Tisztújítás a Magyar Labdarúgó Szövetségben és a Csányi Alapítvány Életút Napja – Ádámosi György közreműködésével
A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) május 9-én tartotta éves közgyűlését Telkiben, ahol tisztújításokra és új személyek felvételére is sor került. A közgyűlés egyhangúlag további öt évre a szövetség elnökévé választotta dr. Csányi Sándort, aki 2010 óta irányítja az MLSZ-t. Az elnökségben történt némi változás: Balogh Gabriella, Bánki Erik, Dankó Béla, Garancsi István, Nyilasi Tibor és dr. Török Gábor újraválasztást nyertek, míg Berzi Sándor és Anthony Radev helyére Juhász László, Hoszné Nagy Tímea és Lőw Zsolt került. A vezető testület létszáma így kilencfősre nőtt. Az első elnökségi egyeztetésen a szövetség alelnökévé Lőw Zsoltot és Juhász Lászlót választották meg.
A közgyűlésen elfogadták a 2024-es szakmai és pénzügyi beszámolót, valamint a szövetség 2025 és 2030 közötti stratégiai programját. Csányi Sándor, az MLSZ elnöke elárulta, hogy az UEFA szoros együttműködésben a tagszövetségeivel, kidolgozott néhány forgatókönyvet arra, hogy miként és mikor játszhatunk futballt újra, és hozzátette, a Magyar Labdarúgó Szövetség egy erős pillére az európai futball családnak.
Fejlesztések és sikerek a magyar labdarúgásban
Az elmúlt másfél évtizedben 632 milliárd forint áramlott a futballba, miután azt megelőzően évtizedekig nem került sor jelentősebb fejlesztésekre a magyar labdarúgásban. Csányi Sándor szerint lezárult egy fontos korszak, gazdasági szempontból ez az évtized a magyar labdarúgás legeredményesebb szakasza volt. Az elmúlt 15 évben 28 új stadion épült, köztük a válogatott otthona, a Puskás Aréna. Emellett 1590 pályát épített és 3800 pályát újított fel az MLSZ. A legfontosabbnak azt tartotta, hogy elérték a nemzetközi szintet, azaz a lakosság négy százaléka futballozik, ami 308 ezer játékost jelent.
A férfi A-válogatott óriási utat tett meg 2010 óta: 2016-ban 44 év után jutottunk ki az Európa-bajnokságra, és azóta is ott vagyunk a kontinensviadalokon. Noha a 2024-es, németországi kontinensviadal nem sikerült jól, az elvárás egyértelmű: ki kell jutni a világbajnokságra.
A női labdarúgók száma mára meghaladja a 30 ezer főt, és a futsal szakág is gyarapodott. Utóbbiban csapatonként legfeljebb 2 játékosnak lehet nagypályás versenyengedélye a 25 évnél idősebbek között, ami segít a futsalspecifikus fejlődésben. Megyei szinten legnagyobb létszámmal az U11-U20-as tornák zajlanak.
Jövőbeli célkitűzések és az utánpótlás-nevelés erősítése
Az MLSZ elvárásként fogalmazta meg, hogy a férfi A-válogatott a 2026-os vb és a 2028-as Eb selejtezőjén legalább a playoff-körbe kerüljön, és a két nagy torna közül legalább egyre kijusson, valamint visszakerüljön a Nemzetek Ligája A ligájába.
Csányi Sándor hangsúlyozta, hogy az utóbbi években nem nőtt kellőképpen a magyar játékosok száma. Nem elfogadható, hogy miközben a szövetség 15 évig rengeteg pénzt fordított a magyar játékosok képzésére, nincsenek pályán magyar labdarúgók. Mivel kötelező szabályozást nem lehet hozni ebben a kérdésben, a szövetség pénzügyi ösztönzőket használ a hazai labdarúgók számának növelésére.
Új ösztönző rendszer a magyar játékosok szerepeltetésére
A 2026/27-es szezontól bevezetésre kerülő új ösztönző rendszer értelmében az élvonalbeli csapatokban a mérkőzéseken átlagosan minimum öt magyar játékosnak kell egyszerre a pályán lennie, közülük legalább egynek 21 éven alulinak. Ezek a klubok mintegy 500 millió forintos központi támogatásban részesülnek. Az NB II-ben nagyságrendileg 300 millió forintot kaphatnak azok a klubok, amelyek nem szerepeltetnek külföldi játékost a csapatban, és legalább két U20-as játékosnak adnak lehetőséget a bajnoki mérkőzéseiken. Csányi reméli, hogy a 2026/27-es idénytől mind a 12 klub teljesíti a feltételeket.
