A magyar labdarúgás infrastruktúra-fejlesztési tervei és a fedett lelátók szerepe
A magyar labdarúgásban az utóbbi évtizedben jelentős erőfeszítések történtek az infrastruktúra megújítására, melynek alapját a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) stratégiai céljai adták. Az MLSZ elnöksége fő célként azt fogalmazta meg, hogy a magyar labdarúgás évtizedeken át tartó lejtmenetét előbb megállítsa, majd a sportágat újra sikeres pályára léptesse. Ennek a „Megújulás évtizede” alcímet viselő programnak az egyik kulcsfontosságú eleme az infrastruktúra folyamatos fejlesztése volt, különös tekintettel a stadionokra és edzőközpontokra.
Az infrastruktúra fejlesztés mint alapvető cél
A magyar labdarúgás fellendítéséhez szükséges, az infrastruktúra szempontjából alapvető cél a szezonalitás megszüntetése, a stadionok átalakítása egész éves használatra. Nagyfontosságú, hogy az utánpótlás, a fiatalok számára is komfortos, télen is használható edzőkomplexumok, futballközpontok jöjjenek létre, ahol az utánpótlás-nevelésének az infrastruktúra nem jelent gátló tényezőt. Az állami, illetve az önkormányzati tulajdonban lévő futballstadionokra az 1980-as évektől 2010-ig egyáltalán nem, vagy csak elhanyagolható mértékben jutott forrás. Ennek megfelelően a többségében 40-60 éves létesítmények állaga a kétezres évek elején gyakran az életveszélyes kategóriát súrolta.
Az elmúlt évtizedben azonban jelentős előrelépések történtek. A 2011-ben kifejezett célként megfogalmazott ékkövet, a Puskás Arénát már átadták, ezzel együtt 34 másik stadion készült el vagy jár ahhoz közel. Az MLSZ-pályafelújítási programja azonban sokkal csendesebb, de igazi sikertörténet. Egyes számítások szerint a rendszerváltás utáni két évtizedben több mint ezer labdarúgópálya tűnt el, épült be lakóparkká, benzinkúttá, bevásárlóközponttá. Az MLSZ a társasági adókedvezmény segítségével elérte, hogy 2019. óta jelentősen megnövekedjen a felújított pályák száma.
Konkrét fejlesztési projektek: A fedett lelátók prioritása
Igazán jelentős dolog, ami hiányzik még sok stadionból, az a fedett lelátók megléte, ami előírás is. Nemcsak ezért, hanem főleg a szurkolók miatt is szeretnék a klubok, ha ez a fejlesztés megvalósulna. Biztosak abban, hogy pozitív hatást gyakorolna a nézőszámra, a nyári tűző nap, vagy a szakadó eső sem riasztaná el a drukkerek egy részét adott esetben.
A Széktói Stadion fejlesztési tervei
Az utóbbi közel három évben több lépcsőben történtek fejlesztések a Széktói Stadionban. Elsőként rögtön a feljutás után, majd ezt követte a városi oldal megnyitása még az első idényben, legutóbb pedig tavaly nyáron az új pályatest került átadásra gyepszőnyeggel, öntöző rendszerrel, vízelvezetéssel. Önerő mellett az MLSZ közreműködésével TAO forrásokra, illetve az önkormányzat segítségére is számíthattak.
Február 28-ig lehetett infrastrukturális kérelmeket beadni TAO-pályázaton keresztül a Magyar Labdarúgó Szövetség felé, amit meg is tettek. A klubok már az elejétől kezdve hangsúlyozták, hogy a lehetőségeik szerint mindent megtesznek azért, hogy a stadion folyamatosan fejlődhessen, azzal együtt is, hogy nem ők a stadion üzemeltetői, hiszen önkormányzati tulajdonról van szó.
Most jutottak el oda, hogy az alapfontosságú projektek után az következzen, mellyel már szurkolóik komfortérzetét is jelentősen javítani szeretnék. A klub saját költségen már korábban elkészíttette a terveket a lelátó fedésre, a hatósági ügyintézés elindult, a megszerzett építési engedély és kiviteli tervek alapján pályáztak az MLSZ-nél ezúttal. Amennyiben jóváhagyó határozatot kapnak, illetve a forrás rendelkezésre áll, akkor tudják a beruházást elkezdeni. Bízni lehet abban, hogy ebben az esetben már nyáron elindulhatna a munka, várhatóan több lépcsőben, a tervek szerint elsőként a városi oldal fedése kerülne sorra. Ez a prioritás most, de emellett természetesen szeretnék a vizes blokkokat, illetve a büfé kérdését is megfelelően rendezni, illetve a kék-fehér székeket is klubszínűekre felváltani. A tervek erre irányulóan is megvannak.
Klubunk sikeresen pályázott az MLSZ-nél a városi lelátó befedésére, ami a TAO-program keretein belül valósul. Ennek 70 százalékát a cégek felajánlásaiból sikerült összegyűjteni, a 30 százalékos önrészről pedig már novemberi közgyűlésén döntött a kecskeméti önkormányzat. A felújítási folyamatok a Tiszakécske elleni bajnoki után indulnak el, így a Mezőkövesd elleni meccsre már nem nyitják meg a városi oldalt.
