A szerencsejáték és a sport világa: bevételek, szabályozások és adózás Magyarországon és külföldön

A sport és a szerencsejáték kapcsolata komplex és sokrétű, ahol az anyagi előnyök és a társadalmi felelősségvállalás közötti egyensúly keresése folyamatos kihívást jelent. Napjainkban a szerencsejátékból származó bevételek jelentős részét képezik a sportklubok és szövetségek költségvetésének világszerte, ami számos szabályozási vitát és etikai kérdést vet fel.

Az MLSZ és a Tippmix - A hazai helyzet

Magyarországon a Szerencsejáték Zrt., pontosabban a Tippmix egyeduralkodónak számít a sportfogadási hirdetések terén, ennek részeként a Tippmix logója például ott virít minden első- és másodosztályban szereplő férfi futballcsapat mezén.

A társaság már öt éve kiemelt együttműködési partnere a Magyar Labdarúgó Szövetségnek (MLSZ), így a fenti ligák mellett a Magyar Kupában a női NB1-ben is kötelezően szerepel a fogadási oldal logója több hirdetési felületen is. A Szerencsejáték Zrt. szerint jelenleg a sportfogadási szegmensük kb. 60 százalékát teszi ki a teljes árbevételnek, és ez a szám folyamatosan nő. Ezt a Szerencsejáték Zrt. 2022-es éves beszámolója is igazolja, hiszen a társaság teljes nettó árbevétele 822 milliárd forint volt, a sportfogadásból származó bevétel pedig 471 milliárd forintban érkezett a céghez.

Ez a partnerség egyedi helyzetet teremt a magyar mezeken is. Minden NB I-es klub köteles ugyanis a mezén (a kivetítők, fotófalak és egyéb kötelező megjelenési helyek mellett) a 2023-2024-es szezonban is a Tippmix logót a fő helyen megjeleníteni - derül ki az OTP Bank Liga Marketing és Média Kézikönyvéből. A Tippmix logó maximum lejjebb vihető, a hasi részre, ha egy klub az adott szezonra legalább 50 millió értékű mezszponzori szerződést tud felmutatni. Magyarán amelyik klub mezén az idén ősszel kezdődő szezonban a Tippmix felett egy másik cég logója is ott lesz, az rendelkezik legalább 50 milliós mezszponzori szerződéssel.

Az MLSZ bértömeg-szabályozása és a bevételek

A Magyar Labdarúgó Szövetség több új szabályozást is bevezetett a 2020-2021-es szezontól kezdődően, ami érezhetően átalakította az eddigi metódusokat. A klubok anyagi helyzetére talán legnagyobb mértékben a bértömeg-szabályozás hat, amely szerint az úgynevezett sportágon kívüli bevételek - jegy-, merchandising- és marketingbevétel, szponzorációs bevétel, tévés közvetítésből és szerencsejátékból származó bevétel - 70 százalékát fordíthatják a klubok bérköltségre.

Ha az éves gazdasági jelentésekből nem a teljes személyi jellegű ráfordításokat nézzük, hanem az annak döntő részét jelentő bérköltséget, akkor NBI-es szinten úgy tűnik, mintha minden rendben lenne a 2018-as adatok alapján. A 12 csapatnál összesen akkor kicsivel több mint 22 milliárd forint árbevétel keletkezett, amivel szemben az alkalmazottak bérköltsége 14,9 milliárdot tett ki.

Igenám, hiába kedvező azonban a felszín, a 70 százalékos kritériumnak klubszinten kell megfelelni, amit a beszámolóban közzétett adatok alapján mindössze két csapat tudott teljesíteni. A két Fejér megyei klub, a Mol Fehérvár, illetve a Puskás Akadémia, sorrendben a bevételek 39, illetve 42 százalékát fordították bérköltségre 2018-ban. A Fehérvár esete azonban csalóka, hiszen 2018-ban az Európa Ligás csoportkörnek köszönhetően tett szert NBI-szinten is hatalmas, 10 milliárdos bevételre. Ha egy Fehérvár szintjén átlagosabb, 3-4 milliárd közötti bevétellel számolunk, az EL miatt befolyt egyszeri tételt levonva, akkor már rögtön problémákba ütközik a klub. 2018-ban ugyanis majdnem 4 milliárd forint volt a bérköltség, tehát a kék-piros csapatnak is meg kell vágnia a kiadásait.

