Csányi Sándor újraválasztása: Stabilitás és Stratégiai Lépések a Magyar Labdarúgásban
A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) május 9-én Telkiben tartotta meg 2025-ös tisztújító küldöttközgyűlését. A közgyűlés egyhangúlag újabb öt évre választotta a szövetség elnökévé dr. Csányi Sándort, aki ezzel folytathatja a magyar futballban megkezdett fejlesztéseket és stratégiai irányítást. A közgyűlés ezt követően elfogadta a szövetség szakmai és egyszerűsített pénzügyi beszámolóját, valamint az MLSZ szakmai és pénzügyi tervét.
A szavazásokat követően megalakult a szövetség új elnöksége. Az elnökségben történt némi változás: Balogh Gabriellát, Bánki Eriket, Dankó Bélát, Garancsi Istvánt, Nyilasi Tibort és Török Gábort is újraválasztották, Berzi Sándor és Anthony Radev helyére pedig Juhász László, Hoszné Nagy Tímea és Lőw Zsolt került. A közgyűlés utáni első elnökségi egyeztetésen Lőw Zsoltot és Juhász Lászlót a szövetség alelnökévé választották meg. A tisztújítást követően Csányi Sándor köszönetet mondott a küldötteknek a bizalomért, valamint megköszönte a munkáját az elnökség két leköszönő tagjának, Vizi E. Szilveszternek és Kovács Árpádnak, ezen kívül köszönetet mondott a kormánynak a sportág fejlesztéséhez adott segítségéért.
Lőw Zsolt alelnök kiemelte: „Hatalmas megtiszteltetés számomra, hogy ekkora a bizalom felém a szövetség részéről, amit a szerződésem 2030-ig történő meghosszabbítása mutat! Szeretném megragadni az alkalmat, hogy dr. Csányi Sándor elnök úrnak is gratuláljak újraválasztásához, és külön is megköszönjem a támogatását és a bizalmát. Ez ugyanakkor hatalmas felelősséget is jelent, ismerve a felénk támasztott elvárásokat.” A szövetség a stabilitás jegyében Marco Rossi szövetségi kapitány szerződését is meghosszabbította 2030. júniusáig.
Csányi Sándor Nemzetközi Szerepvállalása és Sportdiplomáciai Siker
Dr. Csányi Sándor vezetői pozíciója nem korlátozódik a hazai labdarúgásra, jelentős szerepet vállal a nemzetközi színtéren is. Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) 42. kongresszusán, Pozsonyban a közgyűlés egyhangúlag dr. Csányi Sándort választotta a FIFA alelnökévé. Ez a tisztség a spanyol Angel Maria Villar 2017-es távozása után üresedett meg, melynek betöltésére az UEFA tagsága tehetett javaslatot. Az eljárás alapján a jelölés után a FIFA jogosultsági eljárást indított, amely mindent rendben lévőnek talált Csányi Sándor személyét illetően, így a nemzetközi szövetség nyári, moszkvai kongresszusán hivatalosan is kinevezhette a FIFA alelnökének a magyar sportvezetőt.
Megválasztása előtt Csányi Sándor így nyilatkozott az mlsz.hu-nak: „Fontos, hogy a tendencia - mely szerint a nagyok még nagyobbá válhatnak, a kisebbek pedig aránytalanul lemaradnak klub- és válogatott szinten is -, megforduljon. Azért is dolgozni fogok, hogy a jó szabályozás eredményeként a fiatal játékosok több lehetőséghez jussanak, és hogy a szabadidős és a női futball erősödjön a világ minden táján.”
