A labdarúgás világméretű jelensége és a legendás kupasorozatok története

A labdarúgás, angol eredetű szóval football, közhasználatú becenevén foci, de gyakran említjük magyarosítva futball-nak is, egy labdajáték, amelyet a pályán két, egyenként 11 labdarúgóból álló csapat játszik egymás ellen. A játékot főleg lábbal játsszák, de a játékos minden testrészét használhatja a labda irányítására, kivéve a két karját. A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) felmérése szerint a játékot világszerte több mint 240 millió ember játssza rendszeresen több mint 200 országban. Bár a kérdés az FHF foci kupára vonatkozott, a rendelkezésre álló anyag az FHF kupáról nem tartalmaz részletes információkat. Ez az átfogó cikk azonban bemutatja a labdarúgás globális fejlődését, szabályrendszerét, a jelentős nemzetközi és hazai kupasorozatokat, valamint kiemelkedő történelmi pillanatokat, különös tekintettel a Közép-európai Kupára és a Magyar Kupára.

A labdarúgás eredete és története

A labda rúgásával kapcsolatos játékokat a történelem során számos országban játszották. A FIFA szerint "nagyon kezdetleges volt a játéknak az a szakasza, amit Kínában gyakoroltak az i. e. 2. és az i. e. 3. évezredben (a játék neve cuju volt)". Kínában, a népesség körében elterjedt kultikus jellegű labdajáték a tsu-küh (rúgni-labda) volt. Közép-Mexikóban az olmékok a tlacstli labdajátékot művelték egy tömör kaucsuklabdával. Az Ókori Róma játéka, a harpastum, egy rögbiféle játék volt, leginkább ez lehet a labdarúgás távoli elődje. A római légiók hódító útjukra magukkal vitték a szőrrel bélelt felfújt hólyagot, a bőrlabdát.

A labdajátékok számos variációját játszották a középkori Európában, melynek különböző területein a szabályok nagymértékben eltérőek voltak. A modern foci hazájában, Angliában, valamint Franciaországban a középkori falvak kedvenc játéka a „határlabdázás” volt, mely leginkább tömegfoci jelleget öltött. Ezt később a XIV. században beszüntették, mert sokszor tömegverekedés lett a játék vége. Ebben az időben jelent meg Itáliában a Calcio fiorentina, melyet Firenzében és Padovában játszottak először. Ezt a játékot már körülhatárolt pályán művelték, egy mérkőzésvezető irányítása mellett.

A modern futball szabályai és szervezetei

A modern szabályok alapjait a 19. században rakták le. A Cambridge-i Szabályokat 1848-ban foglalták írásba a Cambridge-i Egyetemen, ahol részletesen kidolgozták a későbbi rendszert. A Cambridge-i Szabályokat a Trinity Collegeban írták le, ahol találkozott egymással az Eton, a Harrow, a Rugby, a Winchester és a Shrewsbury iskola képviselője. Ez nem volt általánosan elfogadott. Az 1850-es évek alatt sok klub nem állt kapcsolatban az iskolákkal és egyetemekkel, így különféle formáit játszották a labdarúgásnak.

Anglia, Skócia, Wales és Írország Labdarúgó-szövetsége 1885-ben megalakítja az International Football Association Board-ot, amely egyedül jogosult a szabályok módosítására és a velük kapcsolatos döntések meghozatalára. A Fédération Internationale de Football Association (FIFA), a labdarúgás nemzetközi vezető szervezete hat alapító tag közreműködésével 1904-ben alakult Párizsban, és kijelentették, hogy ragaszkodni fognak az egyesületi labdarúgás szabályaihoz, a Laws of the Game-hez. A játék iránti népszerűség nemzetközi növekedése lehetővé tette 1913-ban a FIFA tagjainak belépését az International Football Association Boardba.