Zajlik a Széktói Stadion felújítása
Az FC Hatvan stadionjának felújítása
A lelátó felújítása nem csak egyedi kezdeményezés, hanem országos tendencia. A hétfői napon elkezdődött a Népkerti sporttelepen, az FC Hatvan stadionjában a lelátó bontása. Ofella Zoltán, az FC Hatvan elnöke honlapunknak elmondta, hogy az új lelátó három ütemben épül majd fel, az MLSZ licenckövetelményeiben megszabott feltételeknek eleget téve. Az első szakaszban - várhatóan idén június végéig - a lelátó szerkezetkész állapotba hozása fog megtörténni. Ezt követi majd a második ütemben az alsó szint teljes kivitelezése a 998 új székkel, emellett az alsó szint alatt az öltözők és egyéb kiszolgáló helyiségek kialakítása, illetve a gépészeti tervezés.
A klubok tágabb fejlesztési igényei az MLSZ keretein belül
A benyújtott tervek nem csak a stadiont érintik, hanem a létesítményt is. Az a cél, hogy olyan fejlesztések valósuljanak meg, mely az utánpótlástól a felnőtt csapatokig tovább építik a klubot. Sok klubnak két felnőtt csapata, illetve számos korosztályos együttese van, nekik kellene folyamatosan helyet találni a pályákon. A stadion új pályatestét megbecsülik, óvják, az NB I-es gárda is csak bizonyos típusú edzéseken használja. Három füves pályánk van az összes csapatra, ebből egyet az NB I. használ napi szinten, a többieket kell a másik kettőre beosztani. Ennek látszik a hatása, ezért is látják időszerűnek a felújításukat.
Szintén az egész klubot segítené egy konditerem kialakítása. Nyáron ugyan az egyik öltözőt erre a célra átalakították, de mivel az sem nagy, nem ideális megoldás, szeretnének ezen a téren is fejlődni. Fontosak a rehabilitációs géppárak is, amit tudatosan fejlesztettek eddig is évről évre. A sérült játékos igazán nagy érvágás egy klub életében, hiszen amennyiben valaki kiesik, egyrészt nem bevethető, másrészt pótolni kell, ami további költségekkel járhat. Éppen ezért nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy már a megelőzés fázisában odafigyeljenek a labdarúgókra, illetve a megfelelő rehabilitációra, különböző kezelési módszerekre, hogy folyamatosan bevethetőek legyenek. Ez ismét csak egy olyan fejlesztési terület, mely a teljes klubot segíthetné.
Az MLSZ stratégia egyéb elemei és kihívásai
Az MLSZ 2010 júliusa óta Csányi Sándor által vezetett "A magyar labdarúgás stratégiája" című programja, melynek a Megújulás évtizede alcímet adták, nemcsak infrastruktúrával foglalkozott. A tömegbázis megteremtése az egész stratégia megvalósításának alapja. Az MLSZ a stratégia 2015-ös, félidei felülvizsgálatánál már örömmel állapította meg, hogy túlteljesítették a célt.
Nézőszám növelés és kihívások
Kulcskérdésként tekintett a program a nézőszám növelésére is, mert a stratégia megállapította, a „szomszédos országok mindegyikében magasabb a nézőszám. 2010-ben az NB I-ben átlagosan már csak alig 2800 fő vásárolt jegyet meccsenként, amit az MLSZ a stratégia szerint 2016-ra hatezer, 2018-ra nyolcezer fő fölé kívánt emelni. A stadionrekonstrukció miatt ugyanis az elmúlt évtizedben az NB I-es csapatok szinte mindegyike egy-két éven át - olykor távoli - albérletbe kényszerült, amely nyilvánvalóan nem segítette a nyolcezres cél elérését.
MLSZ nézőszám adatok (NB I. átlag)
Az alábbi táblázat bemutatja az MLSZ nézőszámra vonatkozó célkitűzéseit és a kiinduló 2010-es adatot az NB I-ben.
| Év | MLSZ Cél (átlag nézőszám/meccs) | Valós átlag nézőszám/meccs (2010-es adathoz viszonyítva) |
|---|---|---|
| 2010 | Alig 2800 fő (kiinduló adat) | Alig 2800 fő |
| 2016 | Hatezer fő fölé | Olykor kicsit magasabb / gyakran alacsonyabb |
| 2018 | Nyolcezer fő fölé | Olykor kicsit magasabb / gyakran alacsonyabb |
Az elmúlt években olykor kicsit magasabb, gyakran alacsonyabb átlagot produkált az első osztály a kiindulópontnak számító 2010-es adatnál. Az MLSZ egy részsikert azért fel tud mutatni.
