszövetség is csatlakozott, az úgynevezett laser-run (lézeres lövészetből és futásból álló) számmal. A Klauzál téren 10 órakor kezdődnek a csapatsportágak, a streetball és a kispályás foci küzdelmei. „Én még emlékszem, milyen volt ezekben a dühöngőkben focizni - mondta a huszonháromszoros válogatott labdarúgó, Hrutka János, aki harmadik éve segíti az eseményt szervezőként. - Fontos lenne, hogy vissza vagy újra lecsábítsuk ide a fiatalokat, hiszen innen indulva válogatott játékosok sora került ki korábban. A felújítások után ezek a terek később is bárki számára használhatók lesznek.”

Az amatőrök mellett élsportolók is teljesítik az úszó- és a futóversenyt, bizonyítva ezzel, hogy az épített környezetben is lehetséges mozogni. „Folyamatosan járom a világot, és meglepve tapasztaltam, hogy mennyi lehetőség van a legnagyobb városokban is a sportolásra, és mennyien élnek is ezzel - tette hozzá a négyszeres Európa-bajnok úszó Verrasztó Dávid, aki a tavalyi verseny után az idén is átússza a Dunát. - Remélem, Budapesten is egyre elterjedtebb lesz ez, mert egyrészt egészséges, másrészt pedig összehozza az embereket.” Az olimpiai bajnok ökölvívó, Kovács „Kokó” István manapság inkább triatlonozik és maratonit fut, de a Duna-átúszásból idén sem maradhat ki. „Nagyszerű kezdeményezés minden, ami a szabadidősporthoz kapcsolódik és népszerűsíti. Én is aktív szabadidősportolóvá váltam, ennek köszönhetően kerültem kapcsolatba a Budapest UrbanGamesszel, és vettem részt már tavaly is a versenyen.”

Kiss Gergely a vízilabda jövőjéről és a sportban betöltött szerepéről

A magyar vízilabdázás jelenlegi helyzetéről éles vita bontakozott ki a felemásan sikerült barcelonai Európa-bajnokságot követően. Mint ismert, a női válogatott ugyan negyedikként zárt, de a férfiak nyolcadik helye csalódást keltett. Kiss Gergelyt erről is megkérdeztük. „A téma többórás beszélgetést érdemelne, nagyon sok gondolat és ötlet kavarog bennem. Úgy látom, vannak jó folyamatok, vannak természetszerűek, amelyekről nem mi tehetünk, és bizony vannak rosszak is. Sok témát érinthetnénk az utánpótlás-neveléstől egészen a marketingszakemberek munkájáig, és akkor még nem is említettük a felnőttválogatottakat. Van kritikus véleményem is, és olyan is, amely a magyar vízilabda védelmében szól.” A világklasszis játékos az éppen tesztelés alatt álló kísérleti szabályokról is megosztotta gondolatait. „Ami azt segíti, hogy az átlagember jobban értse, mi történik a vízben, támogatom. Nem vagyok semmilyen új szabály ellen, de megfontoltan kell kipróbálni és bevezetni őket. Amit fontosnak tartok, hogy azok a játékosok, edzők, vezetők, akik a vízilabdában élnek, dönthessenek erről, ne a sportág azon képviselői, akik már hosszú ideje csak az asztal mellől foglalkoznak a vízilabdával. Ugyanis az aktív szereplők látják, mire képes a mai játékos, és mi lenne érdekes a nézőknek. Ez a legősibb csapatjáték, ez szerepelt először az olimpiák történetében, hamarabb, mint a futball vagy a kézilabda, de a különlegessége miatt nagyon nehéz népszerűsíteni, így marketingszakembereket is bevonnék a döntéshozatalba.”

Kiss Gergely sok megkeresésre mond nemet, vannak témakörök, amelyeket biztosan nem fog sohasem elvállalni, és olyan is előfordul, hogy idő hiányában nem tud belevágni valamibe. De ha a szívemhez közel álló feladattal keresik, és össze tudja egyeztetni az egyéb kötelezettségeivel, örömmel segít. Nemrég filmproducerként is bemutatkozott, a Halassy Olivér életét bemutató dokumentumfilmben, melynek gyártásvezetője és társproducere lett. Halassy Olivér amputált lábbal nemhogy felküzdötte magát az épek szintjére, hanem le is hagyta őket: úszásban Európa-bajnok, vízilabdában pedig kétszeres olimpiai bajnok és egyszeres olimpiai ezüstérmes lett. „Úgy gondolom, hogy ő hatalmas magyar példakép.”

