A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) közösségi média jelenléte és a sportmarketing új kihívásai
A közösségi média a vállalkozások számára kritikus érintkezési ponttá vált. Az ügyfelek ma már időszerű válaszokat és személyre szabott szolgáltatást várnak az általuk gyakran használt platformokon keresztül. A közösségi média az életterünk lett, és ezt nem kell tagadni, éppen ezért lesz érdekes, hogy a sportklubok mit „kezdenek” a még nagyobb figyelemmel. Minden évben megválasztják az ország legjobb sportszervezeteit, a legértékesebbekről is gyakran készülnek listák, illetve többféle marketing díjat is kiosztanak a sportban. Noha a posztolás gyakoriságát, a bejegyzések tartalmát és az interaktivitást nem vizsgáltuk, pusztán a követők számát néztük, a cikkben szereplő grafikonok jó kiindulási alapot adnak a további elemzésekhez és egyfajta értékmérőként is szolgálnak.
Az MLSZ pozíciója a magyar sportközösségi média rangsorban
Hazai viszonylatban nem találkoztunk még a sportszervezetek követői bázisát alapul vevő rangsorokkal sem, azonban a rendelkezésre álló adatok alapján érdemes vizsgálni a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) teljesítményét. A dobogó harmadik fokára a Magyar Labdarúgó Szövetség [MLSZ] lépett fel, letaszítva onnan a One Veszprémet. A kézilabda klub előnye a korábbi méréseink során fokozatosan olvadt el az MLSZ-szel szemben.
A Ferencvárosi Torna Club [FTC] és a Magyar Labdarúgó Szövetség [MLSZ] korábban rendkívül szoros különversenyében az utóbbi megőrizte előnyét, és első magyar sportszervezetként átlépte a 200 ezres álomhatárt. Az FTC számlálója közel 171 ezernél állt meg. Az MLSZ tábora 8 ezerrel nőtt, ami a második legnagyobb mértékű gyarapodás ezen a listán. Az FTC és az MLSZ rendkívül szoros különversenyében fordítani tudott a szövetség. Az MLSZ tábora július óta nagyobb mértékben nőtt, mint a zöld-fehér klubé [25.000 vs 8.500], aminek köszönhetően trónfosztás történt!
Kiemelkedő sportolók Instagramon
A legtöbb Instagram követővel rendelkező magyar sportolók TOP 10-es listáján volt a legnagyobb mozgolódás! A legtöbb követőt nyerő és elvesztő sportoló egyaránt ezen a listán található, ráadásul három új szereplőt is köszönthetünk. Noha az első két helyen nem történt változás, az élen 469 ezer követővel továbbra is Hosszú Katinka található, akit 385 ezres táborral Keszthelyi Vivien követ, azt meg kell jegyezni, hogy egy ideje egyik sportolónő sem versenyez aktívan.
A legutóbbi, júliusi listánk alkalmával Szoboszlai Dominik Liverpoolba igazolása még friss hír volt, és bár röpke egy hónap alatt az akkori 435 ezer követőjéhez több, mint 500 ezer újabb csatlakozott, azt nem gondoltuk, hogy ez a szám még közel 1,3 millióval nő majd és fél év alatt tábora bőven átlépi a 2 milliós álomhatárt. Pedig éppen Instagramon van a másik magyar “milliomos” sportoló, Dzsudzsák Balázs személyében. Szalai Attila ugyan magabiztosan áll a dobogó harmadik fokán, de tavaly július óta jelentősen esett a rajongói száma.
A negyedik helyen debütáló Horváth Laura több szempontból is figyelemre méltó. Egyrészt ő a legnagyobb Instagram-táborral rendelkező női sportoló. Kerkez Milos esetében - Szoboszlai Dominikhoz hasonlóan - az angol Premier League-re irányuló globális figyelem megtette a hatását, tábora közel 250 ezerrel bővült, az összesen közel 320 ezer követő pedig egyenesen a hetedik helyig repítette. A férfi labdarúgók a változásoknak köszönhetően nyomasztó fölénybe kerültek ezen a listán, hetük közé a már említett Horváth Laurán és Hosszú Katinkán kívül Babos Tímea jelenti az üde színfoltot.