Emellett Csányi Sándor, az MLSZ vezetője az UEFA új alelnöke lett, egyben a szervezet kincstári tisztségét is betölti. A belgrádi választás során az Európai Labdarúgó-szövetség végrehajtó bizottsága döntött a kinevezésről, amely jelentős szerepet biztosít számára a nemzetközi futball világában. Az MLSZ honlapján megjelent közlemény szerint a kincstárnok feladata a végrehajtó bizottság gazdasági tevékenységének átfogó irányítása, amely magában foglalja a pénzügyi folyamatok felügyeletét és koordinálását. Az új alelnök hangsúlyozta, hogy célja a pénzügyi háttér biztosítása a szakmai fejlődés érdekében: „Ahogy eddig is, új pozíciómban is arra törekszem a munka során, hogy a pénzügyi háttér minden esetben a szakmai fejlődést szolgálja. A nemzetközi labdarúgásban egyre nagyobb jelentősége van a pénzügyi folyamatoknak.” Azzal, hogy az MLSZ első embere az UEFA és a FIFA vezető testületének is tagja, példátlan sportdiplomáciai eredményt ért el. Jozef Kliment is kiemelte, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség egy erős pillére az európai futball családnak, és dr. Csányi Sándor elnöksége alatt jelentős sikereket ért el a magyar labdarúgás színvonalának emelésében, a futball minden területén.
A Magyar Labdarúgás Fejlesztése: Infrastruktúra, Tömegesítés és Innováció
Az elmúlt másfél évtizedben példátlan mértékű, 632 milliárd forint áramlott a futballba, miután azt megelőzően évtizedekig nem került sor jelentősebb fejlesztésekre a magyar labdarúgásban. Jelentős források kerültek a magyar futballba, és ezek rendkívül eredményesen kerültek felhasználásra. Csányi Sándor kiemelte, hogy az volt a vállalás, hogy felszámolják az 50 éves infrastrukturális lemaradásunkat, megújítják a futball infrastruktúráját. Mindez szükséges volt ahhoz, hogy európai színvonalúvá tegyék a grassroots futballt, a gyerekek, az amatőrjátékosok számának nagy mértékű emelkedése az egyik legfontosabb sikere a munkának.
Az elmúlt 15 évben 28 új stadion épült, köztük a válogatott otthona, a Puskás Aréna. Emellett 1590 pályát épített és 3800 pályát újított fel az MLSZ. Az amatőrfutballban használt pályák felújításában még van elmaradás, és az iskolai pályák építését, felújítását is folytatni kívánja a szövetség. A pályák jelentősége messze túlmutat a labdarúgáson, egészségmegőrzés és közösségépítés szempontjából is nagyon fontos a meglétük.
Csányi Sándor hozzátette, hogy a női labdarúgók száma mára meghaladja a 30 ezer főt, és a futsal szakág is gyarapodott. Utóbbiban csapatonként legfeljebb 2 játékosnak lehet nagypályás versenyengedélye a 25 évnél idősebbek között. Ennek eredményeként a két szakág elkülönül, segítve a futsalspecifikus fejlődést. Megyei szinten legnagyobb létszámmal az U11-U20-as tornák zajlanak. A játékosok számában 60 százalékos növekedést regisztrálhatott a szövetség az utóbbi években, a 2013/14-es évadban mintegy 100 ezer mérkőzést bonyolított le, és a jelenlegi idényben már 11 ezer csapat nevezett az MLSZ versenyrendszerében.
Infrastrukturális Fejlesztések Összefoglalója
| Kategória | Adat |
|---|---|
| Teljes beruházás az elmúlt másfél évtizedben | 632 milliárd Ft |
| Új stadionok száma | 28 (köztük a Puskás Aréna) |
| Új pályák száma | 1590 |
| Felújított pályák száma | 3800 |
| Települések megújult infrastruktúrával | Több mint 1000 |
Az MLSZ elnöke elmondta, hogy 2014-ben rekord mennyiségű TAO-támogatás érkezett a magyar labdarúgásba. A támogatások elosztása transzparens, az első időszakban hiányszempontokat vett figyelembe a szövetség, 2013-tól már a minőségi szempontokat is figyelembe veszi, például az utánpótlásközpontok esetében, hogy milyen arányban nevelnek ki minőségi játékosokat. A támogatások felhasználásának ellenőrzése is az MLSZ hatáskörébe került, az elmúlt évben közel 250 millió forint értékben rendelt el visszafizetést a szövetség. „A támogatási rendszer óriási lehetőség a magyar labdarúgás számára, ezzel nem lehet visszaélni” - fogalmazott Csányi Sándor. „Az MLSZ zéró toleranciával lép fel azokkal szemben, akik szabálytalanul használják fel az állami forrásokat.” Az OTP Bank Bozsik-program működtetésével nagy létszámban szerettetik meg a gyerekekkel a futballt.