Nemzetközi labdarúgó-események

A legnevesebb nemzetközi labdarúgó kupa a FIFA által négy évenként megrendezett labdarúgó-világbajnokság. Az első világbajnokságot 1930-ban rendezték Uruguayban. Az első döntőt Uruguay - Argentína (4:2) játszotta. Sok ország nem vett részt a tornán, így a legtöbb résztvevő az amerikai földrészről érkezett. 1934-től az európai csapatok is érdeklődni kezdtek a rendezvény iránt, ezért a tornát követően a verseny egyre jobban kiteljesedve a világ legnagyobb labdarúgó eseményévé vált. Ettől kezdve egyéb bajnokságok is kialakultak - az Európa-bajnokság, a Dél-amerikai Copa América, az óceániai OFC-nemzetek kupája, az Ázsia-kupa, az afrikai nemzetek kupája és az Észak-amerikai CONCACAF-aranykupa, melyek mind a kontinensük legfőbb labdarúgó rendezvénye.

A brazil csapat - amely "Seleção"-ként is ismert - a legtöbb világbajnoki-címmel rendelkező ország, öt alkalommal volt győztes. A második helyezett Olaszország négy győzelemmel. 1900 óta a labdarúgás megtalálható a nyári olimpiai játékok programjában is, az 1932-es Los Angeles-i játékok kivételével. Eredetileg csak amatőrök játszhattak. Annak ellenére, hogy az 1984-es nyári játékok óta a hivatásos labdarúgók is nevezhetők, a különböző megkötések miatt az országok nem a legerősebb csapatukat küldik. Jelenleg az olimpiai férfi tornán csak a 23 év alattiak játszhatnak, adott számú „túlkoros” mellett.

A női labdarúgás fejlődése

Az első női labdarúgó-mérkőzést 1895-ben játszották Londonban. Számos országban tiltó rendelkezésekkel akadályozták elterjedését. Ennek ellenére 1916-ban Franciaországban megalakult az első női labdarúgó klub. 1972-ben az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) közbejárására a tiltó intézkedéseket feloldották, de ezt megelőzően 1970-ben Olaszország már megrendezte az első nem hivatalos világbajnokságot. A sportág - a televíziós közvetítéseknek is köszönhetően - olyan népszerű lett, hogy az UEFA 1984-ben kiírta az első hivatalos Európa-bajnokságot, 1991-ben pedig a FIFA égisze alatt sor került a világbajnokság első döntőire.

Amerikában, Atlantában rendezték a XXVI., az 1996. évi nyári olimpiai játékok első női labdarúgó tornáját. A női labdarúgás 1996-ban kapott helyet a programban, azonban a férfiakéhoz hasonló megszorítások nélkül. A fejlődés ütemét jól jelzi, hogy 2001-ben a női labdarúgók részére is kiírták a Bajnokok Tornáját. A női labdarúgó-világbajnokságot az 1991-es női labdarúgó-világbajnoksággal kezdték meg, melynek házigazdája Kína volt, és 12 csapat képviselte az országát. Több mint 650,000 néző figyelte a helyszínen az 1999-es női labdarúgó-világbajnokságot, és közel 1 milliárdan nézték 70 országból. A 2003-as női labdarúgó-világbajnokságra 16 együttes érkezett és versenyzett a döntőben. Idáig öt tornát rendeztek (2008-ig), az USA és Németország kétszer nyert, Norvégia egyszeres győztes. A női szövetségek azonosak a férfiakéval: Óceánia (OFC), Európa (UEFA), Észak-, Közép-Amerika és karib-térség (CONCACAF), Dél-Amerika (CONMEBOL), Ázsia (AFC) és Afrika (CAF).

A magyar labdarúgás története

A magyarországi labdarúgás legelső irodalmi emléke 1879-ből származik. Molnár Lajos a MAC egyik alapítója tesz említést "Athletikai Gyakorlatok" című szakmunkájában. A pesti református főgimnáziumban 1882-ben hozták létre az első szabadtéri játszó társaságot, ahol a diákok örömmel ismerkedtek a "rúgosdi" játékkal is. 1901. január 19-én 13 egyesület képviseletében alapították meg a Magyar Labdarúgó-szövetséget (MLSZ), amelynek önállóságát a FIFA 1907-ben Amszterdamban tartott ülésén mindörökre elismerte, ezzel fel is vette a tagjai közé. Az első bajnokságot az alakuló közgyűlésen megválasztott tanács február 4-én már ki is írta, a jelentkező csapatokat az addigi hazai barátságos és nemzetközi mérkőzéseiken elért eredményeik alapján két csoportra osztották.

