A magyar futball nemzetközi küzdelmei és az 1968-as csehszlovákiai események hatása
Az 1968-as Csehszlovákia elleni intervenció következményeként alkalmazott futballbojkott mélyrehatóan érintette a magyar csapatokat, és a korszak egyik legneuralgikusabb pontját jelentette a hazai labdarúgásban. Amikor elkezdődött a téma utáni kutatás, még csak a kíváncsiság vezérelte, mivel a sportalmanachokban mindössze 1-2 mondat szerepelt arról, hogy az intervencióban résztvevő öt ország csapatai, az említett események miatt visszaléptek a nemzetközi kupaküzdelmektől. De sajnos, mire megírásra került az erről szóló cikk, az orosz-ukrán háború, és a sportban emiatt bekövetkező kizárások aktuálpolitikai hátteret is biztosítottak a történelmi eseményeknek.
A magyar labdarúgás aranykora és a bajnoki rendszer változásai
Az 1960-as évek az FTC és a Győr történelmének legsikeresebb évtizedei közé sorolhatók. Az 1967-es bajnoki idény, szovjet mintára tavaszi-őszi rendszerben zajlott, ahonnan kvalifikálták magukat a csapatok az 1968/69-es nemzetközi kupaszezonba. A labdarúgó bajnoki rendszer az 1957/58-as idényben állt vissza az európai norma szerinti őszi-tavaszi lebonyolításra. 1963-ban azonban újra áttértek a szovjet formulára, pedig ez nem lett volna kötelező, más Kelet-európai országokban, például Romániában, Lengyelországban vagy Csehszlovákiában is őszi-tavaszi bajnokság zajlott.
Ferencváros: Bajnoki címek és nemzetközi sikerek
A Fradi 1956-ban visszakapta a nevét és színeit. Szimbolikusan az 1963-as amnesztia évében, 14 év után megnyerte a bajnokságot. Majd 1964-ben, 1967-ben, és 1968-ban ismét bajnok lett. Négy bajnoki címével, a Vasassal holtversenyben az évtized legsikeresebb csapata, és a zöld-fehérek a dekádban minden szezon végén a dobogón végeztek. A IX. kerületieket a nemzetközi sikerek sem kerülték el. A VVK-ban 1962/63-ban a legjobb négyig jutottak. Ezt is túlszárnyalva, 1965-ben ugyanebben a sorozatban, a magyar labdarúgás egyetlen nemzetközi kupagyőzelmét aratva elhódították a trófeát. Majd 1968-ban ismét bejutottak a fináléba.
A BEK-ben azonban kevésbé ment nekik. Az 1963/64-es kiírásban, egy 4:0-s vereség után rögtön az első körben kipottyantak az akkorian nem túl acélosnak számító török bajnok Galatasaray ellenében, ahogy 1959-ben a Csepel sem bírt a Fenerbahçével. 1965/66-ban viszont már jobban kijött a lépés, ekkor a legjobb nyolcig jutottak.
A Győri ETO felemelkedése Hidegkuti Nándorral
Az 1963-as őszi bajnokságot a győriek nyerték, megszerezve ezzel a magyar futballtörténelem második nem budapesti bajnoki címét. A csapat edzője ekkor az Aranycsapat legendás középcsatára, Hidegkuti Nándor volt. A világklasszis játékos edzőnek sem volt utolsó. Mielőtt Győrbe került, három évig edzősködött Olaszországban, ahol 1961-ben megnyerte az első ízben kiírt KEK sorozatot a Fiorentinával, ebben az évben a BEK-ben Guttmann Béla Benficája győzött, vagyis a két legrangosabb kupában magyar edző csapata diadalmaskodott. Hidegkuti ezután Győrben is nagyszerű munkát végzett. Az irányításával nemcsak bajnok lett az ETO, de a következő szezonban, amikor a Fradi VVK-t nyert, a győriek a BEK-ben tündököltek. Egészen az elődöntőig meneteltek, ahol attól a Benficától szenvedtek vereséget, akik ezzel öt év alatt negyedszer jutottak be a döntőbe. A győrieken kívül még két magyar csapatnak sikerült ilyen messzire jutnia a legrangosabb európai kupasorozatban: 1958-ban a Vasas, 1974-ben az Újpest Dózsa jutott a BEK-ben a legjobb négyig.
