Bevezetés a Ferencvárosi Torna Club világába: A Fradi, mint életérzés és intézmény

A Ferencvárosi Torna Club, vagy röviden FTC, egy budapesti, IX. kerületében alapított sportegyesület, melynek labdarúgócsapata a legismertebb. A köznyelvben ritka a teljes nevének (Ferencvárosi Torna Club) használata, gyakrabban hallani az FTC és a „Ferencváros” rövidítést, ugyanakkor még gyakrabban fordul elő a „Fradi” becenév, mely a német eredetű Franzstadt köznyelvi rövidülése.

A Medián felmérése szerint 2006-ban is a legnépszerűbb labdarúgócsapat volt Magyarországon. A klub címerében szereplő három E betű, az Erkölcs, Erő, Egyetértés szavakat jelöli, amelyek mélyen beivódtak a szurkolók tudatába is.

Történelem és dicsőséges sikerek

Az 1899-es alapítása óta a Ferencvárosi Torna Club gazdag és sikeres múltra tekint vissza. Harminc alkalommal avatták magyar bajnokká, huszonháromszor hódította el a magyar kupát, hat Szuperkupa-, és két Ligakupa-győzelemmel is büszkélkedhet. Emellett egy alkalommal nyerte meg az UEFA-kupa elődjét, a vásárvárosok kupáját.

A Fradi rendelkezik a magyar csapatok közül a legtöbb Magyar Kupa győzelemmel. Az NB1 történetének legstabilabb pontja, hiszen 105 éven át folyamatosan az élvonalban játszott, ebből 81 bajnoki szezon végén állt dobogós helyen.

A Fradi: Több mint egy klub - egy életérzés és család

A Ferencvárosi Torna Club a szurkolók számára sokkal többet jelent, mint egyszerűen egy sportegyesület. Ahogy egy szurkoló fogalmaz: „HAZA, CSALÁD, FRADI! Mindent!” Számos rajongó számára a Fradi egy életforma, egy vallás, egy szerelem és egy életérzés. Sokan ajándéknak tekintik a Jóistentől, ami végigkíséri az életüket. Amikor a Fradira gondolnak, az boldogítja, vagy éppen letöri őket, ha a csapat kikap, mély érzelmeket vált ki belőlük.

„Fradistának lenni büszkeség, elhivatottság, szenvedély” - mondja Baksa András musicalszínész. Hrutka János, korábbi labdarúgó, aki összesen tizenöt évet töltött Fradi-címeres mezben, úgy véli: „Istenigazából ezt a fanatizmust, elhivatottságot, klubhűséget csak az tudja megérteni, aki gyermekkora óta magába szívta minden rezdülését.”

Számos személyes történet tanúskodik erről az erős kötelékről. Van, aki esküvőjét halasztotta el meccs miatt, vagy éppen nagymamája, aki bár nem értett a focihoz, tudta, hogy a Fradi a legjobb. Egy másik szurkoló elmesélte, hogy gyerekkorában 40 fokos lázzal szökött ki egy FTC-Szombathely meccsre, vagy amikor a pincében sörözött, nem a sör kedvéért, hanem a „fradi-levegő” miatt. Az „étterem bezárása nekem óriási veszteséget jelent. Remélem az új pályánk a szabadidőnkben is találkozóhely lesz.”

A Fradi a családok életébe is beépül. Sok szurkolónak az apja szenvedélye volt a Fradi, tőle örökölte az egész család. Egy megható történet szerint egy beteg apa, aki kórházban feküdt, arra kérte a családját, hogy vasárnap, amikor látogatják, hozzák magukkal a hétvégi Fradimeccs eredményét. A csapat győzött, és a fiúk imádkoztak Istenhez a győzelemért, mert látták, hogy a hír erőt ad az apjuknak. „Láttam a szemében a könnycseppeket, melyek lehet, hogy a család látványa indított el, de én biztos voltam benne, hogy imádott csapata győzelme adott erőt neki.”