A szurkolói kártya bevezetéséről szólva elmondta, hogy annak ellenére sikeresnek értékelhető az új rendszer bevezetése, hogy az ultrák továbbra is tiltakoznak ellene. „Hajlandóak vagyunk ésszerű módosításokra, de a kártyarendszer meg fog maradni, mert az idő igazolta jogosultságát” - fogalmazott az MLSZ elnöke. Segítségével zökkenőmentessé vált a jegyvásárlás, ez tapasztalható volt a görögök elleni Eb-selejtező előtt is: a jegyek 60 százalékát interneten vásárolták meg, a belépők egy héttel a mérkőzés előtt elfogytak. A tiltakozások alapja az volt, hogy visszaélés történhet az adatkezelés során, de az elmúlt egy évben egy esetben sem merült fel, hogy visszaélés történt volna, nem is fordulhat elő ilyen, mert a rendszer ezt egyszerűen nem engedi meg.
Célok és Kihívások a Magyar Játékosok Szereplésével Kapcsolatban
Csányi Sándor az egyik legnagyobb kihívásnak a magyar játékosok számát tartja. „Az utóbbi években nem nőtt kellőképpen a magyar játékosok száma” - szögezte le az MLSZ elnöke. „Nem elfogadható, hogy miközben a szövetség 15 évig rengeteg pénzt fordított a magyar játékosok képzésére, nincsenek pályán magyar labdarúgók.” Mivel kötelező szabályozást nem lehet hozni ebben a kérdésben, a szövetség pénzügyi ösztönzőket használ a hazai labdarúgók számának növelésére.
A 2025 és 2030 közötti stratégiai program sarkalatos pontja volt a 2026/27-es szezontól bevezetésre kerülő új ösztönző rendszer. Ennek értelmében az 500 millió forintos központi támogatáshoz az élvonalbeli csapatokban a mérkőzéseken átlagosan minimum öt magyar játékosnak kell egyszerre a pályán lennie, közülük legalább egy 21 éven alulinak. Az NB II-ben nagyságrendileg 300 millió forintot kaphatnak azok a klubok, amelyek nem szerepeltetnek külföldi játékost a csapatban, és legalább két U20-as játékosnak adnak lehetőséget a bajnoki mérkőzéseiken. A másodosztályt érintő újítás, hogy az NB II-ben csak magyar vezetőedző lehet és két U20-as játékost kell szerepeltetni a támogatáshoz, amelyhez eddig is kikötés volt, hogy külföldi futballistát nem lehet foglalkoztatni. „Nagyon fontos lenne, hogy az utánpótlásunk minősége javuljon, egyre több olyan képzett játékos kerüljön ki, akik 18 év felett már az NB I-ben játszanak. Ez szolgálja a fejlődésüket, mert aki 23 évesen mutatkozik be az NB I-be, az már nem lesz nemzetközi szintű játékos.”
A sportigazgatóság új piramisrendszert hozott létre az utánpótlás-játékosok fejlesztése érdekében, és közben egyre nagyobb szerepet kap a produktivitás az ösztönzés során. „Elvárjuk, hogy a klubok hatékony gazdasági tevékenységet folytassanak, ennek érdekében a produktivitás még nagyobb szerepet kaphat: minél több jó játékost nevel ki egy klub, annál nagyobb lesz a megszerzett támogatás” - fogalmazott. Sajnos nem tudunk sikereket felmutatni a fiatalok NB I-es csapatokban való szereplését illetően. Ahhoz, hogy a magyar futball megújuljon, magyar játékosok szerepeltetésére van szükség a csapatokban.