Válogatottunk 1902. október 12-én játszotta első hivatalos mérkőzését, a találkozó helyszíne Bécs volt, az ellenfél Ausztria. A végeredmény 5-0-s osztrák sikert hozott. A Magyar Kupának az 1909-1910-es idényben volt az első szezonja, a rendezvény győztese az MTK lett. Azóta a legjelentősebb magyar meccs az UTE és az FTC mindenkori csapatának a meccse lett, amelyet a világ második legnagyobb városi meccse, Derby néven emlegetnek a szurkolók. Városi rangadók közül csak a több mint 250 szer megrendezett Old Firm, a skót szupermeccs, a Rangers-Celtic meccs előzi meg. Magyarország utoljára az 1986-os labdarúgó-világbajnokságon szerepelt. A legutóbbi jelentős nemzetközi klubsikert a Videoton érte el, azzal, hogy 1985-ben bejutott az UEFA-kupa döntőjébe.

A női labdarúgás Magyarországon

Magyarországon a női labdarúgás meghonosítására már az első világháború előtt történtek próbálkozások. Az első női labdarúgó csapat - a Szegedi Testgyakorló Kör - Szegeden alakult 1912-ben. Példáját több vidéki város követte, de a szélesebb körű kibontakozást megakadályozta az első világégés. A háború befejezése után néhány munkás-sportegyesület vállalkozott a női labdarúgás megszervezésére (Vasas, UTE járt az élen). Ezután sokáig semmi sem történt. A szervezett női labdarúgás iránti igény valójában 1970-ben jelentkezett hazánkban. Ebben az évben alakult meg a Femina női labdarúgócsapata, őket a FŐSPED-Szállítók, majd a Vasas sportiskola csapata követte.

1971-ben megrendezték az első kispályás női labdarúgó tornát - 8 csapat részvételével -, amit a Femina csapata nyert meg. Még ebben az évben alig két hónap alatt 32 női csapat alakult különböző vállalatok, gyárak támogatásával. A csapatok vezetői a Magyar Labdarúgó-szövetség vezetéséhez fordultak, hogy hivatalosan is ismerjék el a női labdarúgást, de ez - hasonlóan a futsalhoz - nem történt meg, mert az MLSZ elnöksége csupán fellángolásnak tartotta a női labdarúgást. 1984-ben újabb fellendülés jelei mutatkoztak: hat csapat részvételével kiírták az első országos bajnokságot. 1985. április 9-én játszotta a magyar női válogatott az első nemzetek közötti mérkőzését Siófokon, a Magyarország-NSZK (1:0) találkozót. 1992-ben írták ki először a női magyar kupát, és 1993-ban lejátszották a női szuperkupát, a Renova-Pécsi Fortuna (4-0) csapatok részvételével. Rendszeressé vált a bajnokság kiírása, de a benevezett csapatok meglehetősen nagy szóródást mutat. 1994-ben beindították az NB II-es bajnokságot. Mint a sportágak többsége, Magyarországon a női labdarúgás stagnál, helyben topogás tapasztalható.

A játék alapjai és a pálya jellemzői

A játékot 2×45 percig játsszák, ezeket nevezik félidőknek. A játék célja a gól, vagyis a labdának az ellenfél kapujába való juttatása. A gól akkor szabályos, ha a labda teljes terjedelmével átjutott a gólvonalon. Az a csapat nyeri a mérkőzést, aki a játékidő alatt több gólt ér el. Mindkét csapatban 11 játékos van egyidőben a pályán (amennyiben nincs kiállítás), de lehetőség van a cserére. Hivatalos mérkőzéseken hármat lehet cserélni, barátságos meccseken a két csapat a játékvezetővel egyetértésben megegyezhet a cserelehetőségek számában.