A szurkolók ezt az érzést csak „mi” ismerjük. „Ez olyan, mint a szerelem. Ha meglátod a szerelmed, megdobban a szíved. Ha belépsz a Szentélybe, szintén. Ezt nem lehet megmagyarázni, ez belülről jön, nem te döntöd el, mit érzel.” Ha nem nyer a csapat, sokaknak vacak az egész hete. „Az egész megérinti az ember lelkét, nem lehet ellene tenni. Azt hiszem maga a csoda. Az élet egy csodája.”

A klubhoz való kötődés olyannyira erős, hogy nemzetiséghez hasonlítják: „A Fradi számomra az identitásom része, hiszen ahogy Magyarnak, úgy Fradistának is tartom magam és ezt nem csak sablonosan megemlítem magamról, hanem ez egy életérzés, erre büszke vagyok!” Sőt, sokan úgy vélik: „Én Fradistának születtem és Fradistaként is fogom elhagyni ezt a földi létet!”

A „Szentély” kifejezés a stadionra utal, mely sokak számára valóságos otthon. Egy vidéki szurkolónak a párszáz kilométeres utazás után, amikor megpillantja a stadiont, végigfut a hideg a hátán. A legszebb élmények közé tartozik, amikor valaki először viszi ki a fiát meccsre, és látja a csillogást a szemében, amikor meglátja a pályát: „Apa, ez gyönyörű!”

Ez a különleges érzelmi kötelék olyan fogalmakat is létrehozott, mint a „fradizmus”, a „fradista” és a „Fradi-szív”. Anna, egy szakácsként dolgozó szurkoló, a „Fradi-család” kifejezés fontosságát is kiemeli egy történettel, amikor egy pirotechnikai eszköz használata miatt meccs végén kivezették, és a buszos túrán résztvevők összedobták neki a bírság felét. „Ezt hívjuk mi Fradi-családnak.”

Kihívások és a másodosztályú időszak

A klub történetében voltak nehéz időszakok is. A csapatot 2006-ban - a bíróság megállapítása szerint jogszerűtlenül - kizárták az első osztályból, majd az NB II-ben három idényt töltött el. 2008-ban Kevin McCabe, az angol Scarborough vállalat vezetője az FTC Labdarúgó Zrt. tulajdonosa lett. Ezek a nehézségek azonban csak megerősítették a szurkolók elhivatottságát, sokan a másodosztályban is követték a csapatot vidéken és Európa-szerte.

Az új korszak és a jelenlegi vezetés

A Fradinál 2011. február 25-én kezdődött egy új időszak, amikor Kubatov Gábort választották meg elnöknek, akinek azóta kétszer is meghosszabbították a mandátumát. Vezetése alatt a klub kétszer lett bajnok, 2016-ban és idén (a szöveg keletkezésének idején).

A nemzetközi kupaszereplés, különösen az Európa-liga csoportkörbe jutása, évek óta visszatérő ígéret, mely "már legendásan vicces a Fradi elnökétől." Kubatov Gábor a 24.hu-nak azt nyilatkozta, hogy „A Fradinak már csak a nemzetközi kupaszereplés hiányzik. Ha egyszer sikerülne bekerülni a csoportkörbe, úgy érzem, áttörnénk a gátat. Az a tervünk, hogy az ott megszerzett bevételt a költségeken kívül mind visszaforgatnánk a csapatba, a játékoskeretünk megerősítésére szánnánk. Onnantól rendben lennénk.”

Pénzügyi háttér és átigazolási stratégia

Az FTC profi fociját működtető cég árbevétele egészen tavalyig dinamikusan nőtt, mely a labdarúgó szövetség támogatásából és jelentős szponzori pénzekből, többek között állami cégektől származott. Azonban tavaly a bevételek jelentősen, egymilliárddal bezuhantak, miközben a kiadások még tovább emelkedtek félmilliárd forinttal. A megoldást az állami MVM jelentette, évi 6 millió eurós támogatással.

Az FTC Labdarúgó Zrt. összesen 196 embert foglalkoztat (133 főt teljes munkaidőben, 44-et részmunkaidőben, van 8 nyugdíjas is). Komoly gondot jelent, hogy a Fradi nem tudja visszaforgatni az UEFA-tól érkező pénzeket a csapatba, mivel a gyenge nemzetközi szereplés miatt ezek a bevételek nem jelentősek. Tavaly például mindössze 84 millió forintot utalt az UEFA, miután a Fradi rögtön az első körben kiesett a Maccabi Tel Avivval szemben.