| Sportszervezet/Sportoló | Követők száma (kb.) | Változás (Július óta) |
|---|---|---|
| Hosszú Katinka | 469 000 | Stagnálás |
| Keszthelyi Vivien | 385 000 | Nincs érdemi változás |
| Szoboszlai Dominik | 2 000 000+ | +1 300 000 (fél év alatt) |
| Dzsudzsák Balázs | 1 000 000+ | Nincs adat |
| Szalai Attila | (Csökkenés) | -85 000 (tavaly július óta) |
| Horváth Laura | (Debütál) | Új szereplő |
| Kerkez Milos | 320 000 | +250 000 |
| MLSZ | 200 000+ | +25 000 (július óta) |
| FTC | 171 000 | +8 500 (július óta) |
A közösségi média hangulatelemzése az MLSZ kapcsán
A szentiment grafikon a sportolókat említő közösségi média bejegyzések pozitív-semleges-negatív skálán mozgó érzelmi töltetét ábrázolja. A sportszervezet neve alatt az említések darabszáma található, amely magában foglalja a posztokat és kommenteket, a sportszervezet saját oldalain és minden más publikus fiókon. Érdekes megfigyelni az FTC és az MLSZ példáját. Mindkét szervezetnek bérelt helye van az összes lista élmezőnyében, és a szentiment elemzés is hasonlóan semleges képet mutat róluk, hiszen az említések fele semleges, negyede pedig pozitív, másik negyede negatív töltetű velük kapcsolatban.
Amikor azonban a pozitív és negatív vélemények erejével súlyozzuk ezeket az említéseket, azt kapjuk, hogy a negatív vélemények jóval keményebben kerülnek megfogalmazásra az MLSZ-szel kapcsolatban, így ebben a tekintetben a legrosszabban teljesítő sportszervezet helyére zuhan.
Tartalomstratégia és trendek a sportmarketingben
Bár a médiafogyasztás több különböző platformon van jelen, egyre kevésbé erre, mintsem mostanra a formátumra optimalizáljuk a tartalomgyártást. Hazánkban sajnos még mindig csak álom, de szerencsére egyre több csapatnál látom, hogy kezdenek tartalomgyártóként, „médiaszereplőként” tekinteni magukra. Egyre bátrabban gondolkodnak arról, hogy mi is a céljuk a saját platformjaikkal. Legyen egy terved (heti - havi - évi) arról, mit is szeretnél viszont látni a felületeiden.
Az új generációk megszólítása és a tartalom disztribúciója
Nem újdonság, hogy a mérkőzés nem csak a sport-, hanem komplex élményekről is szól - ez a narratíva pedig különösen jól rezonál a Z generációs közönséggel, elsősorban a közösségi médiában. A Győri Audi ETO KC új, formabontó kampányt indított, aminek az a fő célja, hogy megszólítsa, meghallgassa a mai fiatalokat, illetve a látásmódjukon keresztül bemutassa, a különböző generációk, hogyan alkotnak egy szurkolói közösséget. Így indult útjára a #fiatalokhangja kampányunk, mint hosszútávú médiatermék. A Győri Audi ETO KC közösségi média platformjai lehetőséget biztosítanak számukra, hogy az üzenetük minél szélesebb körben eljuthasson a célközönséghez. Szeretnénk, ha a #fiatalokhangja minél több sportklub számára inspirációt jelentene, hiszen a 21. században a szurkolás már jóval többről szól, mint pusztán a hangunk kieresztéséről.
A marketing szakma számára nagy kihívás az az Alfa generáció megjelenése a fogyasztói piacon, amit a sportmarketing szempontjai tovább árnyalnak, hiszen ez a korosztály már jellemzően kevésbé jár mérkőzésekre, helyette a telefonján scrollozik és a legfeljebb 15 másodperces videókat fogyaszt. Ehhez képest egy 30 perces félidő számukra már egy örökkévalóságnak tűnik, ami komoly veszélyforrás a csapatsportok jövője szempontjából, ha potenciális szurkolóként tekintünk rájuk. Az Alfa generáció (2013 után születettek) megjelenése új dinamikát hoz. Ez a korosztály nem csupán tartalmat fogyaszt, hanem aktívan részt vesz a közösségek formálásában.
Már 2025-ben is beszéltünk róla, de 2024-ben is hallottam a tartalomdisztribúció fogalmáról. Nem kell minden platformra külön-külön tartalmat, vagy teljesen új koncepciót kitalálni. Az algoritmusok előnyben részesítik az aktív jelenlétet, ezért a sportkluboknak, szövetségeknek és a márkáknak egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetniük a napi szintű tartalomgyártásra. Nagyon fontos marad a konzisztencia: az időpontok, tartalmak minősége, mennyisége, mondanivalója.
