Az MLSZ TAO utánpótlás nevelési támogatásának részletei
A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) által kezelt TAO-támogatások rendszere jelentős mértékben hozzájárul a sport, különösen az utánpótlás-nevelés fejlesztéséhez Magyarországon. A TAO-támogatás lényege, hogy a cégek társasági nyereségadójukat nem a költségvetésbe, hanem egy számukra szimpatikus sportklubnak vagy kulturális szervezetnek fizetik be. Azonban mindenki csak annyi pénzt kaphat, amennyit megítélnek neki.
A TAO-támogatások eloszlása és céljai
A TAO-programmal kapcsolatban számos téves információ jelent meg, amelyek hibás következtetésekre vezettek a támogatási formával kapcsolatban. A támogatások több mint nyolcvan százaléka az utánpótlás- és tömegsport fejlesztését, tömegek futballozását szolgálja. A további 20 százalék is olyan módon jut a professzionális klubokhoz, hogy azt a nézők kulturált szórakozását szolgáló infrastruktúra fejlesztésére, illetve utánpótlás-csapataik működésére költhetik.
Egyetlen forint támogatás sem megy tehát profi futballisták fizetésének finanszírozására, a hiedelmekkel ellentétben. A támogatást biztosító program kifejezetten az amatőr és utánpótlás-labdarúgás segítésére jött létre, a profi sport direkt támogatásának tilalma egyébként a TAO-támogatási rendszer brüsszeli jóváhagyásának feltétele is volt.
A magyar professzionális futball gazdaságilag jól megalapozott, fenntartható működése természetesen ugyancsak az MLSZ kiemelt céljai közé tartozik. A professzionális klubok tevékenysége könnyen áttekinthető, elemezhető ebből a szempontból: a 16 NB I-es klub és az MLSZ együtt a tavalyi évben kb. 5 milliárd forint közterhet fizetett be az államkasszába.
Mindezek sportszakmai jelentőségén messze túlmutat, hogy az új pályáknak, fejlesztéseknek, több amatőr csapatnak köszönhetően egyre több helyen jönnek létre erős, együttműködő, sportot szerető közösségek. Nincs hatékonyabb megelőzési módja az egészségügyi problémák mellett például a bűnözésnek az ilyen futballközösségek támogatásánál, felépítésénél.
A támogatási összegek és azok módosulása
A labdarúgó-egyesületek számára jóváhagyott TAO támogatási összeg 2011-2012-ben 19,1 milliárd forint volt, amely a program ismertebbé válásával 2012-2013-ban 23,3 milliárd forintra emelkedett. A támogatott projektek túlnyomó többsége az MLSZ stratégiájával összhangban a tárgyi feltételek megteremtését és az utánpótlás-nevelés megfelelő hátterének biztosítását szolgálta.
A TAO sporttámogatási program koncepcióját jól mutatja, hogy a 2012-2013-ra jóváhagyott tárgyieszköz-fejlesztések 76 százaléka amatőr (NB III vagy az alatti) és utánpótlás-bajnokságokban résztvevő több mint 1700 egyesületnek kínált fejlesztési lehetőséget. A fejlesztések több mint 80 százaléka pályák vagy öltözők létesítéséhez és korszerűsítéséhez kapcsolódik. Hasonló képet mutat az utánpótlás-nevelésre jóváhagyott támogatások eloszlása is - a kedvezményezett egyesületek csapatainak 72 százaléka amatőr osztályban szerepel.
Az MLSZ által igényelt és számára az NSI által jóváhagyott TAO fejlesztési program 2011-2012-ben 6 milliárd forint volt, amely 2012-2013-ra 7,6 milliárd forintra nőtt. Ennek az összegnek a felhasználása teljes egészében az amatőr labdarúgást támogatja.
Érdekes adat jelent meg nemrég a Magyal Labdarúgó Szövetség (MLSZ) által kezelt, tao-támogatásokról szóló adatbázisban: a tavalyi támogatásokat összesítő táblázat szerint a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány (FUNA) egymilliárd forinttal több támogatást kapott, mint amennyit fejlesztési programjukra jóváhagytak. Ilyesmire korábban még nem volt példa, a jogszabályi előírások szerint ugyanis ilyen nem fordulhatott volna elő.