Pálya: megegyezik azzal a területtel, ahol a játéktér is elhelyezkedik. A játéktér hossza 90-120 méter lehet - két egyenlő méretű térfélre osztva - nemzetközi mérkőzésen ez a méret 100-110 méterre változik. Szélessége 45-90 méter, nemzetközi mérkőzésen 64-75 méter. A népszerűen 16-osnak nevezett büntető területnek 16,5 méterre kell lennie az alapvonaltól és a gólvonaltól - ez a kettő egybeesik -, a büntetőpontnak pedig 11 méterre. 9,15 méter a sugara a kezdőkörnek és a 16-os előtti félkörnek. A kapu belső szélessége pontosan 7,32 méter, belső magassága pedig 2,44 méter. A szögletzászlók magassága 1,5 méter. A szögletek negyedkörének átmérője 1 méter. A FIFA (Nemzetközi Labdarúgó-szövetség) és az UEFA (Európai Labdarúgó-szövetség) nemzetközi mérkőzésre hitelesített füves, műfüves játékteret fogad el. A futball-labda kerülete 68-70 centiméter, a meccs kezdetekor belső nyomása 0,6-1,1 atmoszféra (tengerszinten), súlya 410-450 gramm. Színe nem meghatározó, de a Labdarúgó-szövetség hozhat egyéb rendelkezést. Korábban egyszínű, főleg fehér és barna, a 70-es évektől már alapszíntől elütő színű hatszögekkel borított, vagy egyéb mintával ellátott.

Európai klubkupák áttekintése

Az európai klubfutball csúcssorozata kétségtelenül az ezen a néven 1992 óta működő UEFA Bajnokok Ligája. Elődje, a Bajnokcsapatok Európa-kupája 1955-ben indult, azóta rendezi meg rendszeresen az UEFA évről évre az európai elit klubcsapatok tornáját, amely során minden évben eldől, melyik csapat a legjobb a legjobbak között. A legrangosabb európai kupasorozat Gabriel Hanot, a L'Equipe szerkesztője javaslatára jött létre. Az első kiírásra (1955-56) 16 csapat nevezett. Az 1990-es évek elején az UEFA megkezdte az első számú kupasorozat átalakítását és új alapokra helyezését. A következő kiírástól teljes szervezeti, pénzügyi és marketingreformot vezettek be. A sorozat nevét is megváltoztatták UEFA Bajnokok Ligájára.

Az UEFA a 2009-2010-es kiírástól kisebb reformot vezetett be a történetileg harmadik, akkorra már második számú kupaküzdelemben. Megszüntette a nyári Intertotó-kupát és a sorozatot átnevezte Európa-ligára. Az EVK (Vásárvárosok Kupája nyomán az UEFA Kupa elődje) tulajdonképpen a FIFA által kiírt VVK-széria utolsó két évét öleli fel. 1955-ben a svájci Ernst Thommen, az olasz Ottorino Barassi és az FA akkori főtitkára, Stanley Rous (később mindhárman magas rangú FIFA-tisztségviselők) javaslatára olyan nemzetközi futballsorozatot hívtak életre, amelyen a nagy nemzetközi vásárokat rendező városok csapatai mérték össze tudásukat. Az első kiírásban, amely csaknem négy esztendőn át húzódott el, valóban városi válogatottak játszottak, 12 vásárváros együttese.

A Közép-európai Kupa (Mitropa-kupa): A hőskor legendás sorozata

Eredete és jelentősége

A Közép-európai Kupát (KK, nemzetközi nevén Mitropa-kupa) a múlt század húszas éveiben a profi nemzeti bajnokságok beindítása után hozták létre az akkori időszakban a világ labdarúgó elitjéhez tartozó közép-európai országok. Elődje, a Challenge Kupa néven 1887-ben alapították Bécsben, és az Osztrák-Magyar Monarchia klubjai vehettek részt benne. Az első világháború után az abban az időben a világ futballjának élvonalához tartozó közép-európai országok labdarúgó szövetségei, amelyek sorban alapították meg egységes nemzeti ligáikat, közösen arra az elhatározásra jutottak, hogy alapítani kell egy komoly európai nemzetközi kupát. Az Osztrák Labdarúgó Szövetség akkori elnöke, Hugo Meisl kezdeményezésére az osztrák és a magyar szövetség vezetői Pozsonyban üléseztek, itt született meg a Mitropa-kupa, vagyis a Közép-európai Kupa, amelynek első mérkőzését 1927. június 19-én rendezték.