Az NBI-es klubok rangsorának másik végén a 2018-as adatok alapján a Paks és a Honvéd áll. A paksi csapatnál a bevételeknél 52 százalékkal nagyobb tételt jelent a bérköltség, a kispesti klubnál pedig 36 százalékkal haladja meg a bér a bevételek szintjét. Ennél valamivel kedvezőbb a helyzete a Kisvárdának és a Kaposvárnak. A teljes NBI-et vizsgálva az látható, hogy mintegy 3,6 milliárd forintos megtakarítást kellene összesen eszközölnie a kluboknak a szabálynak való megfelelés érdekében. Ám nemcsak a kiadások megnyirbálásával lehet megfelelni az MLSZ új szabályának: a bérköltségek szinten tartása mellett meg lehet növelni olyan mértékben a bevételeket, hogy teljesüljön a 70 százalékos kritérium. Ugyan az NBI bevételeinek piaci lába nagyon gyenge, a háttérben rejtőző NER-kötődésű tulajdonosok és támogatók a klubok segítségére lehetnek.

Nemzetközi trendek: szabályozások és bevételek Európában és az Egyesült Államokban

A szerencsejáték-cégek sportban való megjelenésének kérdése nemzetközi szinten is kiemelt figyelmet kap. Még áprilisban szavazta meg a húsz Premier League-ben szereplő klub, hogy a 2026-2027-es szezonban már egyetlen csapat mezén sem lehet a főszponzor helyén online sportfogadásos cég reklámja. A döntést már akkor vegyes fogadatás kísérte, hiszen a tiltás csak a mezek fő helyére vonatkozik, a vállrészen például szerepelhet majd továbbra is a szerencsejáték-cégek hirdetése, mint ahogy a stadionok LED-falain is futhatnak ilyen típusú reklámok.

A Premier League-ben azért is élnek a hároméves türelmi időszakkal, mert jelenleg a csapatok 40 százalékának főtámogatója valamilyen szerencsejáték-cég, a becslések szerint összesen évenkénti 60 millió fontért. Ráadásul mintha még egy utolsó nagy lendülettel a klubok besöpörnék a fogadócégek pénzét: idén három PL-csapat (Aston Villa-BK8, Burnley-W88, Fulham-SBOTOP) is ilyen céggel kötött szponzori szerződést. Egyedül a Newcastle United döntött másképp, a klub a Fun88-at cserélte le a szaúdi rendezvényes cégre, a Selára. De olyan csapat (Brentford) is hosszabbított online kaszinócéggel (Hollywoodbets), amelynek egyik játékosa, Ivan Toney konkrétan játékfüggő.

A hirdetési lehetőségek szigorítását eközben azért is kritizálják, mert egy júliusban publikált kutatás szerint egy átlagos PL-meccs közvetítése során 3500 alkalommal jelenik meg fogadócég hirdetése, a legtöbbször a pálya melletti reklámtáblákon. Tehát nem is feltétlen a mezek jelentik a fő problémát.

Európai és amerikai szabályozási példák

Hasonló szigorítás korábban már életbe lépett két másik topligában is, az olasz Serie A-ban és a spanyol La Ligában is. Olaszországban 2019-ben szigorított a kormány az online fogadóoldalak hirdetéseivel szemben, ott teljes tiltást vezettek be, sem online, sem rádióban, sem tévében nem reklámozhatnak fogadócégeket. A spanyoloknál pedig a 2021-től lépett életbe új rendelet.

De Európában több országban sem ennyire egyszerű a helyzet: a francia Ligue 1 egyelőre teljes mértékben engedi a szerencsejáték-cégek megjelenését, miközben az egyik legnagyobb sztár, Kylian Mbappé tiltakozásul nemrég inkább távol maradt egy Betclic-fotózásról. A holland futballszövetség (KNVB) pedig egyértelműen ellenzi a szigorítást, mivel szerintük ezzel fontos bevételi lábtól esnének el a klubok.

Európa után az Egyesült Államokban is érződik a változás szele, ráadásul egy angol tanulmány alapján jöhetnek új szabályok, amelyek az NFL, NBA, NHL, MLB, WNBA, NASCAR és MLS, vagyis a legnézettebb sportok első ligáiban szigorítanának az online fogadási oldalak hirdetési lehetőségein. A változtatásokkal főleg azt érnék el, hogy csakis felnőttkorúakhoz jussanak el az online fogadóirodák hirdetései a sportközvetítések alatt. 2022-ben az USA-ban rekordot jelentő összeget kerestek a szerencsejáték-cégek, még az év vége előtt elérték az 54,9 milliárd dolláros bevételt.