Utánpótlás-nevelés és játékosfejlesztés
A fiatal magyar játékosok felnőttfutballba léptetése, a tehetséges játékosok több játékperchez juttatása érdekében az MLSZ az elmúlt tíz évben többször alakította át a támogatási és még a bajnoki rendszerét is, látszólag sikertelenül. A szövetség látványosan vergődik, mert bár rajtuk keresztül kapják a klubok a működésükhöz, az életbenmaradáshoz elengedhetetlen állami támogatást, így különböző szabályzókat is próbál beépíteni a rendszerbe, ugyanakkor a tulajdonosok többsége fütyül minderre. A 2018-19-es szezonban előfordult olyan, hogy a Honvéd-Kisvárda meccsen a 22 játékosból végül négy magyar tartózkodott a pályán a lefújás pillanatában. A 90 perc alatt a cserékkel együtt összesen 21 külföldi kapott játékperceket. Az NB I-es klubok ahelyett, hogy az akadémiákban, azaz saját munkájukban hinnének, inkább importálják a középgyenge légiósokat.
Zajlik a Széktói Stadion felújítása
Nemzetközi szereplés
A magyar labdarúgás színvonalának legfontosabb fokmérője a nemzetközi porondon való szereplés, válogatott és klubcsapatok szintjén egyaránt. A válogatott 62. helyen állt a világranglistán Csányi 2010 júliusi kinevezésekor. Előbbiben a 30. 2016-ban 44 év után jutott ki ismét Eb-re a válogatott. A válogatott az elmúlt tíz évben volt 18. is a FIFA-világranglistán, 2016-ban 44 év után kijutott az Európa-bajnokságra (nem utolsósorban a létszámbővítésnek köszönhetően) és ott nem várt sikert ért el a csoportgyőzelemmel. A legfrissebb FIFA-világranglistán az 52. helyen áll.
Az UEFA klubcsapatainak rangsorában 32. pozíciót fogalta el Magyarország 2010-ben. Emellett a Fehérvár (2012, 2018), majd a Ferencváros (2019) révén a magyar klubfoci az elmúlt kilenc évben háromszor is eljutott Európa Liga-főtábláig. Az UEFA-rangsor sem mutat szebb képet: a magyar klubcsapatok európai kupasorozatokban elért összteljesítménye alapján a 33. helyen állnak.
Célként fogalmazódott meg 2011-ben az is, hogy a korosztályos válogatottak mind UEFA-elitkörbe jussanak, és legalább egy Eb-, majd vb-döntőbe jusson. 2014-ben az U19-esek 5. helyen végeztek az Eb-n, ezt követően 2015-ben a vb-n Észak-Koreát legyőzve a csoportban harmadik helyen végeztek Brazília és Nigéria mögött, majd a nyolcaddöntőben a későbbi győztes Szerbiától 2-1-es vereséget szenvedett a csapat Új-Zélandon. Mindez azt mutatja, hogy bár részsikereket ért el a magyar futball az elmúlt tíz évben, de ez a csúcson, felnőtt szinten egyelőre kevés.
Pénzügyi támogatás és hatékonyság
Az elmúlt tíz évben kétségtelenül a legtöbb vitát a magyar futballra költött milliárdok generálták. „Jelen stratégia megvalósulásának alapfeltétele egy középtávon fennmaradó jelentős forrásbővítés. A labdarúgás, ha jól üzemeltetik, a költségvetés nettó befizetőjévé válhat a nettó haszonélvezőjéből.” Az elmúlt tíz évben a támogatás mértékére, amely direkt, kiemelt állami beruházások, tao-támogatás formájában és több száz milliárd forint értékben érkezett a sportágba, senki nem panaszkodhat.
Szakmai képzés és IT rendszerek
Azt nem lehet elvitatni, hogy az MLSZ e cél érdekében szinte mindent megpróbált - a következetességet és folytonosságot már inkább számon lehet kérni. A szövetség tíz év alatt fél tucatnyi szakembert bízott meg, majd váltott le az edzőképzés élén. Valamennyi vezető saját elképzelése szerint értelmezte az UEFA-iránymutatást, -tananyagot, eszerint alakította a folyamatot.
Az informatikai megoldások még nem támogatják kellőképpen a sportág fejlődését, jelenleg nincs az indikátorokat egységesen mérni tudó, fejlett, integrált információ technológiai (IT) rendszer. Az MLSZ célja, hogy legkésőbb 2014-ig olyan komplex, interaktív és internetes támogatással bárhol elérhető információs hálózatot hozzon létre, amelynek segítségével a klubok, akadémiák, bajnokságok, játékosok, edzők, játékvezetők stb. A szakkönyv híján a nyugati szakirodalomat elvétve követő magyar futball az elmúlt hetven év nagyobb hányadában mint a népmese, szájhagyományok útján terjedt.
Az MLSZ szervezetének átalakulása
Az MLSZ szervezete, döntéshozatala újrastruktúrálásában lépett előre leggyorsabban, leghatékonyabban. A korábban kis létszámmal, gyakran ad hoc jelleggel működő apparátus a Csányi-éra első 2-3 éve után nagyvállalati üzemmódra kapcsolt.