A kezdeti megállapodás szerint Ausztria, Magyarország és Csehszlovákia szezononként két-két klubot, az aktuális bajnokot és kupagyőztest adta a sorozatnak, majd csatlakozott a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság is, amelyet 1929-ben Olaszország váltott. A mérkőzéseket oda-vissza alapon, kieséses rendszerben játszották, egyenlő gólarány esetén harmadik mérkőzésre került sor. A döntőt is eszerint rendezték. A győztes a míves ezüst vándortrófeát egy évig őrizhette. Magát a serleget Svehla csehszlovák miniszterelnök ajánlotta fel, akkori értéke 4250 pengő volt. A kupa egyre népszerűbb lett, sorra csatlakoztak a térség országai: 1936-ban már svájci és román csapatok is indultak. A háborút követően 1951-ben még megkísérelték feléleszteni a korábban méltán népszerű sorozatot, ám presztízse már sohasem lett a régi, főleg a beinduló új összeurópai kupasorozatok árnyékában.

A Ferencváros sikerei a Mitropa-kupában

Az 1928-as diadal

Az FTC az 1928-as második kiírásban indult először a Közép-európai Kupában. A Ferencváros története első KK-mérkőzését 1928. augusztus 20-án Belgrádban játszotta a Beogradski csapata ellen, ahol elsöprő, 7-0-s győzelmet aratott! A kupasorozat első ferencvárosi gólját Kohut beadását követően Takács II. fejelte a bal sarokba. A visszavágóra augusztus 26-án került sor. A Fradi első hazai KK-mérkőzését nem az Üllői úton, hanem a Hungária úti pályán rendezte. A következő ellenfél az osztrák Admira volt. Bécsben 2-1, az Üllői úton 1-0 arányú Fradi győzelem született, ezzel a zöld-fehérek ott voltak a sorozat fináléjában. A döntő első meccsét október 28-án rendezték az Üllői úton, az ellenfél pedig az előző évben is döntőig jutó bécsi Rapid volt. A nagy lendülettel kezdő Ferencváros az első félidőben már 3-0-ra vezetett, és végül 7-1-es előnnyel várták a bécsi visszavágót. Az 1928-as sikert nehezebb elhelyezni mai szemmel eszerint a mérce szerint, bár ahogy azt hangsúlyoztuk, a résztvevő országok akkoriban világszinten is a legerősebb futballnemzetek közé tartoztak.

Érdemes megemlíteni, hogy első KK-diadalunk után egyetlen évvel, 1929-ben vettek részt a legendás uruguayi túrán, ahol legyőzték a házigazda válogatottat, a következő évi világbajnokság győztesét. 1929-ben ugyan éppen a már említett dél-amerikai túra miatt a Fradi címvédőként is lemondott a szereplés jogáról, egy évvel később azonban már ismét ott voltak a zöld-fehérek a mezőnyben.

Az 1937-es szenzációs győzelem

1937 labdarúgócsapatunk egész eddigi történetének egyik legnagyobb sikerét hozta. „A Közép-európai Kupa a harmincas évekre már egyértelműen a későbbi BEK, majd Bajnokok Ligája >szülőanyjának< tekinthető. 1929-ben a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség is elismerte a rangját, bekérte az első két sorozat eredményeit, bejegyezte hivatalos évkönyveibe, így innentől kezdve a FIFA hivatalos kupasorozatának számított” - mondta Tobak Csaba, a Fradi Múzeum vezetője. Az 1937-es menetelés első körében ismét csehszlovák csapatot, a Slaviát kapta a sorsoláson a Ferencváros, és harmadszor is sikerült a továbbjutás, a prágai 2-2 után egy budapesti 3-1-es győzelemmel. Az elődöntőbe jutásért a Vienna csapatával kellett összecsapnia a Fradinak, a párharc pedig olyan szorosan alakult, hogy nem is dőlt el két mérkőzésen. A budapesti 2-1 és a bécsi 0-1 után a harmadik találkozón ismét Budapesten, és ismét 2-1-re győzték le az osztrák ellenfelet, ezzel bejutottak az elődöntőbe. A legjobb négy között ismét osztrák ellenfél, az Austria Wien következett.

