Mennyit keres egy U17-es focista fizetése Magyarországon?
Rengeteg gyermek álmodik arról óvodásként, kisiskolásként, hogy egyszer majd a legmagasabb szinten űzi a labdarúgást. A magyar labdarúgásban a fizetések jelentős eltéréseket mutatnak a különböző bajnoki osztályokban, és az utánpótlás korú játékosok, így az U17-es focisták javadalmazása is nagyban függ a klubjuktól és a szerződésük típusától.
Az UEFA jelentése és a magyar fizetések
A magyar focibajnokság egész Európában a 21. helyen áll a fizetéseket tekintve - derül ki az UEFA üzleti jelentéséből. Az átlagfizetést azért nehéz számolni, mert az UEFA a 2018-as üzleti évet vette alapul, akkor pedig egyrészt más volt az NB1 összetétele, másrészt a csapatok kerete is folyamatosan változott. Két éve a hasonló jelentés elkészítésekor megkérdeztük az UEFA-t, az európai szövetség válasza szerint minden profi szerződéssel rendelkező labdarúgó a tartalékoktól az U19-es vagy U17-es csapatig, ellenben az edzői stáb nem.
Ez az UEFA jelentés érdekes módon azt is feltárja, hogy a két leggazdagabb magyar klub, a Fradi és a Fehérvár 13 millió eurót költ bérre, ami az átlag több mint duplája, a harmadik-negyedik legnagyobb bérkeret 7 millió euró, a fennmaradó nyolc klub viszont egyenként csak 2 millió eurót szán erre. Vagyis az egyes csapatok között az átlagfizetésben is jelentős lehet a szórás még akkor is, ha a kisebb klubok kevesebb játékost foglalkoztatnak.
Ha a jelenlegi keretekkel számolunk, akkor a Fradinál például a 13 millió euró 75 százaléka, vagyis közel 10 millió euró megy a játékosok bérére. Ez 50 főre leosztva havi 5 millió forint feletti bruttó fizetést jelent. Emellett csapaton belül is van szórás, hiszen egy U19-es vagy U17-es játékos nem keres ugyanannyit, mint egy sztár.
Mi befolyásolja a magyar focisták fizetését?
A magyar professzionális labdarúgók 2025-ös becsült havi fizetéseit több tényező is befolyásolja, ligaszintekre bontva (NB I, NB II, NB III, Megyei osztályok):
- Klubok pénzügyi ereje és szponzori támogatások: Az egyes klubok pénzügyi ereje alapvetően meghatározza a fizetési szinteket. A magyar labdarúgásba áramló jelentős, gyakran állami hátterű vagy kormányközeli vállalatoktól származó szponzori támogatás drasztikusan megnövelte a klubok, különösen az NB I-es csapatok költségvetését.
- EKHO adózás: A magyar labdarúgók különösen előnyös adózási feltételekkel rendelkeznek az Egyszerűsített Közteherviselési Hozzájárulás (EKHO) révén. Ez a rendszer 2025-ben is 15%-os összesített adóterhet jelent, ami jelentősen magasabb nettó bért eredményez a bruttó fizetésből, mint az általános adózás esetén. Ez az adóelőny komoly versenyképességet biztosít a magyar kluboknak a nemzetközi játékospiacon.
- Játékosok tudása, tapasztalata és kora: A magasabb képzettségű, nemzetközi tapasztalattal rendelkező vagy elismert hazai múlttal bíró játékosok értelemszerűen magasabb fizetési kategóriába tartoznak. Egy U17-es játékos általában kevesebbet keres, mint egy felnőtt első csapatos játékos.
- Alapfizetés és teljesítménybónuszok: A fix alapfizetéseken túl a teljesítményhez kötött bónuszok is a javadalmazás gyakori részét képezik, különösen az NB II-ben és az alacsonyabb osztályokban. Ezek az ösztönzők jellemzően a csapat sikeréhez (pl. győzelmek, bajnoki helyezés) vagy egyéni teljesítményekhez (pl. gólok száma, gólpasszok) kötődnek.
Az utánpótlás korú játékosok és az U17-es focisták fizetése
Az UEFA jelentése szerint a profi szerződéssel rendelkező labdarúgók közé a tartalékoktól az U19-es vagy U17-es csapatig mindenki beletartozik. Azonban egy U19-es vagy U17-es játékos nem keres ugyanannyit, mint egy sztár. Az utánpótlás-válogatottak összességében 45 százalékos eredménysort értek el, ami azt mutatja, hogy a fejlődés folyamatos. Az U17-es focisták fizetése szorosan összefügg azzal, hogy profi szerződéssel rendelkeznek-e, és melyik klubnál játszanak. A topkluboknál az utánpótlás-játékosok is kaphatnak fizetést, ami azonban jelentősen alacsonyabb, mint a felnőtt csapat játékosainak járó összeg.