Ezután inkább a hazai kupában jeleskedett a kisalföldi csapat. 1964-ben még vereséget szenvedtek a hat év után újra kiírt kupasorozat döntőjében a Honvédtól. A következő három kiírást azonban megnyerték. A győriek az 1963 őszi bajnoki győzelem után három évig ugyan nem tudtak fellépni a dobogóra, de az MNK-ban remekeltek. 1967-ben pedig a bajnokságban is újra érmes helyen végeztek. A BEK menetelés után a kupasikerek folytán a KEK küzdelmeiben vettek részt. 1966/67-ben többek között a Fiorentinát búcsúztatva jutottak a legjobb nyolc közé. Egy évre rá pedig a második fordulóban búcsúztak ugyan, de nem volt okuk szégyenkezni.
Edzőváltások és a bajnoki rendszer kihívásai
Így a Fradi győzelmével zárult 1962/63-as bajnoki év után 1963 őszén mindössze fél szezonos bajnokságot rendeztek. Ezt - bár az FTC-nek az utolsó négy fordulóban elég lett volna három pontot szereznie a bajnoki címvédéshez, de csak kettőt sikerült, így - a győriek nyerték. A Fradinál is történt egy edzőváltás. A csapattal 14 év után bajnokságot nyerő, majd az 1963-as őszi bajnokságot megnyerő Győr miatt nem címvédő, de 1964-ben újra bajnok, egy évre rá VVK győztes Mészáros Józsefet, pár hónappal a nemzetközi kupagyőzelem után menesztette a IX. kerületi csapat vezetése. Az eredményekre, mint látjuk nem lehetett panasz. Az edző 1965 szeptemberi menesztésekor a Fradi ugyan 5 pont hátrányban volt a Vasassal szemben, de ekkor még két mérkőzéssel kevesebbet játszottak, mint az angyalföldiek. Nem is emiatt menesztették a Dodó becenévre hallgató Mészáros edzőt. A játékosokkal és/vagy a vezetőkkel romlott meg annyira a viszonya, ami miatt ilyen kurtán-furcsán mennie kellett. Pontosan valószínűleg sosem fogjuk megtudni a menesztés valódi okát. A szezon végéig, az évet még játékosként kezdő Vilezsál Oszkár vette át a csapat irányítását, akivel az utolsó előtti fordulóra azonos pontszámmal érkeztek a nagy rivális Vasassal. Ekkor azonban vereséget szenvedtek a piros-kékektől, így ők nyerték az 1965-ös bajnokságot. A következő szezonban immár Tátrai Sándorral, ismét ezüstérem jutott a Fradinak, ezúttal 6 ponttal szorultak a Vasas mögé. 1967-ben aztán érkezett a klub korábbi kiváló balfedezete, a korszak egyik sztáredzője, Lakat Károly.
Az 1968/69-es nemzetközi kupaszezon kihívásai
Az 1968/69-es kiírás július 10-i sorsolása sem hozott sok szerencsét a fővárosi zöld-fehéreknek. Az 1967-es győztes, az évtizedben összesen három nemzetközi kupadöntőt játszó Celtic Glasgow-val sorsolták ugyanis össze őket. A két csapat napjainkban is többször találkozott egymással, előbb a 2020-as BL selejtezőben, majd 2021-ben az EL csoportkörében. Egyik összecsapás sem számított kiemelkedő külföldi érdeklődésre. Ha ez nem lett volna elég, további nehézséget jelentett, hogy az UEFA az első mérkőzés időpontjául szeptember 18-át, a visszavágóra pedig október 2-át jelölte ki. Utóbbi időpontban pedig az olimpiai labdarúgó válogatott tagjainak Mexikóban volt jelenésük.
Az olimpiai keret és az időpont-ütközések
A pontos olimpiai keret ekkor persze még nem volt ismert, de jó esély volt rá, hogy az olimpiai válogatott szövetségi kapitányi feladatait is ellátó Lakat Károly mellett, a legjobb ferencvárosi játékosok közül is jónéhány bekerül a csapatba. Végül öt Fradi játékos: Novák Dezső, Páncsics Miklós, Szűcs Lajos, Varga Zoltán, és Juhász István utazott az olimpiára. De a szeptemberi időpont sem tűnt ideálisnak abból a szempontból, hogy mindössze egy héttel előtte kellett lejátszani a Leeds elleni VVK döntő visszavágóját. A Fradi több időpontjavaslattal állt elő a Celtic felé, ami nem ütközött az olimpiával. A skótok azonban ragaszkodtak az eredeti dátumokhoz. Az FTC ezért az UEFA-hoz fordult, de a dolgukat nehezítette, hogy az Európai-szövetség épp ettől az évtől vezette be a fix mérkőzésnapokat a kupákban, és a válogatottak számára is. Ahogy új szabály volt az is, hogy a BEK-ben, és a KEK-ben ettől a szezontól kezdve kettőt lehetett cserélni. Korábban csak a kapust lehetett lecserélni, őt is csak sérülés esetén. A meccskeretekbe ezért 16 játékost lehetett nevezni.
