A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) Tehetséggondozási és Utánpótlás-nevelési Programjai
A Magyar Labdarúgó Szövetség kiemelt figyelmet fordít az utánpótlás-nevelésre és a fiatal tehetségek gondozására, melynek célja a magyar labdarúgás jövőjének biztosítása. Ennek érdekében az MLSZ szakemberei olyan rendszert alakítottak ki, amely az utánpótláskorú játékosok azonosításától kezdve, a képzésen és a versenyrendszeren át, egészen a professzionális labdarúgásba való beilleszkedésükig kíséri őket. Ezen felül szigorú szabályokkal igyekszik védeni a fiatal játékosok érdekeit a közvetítői piaccal szemben, biztosítva az átláthatóságot és a tisztességes eljárást.
Az Utánpótlás-nevelés Stratégiája és Céljai
A tehetségek kiválasztásának már utánpótláskorban meg kell kezdődnie. Ennek során az MLSZ szakemberei olyan fiatal játékosokat keresnek, akik rendelkeznek azokkal a mentális, fizikai és technikai képességekkel, amelyek alapján nemzetközi szinten is jegyzett játékossá válhatnak és bekerülhetnek a jövő felnőtt válogatottjába.
Kiemelt Tehetségek Azonosítása és Támogatása
- Az utánpótlás-válogatottak elsődleges feladata a kiemelten tehetséges fiatal játékosok azonosítása, emberi és sportolói támogatása, valamint a fejlődésükhöz szükséges környezet megteremtése.
- A nemzetközi szinten versenyképes játékos átlagon felüli játékhelyzet teremtő és megoldó képességgel rendelkezik, és ezt a tudást magas színvonalon, versenyhelyzetben is képes alkalmazni.
- Fokozatosan, az életkori sajátosságokat is figyelembe véve, meg kell tanítani a gyerekeket nyomás alatt játszani és fel kell készíteni őket a felnőtt labdarúgásra jellemző eredmény- és teljesítménykényszer által meghatározott környezetre.
- Másodlagos célként jelentkezik az utánpótlás-csapatok játékának folyamatos fejlődése.
Játékfilozófia és Stílusjegyek
Az MLSZ meghatároz olyan stílusjegyeket, amelyek az utánpótlás-válogatottak közös szakmai irányvonalának keretrendszerét képezik. A csapatok játékfelfogása a játék négy fázisában összhangban van a nemzetközi labdarúgásban megfigyelhető irányvonalakkal, hiszen az utánpótlás-válogatottak egyik fő célja felkészíteni a korosztályos játékosokat a modern labdarúgás támasztotta követelményekre.
- Labdabirtoklásban: Csapataink célja a bátor támadójáték, a labda megbecsülése mellett folyamatosan keresve az előre játék lehetőségét. A terület leghatékonyabb kihasználásával már a kapustól törekszünk a labdakihozatalokra, a támadás felépítésénél minél több passzsáv megteremtésével létszámfölényt kialakítani a labda körül. A támadásban aktívan nem részt vevő játékosok már helyezkedésükkel a labdabirtoklásnál felkészülnek az esetleges labdavesztésre, a gyors átmenetre.
- Labdaszerzésnél és védekezésben: Akárcsak labdabirtoklásban, labdaszerzésnél is a bátor, kezdeményező, ugyanakkor tudatos és szervezett labdaszerzés a szándékunk a pálya különböző zónáiban. Védekezésben igyekszünk leszűkíteni a területet és létszámfölényt kialakítani a labda körül. Labdaszerzés esetén az ellenfél rendezetlen védelménél keressük az azonnali mélységi játék lehetőségét.
A Kiválasztási Folyamat és Edzőtáborok
Az utánpótlás-válogatottak játékos-keretének összeállítása a korosztályokért felelős szövetségi edzők feladata, azonban az ő munkájukat megkönnyítendő az MLSZ egységes alapelveket fogalmaz meg. A korosztályos válogatottakba történő kiválasztás összetett feladat. A klubok ajánlásai jó kiindulási pontot jelentenek, ezt egészíti ki az MLSZ játékosmegfigyelői tevékenysége, illetve fontos mutató a folyamatos játéklehetőség minél magasabb szintű bajnokságban.
- A válogatottak szakvezetőinek az utánpótlás-bajnokságokban csapatot indító klubokkal folyamatos kapcsolattartásra, információcserére kell törekednie.
- A szövetségi szakemberek a klubok edzéseit és mérkőzéseit rendszeresen látogatják, amelyet dokumentálnak is.
- Emellett a válogatottaknál félévente úgynevezett A-vizsgálat zajlik.
- Törekedni kell a válogatott játékosok teljesítményének részletes nyomon követésére a válogatott összetartások idején is.
- Fontos szempont, hogy a biológiai érettség jelentős eltéréseket mutathat azonos korú, fiatal labdarúgók esetén, amit a kiválasztásnál figyelembe vesznek.
Az MLSZ többféle edzőtábor formájában biztosítja a játékosok fejlődését és a válogatottba való felkészülést:
- Magyarországi rövid (3-4 napos) edzőtáborok, ahol az adott korosztály egy - általában idősebb játékosokból álló - hazai klubcsapattal játszik mérkőzést.
- Hazai vagy külföldi rendezésű, 4-5 napos edzőtáborok, amely során egy dupla mérkőzésre kerül sor egy másik ország korosztályos válogatottja ellen.
- A legmagasabb rangú és legnagyobb kihívást jelentő nemzetközi események és tornák.