Kubatov 2011-es érkezése óta több mint hat csapatnyi légióst szerződtettek. A 67 nem magyar játékos közül számos rövid időn belül távozott, mert kiderült, hogy az NBI-ben is gyengén teljesítettek, sokan pályára sem léptek. A Fradi mindössze négyet adott el jó haszonnal: Muhamed Besicet az Everton vitte el 4,8 millió euróért, Somaliát a Toulouse vette meg 2,4 millió euróért, és Ramirezért a Krasznodár fizetett 1,5 millió eurót. A klub elveszítette két legjobbját a nemzetközi kupák előtt, amikor a kölcsönben lévő ukrán Petrjakot a hazai konkurens Vidi elhalászta a Fradi elől.

Jelentősen megdobja a bérköltségeket, hogy a Fradi rengeteg utánpótlás játékosának ad profi szerződést. 2017 nyara óta 25 fiatal lett profi az utánpótlásból. Azonban minimális esélyük van bemutatkozni a felnőtt csapatban, mivel a saját nevelésű játékosok csak elvétve kapnak lehetőséget a légiósokra építő FTC-ben. Az utánpótlás csapatok sem tűnnek ki: a Fradi U-19-es csapata 4., az U-17-es csapata 8. helyen áll.

Európai álmok és valóság - a Ludogorec esete

Kubatov Gábor szerint az osztrák Austria Wien vagy a Rapid 8-10 milliárd forintos költségvetéssel már rendszeresen el tudja érni a csoportköröket, míg a Fradi költségvetése ettől elmarad. A Ludogorec példája jól mutatja, hogyan lehet sikeresen felépíteni egy klubot. A mindössze 50 ezer lakosú Razgrad teljesen jelentéktelen futballklubja egyik pillanatról a másikra lett az európai kupák rendszeres szereplője, miután 2010-ben egy üzletember, Kiril Domuscsijev megvette. A klub azóta nyolc bajnoki címet nyert megszakítás nélkül.

A Ludogorec nem közpénzből él; Kiril Domuscsijev a saját vagyonából áldozott a klubra, majd a nemzetközi kupákból befolyó pénzt visszaforgatta a csapatba. Az UEFA-tól kapott bevételek mellett jó hazai és külföldi játékosmegfigyelői rendszert építettek ki, tisztességes haszonnal adnak el játékosokat. Jonathan Cafút 2,2 millió euróért vettek meg és 7,5 millió euróért adták el, míg Júnior Caiçarát 300 ezer euróért vették és 4,5 millió euróért adták tovább.

Az elmúlt években a Fradi európai kupaszereplése gyorsan véget ért, szemben a Ludogorec sikereivel. A táblázatban látható a két csapat európai teljesítményének összehasonlítása az elmúlt időszakban:

Nem lehet azt mondani, hogy semmi esélye sincs a Fradinak, hiszen a bolgár "csodacsapatot" tavaly éppen a Vidi ejtette ki a BL-ből a második selejtezőkörben (0-0, 1-0).

Összefoglalás a szurkolói összetartásról

A Fradi minden emberből kivált valamit, ez a klub az évek során nem csak ismerté, de fogalommá vált. „Ez példaértékü a mai világban, hogy az embereknek vannak ilyen érzelmi megnyilvánulásai, mint nekünk, hírhedett Fradistáknak.” Amikor a Fradinak szurkol valaki, úgy érzi, valahogy az igazságnak is szurkol. Függetlenül attól, hogy ki a tulajdonos, vagy kik és hogyan játszanak, a Ferencváros mi, szurkolók vagyunk, és ezt nem vehetik el a szívünkből.

tags: #mit #kell #tudni #a #fradirol

Népszerű bejegyzések:

• Játékos kézilabda fejlődés
• A Falco KC játékosai és sikerei
• Stílusos fali kiegészítők: dekorcsíkok és bordűrök
• permutációk alapoktól az alkalmazásokig
• Az akadémia küzdelmei Dunaújvárosban