1968 September 11 Ferencvaros Hungary 0 Leeds United England 0 Inter Cities Fairs Cup
Közben a Győr is kérvényezte a norvégoknál a két mérkőzés időpontjának módosítását. A győri első összecsapást egy nappal szerették volna előbbre hozni, hogy ne ütközzön a Fradi-Celtickel, ebbe az oslói klub bele is egyezett. A visszavágó olimpia miatti eltolását azonban ők sem fogadták el. Pedig az ETO-nál úgy tervezték, hogy a visszavágó után még pár mérkőzésre északon maradnak. Ha már úgy is kifizetik az útiköltséget, az olimpia miatti bajnoki szünetben keresnek egy kis pénzt Skandináviában a bemutató barátságos mérkőzéseken. Ekkoriban ugyanis még fizettek a magyar csapatoknak, hogy vendégül láthassák őket külföldön. Jóval szerencsésebb volt a Dózsa, a Luxemburg elleni VVK párharcok visszavágója ugyanis arra a szeptember végi időpontra esett, amikor a Fradi és a Győr is szeretett volna játszani, és ezt a nagyhercegség csapata is elfogadta, akik a szeptember 11-i első mérkőzésen kívánták felavatni az új stadionjukat.
A VVK státusza és az UEFA kritikája
A VVK-t szokás az UEFA-Kupa, illetve a jelenlegi Európa-liga jogelődjének tekinteni. Való igaz, hogy az UEFA-kupát 1972-ben a VVK helyett hívta életre az Európai Labdarúgó-szövetség, de mivel a korábbi kupakiírásnak nem az UEFA, hanem egy a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) által felügyelt szervezőbizottság volt a koordinátora, így hivatalosan a két kupakiírás nem tekinthető úgy jogfolytonosnak, mint ahogy a Bajnokok-ligája a BEK, az Európa-liga pedig az UEFA-kupa jogutódja. Ez később még fontosabbá vált, mivel a VVK nem egy UEFA rendezvény volt. Már ekkoriban több újságcikk megjelent a hazai sportsajtóban, amiben az UEFA-t kritizálták, amiért az időpontkijelölésnél nem vette figyelembe az olimpiarendezés dátumát, és nem is segített a változást kérő magyar csapatok érdekérvényesítésében.
Az 1968-as VVK-döntő: Ferencváros - Leeds United
A VVK döntő első mérkőzését augusztus 7-én játszották Leedsben. Don Revie, a legendás menedzser, későbbi szövetségi kapitány 1961-ben játékos-edzőként vette át a Leeds irányítását. Az észak-angol csapat ekkor a másodosztályban szerepelt, és ott is a kiesés elkerülése volt a legfőbb célja. 1964-ben azonban már megnyerték a másodosztályt, és felkerültek az első ligába, ahol rögtön a második helyen végeztek, csak gólaránnyal lemaradva a Manchester United mögött. A kupadöntőt pedig hosszabbításban veszítették el a Liverpool ellen. A következő szezonban ismét másodikak lettek, majd a következő 8 szezonban (Revie szövetségi kapitányi kinevezéséig) két bajnoki címet, további három ezüst-, és egy bronzérmet szereztek. A VVK fináléjába már 1967-ben is bejutottak, ekkor azonban még elbukták azt a Dinamo Zagreb ellen. Egyértelműen az egyik legerősebb angol csapat voltak ekkoriban, akik Európában is komoly tényezőnek számítottak. Legfőbb erősségük a nagyon erős védelmük volt.
A mérkőzés előtt sérülés miatt kérdéses volt Albert Flórián játéka, de az aktuális Aranylabdás végül pályára tudott lépni. A Fradi azonban vele sem tudta feltörni a Leeds atombiztos, szoros emberfogásra épülő játékát. A 41. percben egy szöglet után az angolok az ötösön belül támadták Géczi kapust, aki emiatt kiejtette a labdát, a mögötte érkező Jones pedig az üres kapuba kotorta azt, így a mérkőzés 1:0-s angol győzelemmel zárult. A kupamenetelés során a Fradi többek között a Liverpoolt is elbúcsúztatta. A vörösök a kettős magyar győzelemmel zárult összecsapáson szenvedett először vereséget hazai pályán, nemzetközi kupamérkőzésen. A Leeds-Celtic meccset a liverpooliak legendás menedzsere Bill Shankly is a helyszínen tekintette meg, aki a Népsport újságírójának kérdésére azt nyilatkozta, a Fradi a legjobb csapat, amivel valaha játszottak. Nem mindenki volt azonban elájulva a magyar labdarúgástól, Eric Batty, a World Soccer munkatársa, más véleményen volt: „Amikor Pesten jártam, csalódtam a magyar futballban, amely rendkívül lassúnak tűnik a mi labdarúgásunk mellett."
