A Magyar Labdarúgás Kapcsolata Svájccal és Csehországgal: Válogatott Eredmények és MLSZ Helyzetértékelés
A magyar labdarúgás, különösen a női szakág, aktívan részt vesz a nemzetközi megmérettetésekben, ahol Svájc és Csehország is gyakran ellenfélként vagy összehasonlítási alapként jelenik meg. Emellett a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) folyamatosan elemzi a hazai klubfutball helyzetét, összevetve azt európai riválisokkal, köztük a svájci és cseh ligákkal, a fejlődési lehetőségek feltárása érdekében.
A Női Labdarúgó Válogatottak Teljesítménye Svájc és Csehország Ellen
A női A-válogatott 2024-es éve hullámzó teljesítményt hozott. A válogatott Szarvas Alexandra személyében új szövetségi kapitánnyal vágott neki az Eb-selejtezőknek. Az Azerbajdzsán elleni döntetlen után a mieink a legerősebb csoportrivális, Svájc ellen szereztek értékes három pontot, végül csoportharmadikként továbbjutottak a rájátszásba.
A svájci ellenfelekkel szembeni találkozók rendszeresek a nemzetközi színtéren. Női A-válogatottunk 2024. június 4-én 17.30-kor újból pályára lépett a FIFA ranglistán 21 hellyel előttünk álló Svájc ellen, ezúttal az Új Hidegkuti Nándor Stadionban. A felkészülést a Svájc elleni Eb-selejtezőkre élménybeszámolók színesítették az edzőtáborban, ahol Janurik Kinga és Bordás Réka olimpikon válogatott kézilabda-játékosok látogattak el a lányokhoz. Idén a válogatottban új rekordot beállítva, 15 külföldön futballozó légióssal dolgozhatott együtt Szarvas Alexandra, többek között olyan csapatokból mint a Tottenham, az Internazionale és a Leverkusen. A női A-válogatott szövetségi kapitánya, Szarvas Alexandra maga is 18 évesen kapott lehetőséget külföldön idegenlégiósként, ami értékes tapasztalatokkal ruházza fel a csapat vezetésében.
A cseh válogatottakkal is voltak már sikeres megmérettetések. Női U19-es válogatottunk például feljutott az A ligába, miután 2025. októberében hétfő délután 3-1-es győzelemmel zárta a Csehország elleni Eb-selejtező mérkőzését Chomutovban. A női szakág folyamatos fejlesztésének részeként az MLSZ szakmai napokat is rendez Telkiben, ahol a női akadémiák, a Kiemelt Képzési Központok, valamint a Simple Női Liga csapatainak képviselői vesznek részt. Az új szakágvezető, Dénes Dorka bemutatkozására is itt került sor.
Női U19 Türkiye-Bosnia and Hercegovina
Magyar Légiósok Szerepe a Külföldi Ligákban, Kiemelten Svájcban
A magyar női labdarúgó válogatott játékosai közül többen is külföldi klubokban szerepelnek, ami hozzájárul fejlődésükhöz és nemzetközi tapasztalatukhoz. Pulins Brigitta és Vincze Borbála csapata például egymás ellen vívta a svájci Szuperliga rájátszásának negyeddöntőjét 2026 májusában, a továbbjutást az FC Zürich harcolta ki. Ez jól mutatja a magyar tehetségek jelenlétét a svájci klubfutballban. Pápai Emőke gólt szerzett, de Szabó Viktória és csapata örülhetett leginkább egy korábbi zürichi derbi után, ami szintén a külföldön szereplő női válogatott játékosok kiemelkedő teljesítményére utal. Női válogatott játékosaink kimagasló egyéni teljesítményeket nyújtottak a 2024-2025-ös idényben is: Csiszár Henrietta az Internazionale csapatkapitányaként eljutott együttesével a Bajnokok Ligája selejtezőjébe, a klub tagja Fördős Beatrix is. Németh Hanna és Pápai Emőke 45 000 néző előtt játszott Német Kupa-döntőt.
Az MLSZ Rendszeres Helyzetértékelése és a Hazai Klubfutball Nemzetközi Összehasonlításban
A 2010 óta Csányi Sándor elnök által vezetett MLSZ komoly energiát és erőforrásokat fordít a honi klubfutball nemzetközi versenyképességének növelésére. A szövetség megbízható, konkrét adatok alapján időről időre értékeli és elemzi az iparág hazai helyzetét, és elhelyezi azt a nemzetközi mezőnyben, hogy az érintettek világos képet kapjanak az elért eredményekről, hiányosságokról, valamint a megoldandó feladatokról.