| Bajnokság | Feltételek | Támogatás |
|---|---|---|
| OTP Bank Liga (NB I) | Átlagosan 5 magyar játékos a pályán, ebből legalább 1 U21-es | 500 millió Ft |
| NB II | Nincs külföldi játékos, legalább 2 U20-as játékos | 300 millió Ft |
Az utánpótlásképzésben a Double Pass révén komoly szakmai segítséget nyújtottak az akadémiáknak működésük fejlesztésére, független és objektív képet kapva az utánpótlás helyzetéről. Az előrelépés egyik kulcsterülete a szakemberképzés, melyre komoly erőforrásokat fordítottak eddig is, de azt látják, hogy sokszor nem felkészült emberek dolgoznak a gyerekekkel, ezen a területen a színvonal javítására van szükség, ezért az edzőképzésben jelentős váltásra készülnek. Csányi szerint 21-22 évesen tartják késznek a játékosokat, de ez nem igaz, 18-19 évesen késznek kell lenniük. Például a horvátoknál és a szerbeknél már 17 évesen vannak élvonalbeli játékosok.
Gyertek minél többen, felejthetetlen nap lesz délelőtt 10 órától hajnali fél 2-ig.
Az MLSZ elnöke a rasszizmus és antiszemitizmus elleni harc folytatását is kijelentette, hangsúlyozva, hogy ezeknek a visszataszító jelenségeknek a jövőben sincs semmi helye a futballban.
A Csányi Alapítvány és György Ádámosi szerepe
A Csányi Alapítványt egymilliárd forinttal Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója alapította 2005-ben, magánvagyonából, amit 2012-ben újabb egymilliárd forinttal emelt meg. Az alapítvány az alapítói vagyon mindenkori hozamát és a támogatásokat a tehetséggondozó programra fordítja. A szervezet a tehetségfejlesztés és a szociális hátránykompenzáció mellett megalakulása óta nagy hangsúlyt fektet a támogatott gyerekek közösséggé formálására.
Az alapítvány munkája iránti nagyfokú érdeklődést és elkötelezettséget igazolja, hogy az elmúlt években egyre több magánszemély és nagyvállalat is csatlakozott támogatóként. Az alapítványnak van egy álma, hogy 1000 hátrányos helyzetű, tehetséges gyerek vegyen részt az Életút Programban, ami az Európa-szerte egyedülálló Életút Program segítségével valósul meg, melynek során 10 éves koruktól egészen a diploma megszerzéséig támogatják a résztvevő gyerekeket. Az elmúlt hét év alatt igazi közösséggé kovácsolódott a "csányisok" csapata, és felnőtt egy felelős generáció, amely példaképként és mentorként segíti a kisebbek életútját.
Az Életút Napja esemény és a foci mérkőzés
A Csányi Alapítvány június 3-án, Sarlóspusztán rendezte meg az Életút Napi Gáláját, ahol a támogatók is meggyőződhettek a program pozitív eredményeiről, és a gyerekekkel együtt több vidám és szórakoztató programban volt részük. Az idei Életút Napja meglepetésekkel teli volt a gyerekek számára. Csányi Sándor az eseményen bejelentette, hogy egymilliárd forinttal megemeli a szervezet alaptőkéjét, közelebb hozva az 1000 hátrányos helyzetű, tehetséges gyermek bevonására vonatkozó álmot.
Az idei Életút Nap másik nagy meglepetése a focihoz volt köthető. Az alapítvány legjobb focistái egy olyan csapattal játszhattak, amelynek tagjai közt volt Orbán Viktor Miniszterelnök, Áder János Köztársasági Elnök, Nyilasi Tibor legendás labdarúgó, Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök, Bánki Erik, az Országgyűlés Sport- és Turizmusbizottságának elnöke, Vági Márton, az MLSZ főtitkára, valamint Csányi Sándor és két nagyobb fia, Csányi Attila és Csányi Péter. A csapat tagja volt Ádámosi György is, a Csányi Alapítvány Felügyelő Bizottságának tagjaként. A Puhl Sándor vezette meccset 3-3-as döntetlen után 11-esekkel a gyerekek nyerték. A győztes gyerekcsapat tagjai a magyar válogatott futballistái által aláírt labdákat kaptak a vendégcsapat játékosaitól.
Az Életút Napon rendezték meg az alapítványi Focibajnokság döntőjét is, amely egy 4 fordulós, 8 csapatos sorozat lezárása, és amelyet a tavaly megalakult Gyermekparlament talált ki és vezényelt le. Ez az aktivitás jó példa az alapítvány azon törekvésére, hogy a gyerekekkel együtt hoznak döntéseket az őket érintő ügyekben, közösen fejlesztik az Életút Programot.
A csányis gyerekek szorgalmát mutatja, hogy a tanév végére immár 46-an komplett ECDL, 22-en ECDL Startvizsgával rendelkeznek, 50 különböző szintű angol és német nyelvvizsga színesíti eredményeiket. Az alapítvány büszke arra, hogy az idén 29 tanulója felvételizett középiskolába, és közülük 27 gyermeket az 1. helyen megjelölt intézménybe vettek fel, ezzel egy lépéssel közelebb kerülve a diploma megszerzéséhez.
tags: #mlsz #alelnok #adamosi #gyorgy
