A Magyar Labdarúgó Szövetség Története és Az 1970-es Év Fontos Eseményei

A magyar labdarúgás története gazdag és eseménydús, melynek központi szereplője a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ). Az MLSZ megalapítása kulcsfontosságú lépés volt a sportág hazai fejlődésében, és az évtizedek során számos meghatározó pillanatot élt meg, melyek közül kiemelkedik az 1970-es esztendő is.

Az MLSZ Megalakulása és Kezdeti Szerepe

A Magyar Labdarúgó Szövetség százhúsz évvel ezelőtt, 1901. január 19-én Budapesten, az Akadémia utca 1. szám alatti István Főherceg Szálló különtermében alakult meg tizenhárom klub és a Versenypálya-szövetség részvételével. Az alapító egyesületek a következők voltak: BAK, BEAC, BSC, BTC, Budai Ganzgyár, Ganz Vagongyár, "33" FC, MAC, MFC, MUE, Műegyetemi FC, Postás és az FTC.

„Büszkék lehetünk arra, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség egyike volt a kontinens és a világ első futballszövetségeinek, ezért megalakulása nemcsak számunkra jelentős sporttörténelmi esemény.” - fogalmazott dr. A szövetség a megalakulás után azonnal, és azóta minden évben - egyes világháborús évek kivételével, amikor hadibajnokságot rendeztek - kiírta az élvonalbeli bajnokságot.

A Labdarúgás Gyökerei és A Szövetség Szükségessége

Érdemes rögzíteni: a XIX. és a XX. század fordulóját éltük, mondhatni az igazi magyarországi sportélet kialakulásának éveit. Sport természetesen már korábban is létezett, sőt a modern értelemben vett sport is. Az 1867-es kiegyezés utáni kedvezőbb politikai klíma ellenben jót tett az új és egyre népszerűbb sportágak terjedésének is.

Eldönthetetlen kérdés, ki hozta az első futball-labdát Magyarországra. Abban nem lehet vita, hogy az első komoly futballmérkőzést 1897. május 9-én a Budapesti Torna Club I. és II. csapata, a piros-fehérek és a kék-fehérek játszották. A Millenárison játszott mérkőzés után négy év sem telt el, s már megszületett a labdarúgó-szövetség, kiírták az első bajnokságot és lejátszotta első mérkőzését az MLSZ reprezentatív csapata, mondjuk úgy, a válogatott, mégpedig angol ellenféllel, a Richmond FC-vel szemben.

„Egyre növekedett az igény a szövetség létrehozására. A tornászoké 1885-ben, az evezősöké 1893-ban, a kerékpárosoké 1894-ben, az atlétáké 1897-ben alakult. A Magyarországi Tornaegyletek Szövetsége és a Magyar Atlétikai Szövetség is szerette volna tehát égisze alá vonni a labdarúgó-klubokat. A magyar futballélet vezetői azonban inkább önállóságra vágytak. 1900-ban még dilemmát jelentett, melyik a sürgetőbb lépés, a bajnokság, esetleg az angliaihoz hasonló kupasorozat kiírása, vagy a szövetség megalakítása, aztán néhány hét alatt megszületett a szövetség és kiírták az első bajnokságot is.

„Megítélésem szerint óriási jelentősége volt annak, hogy az MLSZ nagyon gyorsan megteremtette a labdarúgás hazai fejlődésének szervezeti kereteit, döntés született a bajnokság megszervezéséről, a játékvezetők képzéséről, s aztán nem sokkal később a két csapatban való szereplés tilalmáról.

A kontinensen korábban csak a német, a svájci, az olasz, a holland és a máltai és a dán szövetség jött létre, s ide vehetjük még a franciákat is, akik aztán különböző szervezeti viták után 1919-ben újraalakultak. A Monarchiában gyorsan terjedt a futball-láz, Bécsben 1900. január 4-én alakult az Osztrák labdarúgó-unió, az Österreichischen Fußball-Union, Prágában még az év november hetedikén a Prágai Német Futballklubok Szövetsége, aztán következett az MLSZ megalakítása, illetve napra pontosan háromnegyedik évvel később a csehek labdarúgó-szövetsége, ugyancsak Prágában.

Az 1970-es Év A Magyar Labdarúgásban

1901 óta eltelt 120 évbe szerencsére rengeteg jó belefért. Minden évtizedből kiemelhetünk egy-egy nagy sikert, egy korszakos pillanatot.