Az első mérkőzés Bécsben 4-1-es Austria győzelmet hozott. A visszavágón a ferencvárosi játékosok bebizonyították, nem volt hiábavaló a szakosztályelnök elsőre kincstárinak tűnő optimizmusa. Sárosi dr. elment Nausch mellett, kicselezi Sestát, a kifutó Zöhrert és a hálóban táncolt az ötödik! Táncos viharzott el a szélen, belül Toldi tartott vele lépést és a pompás beadásból élesen fejelt a jobb kapufa mellett a hálóba. Hat-egy! Ez jelentette a fordulópontot. A csodás siker után a fináléban az olasz Lazio volt a Fradi ellenfele. A Fradi 4-2-re megnyerte a budapesti mérkőzést. A második meccs előtt érdekes történet esett meg csapatunkkal: a Ferencváros egy kis hegyi faluban szállt meg az olaszországi visszavágó előtt. Október 24-én, a visszavágó napján a 36. percben 4-2-re vezetett a Lazio. Ekkor jött a dráma: tizenegyeshez jutott a Lazio! A következő évi vb-döntőben duplázni tudó Lazio-vezér, Piola állt a labda mögé, Háda azonban remek bravúrral kiütötte, majd kirúgta a mezőnybe a labdát! Ezután a Ferencváros nem csak egyenlített, de végül stílusosan, kettős győzelemmel hódította el a trófeát! A legendás sikerhez kötődik még egy megható történet. A diadal után Rómából hazatérő csapat első útja a pályaudvarról a míves ezüstserleggel és a győztes meccs labdájával a kezükben egyenesen a súlyos betegséggel az ágyat nyomó szakosztályelnökhöz, dr. Springer Ferenchez vezetett.

A hazai kupasorozatok: Magyar Kupa és Szuperkupa

Az angol FA-kupa mintájára 1908-ban határozta el az MLSz a magyar nemzeti kupaküzdelem létrehozását. Az első találkozóra 1909. november 21-én került sor, a Litographia 2:1-re legyőzte a VAC együttesét. Az első döntőt három részletben játszották le az MTK és a BTC labdarúgói. A Magyar Szuperkupát 1993-ban alapította meg és írta ki először a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ). A nemzetközi előzményekhez hasonlóan a bajnok és a kupagyőztes mérkőzött meg érte - többnyire. 2002 és 2005 között nem rendezték meg. Több ízben ugyanaz a klub nyerte meg azonos idényben a bajnoki címet és a kupát is. A Ferencváros három alkalommal is (1994, 2004 és 2016) játék nélkül kapta meg a serleget.

Emlékezetes Magyar Kupa párharcok: Ferencváros vs. Békéscsaba

A Ferencváros a ZTE elleni csúfos bajnoki vereség (1-2) után szerdán a Magyar Kupában, a Békéscsaba ellen javíthatott, a tét a nyolcaddöntőbe jutás. Simának hangzik, de ne feledjük: a két klub eddigi egymás elleni MK-ütközetéből a jóval esélytelenebb viharsarkiak jöttek ki győztesen. Békéscsabán sohasem bánták, ha összehozta őket a sors a Fradival - ez pedig nem véletlen. A zöld-fehéreket nemcsak a nagycsapat szimbólumaként látták az ellenfélben, hanem mint a legyőzhető óriást, akit néha sikerül megfogni, ha a város hisz benne. És a lilák már kétszer hittek, és nyertek is a kupában.

Pásztor József, klublegenda szerint egy kupameccs mindig más: „Ilyenkor egy meccs dönt, és aki jobban elhiszi, hogy nyerhet, az továbbjut. A Fradi most Magyarország legjobb csapata, de mi már kétszer is elhittük, hogy lehet esélyünk - és lett is.” A városban most is érezni az izgalmat. A Fradi elleni találkozó így most egyszerre ünnep és teher. Pedig a Békéscsaba az elmúlt másfél évtizedben kétszer is kiverte a Ferencvárost a Magyar Kupából, a lefújás után mindkétszer a lilák ünnepeltek.

2011: chilei bíró, csabai bravúr

Tizennégy éve a nyolcaddöntő visszavágóján 2-2-t játszottak a felek az Üllői úton, így az első meccsen elért 0-0 után az NB II-es Csaba idegenben szerzett több góllal jutott tovább. A mérkőzést egy chilei FIFA-játékvezető Enrique Osses vezette, aki csereprogram keretében érkezett Magyarországra. Détári Lajos, a Fradi edzője, előbb indulatosan nyilatkozott a Nemzeti Sportnak: „Az első félidőben eldönthettük volna a mérkőzést, de nem tettük meg. Túl sokat hibáztunk, és a szerencse sem szegődött mellénk.” Egy nappal később már lehiggadva vállalta a felelősséget: „Én vagyok az első számú felelős a kiesésért. De a játékvezető is hibázott, és mi sem voltunk elég élesek. Egy ekkora klubnál ez nem fér bele.” A lilák góljait Makra Zsolt és a román Leucuta szerezték, a Fradiból Junior és Otten talált be.