Az Utánpótlásképzés Fejlesztése és a Bajnoki Rendszer Átalakítása
Az MLSZ elnöksége folyamatosan foglalkozik az utánpótlásképzés javítására irányuló kérdésekkel, felismerve, hogy a fiatal játékosok minél korábbi és magasabb szintű versenyeztetése kulcsfontosságú.
Szakmai Képzések és Fejlesztések
A szövetség nagy hangsúlyt fektet a sportszakemberek képzésére is. Meghallgatták a beszámolót a közelmúltban zárult sportigazgatói és akadémia igazgatói képzésekről, mely a Double Pass tanácsadó cég szervezésében, nyugati klub- és akadémiai sportszakemberek bevonásával valósult meg. A hallgatók a legmodernebb sportmenedzseri ismeretek megszerzése mellett, konkrét helyzetgyakorlatokon keresztül, interaktív módon fejleszthették sportirányítási, sportszakmai ismereteiket. A képzés keretében a hallgatók meglátogatták a belga bajnok FC Genk akadémiáját is.
Kooperációs Szerződések a Fiatal Játékosokért
Az MLSZ egy intézkedési csomagot tárgyalt meg, amely arra irányul, hogy a legtehetségesebb fiatal játékosok minél többet játszanak a profi bajnokságokban. Az új kooperációs szerződés keretein belül az NB I-es csapatok tehetséges fiatal játékosai (21 év alattiak), ha nem, vagy csak minimális időt játszanak az adott hétvégén a felnőtt csapatukban, akkor az NB II-ben is játszhatnak mérkőzést. Természetesen azt, hogy ki és hol játszhat, illetve hány ilyen játékos lehet, a játékosok fejlődését és az NB II-es klubok érdekeit is szem előtt tartva részletesen meghatározzák a szabályok.
Az Utánpótlás-bajnoki Rendszerek Átszervezése
Másik lényeges kérdés volt az utánpótlás-bajnoki rendszerek átszervezése. Mind a résztvevő csapatok, mind a szakmai bizottság szorgalmazta a rendszer átalakítást, annak érdekében, hogy erősödjön a mérkőzések intenzitása, javuljon a bajnokság minősége, valamint az eredménycentrikusság helyett a játék színvonala, az egyének fejlődése kapjon prioritást. Ezt szolgálja egy rugalmasabb bajnoki rendszer bevezetése, valamint az a döntés, hogy minden évfolyam besorolását csak az adott évfolyam eredményei határozzák meg (nem számítják össze a különböző korosztályok eredményeit).
Közvetítői Szabályzat és a Fiatal Játékosok Képviselete
A Magyar Labdarúgó Szövetség 2016. január 1. óta új Közvetítői Szabályzatát alkalmazza, amelyet 2017. július 1-én módosítottak, az átláthatóság, a nemzetközi és hazai szabályoknak való megfelelés és kohézió, valamint a nemzetközi szövetségek felé fennálló kötelezettségek teljesítése érdekében.
Regisztráció és Szerződéskötés
A szabályzatnak megfelelően közvetítői szerződés megkötése az érintett szövetségnél/szövetségeknél tett regisztrációhoz kötött. Képviseleti szerződés csak regisztrált közvetítővel köthető.
A regisztrációhoz az alábbi dokumentumok eredeti példányban történő benyújtása szükséges:
- Közvetői nyilatkozat (természetes-, vagy jogi személy)
- Közvetítői regisztrációs adatlap
A képviseleti szerződés legfeljebb kétéves időtartamra köthető. A szerződést postai úton, eredetiben is el kell juttatni a Szövetséghez.
A Szabályzat Legfőbb Módosításai (2017. július 1-től)
Az MLSZ Elnöksége 2016. december 13. napján megtartott ülésén elfogadta a Közvetítői Szabályzat (KSZ) módosításait, amelyek a fiatal játékosok védelmét és a piac tisztaságát hivatottak erősíteni:
- Egy átigazolási megállapodásban, szerződéskötésben, vagy szerződéshosszabbítással kapcsolatos tranzakcióban csak egy közvetítő járhat el (bármely fél oldalán), mely közvetítőnek különös figyelemmel kell lennie a KSZ 4.§ (4) bekezdésében foglaltakra. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem lehet mind a sportszervezetnek mind külön a labdarúgónak közvetítője egy azonos ügyletben.
- Elektronikus vagy postai úton be kell nyújtania a közvetítő által megkötött és aláírt képviseleti szerződést az MLSZ részére az aláírást követő öt munkanapon belül. Amennyiben elektronikus úton nyújtja be határidőn belül a képviseleti szerződést, úgy a postai úton is kötelező a szerződés eredeti példányait megküldeni az MLSZ részére. Ez a jelenlegi gyakorlatban kialakult módszer, melyet a következőekben is alkalmazni fog az MLSZ.
- A labdarúgókkal kötött képviseleti szerződések minden oldalát mindkét szerződő félnek aláírásával hitelesítenie kell, továbbá a szerződéseknek tartalmaznia kell a labdarúgó által történő átvételre vonatkozó záradékot is, melyet a labdarúgónak aláírásával, a dátum és a helyszín feltüntetésével kell megerősítenie. Fentiek hiányában a képviseleti szerződések nem vehetőek nyilvántartásba az MLSZ által.
Kérjük, fokozott figyelemmel legyenek a Közvetítői Szabályzat betartására és szabályszerű alkalmazására, mivel annak megszegése fegyelmi vétség, és így fegyelmi eljárást von maga után. A közvetítői ügyviteli (regisztrációs) díj és a tranzakciós díj számla ellenében történő befizetése minden érdekelt számára kötelező, annak elmulasztása szintén fegyelmi vétség.
tags: #mlsz #gyerek #jatekosok