Az egyik ilyen átfogó kiadvány szerkesztői 13 európai ország - Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Görögország, Horvátország, Lengyelország, Románia, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia - adataival vetették össze a magyar adatokat. A közzétett összefoglaló fókuszában azon klubok pénzügyi mutatói álltak, amelyek 2021 végén az NB I-ben szerepeltek.
Az NB I Klubok Pénzügyi Helyzete
Az elemzés megállapítása szerint az OTP Bank Ligában szereplő klubok átlagos működési bevétele 2021-ben 10 429 ezer euró volt, amellyel a mintán belül a középmezőnyben helyezkednek el. Az egy klubra jutó átlagos 880 ezer eurós adózott eredmény nemzetközi összehasonlításban is jelentősnek mondható. Az NB I-es klubok saját tőkeállománya 2017 és 2021 között három és félszeresére nőtt, ami érdemi pénzügyi stabilizációt mutat.
A hazai élvonalbeli klubok összbevételének 37 százalékát tették ki a szponzorációs és reklámbevételek. A kereskedelmi bevételeket tekintve a vizsgált országok közül átlagosan csak a dán és a svájci kluboké volt magasabb. Az NB I-es csapatok átlagos működési költsége 9 315 ezer euró volt 2021-ben, ami régiós szinten magasnak tekinthető. A kiadások között mindenhol a személyi jellegű kiadások jelentik a legnagyobb részarányt - ide tartozik többek között a játékosok és az edzők bére. A hazai élvonalbeli kluboknál a költségek 74,1 százalékát ez tette ki, ez az arány mind a 13 vizsgált országénál magasabb.
| Mutató | NB I klubok (2021 átlag) | Nemzetközi összehasonlítás |
|---|---|---|
| Működési bevétel | 10 429 ezer euró | Középmezőny a vizsgált országok között |
| Adózott eredmény | 880 ezer euró | Jelentős nemzetközi összehasonlításban |
| Sponzorációs és reklámbevételek aránya az összbevételen belül | 37% | Csak a dán és svájci kluboké volt magasabb |
| Működési költség | 9 315 ezer euró | Régiós szinten magas |
| Személyi jellegű kiadások aránya a költségeken belül | 74,1% | Magasabb mind a 13 vizsgált országénál |
Fejlődési Lehetőségek és Kihívások
A kiadvány megfogalmazza azt is, hogy mely irányokban vannak fejlődési lehetőségek az NB I-es klubok előtt. Az egyik ilyen terület a játékospiaci mérleg javítása, hiszen a labdarúgók játékjogának értékesítéséből származó bevételek átlagosan elmaradtak a játékosvásárlásra fordított összegektől. Az átlagos klubra vetített nettó eredmény idehaza mínusz 488 ezer euró volt, miközben például a horvát bajnokságban ugyanez plusz 4 552 ezer eurót tett ki.
Nemzetközi összevetésben feltűnően alacsony a jegyárbevételek aránya, amely az összes működési bevételnek mindössze 1,4 százalékát jelenti, az UEFA által megrendezett versenyekből származó bevételek pedig csak nagyságrendileg a 11 százalékát fedezik a befolyó összegeknek. Ez utóbbin azzal lehetne javítani, ha a magyar csapatok eredményesebben szerepelnének a nemzetközi színtéren.
Az összefoglaló kitér arra is, hogy a 2021/22-es szezonban a régión belül arányaiban Magyarországon szerepeltették a legkevesebbet a 21 évnél fiatalabb hazai labdarúgókat; a játékperceik aránya mindössze 8,7 százalék volt az összes játékperchez képest. A magyar U21-es játékosok így a szezonban közel 20 ezer játékpercet - 222 meccset - veszítettek a horvát, dán és szlovák fiatalokhoz képest. Az MLSZ ezért is vezette be 2022-ben azt az új támogatási rendszert, amely pozitívan diszkriminálja a fiatal játékosoknak lehetőséget adó klubokat.
Az MLSZ anyaga megállapítja, a pénzügyi stabilitás és a magyar futball általános népszerűségének szempontjából fontos lenne, hogy a hazai klubok a nézőszámok és meccsnapi bevételek tekintetében felzárkózzanak nemzetközi riválisaikhoz. A 2021-2022-es évadban ugyanis az NB I a 2 772 fős átlagnézőszámával 35 ország első osztályú ligái között a 23. helyen szerepelt. A stadionkihasználtság a magyar élvonalban 29 százalékos volt, ami azt jelenti, hogy nagyjából minden harmadik széken ült csak néző.
tags: #svajc #csehorszag #mlsz
