A Miskolci Jégkorong Utánpótlásának Fejlődése és Jelentősége

A jégkorongsport a világon mindenütt, így Európában, de különösen a tengerentúlon hihetetlenül népszerű és egyre népszerűbb. A játékot gyorsasága, dinamizmusa, látványossága, férfias küzdő jellege miatt a XXI. század sportjának tekintik. Ebben a dinamikus sportágban Miskolc kiemelt szerepet játszik Magyarországon, különösen az utánpótlás-nevelés területén.

A DVTK Jegesmedvék jégkorongozóinál járt az M4 Sporton látható Jövünk! című műsor. A Fehérvár, az Újpest és a BJA mellett a DVTK jégkorong-akadémiája is államilag kiemelt utánpótlás-nevelőműhelyként működik már ötödik éve. Az ország keleti régiójában hosszú évek óta Miskolc jelenti az első számú sportági bázist a sportágban, a városban eredményes felnőttcsapattal is büszkélkedhetnek. A diósgyőri csapatok rendre az élvonalba tartoznak a korosztályos bajnokságokban is, tehetséges fiataljaik pedig egyre nagyobb számban tűnnek fel az utánpótlás-válogatottakban.

A Miskolci Jégkorong Kezdeti Lépései és a Kinizsi Éra (1978-1990)

E milliókat vonzó és lázban tartó sportág miskolci története 1978-ban kezdődött. Városi összefogással, téglajegyek megvásárlásával 1978-ban elkészült a Népkertben az első miskolci műjégpálya. Az év nyarán fejezte be orvosi egyetemi tanulmányait Budapesten Lukács György, aki egyetemi évei alatt a Ferencvárosi TC-nél jégkorongozni tanult és a Testnevelési Főiskolán jégkorong szakedzői képesítést szerzett.

Lukács dr. elhatározta, hogy időt és fáradtságot nem kímélve jégkorongcsapatot szervez Miskolcon. Kitartó munkájának eredményeként olyan támogatókra talált, mint a Sportcsarnok akkori igazgatója Menyhért László, a V.T. Sporthivatal vezetője Miklós Emil és a Miskolci Kinizsi elnöke Takács Lajos, aki az egyesületbe a jégkorongszakosztályt felvette. A Magyar Jégkorong Szövetség örömmel fogadta az új szakosztály létrejöttét és a csapatot az újonnan alakult országos bajnokság második vonalába (OB.II.) sorolta be.

1979. december 1-je történelmi dátum a sportág és Miskolc város életében, hiszen ezen a napon az új műjégpályán a lelátón szorongó több, mint kétezres szurkolótábor előtt Schell László, az "A" csoportos világbajnoki bírói keret tagja, bedobta a korongot. A bemutató mérkőzés után egyre több fiatal jelentkezett a szakosztálynál.

Az 1981/82-es szezonban először igazolt az egyesület olyan jégkorongozót, aki tanulmányai folytatása miatt érkezett Miskolcra. György József, aki a BVSC-ben korongozott korábban, felvételt nyert a Nehézipari Műszaki Egyetemre. Hasonlóképpen került a csapathoz az Újpesti Dózsa volt ifjúsági válogatott játékosa, Mészáros József. Mészárossal együtt érkezett Inotay Balázs is, akik komoly erősítést jelentettek a Kinizsi számára. Inotay Balázs személye még 2000-ben is meghatározó volt a magyar jégkorongsportban, hiszen ő volt a Magyar Jégkorong Szövetség elnöke. Büszkék vagyunk arra, hogy a közelmúltig a hoki első embere egy egykori miskolci játékos volt. Az elnök úr különleges figyelemmel kísérte munkánkat és támogatta elképzeléseinket.

1983-tól két fronton is szerepelt az együttes: a magyar bajnokságban és a szlovák területi bajnokságban. Újabb erősítés érkezett a csapathoz, Bíró Ignác személyében. Az Erdélyből áttelepült sportoló tagja volt a román ifjúsági és junior válogatottnak. Ebben az időben a román jégkorong a világ élvonalához tartozott. Bíró Ignác személye hasonlóan meghatározó a miskolci hoki életében, mint dr. (Lukács György).

A szlovák bajnokságban megerősödött együttes az 1984/85-ös szezonban sorra nyerte mérkőzéseit az OB.II-ben. A figyelemreméltó eredmények láttán a Miskolci Kinizsi elnöksége 1985-ben a játékosok fejlődése érdekében a csapatot az OB.I-ben indította. A cél az első osztályban történő megkapaszkodás volt, ami sikerült is. Újpestről volt válogatott játékosok érkeztek a klubhoz, akik segítségére voltak a csapatnak (Rozgonyi György, Zsitva Béla, Gyöngyössi Jenő, Enyedi Ferenc). Kiegészülve a tehetséges fiatalokkal megfelelő csapatot alkottak.