Fizetési szintek a magyar labdarúgásban (2025-ös előrejelzés)
A 2024-es adatok alapján készült 2025-ös előrejelzések szerint a fizetések a következőképpen alakulnak:
NB I-es játékosok
Az NB I-ben a labdarúgók átlagos nettó fizetése havi 5 millió forint körül alakul, jelentős eltérésekkel a topklubok javára. A 2024-es adatok alapján, amelyek a 2025-ös szezont vetítik előre, az átlagos bruttó havi bér 5,9 millió forint, ami a kedvező EKHO-s adózásnak köszönhetően körülbelül 5 millió forintos nettó jövedelmet jelent. Ez egyértelmű növekedést mutat a korábbi évek 4,3-4,5 millió forintos átlagához képest.
- Ferencváros (FTC): Az FTC magasan vezeti a fizetési listát, a játékosok becsült nettó havi átlagbére 14 millió forint körül mozog. Ez több mint a duplája a második helyen álló klubénak.
- Puskás Akadémia: A felcsúti klub a második helyen áll a fizetési rangsorban, nettó 6 millió forintos havi átlagbérrel.
- További klubok: Jelentős a szórás a mezőnyben. A Diósgyőr például 5,45 millió forintos nettó átlaggal a harmadik helyen állt, míg a bronzérmes Paks mindössze 2,94 milliós átlaggal érte el sikerét.
NB II-es játékosok
Az NB II-es játékosok nettó havi 600 ezer és 1,3 millió forint közötti átlagos fizetésre számíthatnak, a legjobban keresők pedig akár a 2 millió forintot is elérhetik, gyakran teljesítményalapú bónuszokkal kiegészítve. A javadalmazás jellemzően egy alapfizetésből és a csapat teljesítményétől (győzelmek, helyezés) függő bónuszokból áll. Ez a struktúra ösztönzi a kollektív sikert, és jelentősen növelheti a játékosok teljes bevételét.
NB III-as játékosok
Az NB III-ban a javadalmazás rendkívül széles skálán mozog, a szimbolikus vagy nulla fizetéstől a félprofi játékosok havi 400 ezer forintjáig. Az NB III egy átmeneti zóna a profi és az amatőr futball között, ami a fizetéseken is meglátszik. Sok játékos a futball mellett civil munkát is végez, számukra a foci inkább jövedelemkiegészítés.
Megyei Ligák (Vármegyei I., II. és III. osztály)
A megyei osztályokban a kifizetések jellemzően meccspénzekre vagy kisebb havi összegekre korlátozódnak (pl. 20-40 ezer forint), és a játékosok szinte kivétel nélkül civil foglalkozással rendelkeznek, a futballból származó jövedelem "fizetéskiegészítésnek" számít.
A vármegyei első osztályban (negyedosztályban) Baranyában 70 ezer forint a havi átlagkereset. Sokak számára meglepő lehet, de a labdarúgók 80-90 százaléka a vármegye kettőben is pénzért focizik. Sokszor 3000 forint körüli pontpénzzel igyekeznek motiválni a játékosokat, viszont vannak, akik eredménytől függetlenül megkapják a havi 30-60 ezer forintos járandóságukat. A vármegye háromban a jobbak 20-40 ezer forintért lépnek pályára havi szinten. Ficher Norbert színész, énekes a vármegye kettes Hímesháza színeiben rúgja a bőrt. Azt mondta egy lapnak, hogy a vármegyei osztályokban focizó labdarúgók 80%-ának örülnie kellene, hogy van csapata és futballozhat valahol. „Akik pedig ezért pénzt adnak, azok teljesen tönkrevágják az amatőrfocit.”
Fizetési áttekintés a magyar labdarúgásban
| Bajnoki osztály | Átlagos nettó havi fizetés (2025) | Megjegyzés |
|---|---|---|
| NB I | ~5 millió Ft | Jelentős eltérések a topklubok javára (FTC: ~14 millió Ft) |
| NB II | 600 ezer - 1,3 millió Ft | Teljesítményalapú bónuszokkal kiegészítve |
| NB III | 400 ezer - 1 millió Ft | Félprofi státusz, gyakran jövedelemkiegészítés |
| Vármegyei I. | ~70 ezer Ft (átlag) | Amatőr/félprofi, civil foglalkozás mellett |
| Vármegyei II. | 30-60 ezer Ft (fix) + pontpénz | Amatőr, civil foglalkozás mellett |
| Vármegyei III. | 20-40 ezer Ft (a jobbaknak) | Túlnyomórészt amatőr, foci szeretetéért |
tags: #mennyi #penzt #keres #egy #u17es #focista