A szerencsejáték-függőség elleni küzdelem

A szerencsejáték normalizálódásának elkerülése és a függőség visszaszorítása a legtöbb országban egyértelmű cél. Az online kaszinók ellen kampányoló szervezet, a The Big Step vezetője már a szabálymódosítás bejelentésekor is úgy fogalmazott, hogy fontos lépés történt az ügyben, a Premier League döntése mégis következetlen azzal, hogy lényegében csak egy helyről mozdítja el a szóban forgó cégek logóit. A szerencsejáték-függőség elleni küzdelmet Belgiumban is komolyan veszik, ott 2028-ig két lépcsőben a csapatok szponzoraira is új szabályozást vezetnek be.

James P. Whelan, a Memphisi Egyetem klinikai egészségügyi professzora szerint kb. a lakosságuk 1-2 százaléka, vagyis kb. 2-4 millió ember tapasztalhatja meg élete során a szerencsejáté-függőség tüneteit, és további 5-9 millió embernél jelentkezhetnek szubklinikai problémák, vagyis amik nem igényelnek pszichiátriai beavatkozást. A Szerencsejáték Zrt. az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karával együttműködve tart fent egy zöldszámot, amit azok hívhatnak, akiknek szükségük van a függőségük kapcsán valamilyen segítségre, valamint ugyanerre a célra hozták létre a Maradjon játék! programot is.

Hirdetési szigorítások története a sportban

Voltak persze előzményei a mostani szabályozási hullámnak, hiszen korábban az alkohol, majd a dohánytermékek hirdetéseit is száműzték a legnézettebb sportokból. Ez a történeti áttekintés rávilágít, hogy a sport világa korábban már szembesült hasonló etikai és gazdasági dilemmákkal.

Dohánytermékek a Forma-1-ben

A Formula-1 első - és legnagyobb - szponzorai közt a cigarettagyártó cégek voltak, a Lotus csapatát például már 1968-ban John Player & Sons (JPS) támogatta. De talán még ennél is emlékezetesebb a McLaren-Marlboro együttműködés, ami több, mint 20 évig tartott, és valószínűleg még azoknak is azonnal beugrik a fehér-piros autó, akik egyetlen futamot sem néztek végig életükben. 1970-80 között a dohánymárkák már a sportág legnagyobb szponzorai közt voltak, saját eseményeket támogattak, több autó festésén is ott díszelegtek, egészen 2006-ig.

A hihetetlen mennyiségű támogatás sok képernyőidőt jelentett a márkáknak, épp ezért a WHO (World Health Organization) is felfigyelt rájuk, és elkezdték a tárgyalásokat arról, hogyan lehetne ezt a káros szenvedélyt visszaszorítani a képernyőkről. 1990 és 2000 közt egyes országok már maguk vezettek be szabályozásokat a cigarettamárkák megjelenítését illetően. 2001-ben a WHO és az FIA (Nemzetközi Automobil Szövetség) megegyezett, és betiltották a dohánytermékek megjelenítését, ami hatalmas pénzek kivonását jelentette a sportból. 2003-ban felülbírálták a döntést, és a Forma-1-es csapatok haladékot kaptak 2006-ig, hogy a meglévő szponzorok helyett újakat tudjanak keresni (Ezt játssza most el a Premier League is a hároméves türelmi időszakkal.) 2019-ben pedig már a motorsportokra és a motorsport események szponzorációjára is bevezették a szabályozást.

Kreatív megoldások és az „ablakon ki, ajtón be” elv

A szabályozásokra válaszként érkeztek egész kreatív megoldások is. A Marlboro például megalkotta a híres „barcode” festést: a márka logója csak akkor volt látható, ha az autó nagy sebességgel hajtott. A Philip Morrishoz tartozó Marlboro logója ma már persze nem látható a Ferrari modelljén, de a cégcsoporthoz tartozó Mission Winnow név azért ott virít az autókon. Érdemes itt megjegyezni, hogy a 2020-as szezon végéig a cigarettamárkák 4,5 milliárd dollárt költöttek a Forma-1-es együttműködésekre, ennek majdnem felét a Philip Morris költötte el a sportágban.