Az 1986/87-es szezonban a Magyar Jégkorong Szövetség engedélyezte hét külföldi játékos leigazolását, akik közül mérkőzésenként egyszerre öten játszhattak. Szlovák kapcsolataink révén került a csapathoz Peter Petricsko, Ottó Wintersteiner, Iván Jeszenszky, Libor Wilmon, Katerzsabek László és Róbert, Tomcsik, Matiszkó, Kepics és Szajkó. A hazai játékosokkal együtt olyan gárdát alkottak, amely sikeresen vette fel a harcot a fővárosi nagy csapatokkal is. A népkerti pálya lelátója a mérkőzésekre rendszerint megtelt.

Az Utánpótlás-nevelés Kezdetei a Kinizsiben

Ezekre az évekre vezethető vissza a tervszerű utánpótlás-nevelés beindítása. A játékosedzőként tevékenykedő Bíró Ignác időt és fáradtságot nem kímélve toborozta és tesztelte a fiatalokat. A beindult Korisuliban korcsolyázni tanuló gyerekek közül a tehetségeseket jégkorongozni hívta. A Miskolci Kinizsi részt vett utánpótlás csapataival az "úttörő" és az "ifjúsági" bajnokságban, ahol negyedik és harmadik helyezést értek el. 1978-tól 1990-ig a Miskolci Kinizsi Sportegyesület Jégkorongszakosztálya jegyezte a sportágat.

A Miskolci Hoki Club Megalakulása és Hanyatlása (1990-1994)

Az 1989-es év a magyar társadalomban gyökeres változást hozott. A rendszerváltás a Miskolci Kinizsi életét is döntően befolyásolta. A financiális problémákkal küszködő egyesület csapata az 1989/90-es szezont még tisztességesen végigjátszotta, de a vezetők már jelezték, hogy nincs pénz a további működtetésre. A Miskolci Kinizsi Sportegyesület nevében Varga Oszkár ügyvezető elnök bejelentette, hogy megszűnik a jégkorong szakosztály, mert az egyesület képtelen tovább fenntartani. Ez 1990-ben történt.

Ez idő tájt az egyesület már rendkívül széles utánpótlásbázissal rendelkezett, és a szülői munkaközösség tagjai úgy döntöttek, hogy új egyesületet hoznak létre. 1990. október 12-én megalakult a Miskolci Hoki Club, melyet a B.-A.-Z. megyei Bíróság, valamint a Jégkorongszövetség is nyilvántartásba vett. Az MHC vezetése olyan emberekből állt, akik az élet más területein elismerést és megbecsülést vívtak ki maguknak, és gyermekeik kivétel nélkül jégkorongoztak. Ezek az emberek: dr. Polányi György, dr. Kormos Vilmos, Zsiga Gábor, Egri István, Jónás Lajos, dr. Rácz Pál, dr. Nagy István és dr.

1990 és 1994 között az MHC sikeresen működött. 1991 nyarán hét erdélyi játékos érkezett az egyesülethez, akik kivétel nélkül román ifjúsági válogatottak voltak. Láday András, Vad Lukács, Rokaly Lóránt, Nagy András, Szabó István, Egyed Máté és Csiki Csaba egy éven belül magyar állampolgársági esküt tettek, így megnyílt a lehetőség öt szlovák játékos leigazolására.

A Magyar Jégkorong Szövetség döntése alapján a Magyar Kupa döntőjét 1993. január 30-án Miskolc rendezte. A résztvevők a Jászberényi Lehel HC és a Miskolci HC együttesei voltak. A zsúfolásig megtelt lelátón helyet foglaló szurkolók egy gólokban gazdag, szikrázóan kemény, izgalmas mérkőzést láthattak, melyen a vendégcsapat 6-3 arányban győzedelmeskedett.

A szezont követően az elnökség már az 1993/94-es bajnoki évet tervezte, játékosokkal tárgyalt, köztük azzal a Csíkszeredán játszó Borsos Attilával, aki a román jégkorong egyik legnagyobb tehetsége volt. Egyesületével megegyezés született, Borsos Miskolcra költözött. Ezt követően azonban szinte egyik napról a másikra esett szét a felnőtt csapat. A hét erdélyi játékos közül Rokaly már korábban eltávozott, és a szabadságot követően csak Vad és Nagy érkezett vissza Miskolcra. A Jászberény Csikit és Egyedet elcsábította, és olyan anyagi juttatásokat helyezett kilátásba, amelyekkel nem tudtunk versenyezni. Ezt tudván Láday és Szabó Csíkszeredán maradt. A szlovákok szerződése lejárt, és a felnőtt csapat körüli nehézségek erőteljes sajtóvisszhangja miatt a támogatók elbizonytalanodtak, illetve visszaléptek.

Az MHC elnöksége 1994 tavaszán az egyetlen lehetséges, de kényszerű döntését meghozva az egyesületet megszüntette. Ezzel lezárult a miskolci jégkorongsport történetének második szakasza. Az MHC idejében jött létre 1991-ben a Borsodi Sörgyár, mint alapító támogatásával a "Miskolciak a jégkorongért" alapítvány.

