Gödöllői Röplabda Club

A magyar labdarúgás utánpótlás-nevelési rendszere és az MLSZ régiós struktúrája

2026.06.04

A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) az elmúlt években jelentős lépéseket tett a hazai futball szakmai alapjainak megerősítése érdekében. A folyamat egyik legfontosabb pillére az egész országot lefedő, megyei és régiós utánpótlásképző-centrumok hálózatának kialakítása. Ezen intézkedések célja a regionális tehetségközpontok szakmai és szervezeti fejlődésének elősegítése, az azokban folyó munka ellenőrzése és a teljesítmény alapú finanszírozás kialakítása.

Az utánpótlásképzés piramisrendszerét bemutató ábra

Az utánpótlás-nevelés piramisrendszere

Annak érdekében, hogy a kezdetektől fogva, egészen kisgyermek kortól biztosítva legyen a megfelelő minőségű szakmai munka, a kiválasztás, valamint a tehetségek felfelé áramoltatása országszerte akadálymentesen és szakszerűen történjen, az akadémiai és a tehetségközponti szintekhez illeszkedve létrejött egy körzetközponti szint is. A rendszer felépítése a következő:

  • Amatőr klubok: A piramis legalján az a mintegy 1400 amatőrklub található, melyek fő feladata, hogy minél több gyermeket csábítsanak a labdarúgásba.
  • Körzetközpontok (KK): Ezek az egységek a grassroots/amatőr és az elit utánpótlás-képzés között helyezkednek el egyfajta hídként. Elsődleges feladatuk, hogy a játékosok foglalkoztatása gyermekkorban a lakóhelyhez közel indulhasson el, ahol történik a futball megszerettetése, majd a tehetségesebb gyermekek kiválasztása és „feladása” a Tehetségközpontokba.
  • Tehetségközpontok (TK): Az elnökség - a Double Pass objektív visszajelzései alapján - választotta ki azokat az utánpótlásműhelyeket, amelyek területi alapon segítik elő a legtehetségesebb fiatalok fejlődését. Megyénként jellemzően egy-egy Tehetségközpontot jelölt ki az Elnökség.

Az Astra célja a feljutás - sikeres utánpótlás, sikeres korosztályok | Női Labdarúgás | MLSZTV

Szakmai háttér és minőségbiztosítás

A független nemzetközi szakmai auditáló cég, a Double Pass 2020 őszén részletesen felmérte a Bozsik-központként működő 73 utánpótlásnevelő sportszervezetet, és a minősítések alapján javaslatot tett a Tehetségközpontok kiválasztására. A területi alapon szervezett központokban főállású, képzett, ambiciós szakemberek foglalkoznak az ifjú labdarúgókkal. Az itt dolgozó edzők feladata az U15-ös korosztálynál fiatalabb gyermekek megfelelő egyéni képzése, és a legtehetségesebbek felkészítése az akadémiai szint elérésére.

Szint Fő feladat
Amatőr klubok Tömegesítés, a futball megszerettetése
Körzetközpontok Híd az amatőr és elit képzés között
Tehetségközpontok Egyéni képzés, felkészítés az elit szintre

Informatikai háttér és adminisztráció

A sportfejlesztési programok jóváhagyási és ellenőrzési feladatait a sportról szóló 2004. évi I. törvény alapján az MLSZ látja el. A mindennapi ügyintézés az IFA-rendszeren keresztül történik, amelynek éles indulása óta az ügyeket kizárólag elektronikus úton lehet elintézni. Az MLSZ központ, az egyesületek által is használt informatikai rendszer folyamatos fejlesztése biztosítja a transzparenciát és a hatékony adatszolgáltatást a sportági szakszövetség számára.

tags: #mirol #szol #az #mlsz #regios #rendszer

Népszerű bejegyzések:

GRC