Az intervenció és a sportvilág reakciói
Míg 1968. augusztus 20-án az ünnepi események keretében megrendezett MNK döntőben a Hidegkuti Nándor vezette MTK a Népstadionban 2:1-re verte a Honvédot, a Magyar Néphadsereg 8. gépkocsizó lövészhadosztálya arra készült, hogy a Szovjetunióval és a Varsói Szerződés másik három tagországával (NDK, Lengyelország, Bulgária) közösen, hajnalban bevonuljon Csehszlovákiába. A labdarúgóbajnokságok nyáron szüneteltek. De míg a legtöbb országban a két bajnoki szezon közti pauzát tartották, addig az NBI-ben a tavaszi-őszi rendezés miatt csak a bajnokság közepén tartottak a június közepi leálláskor. Ekkor a Vasas állt a táblázat élén 23 ponttal, egy egységgel megelőzve a második újpestieket. A Fradi a negyedik helyen állt, de mindössze két pont volt a hátránya a listavezetővel szemben. A nyári felkészülés során a Ferencváros Ausztriában edzőtáborozott, de Lakat Károly és az olimpiai válogatott játékosok nélkül, akik Tatán készültek az ötkarikás játékokra. Novák Dezső azonban nem tartott az olimpikonokkal, mert Lakat szerint egy 29 éves játékos másfajta felkészülést igényel, mint a keret többi tagja. De hangsúlyozta, hogy ennek ellenére Mexikóban számít a játékára. Így Novák Ausztriában volt az edzőtáborban, ahol a játékosok a helyi sajtóban nyomon követték a csehszlovákiai eseményeket, ahol egy épp ekkor zajló hadgyakorlat végén a szovjet csapatok egy harckocsi meghibásodására hivatkozva úgy döntöttek, hogy nem hagyják el az országot. Ez ellen Dubček tiltakozott, a Fradi játékosok között pedig kisebb vita alakult ki attól függően, hogy a két fél közül melyiknek adtak igazat.
Bojkott hírek és mérkőzés lemondások
Augusztus 26-án arról érkeztek hírek, hogy a Celtic bojkottálni szeretné a Ferencváros elleni budapesti mérkőzést. A pletykák hallatán a szurkolók között rendkívül izgatott volt a hangulat. Elterjedt az osztrák-magyar válogatott mérkőzés és a VVK döntő visszavágójának elmaradásának lehetősége is. A leggyakoribb vélemény az volt, hogy a politikát kár belevonni a sportba. A bojkottal a szovjeteket nem fogják tudni rávenni arra, hogy kivonuljanak Csehszlovákiából. És augusztus 28-án az osztrákok valóban lemondták a szeptember 7-8-ra tervezett többfrontos (utánpótlás és felnőtt válogatott) összecsapásokat. Augusztus elején az MNK elődöntőivel indult az őszi szezon, majd 4-én elrajtoltak a bajnoki küzdelmek is. Mivel az olimpia miatt másfél hónapra leáll majd a bajnokság, addig augusztus elejétől szeptember közepéig erőltetett menetben, 8 fordulót kellet lejátszani. A magyar bajnoki rajttal egyidőben a Fradi két leendő nemzetközi kupaellenfele is megmérkőzött egymással egy felkészülési mérkőzésen Leedsben. A 2:1-es angol győzelemmel zárult összecsapás után pedig a Celtic nem is utazott haza, hogy az 1968-as VVK döntő első mérkőzésén ne csak Jock Stein menedzser, de a játékosok is élőben tudják feltérképezni európai kupaellenfelüket, a Ferencvárost.
UEFA sürgősségi bizottság és az időpontmódosítási kísérletek
Augusztus 31-én az osztrák távirati iroda (APA) jelentése szerint a svájci Gustav Wiederkehr elnökletével Zürichben összeült az UEFA Sürgősségi Bizottsága. Tárgyalásuk indoka: olyan helyzetet kell teremteni, amelyben biztosítva látszik az UEFA-hoz tartozó két kupasorozat... A BEK szervező bizottságának belga elnöke, Jose Crahay telefonon értesítette Barcs Sándort, az MLSZ elnökét, és az UEFA alelnökét arról, méltányosnak tartják a Ferencváros kérését, hogy a Celtic elleni visszavágóra még október előtt sor kerüljön. Bár korábban az első mérkőzés időpontja, szeptember 18-a sérthetetlennek tűnt, ezúttal a Fradi szeptember 4-i budapesti mérkőzést, és szeptember 18-i visszavágót javasolt.
tags: #mlsz #helyi #manager #pontos #kezdes