„A legnagyobb elmaradásunk az utánpótlás terén érhető tetten, ahová a legtöbb befektetés érkezett. A következő időszak fő feladata az utánpótlás-nevelésben a minőségi elemek előtérbe kerülése, a támogatásokat is ez alapján fogjuk felosztani.” Az utánpótlásképzésben a Double Pass révén komoly szakmai segítséget nyújtottunk az akadémiáknak működésük fejlesztésére, független és objektív képet kaptunk az utánpótlás helyzetéről. Az utánpótlás bajnoki rendszereken végrehajtott átalakítás is azt a célt szolgálja, hogy a tehetségek ne vesszenek kárba, és hogy zökkenőmentesen történhessen a fiatal játékosok beépítése. Úgy véli, a kiemelt akadémiák túl sok tehetséges gyereket gyűjtenek össze, és nem mindenki kap megfelelő terepet.
Az előrelépés egyik kulcsterülete a szakemberképzés, melyre komoly erőforrásokat fordítottunk eddig is, de azt látjuk, hogy sokszor nem felkészült emberek dolgoznak a gyerekekkel, ezen a területen a színvonal javítására van szükség, ezért az edzőképzésben jelentős váltásra készül a szövetség. A kluboknál olyan sportigazgatóknak kell dolgozniuk, akik a szakmát képviselik, és felkészültek a célok elérésére. „Sok esetben kapkodást látok, több klubnál 40-50 játékos alkotja a keretet.” Hiányoznak az eredmények, és nem a tömegesítésben, infrastruktúrában, hanem a klubfutballban, és ezért hiányoznak a válogatottban is. Az MLSZ vállalja a felelősséget azokon a területeken, ahol teljesítménye elmarad az elvárttól, és akadálya a magyar futball fejlődésének. Ugyanezekre a felfogásra van szükség a klubok részéről, nekik is vállalni kell a felelősséget, ha elmaradnak saját feladataikkal.
A Válogatott és a Bajnoki Rendszer Jövőbeli Elvárásai
A férfi A-válogatott óriási utat tett meg 2010 óta: 2016-ban 44 év után jutottunk ki az Európa-bajnokságra, és azóta is ott vagyunk a kontinensviadalokon. Nemzeti csapatunk szövetségi kapitánya, Marco Rossi 2018. júniusa óta irányítja a férfi A-válogatottat, mely kinevezése óta mindkét megrendezésre került Európa-bajnokságra kijutott. Az MLSZ elnöke hozzátette: a szövetség elvárásként fogalmazta meg, hogy a férfi A-válogatott a 2026-os vb és a 2028-as Eb selejtezőjén legalább a playoff-körbe kerüljön, és a két nagy torna közül legalább egyre kijusson, valamint visszakerüljön a Nemzetek Ligája A ligájába.
Az elmúlt két évben élklubjaink jelentősebb nemzetközi sikereket értek el a korábbi időszakhoz képest. Az MLSZ vezetője szerint az bevált, hogy az NB I-et 12, az NB II-t 16 csapat alkotja, ezzel kapcsolatban kiemelte, a magyar bajnokság az európai rangsorban nyolc helyet javítva 24. helyen áll, ebben pedig nagy szerepe van az FTC-nek. Csányi kifejtette, a klubok az OTP Bank Liga jelenlegi, háromszor 11 fordulós lebonyolítását támogatják, ezért egy évig marad a mostani rendszer, még ha az nem is teljesen igazságos.
Csányi Sándor a közgyűlés utáni sajtótájékoztatón kijelentette, továbbra is felveszik a harcot a rasszizmus, antiszemitizmus ellen. Miközben a stadionokban a hangulat folyamatosan javul, ezeknek a visszataszító jelenségeknek a jövőben sincs semmi helye a futballban.
tags: #mlsz #csanyi #kinevezes