Alkohol és fegyverek reklámozása a sportban

A 2010-es évek elején kezdték el vizsgálni, hogy milyen következményekkel járna az alkoholos italok hirdetéseit betiltani a sportban. 1991-ben Franciaországban már bevezették azt a törvényt, miszerint tilos alkoholos italokat vagy dohánytermékeket reklámozni a moziban és tévében. Ennek a törvénynek egyik aktuális következménye, hogy a 2024-es párizsi olimpián sem lesz kapható majd alkohol.

De nem is kell olyan nagyon messzire visszatekintenünk, hogy egy olyan világeseményt találjunk, ahol nem árultak alkoholt, hiszen a 2022-es katari foci világbajnokságon sem mindenki juthatott alkoholhoz, pedig az esemény egyik főszponzora a Budweiser volt. A megoldás akkor is a 0 százalékos, vagyis alkoholmentes ital volt, amit a legtöbb alkoholos italokat gyártó cég (különösen a sörmárkák) azért promotálnak az ilyen eseményeken, mert ugyanazon brand alatt futva nem sértenek szabályt.

Egy ideig simán mehetett fegyverreklám is. A Nascar versenysorozat szabályzata ugyanis éveken keresztül engedte, hogy fegyvereket is hirdessenek a futamok alatt, egészen addig, amíg egy 2019-es szabálymódosítás már betiltotta az automata- és mesterlövész-fegyverek népszerűsítését. Természetesen ettől még lehet hirdetni egyéb fegyvereket, kiegészítőket és tartozékokat, nem úgy, mint például a Meta platformjain, ahol minden ilyen jellegű hirdetés tilos.

A szerencsejátékok jogi definíciója és adózása Magyarországon

Napjainkban egyre gyakrabban találkozunk nyereményjátékokkal például a tévében, a rádióban, az interneten, a sajtókiadványokban, az üzletekben, vagy különböző termékek csomagolásán. Mindezek mellett továbbra is közkedveltek a különböző típusú lottók, a totó, a kenó, a kaparós sorsjegyek és más szerencsejátékok. Ugyanakkor az ilyen típusú játékok nyereményei a személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja-törvény) szerinti adókötelezettséget keletkeztethetnek, ezért a játék szervezőjének és játékosának sem árt tisztában lenni a nyereményt terhelő kötelezettségekről.

Mi számít szerencsejátéknak?

A nyereményjátékok legjellemzőbb kategóriái a szerencsejátékok. A szerencsejáték fogalmát és kereteit a szerencsejátékok szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) határozza meg. Az Szjtv. 1.§ (1) bekezdése alapján szerencsejáték minden olyan játék, amelyben a játékos pénz fizetése, vagy vagyoni érték nyújtása (tétfizetés) fejében, meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetén pénznyereményre, vagy más vagyoni értékű nyereményre válik jogosulttá.

A fogalom-meghatározás alapján látható, hogy jogi szempontból szerencsejátéknak az a játék minősül, amelyben a játékos részvétele tétfizetéshez kötött, a nyertes valamilyen formájú nyereményt kap, és a játék megnyerése túlnyomórészt véletlenszerű. A szerencsejátékok típusai közé tartozik a sorsolásos játék (pl. lottó), a nem sorsolásos játék (pl. kaszinójáték), a fogadás (pl. sportfogadás), valamint 2010 óta a távszerencsejáték és az online kaszinójáték is. A definíció szerint a távszerencsejáték a sportfogadás, ha azt kizárólag hírközlő eszköz és rendszer útján szervezik. (Távszerencsejáték keretében szervezett sportfogadás a lóversenyfogadás, valamint a sportrendezvényre fogadás.) Az online kaszinójáték pedig a kaszinójáték szintén hírközlő eszköz és rendszer útján történő szervezése.

Magyarország területéről hírközlő eszköz és rendszer által részvételi jogosultságot biztosító szerencsejáték szervezési tevékenység kizárólag a törvény előírásainak megfelelően folytatható. Hírközlő eszközök és rendszerek által szervezett szerencsejátékban való részvételre ajánlatok közzétételéhez a szerencsejáték-felügyeleti hatóság engedélye szükséges. Hírközlő eszköznek és rendszernek minősül a törvény értelmében bármely olyan eszköz és rendszer, amelynek alkalmazásával a játékos a törvény hatálya alá tartozó játékokban részvételi jogosultságot keletkeztető nyilatkozatot vagy cselekményt tehet.