Az 1970-es év a magyar labdarúgás történetében jelentős eseményeket hozott. Az 1972-es Európa-bajnoki negyeddöntő előtt a románok elleni meccs azt ígérte, feledtetni tudja majd a válogatott a marseille-i bukást, azt, hogy 1970-ben nem vehetett részt a csapat a világbajnokságon.

Fazekas László, Az 1970-es Év Játékosa

Az 1970-es évek magyar labdarúgásának egyik legkiemelkedőbb alakja Fazekas László volt, akit az MLSZ is elismert. Fazekas László 1947. október 15-én született Budapesten. Magyarországon kizárólag az Újpesti Dózsa tagja volt, de ez csak kevésen múlott. „Az utcákon, a grundokon kezdtem futballozni. Lakásunk környékén, az Aradi utca, a Bajnok utca körül barátaimmal nagy mérkőzéseket játszottunk.” - mesélte később az indulásáról.

Először a Fradi toborzójára ment el, de az Üllői úton azt tanácsolták neki, hogy „Előbb egyél még egy kis spenótot!” „Tizenkét éves koromban már az Újpesti Dózsában rúgtam a labdát, az úttörőknél, és ez olyan romantikus volt akkor, úgy 1959-ben. Pénteken például az edzés után megkaptuk a felszerelést, és magunk vittük ki vasárnap a pályára.” Tizenhat évesen már az ifjúsági csapatban szerepelt.

1965. november 7-én játszotta első NB I-es mérkőzését, a Megyeri úton góllal mutatkozott be a Dorog ellen (2:2), egy 18 méteres bombával vette be a bányászok legendás kapusának, Ilku Istvánnak a hálóját. 1967-ben, alig túl a huszadik születésnapján, már ő volt a bajnokság első számú jobbszélsője. A Népsport és a Képes Sport osztályzatai alapján is bekerült az Év csapatába, valamint beszavazták a Labdarúgás által felkért szakértők is a havilap ankétján a B-csapatba, épen a klubjában centert játszó társ, Bene előzte meg.

1968. május 4-én bemutatkozott a nagyválogatottban, még abban az évben, ősszel, olimpiai bajnok lett dr. Lakat Károly edző csapatának tagjaként Mexikóvárosban. Az A-válogatottban 24 gólt szerzett, ezzel 18. az örökrangsorban, az utána bemutatkozottak közül csupán Nyilasi Tibor, Kiprich József és Gera Zoltán előzi meg.

Sikerek Az 1970-es Évben

1969-től külföldre szerződéséig részese volt a Dózsa minden nagy hazai és nemzetközi sikerének. Kilencszer volt bajnok (1969, 1970 tavasz, 1970-1971, 1971-1972, 1972-1973, 1987-1974, 1974-1975, 1977-1978, 1978-1979).

Fazekas László 1969-ben, 1970-ben és 1975-ben duplázott a lila-fehérekkel, akik az élvonal aranya mellé elhódították a Magyar Népköztársasági Kupát. Mindhárom döntőn játszott, az 1970-es, Komlói Bányász elleni 3:2-es sikerhez két találattal járult hozzá.

Nem volt híján a hazai elismeréseknek, ezek közül a legjelentősebb, hogy az MLSZ 1970-ben az Év játékosának választotta. Abban az esztendőben nagy fölénnyel választották meg az Év játékosának a Labdarúgás ankétján is. 1967 és 1972 nyara között minden bajnokság végén az NB I legkiválóbb jobbszélsőjének bizonyult a Népsport osztályzatai alapján. Az 1972-1973-as idénytől kezdve három éven át ismét ő került posztján az első helyre.

Két világbajnokságon vett részt, az 1978-ason Argentínában és az 1982-esen, Spanyolországban. Utóbbin már légiósként. Európa akkori második legjobb góllövőjét, ezüstcipősét 1980-ban a Royal FC Antwerpen szerződtette. Bálint László után ő volt a második „modern kori” magyar játékos, aki hivatalosan külföldre szerződhetett.

tags: #mlsz #magyar #nbii #1970

Népszerű bejegyzések:

• Viktória Csáki kézilabdázóként
• Horvátországhoz kapcsolódó sportfegyelmi esetek
• Európa-bajnoki győzelmek és Csabai Ferenc pályafutása
• Gottdiener Éva kézilabda karrierje
• Majoross Gergely és a magyar férfi jégkorong-válogatott