Millenniumi pillanatképek a 19. század végéről

A millenniumi időszak, különösen az 1890-es évek, pezsgő és változatos képet mutatott Magyarországról. A Vasárnapi Ujság beszámolói bepillantást engednek a kor társadalmi, gazdasági és kulturális életébe.

Fejlesztések és intézmények

• Terézvárosi Fiókintézet: Egy új fiókintézet épült a Váci-körúton, Ybl Miklós tervei alapján, mely 1868-ra készült el. Ez az első lépés volt a közönségnek a pénz betételét megkönnyítő fiókhálózat kiépítésében, melynek során 1868. június 15-én a józsefvárosi, 1882. augusztus 1-jén a budai fiók-takarékpénztárt nyitotta meg az egyesület.
• Országos Iparegyesület: Az egyesület 1893-ban ünnepelte jubileumát, mely az ötvenéves tevékenységét értékelte. Olyan nevek, mint Kresz Géza, a korábbi kiállítás sikere által elnöknek választott igazgató, vagy Burchard-Bélaváry Konrád alelnök fémjelezték az ipari fejlődés iránti lelkesedést.
• Betegszállító kocsik: 1892-ben mutatták be a modern betegszállító kocsikat, melyek a korabeli Drezda, Párizs, Bécs és Brüsszel kiállításain is megfordultak. Ezek a kocsiszerkezetek a tábori sebészet fejlődését és a humánusabb betegszállítást szolgálták.

Társadalmi és politikai élet

• Budapesti Munkások Gyűlése (1890): Május elsején a Városligetben gyűlést tartottak a budapesti munkások. „Nyolc óra munka, nyolc óra üdülés, nyolc óra alvás” - ez volt a fő felirat, melyet a zászlók alatt vonuló, fegyelmezett munkások hordoztak. A gyűlés hatalmas tömeget hozott mozgásba, melyet a katonaság és a rendőrség is nagy figyelemmel kísért.
• Szabadelvű-kör: A régi Lloyd épületben működő Szabadelvű-kör volt a politikai és társadalmi élet egyik központja. Ez a hely volt a pártok gyűlőhelye, ahol a törvények első rostája zajlott, de fényes táncvigalmakat is tartottak itt, és Jókai, Ivanka, Gajári Ödön is megfordultak a kör asztalainál.

Kulturális és regionális identitás

• Mikes-ünnepély Zágonban (1890): Mikes Kelemen emlékére rendeztek ünnepélyt szülőhelyén, Zágonban, megemlékezve a fejedelemmel kibujdosott íróról.
• Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület: Ez az egyesület a felvidéki magyarság kulturális és nemzeti identitásának megőrzését célozta, a „magyar állameszme” fenntartásáért küzdve azokon a területeken, ahol a magyarság lassabban magyarosodott.
• Kőszeg és Keszthelyi Kastély (1893): Kőszeg, mely a Gyöngyös patak völgyében terül el, a bencések kolostorával és templomával büszkélkedett, és a városi tanács hivatalosan is a magyar nyelvet használta. A keszthelyi kastély, Tasziló gróf tulajdona, pompás építmény volt, melyben a régi kastély részei és újabb építkezések elegyedtek, gyönyörű parkjával együtt a Balaton partján.

A magyar nemzeti múlt emlékezete

A 19. század végén kiemelt figyelmet kaptak a nemzeti hősök és vértanúk. A Vasárnapi Ujság 1890-ben részletes leírást közölt az 1848-49-es szabadságharc vértanúiról, mint Damjanich János, Török Ignác, Pöltenberg Ernő, Vécsey Károly, Kiss Ernő. Ezen alakok emlékezete a nemzeti öntudat erősítését szolgálta, különösen a millenniumi ünnepségek közeledtével.

Vízilabda mérkőzések szombaton: aktuális menetrend

A magyar sportélet napjainkban is tele van izgalmas mérkőzésekkel, melyek közül számos szombati napon kerül megrendezésre, örömet és szórakozást nyújtva a sportrajongóknak. Az alábbi táblázat néhány példát mutat be a közelmúlt és a közeljövő szombati vízilabda eseményeiből.

tags: #millennium #merkozes #szombat

Népszerű bejegyzések:

• Az 1978-as események Komlón
• A közel-keleti AWS incidens hatásai
• PMSC–Ferencváros: a legendás 1978-as kupadöntő
• Noris oktató társasjáték
• Hogyan optimalizáld az átigazolásokat?