A kézilabda története: Az antikvitástól a modern nagyhatalmakig
A kézilabda mára európai szinten kifejezetten népszerű sportággá vált, törekvések pedig jelenleg is vannak arra vonatkozóan, hogy világviszonylatban is növeljék a játék népszerűségét. A sportág gyökerei egészen az antikvitásig nyúlnak vissza, az ókori Görögországban több írásos forrás is beszámolt egy olyan tevékenységről, mely során viszonylag kis pályán, kődarabokat, kézzel juttattak el egymáshoz a játékosok.
Homérosz Odüsszeiájában uránia néven szerepel a játék, később a rómaiaknál harpastonként vagy expulsim ludere-ként jelenik meg. Az érett középkorban Franciaországban is feljegyeznek kézilabdára hasonlító sportágat, crosse vagy hoquet néven, míg a 12. század végén, 1198-ban először játszottak tornacsarnokban mérkőzést Halle városának Holger Nilesen nevű oktatási intézményében.
A modern kézilabdázás alapjai
A kézilabda „reformkora” az ipari forradalom utáni időszakra tehető, amikor a gépesítés következtében megnőtt a szabadidő. A modern kézilabdázás teoretikusai a cseh Sokol mozgalom szellemi köréből kerültek ki. A hazena nevű cseh játék szabályrendszerét Václav Karas és Antonin Kristof dolgozta ki, amely 1905-ben alakult ki, a szabálykönyvet pedig 1908-ban hozták nyilvánosságra. A pálya mérete ekkor 48*32 méter volt, a kapu előterét egy 6 méter alakú félkör szegélyezte, a játékidő pedig 50 perc volt.
Szintén ezekben az években kezdődött el a sportág előretörése Skandináviában és Németországban. A három „ősjáték” szabályrendszerének összefésülése a német Karl Schelenz nevéhez fűződött, aki 1917-ben, Berlinben hozta nyilvánosságra az új szabálykönyvet. 1928-ban megszületett a sportág első nemzetközi szervezete, az Amatőr Kézilabdázók Nemzetközi Szervezete (FIHA), melyet 1946-ban neveztek át Nemzetközi Kézilabda Szövetségre (IHF).
Olimpiai szereplés és a szabályok fejlődése
Hatalmas jelentőséggel bír a játék történetében az 1936-os olimpia, a berlini játékokon ugyanis bemutatósportágként szerepelt a kézilabda, ahol a magyar válogatott a negyedik helyen végzett. 1966-ig beltéren és szabadtéren is játszották a kézilabdát, ezt követően azonban csak a sportág benti formája maradt fenn.
| Játékosok | Minden csapat 7 játékossal játszik, 6 mezőnyjátékossal és 1 kapussal. |
|---|---|
| Játékidő | A játék két 30 perces félidőből áll, 10-15 perc szünettel. |
| Gól | A gól akkor érvényes, ha a labda teljes terjedelmével áthalad a gólvonalon. |
A kézilabda fejlődése során számos változás és fejlesztés történt a játék szabályaiban és a felszerelésekben is. A világbajnokságok története 1938-ban kezdődött, azóta a sportág egyre népszerűbbé vált, és ma már világszerte több mint 180 országban játszanak kézilabdát. Európában különösen Skandináviában, Franciaországban, Spanyolországban, Németországban, Magyarországon és Romániában számít meghatározó sportágnak.
A magyar kézilabdázás történetében az évszázad utolsó tíz éve minden eddiginél mozgalmasabb volt, a Magyar Kézilabda Szövetség pedig minden segítséget megad a sikeres világversenyek rendezéséhez. A közös cél, a sikeres világverseny rendezéséhez, a jövőben is a sportág nemzetközi és hazai fejlődését szolgálja.