Újrakezdés és az Utánpótlás Központba Helyezése: A Miskolci Jegesmedve Jégkorong Sportegyesület (1994-től)

1994 tavaszán a kérdés ugyanaz volt, mint 1990-ben: lesz-e jégkorong Miskolcon, vagy végleg eltűnik a XXI. század sportja a városi palettáról? Ha lesz, biztosítani kell a gyerekek sportolását. Ha nem, akkor kárba vész és értelmetlenné válik tizenhat év munkája, és szétszóródnak a tehetséges gyerekek. Ilyen körülmények között sikerült megtalálni a biztos kiindulási pontot és feloldani a krízishelyzetet. A biztos kiindulási alap ismét a megbízható szülői háttér volt. Sikerült megtalálni a folytatáshoz szükséges vezetői gárdát, és azt az elnököt, akinek személye garancia volt a tervek megvalósításához.

Így jött létre 1994. március 16-án kelt alapító okirattal és a B.-A.-Z. megyei Bíróság 1994. április 8-i jogerős végzésével a dr. Puskás Gábor elnök vezette Miskolci Jegesmedve Jégkorong Sportegyesület. Puskás dr.-nak és társainak szinte megoldhatatlan feladatot jelentett a versenyeztetés az új klub katasztrofális anyagi helyzete miatt. Támogatók nem lévén, önkormányzati szerepvállalás nélkül az első szezont komoly nehézségek árán sikerült befejezni. A gyerekekért dolgozók társadalmi munkában végezték feladataikat.

Dr. Puskás és társai célul tűzték ki, hogy a tervszerű utánpótlás nevelés alapján 5-10 év távlatában ismét első osztályú felnőtt csapata legyen az egyesületnek és a városnak. 1996-ra került olyan helyzetbe az egyesület, hogy három év kihagyás után a magyar bajnokság második vonalában (OB.II.) a felnőtt csapat elindulhatott. 1996/97-ben az OB.II. harmadik helyét, 1997/98-ban az OB.I. harmadik helyét, az 1998/99-es szezonban az OB.I. bronzérmét szerezte meg a csapat.

Az 1999/2000-es bajnoki évadban szövetségi döntés alapján egységes első osztály került kialakításra úgy, hogy az Extraligában és az Interligában szereplő együttesek mellett a korábbi OB.I-es csapatok is indulnak. A rendkívül erős mezőnyben előrelépni nem sikerült, de a miskolci egyesület lehetőségei sem hasonlíthatók össze sem infrastrukturális, sem anyagi szempontból a nagycsapatokéval.

Az Utánpótlás-nevelés Sikerei és a Jövő Alapja

Az utánpótlás-nevelés terén elért eredményeinket az országban mindenütt elismerték. 1997/98-as szezonra eljutottunk oda, hogy minden korosztályban csapatot indíthattunk a magyar bajnokságban.

Azok névsora, akik Világbajnokságon, Európa-bajnokságon, nemzetközi tornákon képviselték Magyarországot, a következők:

• Rácz Balázs
• Egri Gergely
• Mayer Péter
• Hutter Gergő
• Lukács Zsolt
• Polányi Péter
• Puskás Gábor
• Sike Zoltán
• Tóth Gábor
• Hutter Szabolcs
• Bodnár Milán
• Láda Balázs
• Láda Péter

akik mindannyian a felnőtt csapat tagjai voltak. A korosztályos magyar bajnokságokban aranyérmen kívül minden helyezést elértünk már. A bajnoki címhez az 1997/98-as serdülőcsapatunk állt a legközelebb, amelyet a bajnoki döntőben csak egy hajszállal előzött meg a Dunaferr gárdája.

Célkitűzéseinket sikerült megvalósítani és megfelelő nevelőmunka folyt az egyesületben. Az egyesületünkben a jó sportolók egyben jó tanulók is voltak. Érdemes őket név szerint is megemlíteni.

Akadémiai és Sportdiplomáciai Sikerek

Számos játékos nem csupán a jégpályán, hanem az oktatásban is kiemelkedően teljesített:

A csapat többi felnőtt korú tagja munkája mellett jégkorongozott, míg néhányan középiskolai tanulmányokat folytattak. Az MJJSE sportdiplomáciai sikereket is magáénak mondhatott, hiszen a Magyar Jégkorong Szövetség elnökségének Egri István, míg az MJSZ Fegyelmi Bizottságának dr.

Közismert tény, hogy a népkerti pálya újjáépítése megtörtént és a 2000-es év novemberében került átadásra. Miskolc megyei jogú Város vezetése és az egyesület elnöksége rangos Nemzetközi Tornát (Testvérvárosok Tornája) rendezett a felújított jégpálya megnyitása alkalmából.

tags: #miskilci #jegkorong #utanpotlas

Népszerű bejegyzések:

• Diadalok és kihívások a magyar női kézilabdában
• Guaraní – Nacional Asunción meccs
• Történelmi gólok Hollandia és Németország Eb-meccsein
• Magyar röplabda bajnokságok részletes áttekintése
• A Microsoft játékstratégiájának jövője