2019: a piros lap és a viharsarki mámoros est

A következő kupameccs 2019 decemberében már Békéscsabán zajlott, és a Kórház utcai stadion ismét csodát látott. Leandrót az 53. másodpercben kiállították, a lilák pedig Tóth Dániel és Pantovics Milán góljaival 2-0-ra verték a bajnoki címvédőt. „Szerencsénk volt, de a fiataljaink éltek a lehetőséggel” - mondta Schindler Szabolcs, a Békéscsaba akkori edzője. A mindössze 18 éves kapus, Uram János így beszélt a diadalról: „Csak pár órát tudtam aludni a meccs után, akkora volt bennem az adrenalin.” A győzelem akkor is országos szenzáció volt: NB II-es csapat ejtette ki a bajnokot. Az NB I-ben 53-szor találkoztak, ezekből 13-szor a Csaba, 26-szor a Fradi nyert, 14 meccs pedig döntetlenre végződött. A kupában viszont egyértelmű az arány: két párharc, két csabai továbbjutás a mérleg a II. világháború óta. Előtte még volt egy párharc, amiből a Fradi ment tovább.

Általános szabályok és versenyfeltételek labdarúgó-tornákon

A labdarúgó-tornák lebonyolítására gyakran egyedi szabályrendszereket alkalmaznak, különösen a kisebb, amatőr vagy regionális versenyeken. Az alábbiakban egy példa látható ilyen általános versenyfeltételekre és szabályokra, amelyek különböző kuparendszerekben megjelenhetnek:

1. Teremcipő vagy műfüves/salakos pályára használt futballcipő használata engedélyezett!
2. A mérkőzés megkezdéséhez minimum 4 játékos szükséges, ebből 1 fő kapus. Adott csapat első meccse esetén 10 perc türelmi idő van.
3. Amennyiben egy csoportban kettőnél több csapatnak van azonos pontszáma és egymás elleni eredmény alapján nem lehet dönteni (pl. körbeverés esete), akkor az elért gólkülönbség, valamint a több rúgott gól csak ezen csapatok viszonylatában számít (minitabella). Ha ebben az esetben is minden egyezik, akkor két csapat esetén az egymás elleni számít, több csapat esetén, vagy ha egymás elleni döntetlen volt, bevonásra kerül a többi csapat ellen elért eredmény (gólkülönbség, több lőtt gól).
4. Az egyenesági kiesési szakasz során, a mérkőzés végén döntetlen állás esetén 7-es rúgások következnek. Mindkét csapatból 3-3 fél jogosult a büntetőt végrehajtani, majd ezt követően amennyiben nem dőlt el a párharc kimenetele, egyesével folytatódik tovább a küzdelem az alábbi módon: bárki rúghatja a büntetőt, de egymás után kétszer ugyanaz a játékos nem rúghat.
5. - 2 perces azonnali kiállítás, amelynek letelte után a kiállított játékos visszatérhet.
6. - Piros lap, amely 5 perces azonnali kiállítás, amelynek letelte után a kiállított játékos már azon a meccsen nem jöhet vissza, helyére cserejátékos léphet pályára.
7. Súlyos szabálytalanság ill. sportszerűtlenség esetén a vétkes játékost vagy csapatot kizárjuk a tornáról!
8. Becsúszni tilos!
9. A sportlétesítmény sportpályáinak, valamint kiszolgáló létesítményeinek rongálása azonnali kizárást von maga után.

tags: #mit #jelent #az #fhf #foci #kupa

Népszerű bejegyzések:

• Magyarország drámája az 1978-as vb-n
• Női Jégkorong Divízió I/A Magyarország
• Mészáros Ferenc Sportcsarnok a sport és kultúra szolgálatában
• Svéd kézilabda sikerek és kihívások
• Bajnokok Ligája: RB Leipzig vs. Liverpool