Tiltott szerencsejátéknak számít a Szjtv. 37. § 14. pontja szerinti tevékenység. Az online fogadás akkor legális, ha az üzemeltetője rendelkezik a Szerencsejáték Felügyelet engedélyével. Abban az esetben, ha a szerencsejáték szervezője nem szerepel a távszerencsejáték-szervezési engedéllyel rendelkezők körében a szerencsejáték-felügyeleti hatóság honlapján, akkor fogadás esetén a megszerzett nyeremény az Szja tv. 28. §-a szerinti, összevont adóalapba tartozó egyéb jövedelmének minősül. Ez azt jelenti, hogy például a vesztes fogadások költsége nem számolható el a nyertes fogadások bevételével szemben.

A nyeremények adózása

A szerencsejátékok után nemcsak az Szjtv.-ben meghatározott játékadót kell megfizetni, hanem bizonyos esetekben az Szja-törvény szerinti adófizetési kötelezettség is felmerül. A pontos rendelkezés az Szja tv. 76. § (4) bekezdésében található, amely értelmében „nem számít jövedelemnek a jogszerűen szervezett, az Szjtv. 16. §-a alapján engedélyhez nem kötött sorsolásos játékból, a sorsjátékból, a játékkaszinóból, a bukmékeri rendszerű fogadásból, a lóversenyfogadásból, a bingójátékból, a kártyateremben szervezett kártyajátékból, a távszerencsejátékból, valamint - az Szjtv. 29/Q. §-a szerinti külföldi jackpot rendszerből származó nyeremény kivételével - az online kaszinójátékból származó nyeremény”.

Ez egyértelművé teszi, hogy főszabályként az online kaszinójátékból származó nyeremény adómentes, kivéve, ha az külföldi jackpot rendszerből származik. Az Szjtv. 29/J. §-a szerinti online kaszinójáték és távszerencsejáték szervezéséhez a szerencsejáték-felügyeleti hatóság engedélye szükséges. Távszerencsejátékok közül a Szerencsejáték Zrt. rendelkezik jelenleg szerencsejáték felügyeleti engedéllyel a „tippmix.pro” elnevezésű játékhoz 2022. október 23. napjáig.

Az Szja tv. 76. § (1) és (4) bekezdése szerint adóköteles nyeremény esetében - ha az nem tartozik a kamatjövedelemre vonatkozó rendelkezések hatálya alá - az Szjtv. meghatározott engedélyhez kötött sorsolásos játékból, az ajándéksorsolásból, a fogadásból, valamint az Szjtv. 29/Q. §-a szerinti külföldi jackpot rendszerből származó nyeremény címén kapott bevétel egészét jövedelemnek kell tekinteni. Ezek adóköteles nyeremények. Pénzbeli nyeremény esetén az adót a magánszemélyeknek kiosztandó teljes nyereményösszegből egy tételben kell a kifizetőnek levonnia, és befizetnie. Abban az esetben, ha a nyeremény nem pénz, hanem más vagyoni érték (például tárgynyeremény vagy szolgáltatás), akkor a kifizetőt terhelő adó alapja a nyeremény szokásos piaci értékének 1,18-szorosa. Az adó mértéke pénz és nem pénz nyeremény esetén is az adóalap 15 százaléka.

Külföldi lottónyeremények és egyéb bevételek adózása

Más lehet a helyzet a külföldön szervezett szerencsejátékokból származó lottónyereményekkel. Egyes lottónyereményeknél kérhető egyösszegű, valamint részletekben történő kifizetés is, a különbség pedig jellemzően az, hogy míg az évente, pl. 30 év alatt részletekben kiutalandó összeg mentes a közterhek alól, az egyszeri kifizetés utáni összeg általában kisebb az adók és egyéb levonások miatt.

A Magyarországon is népszerű, számos európai ország részvételével szerveződő Eurojackpot esetén is egyszerűen, a hazai szabályozásnak megfelelően adómentesen juthatunk a nyereményhez, de másfajta, külföldi játékoknál adott esetben szükséges megvizsgálni a vonatkozó nemzeti adózási szabályokat, és összevetni a lakóhelyünk szerinti ország jogszabályaival, így például a magyar SZJA törvénnyel vagy a kettős adóztatás elkerüléséről szóló adóegyezményekkel a nyeremény utáni adókötelezettségeket illetően.