A hitelesség és a kulisszák mögötti tartalom ereje
Rengeteg olyan hely és helyzet van, ahova csak a sportoló és a hozzá közvetlen közel állók jutnak el, így ők tudnak olyan, valóban behind-the-scenes tartalmakkal előrukkolni, amit a közönség imád. Így lesz egy sportoló content creator. Egy edzésrészlet, kulisszák mögötti pillanat vagy spontán reakció gyakran többet ér, mint egy tökéletes reklámfilm. Dr. Nemcsak az Alfák esetében, de általában is a hiteles, személyesebb tartalmakban rejlik az erő. Sokkal értékesebb a szurkolók számára már pl. egy rövid videó az edzésről, ahol megizzadva, elfáradva mesélnek, vagy épp viccelődnek.
A sportolók és creatorök által - akár márkákkal közösen - gyártott tartalmak jelentősége tovább nő, mert ezek autentikusabbak és közelebb hozzák a nézőhöz az „embert a sportoló mögött”. A sportszervezetek saját platformjain a közösség vezérelt tartalmak kerülnek előtérbe, míg a sportolói kommunikációban a behind-the-scenes anyagok dominálnak. A szurkolók a nyers, őszinte pillanatokra vágynak, amelyeket a sportolók és az influenszerek tudnak a leghitelesebben átadni, gyakran márkákkal közös együttműködések keretében.
A mennyiség és a minőség kérdése
A globális trendek azt mutatják, hogy a közösségi média továbbra is alapcsatorna, de a platformok súlya folyamatosan változik. 2026-ban egyértelműen kijelenthető, hogy a sportmarketingben nem elegendő a jó minőségű tartalom: a mennyiség és a folyamatos jelenlét legalább ilyen meghatározó tényezővé válik. Az algoritmusok a következetes, nagy volumenű aktivitást jutalmazzák, különösen videós formátumok esetében. Én merem hinni, hogy a minőség egy idő után le tudja győzni a mennyiséget. És itt nem a tartalmak pixel, vagy kép minőségére gondolok, hanem a tartalmak mondanivalójára, mélységére! Én ebből a szempontból kissé kritikusabb vagyok, mert én úgy vélem, egyszerre számít a mennyiség és a minőség.
Sportcsapatként azt az arányt kell megtalálni, ahol egyszerre tudunk odafigyelni a trendre, miszerint tényleg egyre rövidebb tartalmakat fogyasztanak az emberek, de mellette értékes tartalmat is nyújtsunk a szurkolóknak, és még a brandünket is építsük. A „ritkán posztolunk, de szépet” logika egyre kevésbé tartja meg az elérést, viszont én továbbra sem hiszek a vödörből öntött mennyiségben.
Kihívások és a jövőre való felkészülés
Az alkalmazottak ezen eszközök hatékony használatára való betanítása kulcsfontosságú. Ez magában foglalja a robusztus kommunikációs protokollok fejlesztését, miközben biztosítja az adatvédelmi megfelelőséget. A közösségi média ügyfélszolgálati szoftver sikerének mérésére szolgáló metrikák megállapítása nehéz lehet, ha a meglévő teljesítményi mutatók nincsenek jól meghatározva. A megfelelő szoftver kiválasztása szintén nehéz lehet az elérhető megoldások eltérő funkciói és árpontjai miatt.
A közösségi média platformok működése és algoritmusai folyamatosan változnak, miközben egyre inkább keresőmotor funkciót is betöltenek. Sok sportszervezet és sportoló nem követi tudatosan ezeket a változásokat, ezért kulcskérdés lesz, hogy a szereplők megértsék és alkalmazzák az új logikákat. Az egyre több tartalom miatt, egyre nehezebb kitűnni. Meddig vagyunk hajlandóak elmenni a figyelem megszerzéséért folytatott „harcban”… Ez szerintem egy morális kérdés is lehet. Végső soron nem az a kérdés, hogy minden sportolónak tartalomgyártóvá kell-e válnia, hanem az, hogy felismeri-e: a láthatóság ma nem a sport rovására megy, hanem annak társadalmi és gazdasági értékét növeli.
Jó dolog tud lenni a közösségi média, de semmilyen videó nem tudja felülmúlni egy személyes találkozást, interakciót…!
tags: #mlsz #kozossegi #media #feluletek