Tavaly óta viszont lehetőség van a támogatás összegének utólagos növelésére, de az MLSZ-nek vagy az Emminek azt is jóvá kell hagynia. A támogatás emelése akár évekre visszamenőleg is kérhető. Az adatbázisban viszont nem látszik, hogy bármelyik évben módosították volna az összeget, de erre több magyarázat is lehet: az aktuális számok csak a 2015/2016-os szezontól hozzáférhetőek, az ez előtti időszak adatai nincsenek fenn a szövetség honlapján, vagyis elképzelhető, hogy a Felcsútnak a tao-rendszer 2011-es bevezetése és a 2015/2016-os szezon közötti valamelyik idényre ítéltek meg többlettámogatást, de az is előfordulhat, hogy nem frissítették a korábbi adatokat.
A támogatás növelésével már másodszor módosul a FUNA bezsebelt támogatásának összege: tavaly év végén ugyanis az alapítvány neve mellett „csak” 2,3 milliárdnyi támogatás szerepelt, ám néhány nappal később ez közel 5,4 milliárdra módosult vélhetően azért, mert a programot két ütemben hagyták jóvá.
Az utánpótlás-képzés hatékonysága és új ösztönző rendszer
509 milliárd forint taotámogatás folyt a magyar futballba a támogatási forma 2011-es bevezetése óta. Ez minden évben összesíti az utánpótlás-akadémiák támogatására érkezett összegeket, így az is kiderül a dokumentumból, hogy az 509 milliárdból 186 milliárd ment a tehetségek kinevelésére. És az is kiderül belőle, hogy a teljes összeg 57 százaléka „a szakemberek személyi jellegű kiadásaira” irányult.
Az utánpótlás-képzés hatékonysága, különösen figyelembe véve a befektetett erőforrásokat és erőfeszítéseket, nem éri el a kívánt szintet, a tehetségek képzése, beépítése, értékesítése terén a fejlődés elmaradt a várakozásoktól. Az akadémiák száma indokolatlanul magas, miközben szakmai munkájukra az MLSZ-nek csak közvetett ráhatása van, finanszírozásuk a szövetség hatókörén kívül történik.
A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) keddi elnökségi ülésén elfogadta a klubok új ösztönzési rendszerét, amelynek középpontjában a tehetséges játékosok kinevelése áll. "A fiatal játékosok szerepeltetését célzó közvetlen ösztönzés helyébe a kizárólag objektív eredményességen alapuló produktivitási pontszám lép.
Az MLSZ vezető testülete úgy ítélte meg, hogy a fiatalok játéklehetőségét az elmúlt években támogató, úgynevezett "fiatalszabály" jó irányba tett lépés volt, de az élvonalban nem minden profi klub számára jelentett valódi ösztönzést. Az új pénzelosztási szabályok szerint valamennyi utánpótlás-neveléssel foglalkozó sportszervezet alaptámogatásban részesül a TAO-rendszeren keresztül, aminek mértéke igazodik az egyesület méretéhez és szintjéhez. Ezzel szemben produktivitási támogatásban kizárólag azok a sportszervezetek részesülnek majd, amelyek érdemi mértékben részt vettek profi és/vagy utánpótlás és felnőtt válogatottban szereplő játékos nevelésében.
Emellett megmarad a közelmúltban bevezetett nevelési költségtérítési rendszer, amelyben a klubok egymás felé fizetik a nevelési költségtérítést a profi szerződéssel nem rendelkező játékosok átigazolása során.
Az elnökség áttekintette és elfogadta az MLSZ felnőttképzési intézetének hároméves programtervezetét, ennek keretében igény esetén újabb tanfolyamok indulnak az UEFA-akkreditációval rendelkező kapus- és futsaledző-képzésben, a csapatorvosképzésben, az erőnléti edző, valamint a fizioterapeuta-gyógytornász programban és a pályakarbantartó oktatásban.
tags: #mlsz #tao #utanpotlas #neveles