Ha nem pusztán a lottójátékokat tekintjük, hanem a szerencsejátékokat általában, az SZJA törvény szerinti adómentesség itt is alkalmazható lehet, egyes esetekben ugyanis nem minősül jövedelemnek a nyeremény, amennyiben az jogszerűen szervezett legális szerencsejátékból származik, pl. online sportfogadásból. Ezzel szemben az illegálisan szervezett, azaz tiltott szerencsejátékból származó bevételek minden esetben adókötelesek, így az SZJA mellett szociális hozzájárulási adó (Szocho) is terheli a nyertest.

Szerencsejátékok és nyereményjátékok szervezése

A szerencsejáték típusától függően - pl. kártyajáték vagy kaszinójáték - elképzelhető, hogy a nyeremény kifizetőjeként a szervező fizeti meg az SZJA-t, így a nyertes már csak a tiszta nyereményt kapja meg, de emellett más adókötelezettségek is felmerülhetnek, így a személyi jövedelemadón túl különböző mértékű játékadó is terheli a játék lebonyolítóját. A játékadó a szerencsejáték szervezésének jogáért fizetett, jellemzően a játékbevétel után fizetett adó, míg a személyi jövedelemadó főszabály szerint a nyertes jövedelmének közterhe. Általános szabály tehát, hogy mindkét esetben kizárólag a szerencsejáték szervezőjét terhelik ezen jövedelemtípus után az adó megállapításával, levonásával, befizetésével és bevallásával kapcsolatos kötelezettségek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal / National Tax and Customs Administration felé, ráadásul a szervezőnek hamarabb keletkezik fizetési kötelezettsége, minthogy a nyeremény gazdára talál.

A szerencsejátékok többsége kizárólag előzetes hatósági engedéllyel szervezhető, ez korábban a NAV jogköre volt, ma pedig a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága látja el a szerencsejáték-szervezés engedélyezésével, hatósági ellenőrzésével, felügyeletével és szabályozásával kapcsolatos feladatokat. A szerencsejáték-szervezéshez továbbá kapcsolódnak még igazgatási szolgáltatási díjak és szerencsejáték-felügyeleti díjak is. Az engedélyezés alóli kivételnek minősülhet például a nem folyamatosan szervezett tombola, illetve vásárláshoz kötött ajándéksorsolás. Emellett természetesen egyes játékokat tekintve kizárólagos jogköre van a Szerencsejáték Zrt.-nek, illetve például a kaszinójátékok szervezése koncesszióhoz kötött.

Amennyiben cégként, üzletpolitikai célból mi is valamilyen nyereményjáték szervezésén gondolkodunk, mindenképpen érdemes a lehetséges adókötelezettségeket körüljárni. Vásárlásösztönző, jellemzően természetben juttatott, ajándéksorsolásos nyeremény az SZJA törvény alapján adózik, azaz a kifizetőnek (a játékot szervező vállalkozásnak) az ajándék értékének 1,18-szorosa után kell személyi jövedelemadót fizetni - amennyiben az ilyen típusú játékoknál nincs tétfizetés, úgy nem minősülnek szerencsejátéknak, így játékadó sem terheli őket, ennek megfelelően a szerencsejáték szervezéséről szóló törvényből is kikerült ez a típus. Árengedmények, vásárlási kedvezmények és áruminták ugyanakkor kifejezetten adómentesnek minősülnek SZJA (sőt, akár ÁFA) szempontból is. Érdemes még megjegyezni, hogy versenyek, vetélkedők esetén, ahol a szerencsefaktor kisebb vagy nem érvényesül (pl. egy szépségverseny első helyezettjének járó autónyeremény), szintén nincs játékadó, a kifizetőt csupán SZJA terheli. A fent nevesített adónemeken kívül mindig alapvetően fontos értékelni az egyéb adó- és számviteli kötelezettségeinket, például a nyeremények áfa-visszaigénylésre vagy társasági adóalapra gyakorolt hatásait.

tags: #mlsz #szerencsejatekbol #szarmazo #bevetel

Népszerű bejegyzések:

• Részletes Statisztika
• Az Offenbach és a Magyarok Útja az Európa Ligában
• A győri Európa-bajnoki győzelem részletei
• Melyik csapat dominálja a Sparta Praha – Zbrojovka Brno meccseket?
• Kézilabda utánpótlásnevelés a XIII. kerületben